Fertő és Hanság – vízi világ és vadon

A Fertő-Hanság vidékén a víz jelenléte az elmúlt évtizedekben változó mértékű volt. Mostani látványos és nagyfokú feltűnése már az ember kitartó munkája okán jöhetett létre, amely jelentősen hozzájárult a terület ökológiai fejlődéséhez.

Horgász Oszkár bácsi meséi – A legelterjedtebb halak

A vizektől függ, hogy melyik halból, mennyi él bennük. Más fajok élnek a természetes folyókban, míg megint mások a tavakban.

Élőhely-rehabilitáció a Rába egyik holtágán

Egy megújítási program keretében a folyamatosan feltöltődő holtágból, egy élő, áramló vizű mellékágat kívánnak létrehozni a szakemberek. Ez nemcsak a halfauna számára lenne kedvező változás, hanem más egyéb, a folyó mentén élő állatfaj állományára is pozitív hatást gyakorolna.

Erdő Ernő bácsi meséi – Ártalmak

Az erdőnek évente legalább 500-700 mm csapadékra van szüksége, ahhoz, hogy életben maradjon. A legjobban a globális felmelegedés árt neki, hiszen a rövid, özönvízszerű esőzéseket nem tudja hasznosítani. A túl erős UV fényben pedig károsodnak a fák levelei.

Megújuló vízgazdálkodás a természetben és a városban

A víz megléte a jövőben egyre fontosabbá válik, hiszen az éghajlati változások, a melegedés és a szélsőséges időjárási tényezők egyre csökkentik a tájban jelenlévő víz mennyiségét. Az említett jellemzők azonban nemcsak a természeti környezetre gyakorolnak hatást, hanem a településekre is. A vízgazdálkodás, a vízmegtartás módszerében szemléletváltozásra van szükség.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Aszály, nyári szárazság

A víz hiánya súlyos gondokat jelent az erdő életében. Főleg az erdőfelújítási területek érzékenyek az aszályra. A zárt lombsátor alatt nehezebben szárad ki a talaj, így a kisebb növények, facsemeték is tovább bírják.

A teljes műsor (26:00)

– Fertő és Hanság – vízi világ és vadon
– Horgász Oszkár bácsi meséi – A legelterjedtebb halak
– Élőhely-rehabilitáció a Rába egyik holtágán
– Erdő Ernő bácsi meséi – Ártalmak
– Megújuló vízgazdálkodás a természetben és a városban
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Aszály, nyári szárazság

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Hanyi szafari – feltárul a Hanság vidéke

Egy izgalmas túrára indulunk, méghozzá a Fertő-Hanság Nemzeti Park, dél-hansági régiójába. Egy átfogó betekintést adunk a terület múltjába és jelenébe, valamint élővilágát is feltárjuk. Irány a helyszín, vagyis a Hany, amely szó népies formában szépen kifejezi a terület láp- és mocsárvilágát.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Nemzeti parkok

A magyar természetvédelem már több, mint 150 éves hagyományokkal rendelkezik. Jelenleg a legmagasabb szintű oltalmat a nemzeti parkok jelentik.

Szépapó-erdő és mocsárvilág Kis-Sárrét tájain

Országos kitekintésünket a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-sárréti tájegységén folytatjuk. Egy igazán változatos helyszín tárul fel kameránk előtt: az erdőségektől elkezdve, a halastó-rendszereken át, a mocsárvilágig. A sokszínű vidék, sokrétű állat- és növényvilágnak ad otthont.

A teljes műsor (26:00)

– Hanyi szafari – feltárul a Hanság vidéke
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Nemzeti parkok
– Szépapó-erdő és mocsárvilág Kis-Sárrét tájain

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Az élőhelyfejlesztési projekt fő célja a Hanságban található védett, illetve Natura 2000 élőhelyek természetességének javítása, az ökológiai folyamatok nyomon követése, a területkezelési infrastruktúra bővítése, valamint hatékonyságának a növelése volt. A rekonstrukcióval érintett, korábban elszigetelt gyepfoltok összenyitásával és a víztestek rekonstrukciójával jelentősen javult a Natura 2000 terület ökológiai állapota.

A projekt a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. konzorciumi együttműködésében, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Kapuvár Város Önkormányzata, Csorna Város Önkormányzata, Lébény Város Önkormányzata és Kóny Község Önkormányzata együttműködő partnerségével valósult meg.

A projekt keretében megvalósult beruházások a következők voltak:

• Fehér-tó és Barbacsi-tó medrének rekonstrukciója közel 30 ha-on
• Kónyi-tó vízellátásának a javítása
• Vízpótló/vízleeresztő kettős funkciójú csatornarendszerek rekonstrukciója: 60 200 m csatorna, 81 db műtárgy
• Korábbi állattartásból és határőrizeti tevékenységből fennmaradt létesítmények romjainak felszámolása 6 helyszínen (kb. 655 t)
• Gyeprekonstrukciók: 338 ha kiterjedésű területen
• Özönnövény állományok felszámolása a Hanság Natura 2000 területen
• Földutak felújítása: 23 591 m hosszban
• Állattartási infrastruktúra fejlesztése: új szarvasmarha teleltető telep építése Lébényben, villanypásztor rendszerek építése 83 km hosszban, 15 db itató kút létesítése, itatóvályúk és széna etető keretek beszerzése
• Élőhelykezeléshez szükséges mezőgazdasági eszközbeszerzés: 2 db 130+ LE mezőgazdasági erőgép, 1 db rendterítő, 1 db pótkocsi, 2 db középrendképző, 1 db teleszkópos rakodógép, 2 db terepjáró pick-up
• A Hany Istók tanösvény megújítása

Szárazabb időszakokban a helyreállított élőhelyek és célterületek ökológiai vízigényeinek kielégítéséhez a területeknek többletvízre van szüksége, csapadékos években pedig az ár- és belvizek levezetése válik szükségessé. A vízelvezető árkok, csatornák rehabilitációja, valamint a vízkormányzó műtárgyak építése, cseréje segít majd a Hanságba érkező vizekkel (csapadékvíz, folyó vizek) való ökológiai szemléletű gazdálkodásban.

A Hanság területén található tavak, a Fehér-tó, a Barbacsi-tó és a Kónyi-tó természeti értékmegóvása is megtörtént. A tavak medrében felgyülemlett iszapréteg eltávolításával és a nádszegély foltszerű csökkentésével lassítható a tavak feltöltődésének a folyamata, így változatosabb, mozaikos élőhely hozható létre. Az új vízszint szabályozó műtárgy építésével javult a Kónyi-tó vízellátása és így megőrizhető a számos védett faj élőhelyül szolgáló terület.

A gyeprekonstrukciók révén az elcserjésedett, fás- és lágyszárú özönnövényekkel terhelt gyepterületek helyreállítása történt meg. Napjainkra, a projekt eredményeképpen a gyepek kaszálással, legeltetéssel kezelhetők lettek és középtávon várható, hogy jó állapotú mocsárrétek, láprétek, láprét–láperdő mozaikok alakulnak ki.

Megtörtént a Hanságban újonnan megjelent özönnövények, elsősorban a selyemkóró, japán keserűfű, gyalogakác, bálványfa, egész területet érintő állományának a felszámolása is. Ezek az özönnövény fajok még csak viszonylag kis kiterjedésben jelentek meg a Hanságban, így felszámolásuk hatékonyan elvégezhető volt az alkalmazott mechanikai és kémiai módszerekkel.

A Nemzeti Park és az Erdőgazdaság mindennapi vagyonkezelési és természetvédelmi kezelési feladatainak ellátásához szükséges földutak is felújításra kerültek, és ezzel egy időben az állattartás infrastrukturális fejlesztése is megtörtént.

A projekt keretei között megújult a Hany Istók tanösvény. Az új információs táblák részletes leírásokkal szolgálnak a kirándulók számára, és további fejlesztési elemekkel kiegészülve új programok elindítását teszik lehetővé. Az Esterházy Madárvárta mellett rönkasztalokból és padokból kialakított pihenőhely a kültéri programok helyszínéül szolgál. A projekt során kerékpárok, spektívek, távcsövek, mikroszkópok és fényképezőgépek kerültek beszerzésre.

A projekt eredményességét célzott ökológiai monitoring tevékenységgel követtük nyomon.

A projekt adatai:

A kedvezményezett neve:                       Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

A projekt neve:                                        A Hanság természetes élőhelyeinek komplex helyreállítása és

                                                                fejlesztése – élőhelyfejlesztési beavatkozások

A projekt azonosító száma:                     KEHOP 4.1.0-15-2016-00013

A projekt támogatás összege:                 2,361 milliárd Ft

A támogatás mértéke:                             100 % (vissza nem térítendő támogatás)

A támogatási alap:                                  Európai Regionális Fejlesztési Alap

A projekt befejezési dátuma:                   2023. november 30.

forrás: FHNPI

A természeti adottságok itteni meghatározó eleme a víz, ami néhol áll, és túlontúl sok van belőle (Hanság), néhol nagy mennyiségben ömlik, jelentős nagyságú területeket hálózva be (Szigetköz), néhol kisebb patakokban csörgedez, illetve a talajban szivárog (Rábaköz), míg másutt nagyrészt (kisalföldi homokvidék) vagy csaknem teljesen (Sokoró) hiányzik.

A víz körülöleli, alakítja és megtartja azt a lenyűgöző élővilágot, amelyet a Szigetköz magáénak tudhat. A számtalan, bővizű Duna-ág nagy területeket hálóz be, eszményi vízellátást biztosítva többezer hektáros területen. A kialakult szigetek elég magasak ahhoz, hogy rajtuk tartósan és biztosan megmaradhasson az erdő. Mintegy 6,5 ezer hektár erdőt kezel az állami erdőgazdaság e kedvező feltételek között.

A Kisalföld bővelkedik látnivalókban, ezek közöl az egyik legfontosabb a Világörökség részét is képező Pannonhalmi Bencés Főapátság. Ha valaki lenyűgöző kilátásra vágyik, akkor a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.  erdészettörténeti tanösvényén folytatva útját, keresse fel az 1991-92-ben épült, majd 2012-ben teljesen felújított Boldog Mór kilátót, valamint közvetlen szomszédságában a felülről nézve – keresztény vallási szimbólumként – halat formázó Lombkorona-tanösvényt. Mindkettőről pazar látvány nyílik a Sokorói-dombvidékre, valamint a völgyekben húzódó településekre.

Győr és Pannonhalma közt található Nyúl település, ahonnan egy sétával könnyen elérhető a Lila-hegyi kilátót. A 2018-ban átadott torony páratlan kilátást nyújt a méltatlanul ismeretlen Sokoróra, sőt, tiszta időben a Gerecsétől egészen az Alpokaljáig pásztázhatjuk a tájat, benne a pannonhalmi apátsággal. A szépen rendezett környék ideális megállója a környéken tett gyalog- és kerékpártúráknak, rövid családi kirándulásnak pedig remek célpont.

Kapuvár városától nem messze, Osli és Acsalag térségében olyan erdőket találunk, melyek látványukban egyedülállónak mondhatók. A Hanság egykor kiterjedt lápvidékének emlékét őrzik ezek az erdők. A területet az ’50-es, ’60-as években vízelvezető csatornarendszer kiépítésével lecsapolták. A mélyebben fekvő részeken azonban máig találkozhatunk az eredeti vegetáció elemeivel. 

Az égeres erdők, melyek a magas vízállás ellenére is jó érezték magukat, gyökereikkel nem tudták követni a talaj süllyedését, így a gyökérzetük napjainkban részben kilátszik a föld alól. Ennek köszönhető a jellegzetes látvány, amiért érdemes ellátogatni erre az egyébként fokozottan védett területre. Az Esterházy Madárvártától néhány perces sétával elérhető az ún. Csíkos-éger, melyen átvezet a Hany Istók tanösvény is.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét!

Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. legszebb területére!
A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki.

Kapcsolódó oldalak:
Agrárminisztérium Facebook oldal
Nyereményjáték szabályzat

forrás: AM Sajtóiroda