Zemplén hegyei között, a csendes völgyekben van egy különös erdőrészlet, az Északerdő Zrt. kezelésében álló háromhutai nagyduglászos, melynek története egy távoli kontinensen kezdődött. A duglászfenyő ugyanis Észak-Amerikából érkezett a 19. században, magjait botanikusok és erdészek hozták át az óceánon. A hatalmasra növő tengerentúli vendég aztán nemcsak otthonra lelt nálunk, de a klímaváltozáshoz is jól alkalmazkodik, így a jövőben egyre fontosabb szerepet tölthet be a térség növényvilágában.

Az erdőt járva Mészáros Zsolt azt is elmeséli, hogy milyen Magyarországon őshonos fák élnek itt szimbiózisban a duglászfenyőkkel, hogy milyen állatoknak biztosítanak otthont a kiszáradt fenyőtörzsek, hogy mivel járul hozzá a taplógomba az erdő ökoszisztémájához, hogy mitől egyedi és könnyen felismerhető a duglászfenyő toboza, hogy milyen illata van az Amerikából érkezett fenyő összemorzsolt tűlevelének, és hogy hány méteres Magyarország legmagasabb duglászfenyője.

Lásd meg a fától az erdőt, és válj te is törzsvendéggé Magyarország erdeiben a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség új sorozatával!

Tarts velünk, kövesd a Törzsvendég epizódjait hétről hétre, szerda esténként a Kultúrapont YouTube-csatornáján!

forrás: Petőfi Kulturális Ügynökség / kultura

Az államtitkár ismertette, az igazgatóság a rendelkezésre álló uniós források 40 százalékát a természetvédelmi kezeléshez szükséges infrastruktúra fejlesztésére fordítja a kedvező természetességi állapot fenntartása érdekében. A térség adottságai indokolják ezt az arányt. Az igazgatóság vagyonkezelésében 13 ezer hektár áll, ebből 11 200 hektárt közvetlenül maga a nemzeti park hasznosít, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a kezeléshez szükséges eszközök és gépek saját tulajdonban legyenek.

A teljes forráskeret 34 százalékát leromlott állapotú természetes élőhelyek helyreállítására, állapotjavítására, valamint veszélyeztetett fajok speciális igényeihez igazodó természetvédelmi beavatkozásokra fordítják. Rácz András arra is rámutatott, hogy Magyarország európai összehasonlításban is kedvező helyzetben van, hiszen az ország közigazgatási területének mintegy negyede természetközeli állapotban maradt fenn. Ezek a területek azonban nem alkotnak nagy, összefüggő egységeket, hanem az emberi beavatkozások következtében feldarabolódtak, mozaikos szerkezetűek lettek. Ezért az élőhely-rekonstrukció az állami természetvédelem egyik legfontosabb feladata.

A támogatás 18 százalékát élettelen természeti értékek védelmére fordítják. Az országos nyilvántartásban szereplő mintegy 4200 barlang tíz százaléka, 423 található az igazgatóság működési területén. A barlangok élettelen természeti értékek, önerőből megújulásra képtelenek, ezért szükség van megerősítésükre, lezárásukra, valamint denevérbarát bejáratok kialakítására. A források további 4 százaléka pedig bemutatási és ökoturisztikai fejlesztéseket szolgál, hisz a túrázás és a természeti értékek iránti érdeklődés folyamatosan növekszik. Országosan a mintegy 700 turisztikai létesítmény fele a tíz hazai nemzeti park igazgatóság üzemeltetésében működik, évente 1,6 millió regisztrált látogatót fogadva. Az Aggteleki Nemzeti Park programjain évente több mint 100 ezer regisztrált vendég vesz részt.

A most induló fejlesztés középpontjában a gyepterületek állapotának megőrzése és javítása áll. A nedves gyepeken az inváziós fajok terjedése, a száraz gyepeken a cserjésedés jelent veszélyt, ezért aktív természetvédelmi kezeléséhez szükséges gépek és eszközök beszerzése és célzott élőhely-fejlesztési beavatkozások valósulnak meg koncentráltan a Zempléni Tájegységen. Háromhután két tanösvény is létesül, foglalkoztatótér szolgálja majd a gyermekek környezeti nevelését, továbbá kiadvány készül a Zemplén természeti értékeinek bemutatására – zárta beszédét az államtitkár.

forrás: AM Sajtóiroda