Füstbe boruló városok és küzdelem az életért

Rondônia állam fővárosa, Porto Velho a legkeményebb csapások egyikét szenvedte el. A sűrű füst miatt a légi járatok sorra maradnak el, az iskolák zárva tartanak, és az emberek otthonaikban rekednek. Dr. Lilian Samara de Melo Lima, egy helyi poliklinika vezetője elmondta, hogy soha nem látott számban jelentkeznek légzési nehézségekkel, fejfájással és szemirritációval küszködő betegek.

„Manapság még a folyó túlpartját sem látjuk” – mondja Lima, érzékeltetve a helyzet súlyosságát.

Bár az Amazonas régióban minden évben fellángolnak tüzek, az idei év a valaha tapasztalt legsúlyosabb volt. Az emberi tevékenység, a legeltetési és mezőgazdasági területek növelésének érdekében végzett erdőirtások hatalmas, korábban érintetlen dzsungelek pusztulását okozták. Az égetések nyomán egykor buja tájak váltak elszenesedett, halott területekké.

A tüzek következményei a kontinens szerte

A pusztítás hatásai nem korlátozódnak Brazíliára. A súlyos aszályok és az El Niño időjárási jelenség tovább súlyosbította a helyzetet, és rekordszámú tűzesethez vezetett Kolumbiában, Guyanában és Venezuelában. Paraguayban a Chaco régió 180 000 hektárnyi erdős és szavannás területet veszített el. Az ott élő ayoreo nomád törzs, Dél-Amerika egyik utolsó érintetlen őslakos csoportja, elveszíti létfontosságú vadász- és élelemforrásait.

„Mit fogunk enni? Hol fogunk menedéket találni?” – teszi fel a kérdést José Fernando Jurumi choyoide, a közösség egyik vezetője, aki tanácstalanul áll a vészhelyzet előtt.

Peruban a tűzvészek már legalább 20 ember életét követelték, és több tartományban szükségállapotot kellett kihirdetni. Az Andok hegyláncaitól az Amazonas mélyéig terjedő lángok hatalmas károkat okoztak az érintett területeken, és hosszú távú ökológiai következményekkel járnak. Bár egyes tisztviselők a hagyományos, mezőgazdasági célú területtisztításnak tulajdonítják a tüzeket, a valóságban az illegális fakitermelés és az éghajlatváltozás egyaránt súlyosbította a helyzetet.

Az éghajlatváltozás hatása

Christian Rivera, egy ecuadori mentőorvos példátlannak nevezi a vészhelyzet mértékét: „30 évnyi mentőorvosi munka során még soha nem láttam ilyen mértékű katasztrófát.”

Quito környékén az erdőtüzek megfékezhetetlenül terjednek, és a füstfelhők sűrűn lepik el a fővárost. Az ott élők légúti betegségek, allergiás reakciók és pszichés problémák növekvő számáról számolnak be.

Bolívia sem maradt érintetlen. Santa Cruz, az ország mezőgazdasági központja, súlyos károkat szenvedett. Luis Arce elnök nemzeti katasztrófát hirdetett, miután több millió hektár erdő és legelő égett el, ami Bolívia történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozta. A pusztítás mérete olyan mértékű, hogy az ország erdőgazdálkodásának újragondolására kényszeríti a döntéshozókat.

A Föld segélykiáltása – Mi lehet a megoldás?

„A Föld beteg… a Föld segítségért kiált.” – mondja Marilene Penati, Porto Velho egészségügyi titkára, aki aggodalmát fejezi ki a környezeti katasztrófa hosszú távú hatásai miatt.

Az egyre gyakoribb és intenzívebb tüzek arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi földhasználati gyakorlatok és éghajlatvédelmi intézkedések nem fenntarthatóak. Azonnali és határozott lépésekre van szükség a kontinens és a bolygó védelme érdekében.

A felgyorsult éghajlatváltozás, a mezőgazdasági terjeszkedés és az erdőirtás kombinációja olyan láncreakciót indított el, amely veszélybe sodorja a helyi közösségek és az őshonos fajok túlélését. A tűzesetek felszámolása és a hosszú távú megoldások kidolgozása most kritikus fontosságú. Nem elegendő csupán a tüzek eloltása – a megelőzés, a fenntartható földhasználat és az erdők védelme kulcsfontosságú ahhoz, hogy elkerüljük a hasonló katasztrófák megismétlődését.

Dél-Amerika tüzei nem csupán a kontinens, hanem a világ figyelmeztető jelei is. Ahhoz, hogy megvédjük bolygónkat és a jövő generációit, azonnali, összehangolt lépésekre van szükség. A Föld segélykiáltását nem hagyhatjuk figyelmen kívül – halljuk meg, és cselekedjünk, amíg nem késő.

forrás: PlanetZ

Csúcstalálkozót tartott szerdán a világ legnagyobb esőerdőinek otthont adó tizenkét ország egy csoportja Brazíliában, a találkozón egy megállapodás is született. Az „Együtt az erdeinkért” elnevezésű paktum felszólítja a gazdagabb országokat, hogy anyagilag segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a biológiai sokféleség megőrzését a kevésbé fejlett országokban.

Az érintett országok közé tartozik Bolívia, Brazília, Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ecuador, Guyana, Indonézia, Peru, a Kongói Köztársaság, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Suriname és Venezuela.

Ezek a régiók – Amazónia, a Kongó-medence és Délkelet-Ázsia – kritikus ökoszisztémák, amelyek nemcsak fajok széles skálájának adnak otthont, hanem jelentős szerepet játszanak a szén-dioxid elnyelésében is. A csúcstalálkozót Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök kezdeményezte azzal a céllal, hogy az esőerdőkkel foglalkozó nemzetek egységesen lépjenek fel a nemzetközi tárgyalásokon, például az ENSZ közelgő COP28 klímacsúcsán. Lula elnök hangsúlyozta, hogy a COP28-on az a céljuk, hogy a gazdagabb nemzetek felé közvetítsék, hogy a hatékony erdővédelemhez pénzügyi támogatásra van szükség. Ezt a finanszírozást nemcsak az erdők lombkoronájának fenntartására kell fordítani, hanem az ezekben az ökoszisztémákban élő közösségek támogatására is.

Közös nyilatkozatukban csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a gazdagabb országok nem teljesítik ígéretüket, miszerint évente 100 milliárd dollárt biztosítanak a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Továbbá sürgették a fejlett országokat, hogy teljesítsék meglévő kötelezettségvállalásukat, miszerint évente 200 milliárd dollárt fordítanak a biológiai sokféleség megőrzésére.

A paktum a környezetvédelemnek álcázott kereskedelmi korlátozásoknak tekintett környezetvédelmi intézkedéseket is bírálta. Ezzel az Európai Unió által nemrég elfogadott jogszabályra utaltak, amely megtiltja a vállalatoknak, hogy olyan árukat importáljanak, amelyek az erdőirtással kapcsolatosak.

forrás: portfolio