Ezúttal is 5 milliárd forintot biztosított a kormány a szociális tűzifaprogramra. Szám szerint 2374, ötezer fő alatti település vesz részt a programban és 200 ezer köbméter tűzifára kötöttek szerződést. A kormány több mint 100 ezer családot támogat általa. Győr-Moson-Sopron egyes településein már végeztek az osztással, máshol a héten kezdtek neki. A napokban érkezett meg a szociális tűzifa Győrasszonyfára. Két-három óra alatt elfogyott a keret.

Idén sokkal többen jelentkeztek a fára, mint a korábbi években. – Most szállítjuk ki a kemény cserfát a támogatottaknak – mondta Valiczkó Mihály polgármester a Kisalföld kérdésére.

– Harminchárom köbmétert osztunk ki, családonként egy-egy köbmétert. Az önkormányzatot terheli a fuvardíj, amely köbméterenként hatezer forint, illetve a házhoz szállítás költsége – osztotta meg velünk Valiczkó Mihály. 

Huszonhat család Écsen 

Écsen idén 90 köbméter szociális tűzifát igényeltek, végül 65 érkezett, ebből 2–3 köbméter jutott egy rászorulónak. Pályázat útján 26 család, illetve egyedülálló kapott támogatást. A nagy részét decemberben már kiosztották, januárra csak egy kevés maradt, tehát már végeztek a munkával. 
Szabó Norbert polgármester elmondta, hogy mivel szociá­lisan rászorultaknak adják, azzal is segítik őket, hogy kiszállítják hozzájuk, és feldarabolják. Az önkormányzatot így a szállítás mellett a feldolgozás díja is terheli. 

A megyeszékhelyen hamar elfogyott 

Győr önkormányzata is biztosított tűzifát a rászorulóknak. Előnyben részesültek a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a háztartások, amelyekben tartósan beteg személy él, és az egyedül élő nyugdíjasok. 

Közel 430 köbméter nyárfát, fenyőt és akácot osztottak szét. A felhívásra kilencvenheten jelentkeztek, a rászorulók 4–6 köbméter tűzifát kaptak. Az aprítást és a tűzifa konténeres kiszállítását a Győr-Szol végezte. A fa egy hét alatt elfogyott. 

Nem megy lejjebb az ár 

A hasított akác ára a győri DBK Tüzépnél 7 ezer forint mázsánként, de egyes helyeken már 8 ezer forint is lehet. A telepvezető Krafcsik Gábor arról tájékoztatta lapunkat, hogy mostanában aligha megy lejjebb az ár, mert a favágók bére, a kitermelés költsége folyamatosan emelkedik. A munkagépek, a motoros fűrészek üzemanyagköltsége is magasabb. 

– A most kitermelt fákkal fűteni veszélyes, a kémény kátrányosodhat, eltömődhet, ennek könnyen lakástűz lehet a vége – hívta fel a figyelmet. – Ebből a szempontból szerencse, hogy éveken át aszályos volt az idő, így például az akác már augusztusban hullatta a levelét, a szárazság miatt kisebb volt a nedvességtartalma, hamarabb lehetett vele fűteni. Továbbra is nagyon keresik a tűzifát, sokan spájzoltak be belőle. A szezonban eddig pengeélen táncoltunk, hogy el tudjuk látni a lakossági igényeket. Még azért van a télből, a március bőven a fűtési szezon része – fejezte be. 

Győrben is kelendő volt – 430  köbméter nyárfát, fenyőt és akácot osztottak szét a megyeszékhelyen. Az aprítást és a tűzifa konténeres kiszállítását a Győr-Szol végezte.

forrás: KISALFÖLD 02-05

Az Agrárminisztérium által életre hívott Településfásítási Program fontos része az Országfásítási Programnak, amely lehetőséget nyújt a kistelepülések zöldítésére, népszerűsíti az erdőtelepítési támogatásokat, mindezzel hozzájárul a kormány céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya. A program sikerét jelzi, hogy meghirdetése óta már 47 ezer hektár erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák. A 2021–2022-es időszakban a megye az igénylők között a harmadik helyen zárt, 76 településen több mint két- ezer sorfával.

A programban részt vevő községek mintegy húsz fajtából választhattak. A fákat olyan belterületi ingatlanra ültethették, ami önkormányzati, illetve állami tulajdonú közterület vagy lakossági közszolgáltatást ellátó intézményi ingatlan. Továbbá a kizárólagos egyházi tulajdonú, közszolgáltatást ellátó intézményi területekre, mint például iskolák, óvodák mellé. 

– A Településfásítási Program hozzájárul, hogy hazánkban minőségi, változatos, hosszú távon is fenntartható faállomány jöjjön létre a termőhelynek megfelelő fajokból. A program kiemelkedő környezeti hasznosságán túl szemléletformáló és közösségi élménnyel gazdagítja a települések lakóit, miközben felhívja a figyelmet a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési eredményeire és az ezzel kapcsolatos elérhető támogatásokra – fogalmazott lapunk megkeresésére a Településfásítási Program Országos Erdészeti Egyesület programirodája. 

Nagybajcs tavaly is részt vett a programban, a településen harminc fát ültettek el. Amerikai hárs fafajt választottak, mert azok gyorsabban nőnek, nagyobb lesz a lombkoronájuk és terebélyesek is. 

– Több helyszínen ültettünk. Került a Tűzlepke utcai játszótér mellé, ami 1400 négyzetméteres területen található, de ültettünk a helyi óvoda és bölcsőde udvarára is. Ezeken a belterületeken kevés volt a fa, ezért választottuk helyszínül – fogalmazott Teilinger Imre polgármester. Hozzátette: – Idén már regisztráltunk az új kiírásra. Sikeres elbírálást követően olyan részen helyeznénk el az igényelt juharokat, ahol jelenleg található már zöldterület, de nincs fa. Emellett több olyan pihenőhelye is van a községnek, ahol hiányoznak a fák. 

Táp is részt vett a korábbi telepítéseken, szintén harminc fát kaptak: gömbszivart, juhart és hársat igényeltek. A falu központjában lévő játszótér mellé kerültek, de ültettek a Petőfi utcába és a Széchenyi közbe is. 

– Szükség van a fákra. A helyszínek kiválasztása nem egyszerű, hiszen a faluban sok a közművezeték, az elektromos és internetkábel, ezért olyan területeken tudunk ültetni, ahol az adottságok engedik. Idén is regisztráltunk a kiírásra, a tervek szerint a temető megújult gyalogútja mellé kerülnek majd az új fák, sikeres elbírálás esetén – mondta el lapunknak Csikár László polgármester. 

Várbalog is fontosnak tartja a zöldterületek növelését. Tavaly tavasszal részt vettek a programban, harminchárom kislevelű hársat ültettek. 

– Nagyon örültünk a sikeres pályázatnak, ültettünk fákat a Győzelem utcában és került néhány a művelődési ház udvarára is. Előbbire azért volt szükség, mert az út mellett nagyon kevés növény volt, az utóbbi helyszínen pedig a már elöregedett, régi példányokat pótoltuk. Mindig jelentkezünk a programra, mert nagyon drágák a csemeték. A pályázat segítségével nem az önkormányzatnak kell finanszíroznia a hasonló fejlesztéseket – mondta el lapunknak Frank Anita, a község polgármestere. 

forrás: Kisalföld