Gyorsan reagáltak a rezsicsökkentés limitálásának bejelentésére a hazai építőanyag gyártók – tudta meg a VG. Megerősített információink szerint máris összeállt egy komplett és szakmailag megalapozott javaslatcsomag, amit a hetvenes években tömegével épült, még ma is nagyrészt szigeteletlen kockaházakra dolgozott ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata (HÉT). 

Az energiaválságra adható legjobb válasz a fogyasztás csökkentése, amit leggyorsabban az épületállomány szigetelésével lehet elérni.

A mostani európai energiakrízis mindenkit ráébresztett arra, hogy az épületek fenntartási költségeit csökkenteni leginkább azzal az energiával lehet, amelyet nem használunk el. Az épületek energetikai felújításában óriási megtakarítási potenciál van, Magyarországon a teljes épületállomány mintegy 70 százaléka szigeteletlen vagy gyengén szigetelt – mondta Tibor Dávid, a Masterplast elnöke.

Ennek alapján még az idén akár 25 ezer családi ház korszerűsítésére is sor kerülhet, ehhez a hazai építőanyag gyártó és építőipari kivitelező kapacitás is rendelkezésre áll a piaci szereplők szerint.

A részletes anyagban egy tipikus, 9X9 méteres Kádár-kockát modelleznek, aminek termikus burkát  a lábazat, a homlokzat és a padlás hőszigetelésével, valamint a homlokzati nyílászárók – ajtók és külső ablakok – háromrétegű üvegezésű, korszerűre történő cseréjével hozzák létre. A teljes beruházás jelenlegi átlagos piaci árakkal számolva ötmillió forint plusz áfa értékben megvalósítható – összegezte Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata elnöke, a Masterplast Nyrt. elnöke a megvalósíthatósági számítás lényegét.

Mint a szakértő hangsúlyozta, az energiaválságra adható legjobb válasz a fogyasztás csökkentése, amit leggyorsabban az épületállomány szigetelésével lehet elérni. Ezzel azok a fogyasztók is komoly, 7-8 év alatt megtérülő beruházást tudnak megvalósítani, akik teljes mértékben a rezsivédett körbe tartoznak. Akik pedig a fogyasztásuk feléért már piaci árat fizetnek majd, mert több energiát használnak fel, mint a támogatott mennyiség, ők már 5 év alatt megtakarítják a termikus burokra költött pénzt a csökkenő fogyasztás révén.

Berobbanhat a kereslet

A rezsicsökkentés módosítása után berobbanni készül a kereslet, ezt támasztja alá, hogy pillanatok alatt felfokozott érdeklődést tapasztalnak az energiamegtakarítást eredményező beruházások iránt. Az otthon felújítási támogatás már tavaly ősszel is megdobta a keresletet, de reálisan már idén ősszel még azt is 50 százalékkal meghaladó forgalommal számolnak az építőanyag gyártók. 

A lakosság mellett a rezsivédett körből kikerülő, teljesen piaci árú energiára átterelt kkv-k és a korszerűtlen épületállomány miatt ugyancsak lépéskényszerbe kerülő önkormányzatok is potenciálisan nagy megrendelői körré váltak. Kérdés, hogy finanszírozni ki és miből tudja a szükséges munkálatokat, bármilyen állami támogatás természetesen megtöbbszörözhetné az épületenergetikai felújítások számát.

Az összességében jelentős  lakossági pénzügyi megtakarítások egy része minden bizonnyal energiamegtakarítást eredményező korszerűsítést szolgál majd. Vannak, akik eddig is megtehették volna, de az alacsony tarifák miatt nem voltak igazán érdekeltek az energetikai megtakarításokra költeni. Mellettük azok, akik otthonfelújítási támogatásra jogosultak, de eddig nem éltek vele, az utolsó pillanatban még léphetnek, vagy áttervezhetik a nem energiafókuszú felújítási koncepciót. A szakmai szervezetek már régóta lobbiznak azért is, hogy az év végén lejáró állami támogatási programot energiafogyasztást mérséklő beruházásokra hosszabbítsák meg. Emellett szükségesnek tartják, hogy kifejezetten az energiahatékonyságot javító beruházásokra szülessen egy önálló új program. Utóbbira jó példa lehet az olaszországi modell, ahol az épületszigetelésre elköltött összeg 110 százalékát le lehet írni öt év alatt a személyi jövedelemadóból.

Stabilizálódtak az építőanyagárak

Mindeközben a gyártók elkezdték gyorsítva beszerezni az alapanyagokat a megnövekvő keresletre, és mint azt Tibor Dávid leszögezte, az alapanyagokat a lehető legnagyobb mennyiségben készletezik, hogy biztosítani tudják a plusz megrendeléseket. Szigetelőanyagokat és nyílászárókat hazai gyártásból, a zömében magyar tulajdonban lévő szektor várhatóan nagyobb fennakadások nélkül a szükséges mennyiségben biztosítani tud – jelentette ki a HÉT elnöke.

Fontos, hogy stabilizálódtak az építőanyag árak, a gyártási költségeket is jelentősen növelő nagy energiaár robbanást már beárazták a cégek. Bár az euró-forint árfolyam mozgást folyamatosan érzékelik és érinti az importanyagok révén a vállalatokat is – ismerte el a szakember -, amennyiben 400 forint alatt marad az euró, nem lesz szükség további jelentős áremelésekre.

forrás: vg.hu

Mint a VG megírta: Európa legnagyobb tetőcserépgyártó cégcsoportjának magyarországi ügyvezetője szerint az energiakrízis uniós szintű beavatkozást igényel, és az elszálló önköltség miatt gyárbezárásokra is sor kerülhet a gazdaságtalan mértékben megemelkedő termelési költségek, a potenciálisan túl magas végfogyasztói árak miatt. Üzemszünetre azonban a Creaton nem készül – közöltük akkor, és mint a szakmai tagozat elnöke megerősítette, a piac többi szereplője sem. Tibor Dávid szerint azonban reális forgatókönyv a szokásosnál nagyobb mértékű áremelés a jövő év elején, ami nem öngerjesztő folyamat, hanem ténylegesen költségvezérelt lépés lehet.

A hirtelen megnőtt energiaárak korrekciója, a jelenlegi energiaárszinttel számolva, a jövő év elején átlagosan 20 százalékos áremelést indokol az építőanyag-gyártásban, erre készülnek a HÉT tagjai – jelezte a tagozati elnök. Az átlagban nagy a szórás, jellemzően 10–30 százalék között mozog, és szinte minden építőanyagot érint, a kevésbé energiaintenzív területet kevésbé, a többit nagyobb mértékben. Egy átlagosan 20 százalékos építőanyag-drágulás hatására nagyságrendileg 10 százalékkal kerül többe az építkezés és a felújítás.

Az építőanyag-gyártás legtöbb területén jelentős mennyiségű energiát használnak fel. A szálas és műanyag hőszigetelők, a gipszkarton lapok fogyasztói ára várhatóan 20 százalék felett fog emelkedni, a tégla és a kerámiaburkolatok ára akár még ennél is többel, a bányászott építőipari termékeké viszont átlag alatt nőhet. 

A jövő évtől fokozatosan megjelenő, az energiaköltség indukálta áremelések előtt nem sokáig élvezhették a piaci szereplők az alapanyagok piaci korrekcióját, a műanyag, az építőfa és az acél ára nemrég mérséklődött, igaz, máig ható drasztikus mértékű drágulást követően.

Egyik építési termék ára sem tudott visszatérni az egy vagy fél évvel korábbi szintre, ráadásul a bérköltségek, a csomagolási és a szállítási költségek is folyamatosan emelkedtek időközben – összegezte a HÉT elnöke. Az építőanyag-gyártók az elmúlt években sokat költöttek energiahatékonysági és kapacitásbővítő beruházásokra, de ilyen mértékű energiaár-emelkedésre senki sem volt felkészülve, és ezt a korszerűsítések sem kompenzálhatják. 

Éppen ezért készülnek a hazai gyártók arra, hogy közösen fordulnak a kormányzathoz, az üzemanyagok hatósági árazásának mintájára a vállalati energiaárak megfékezését szorgalmazva, hogy az áram és a földgáz árának az állam még időben plafont szabjon.

Az év elején még áruhiánytól szenvedő építőanyag-piacon közös érdek egy újabb krízishelyzet elkerülése, a nagyarányú drágulás ilyen szituációhoz vezetne. 

Bár a korábbiaknál nagyobb mértékű áremelés a költségek megugrása miatt egyre valószínűbb, felvásárlási lázra nem számít a szakember, mondván, hogy bár a termelés teljes kapacitáson zajlik, raktárra senkinek sem volt lehetősége termelni az idén, így nincs mit felvásárolni.

Az építőanyag-gyártók egyelőre más országokban sem jutottak közös nevezőre a kormányzati döntéshozókkal, követendő intézkedések sehol sem születtek ezen a téren, de mindenhol intenzíven keresik a megoldást az energiaválság megfékezésére – mondta Tibor Dávid. A magyar kormány által hatóságilag fixált üzemanyagárakat biztató jelnek, fontos piacmentő beavatkozásnak tekintik.

forrás: vg.hu