„Még 10–15 évvel ezelőtt sok országban tollal és papírral gyűjtötték az erdőadatok” – emlékezett vissza Andreas Vollrath, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) erdészeti szakértője.

„ A digitális eszközök, például az Open Foris platform bevezetése lehetővé tette a fejlődő országok számára az elektronikus adatgyűjtésre és a fejlett távérzékelési elemzésre való átállást, ami megnyitotta az utat a mesterséges intelligencia nagy léptékű alkalmazása előtt az erdőgazdálkodásban.”

2025. október 23-án „Az erdők jövőjének alakítása mesterséges intelligenciával” címmel panelbeszélgetés zajlott a finn erdőnapok (Metsäpäivät) rendezvényén a helsinki Finlandia Hallban. A Forest Academy for Decision Makers által szervezett rendezvényen többek között a mesterséges intelligencia erdészeti ágazatra gyakorolt hatását vizsgálták, az adatgyűjtéstől a stratégiai döntéshozatalig.

A vita kiemelte a mesterséges intelligencia szerepét például az erdőállomány-felmérésben, a kibocsátási jelentésekben és a földhasználat nyomon követésében, valamint annak növekvő jelentőségét a politikai döntéshozatal és az erőforrás-gazdálkodás támogatásában.

Andreas Vollrath, a FAO képviselője, a három főelőadó egyike, megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia csak egy része az erdészeti ágazatban tapasztalható szélesebb körű digitális átalakulásnak.

„A FAO már régóta használja a gépi tanulást a távérzékelésben, de a legújabb áttörések jelentősen javították az adatokhoz való hozzáférés módját és azok értékes információkká alakítását” – mondta.

Vollrath szerint különösen ígéretes fejlemény az AI-alapú beágyazási mezők használata, amelyek lehetővé teszik, hogy hatalmas mennyiségű műholdas adatot könnyen kereshető formátumba sűrítsenek.

„Ez nagyjából ugyanúgy működik, mint a Facebook tartalomajánló funkciója, azaz a hasonlóságok alapján” – magyarázta Vollrath. „Ha megjelöl egy erdőirtási területet, a rendszer azonnal képes megtalálni a hasonló mintákat a világ minden tájáról.”

Az ilyen modellek új lehetőségeket nyújtanak az erdőmonitorozás, az erdő-helyreállítás és a politikai támogatás terén.

„A FAO már régóta használja a gépi tanulást a távérzékelésben, de a legújabb áttörések jelentősen javították az adatokhoz való hozzáférés módját és azok értékes információkká alakítását” – mondta Andreas Vollrath.

Mesterséges intelligencia az erdészeti ipar értékláncában

Karoliina Hagman, az Accenture Nordic mesterséges intelligencia és adatkezelésért felelős vezetője a panelbeszélgetés során hangsúlyozta a mesterséges intelligencia hatalmas, de még nagyrészt kiaknázatlan potenciálját az erdészeti ágazatban.

„A mesterséges intelligencia hatalmas változást jelent, amely minden iparágat érint, és az erdészet sem kivétel” – mondta.

Bár az erdészeti vállalatok már használják a mesterséges intelligenciát olyan területeken, mint a humánerőforrás-menedzsment, a pénzügyi folyamatok és a beszerzés, Hagman úgy véli, hogy a valódi lehetőség az egész értéklánc optimalizálásában rejlik.

Kiemelte a prediktív karbantartást, a kereslet-előrejelzést és a dinamikus árazást, mint olyan kulcsfontosságú alkalmazási területeket, ahol a mesterséges intelligencia jelentős hozzáadott értéket hozhat azáltal, hogy olyan módszereket alkalmaz, amelyek már bizonyítottan hatékonyak a gyártásban, a logisztikában és a bányászatban.

Új hullám az erdészeti intelligencia terén

Sixten Sunabacka, az MW Group AB – egy védelmi és biztonsági szolgáltatásokra szakosodott skandináv vállalat – vezető tanácsadója Svédországot tartja az erdészetben alkalmazott mesterséges intelligencia terén élen járónak.

„Finnország és Svédország kiindulási pontja nagyon hasonló, de Svédország élénk startup-ökoszisztémájával kiemelkedik” – jegyezte meg. Sunabacka szerint Svédországban erősebb a kockázati tőke támogatása az AI-alapú projektek számára, bár Finnország is kezdi felzárkózni.

Számára a legfontosabb kérdés az, hogy a mesterséges intelligencia elindítja-e a következő nagy átalakulást az erdészeti ágazatban.

„Visszatekintve a négy évtizedes fejlődésre, az erdőgazdálkodás hatalmas hullámokban haladt előre. A mesterséges intelligencia lehet a következő” – mondta Sunabacka, aki egyben a finn térinformatikai vállalat, az Arbonaut igazgatótanácsának elnöke is.

Sunabacka nyomon követte ezeket a hullámokat: a mechanizáció az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején, amikor a fakitermelő gépek jelentették az igazi áttörést. Az 1990-es években a Nokia mobiltelefonok és a bővülő mobilhálózatok lehetővé tették a decentralizált erdészeti információs rendszerek és az optimalizált faipari logisztika kialakulását.

A 2000-es évek elejére a fa iránti verseny növekedése miatt elengedhetetlenül fontosak lettek a megbízható adatok az erdőtulajdonosokról és a faállományról, ami a terepi leltározásról a LiDAR-alapú távérzékelésre való átállást eredményezte.

„Hamarosan az egész országot beolvasták” – emlékszik vissza Sunabacka –, „és ezeknek a beolvasásoknak a minősége a 2010-es években tovább javult.”

A 2020-as évek új beolvasási technológiákat, drónokat (UAS) és élesebb műholdas képeket hoztak magukkal, állítja.

„A szabad műholdas pontosság javult, ami különösen hasznos az erdőveszteségek és -károsodások feltérképezésében.”

Ma az AI és a gépi tanulás központi szerepet játszik az erdészeti alkalmazásokban – de csak szilárd adatokkal, mondta Sixten Sunabacka.

„Még a mesterséges intelligenciának is hatalmas mennyiségű képzési anyagra és pontos adatokra van szüksége. Ha szeméttel tápláljuk, akkor csak szemetet kapunk, ami csak jól néz ki.” A nagy sűrűségű LiDAR és az erdészeti gépekből származó adatok ezért kulcsfontosságúak, hangsúlyozta Sunabacka.

Svédország már teszteli az 1500 lézerpont/négyzetméteres szkennereket, míg Finnország 20 pontos szkennereket választott országos használatra. Svédországban a fejlődést nem csak a pontos erdészeti adatok iránti igény hajtja, hanem az a vágy is, hogy többet tudjanak meg az egyes fákról, a terep átjárhatóságáról, az erdőkárosodásokról, a biológiai sokféleségről és a kulturális értékekről.

Sunabacka úgy véli, hogy a sűrű szkennelés, az UAS, a mesterséges intelligencia és a különböző adatforrások konvergenciája hamarosan „egyre pontosabb, koherensebb és szélesebb körű információkat fog nyújtani az erdőinkről”.

Az AI méretezése fragmentált erdőterületeken

A mesterséges intelligencia előmozdítása az erdőgazdálkodásban nem egy univerzális megoldás, különösen akkor, ha az ökoszisztémák fragmentáltak és a földtulajdon decentralizált.

„Minden attól függ, kivel dolgozunk együtt és mi a munka célja” – mutatott rá Vollrath a vitában.

Vollrath kiemelte az Open Foris eszközök globális jelentőségét. A finn finanszírozással és szakértői támogatással kifejlesztett Open Foris a FAO nyílt forráskódú platformja, amelyet több mint 190 országban – főként fejlődő országokban – használnak az erdők mérésére, megfigyelésére és jelentésére. Ez az eszköz kulcsfontosságúvá vált például az ENSZ éghajlat-egyezménye szerinti REDD+ kibocsátási jelentésekben, és mobil eszközök segítségével a kisgazdák számára is elérhetővé tette az erdőadatok gyűjtését.

A kisgazdák számára a FAO olyan könnyen használható mobil eszközöket is fejleszt, mint a Whisp és a Ground, amelyekkel az EU-szabályozásnak megfelelően fel lehet tárni az erdőirtást és jelenteni az ültetéseket.

„Szoftver segítségével sokkal könnyebb erdészeti adatokat gyűjteni, mint tollal és papírral” – mondta Vollrath.

A Forest Days panelbeszélgetés közönsége egy alapvető szempontot hozott a vitába: az erdők rendezetlen, élő rendszerek, nem pedig táblázatok. Vollrath egyetértett, hangsúlyozva a kiváló minőségű adatok fontosságát. Megjegyezte, hogy a LiDAR távérzékelő technológia fejlődése megbízható megfigyeléseket tesz lehetővé még komplex erdő környezetben is.

A LiDAR (Light Detection and Ranging) egy lézeralapú technológia, amely rendkívül pontos háromdimenziós modelleket készít a terepről és a növényzetről. Az erdészetben ez lehetővé teszi a fák szerkezetének, magasságának és sűrűségének pontos feltérképezését. A repülőgépekről, drónokról vagy műholdakról több millió lézerpontot rögzítve a LiDAR olyan erdőbeli részleteket tár fel, amelyek gyakran láthatatlanok a emberi szemnek vagy a hagyományos terepi módszerekkel.

„Ha tudományosan validált algoritmusok és pontos adatok állnak rendelkezésünkre, bízhatunk abban, amit az irodában látunk. Csak különleges esetekben kell az erdőbe mennünk” – foglalta össze Vollrath.

Mesterséges intelligencia és az erdészeti ágazat 2030-ban

A panel a következő öt-tíz évre vonatkozó merész előrejelzésekkel zárult. A szakértők szerint a mesterséges intelligencia felgyorsítja az új, erdőalapú anyagok kutatását és fejlesztését, valamint az intelligens ügyfélkapcsolatokat, például csevegőrobotok és ügynökalapú felhasználói felületek révén.

A mesterséges intelligencia a termelésben is egyre nagyobb szerepet kap. A gyárakban máris hatékonyabb működés tapasztalható: kevesebb leállás és jobb minőség. A mesterséges intelligencia és az automatizálás révén optimalizálják a gyártási folyamatokat, csökkentik a zavarokat és javítják a minőségellenőrzést, ami erősíti az egész erdészeti ágazat versenyképességét.

A panel résztvevői reményüket fejezték ki, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan felülmúlja az emberi képességeket a műholdas képek értelmezésében.

Bár a fejlesztés még nem érte el ezt a szintet, a panel résztvevői szerint a mesterséges intelligencia jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy megtanulja a komplex erdészeti adatokat vizuálisan pontosabban és átfogóbban érzékelni, még az embereknél is jobban. Ez új lehetőségeket nyithat a globális erdőmonitoring, az elemzés és a döntéshozatal terén.

A vita csúcspontjaként a résztvevők az AI mélyebb integrálását szorgalmazták a politikába és az ökoszisztémák megértésébe. A panel résztvevői szerint a mesterséges intelligencia új perspektívákat nyújthat a természetes rendszerek működésére vonatkozóan, és nemcsak az ipar, hanem a társadalom egészének is hozzáadott értéket teremthet. Ez különösen releváns a skandináv országokban, ahol az erdők a mindennapi élet és a kultúra szerves részét képezik.

A Finn Erdészeti Szövetség által szervezett Nemzeti Erdőnapok 2025 rendezvényt október 22–23-án tartották a helsinki Finlandia Hallban, ünnepelve a rendezvény 100 éves történetét. A Finn Erdészeti Szövetség Döntéshozók Erdészeti Akadémiája szervezte a „Shaping Forest Futures with AI” (Az erdők jövőjének alakítása mesterséges intelligenciával) című panelbeszélgetést, amelyen a társadalom különböző szektorainak döntéshozói és erdészeti szakértők vettek részt a párbeszéd előmozdítása és az erdőkről szóló ismeretek elmélyítése érdekében. A beszélgetést Jan Erola kommunikációs tanácsadó, kiadó és hírműsor-kommentátor moderálta.

A Döntéshozók Erdészeti Akadémiája Finnországban és nemzetközi szinten is szervez rendezvényeket. EU-szinten a tevékenységeket a Finnország és Svédország által közösen vezetett EU-döntéshozók erdészeti akadémiai program keretében végzik.

forrás: forest.fi

Helsinki kikötője, a Katajanokka viszonylag zárt ipari-kikötői terület volt. Most a város megnyitotta ezt a tengerparti területet, és az első új épület a Katajanokan Laituri (Katajanokka mólója) a 2024 nyarán elkészült irodaház lett. Ebben kapott helyet a Solo Sokos Pier 4 Hotel is.

A Katajanokan Laituri tervezése és építése során a cél az volt, hogy irányt mutasson a faépítészet jövője felé a fenntartható városépítés részeként. A fejlesztőt és a tervezőket kezdettől fogva az a cél vezérelte, hogy az épület életciklusa során minimalizálják az éghajlati hatásokat. A cél a lehető leghosszabb élettartam, a rugalmas átalakíthatóság, a sokoldalú felhasználás, az alacsony szén-dioxid-kibocsátás és az energiahatékonyság volt. A szerkezet és a térméretezés lehetővé teszi a belső tereknek a jövőbeli igényekhez való igazítását.

A föld feletti részek faszerkezeteiben a Stora Enso ipari tömörfa szerkezeteit alkalmazták. A pillér-gerendás keret és a homlokzat teherhordó szerkezete laminált furnérozott fából, azaz LVL-ből készült, amelyet Finnországban, a varkaus-i üzemben gyártanak. Az épület teherhordó belső falai, a lift- és lépcsőaknák, a lépcsők, valamint a közbenső födémek és a legfelső emelet teherhordó szerkezete a svédországi gruvöni gyárból származó rétegelt ragasztott fapanel, azaz CLT. A vázszerkezetekhez mintegy 7 600 köbméter lucfenyőt használtak fel, amelyből összesen 2500 faelem készült. A belső térben lehető a legtöbb faszerkezet látható.

Az épület homlokzata illeszkedik az Esplanadi parktól induló épületsor egyenletes ritmusú homlokzatainak sorába. A homlokzat megoldása kettős homlokzati szerkezetre épül. A legkülső homlokzat a kőépülethez kapcsolódóan üvegből, természetes kőből és alumíniumból áll. Az épület megjelenése a különböző napszakokban és fényviszonyok között változik.

A homlokzat mögött a fa sokféle formában van jelen. A földszint tömör LVL-pillérei és a központi előcsarnok szoborszerű CLT-borítású tetőablaka a belső közösségi terek meghatározói. A lucfenyő mellett itt kőrist is használtak. A fafelületek és burkolatok árnyalatait a lehető legtermészetesebben megőrizték. Ugyanakkor a fa változatos szépségét, tónusát és használhatóságát is kiemelték. Az alacsony károsanyag-kibocsátású, természetes, szépen öregedő és patinás anyagok általában népszerűek a felületi burkolatokban és anyagokban. Viitasaari világos gránit borítja az előcsarnok padlóját, amely a külső terekig folytatódik. Az aula bútorzata finn dizájnt dicséri. Az irodákban sok újrahasznosított és felújított bútor kapott helyet.

Az épület külső tereit, az udvart és a tetőteraszt az északi természet ihlette. A különböző égtájakra nyíló teraszok és az udvar a megfelelő élőhelyeket testesítenek meg. A szűk udvarban nyírfás nő, amelynek lombkoronája védi a sokféle fajú aljnövényzetet. A második szinti teraszokon sziklakertek és természetes kövek képviselik a szigetvilágot. Az épület tetején hullámzó rét terül el. A növényzetből színes témákat alakítottak ki, amelyek az évszakok szerint változnak. A tetőteraszon pihenő park, fitnesz rész, valamint napelemek találhatók. Az épület változatos külső terei a természet kis szigeteit alkotják a város közepén.

A tengerparti fekvés miatt az építkezéshez kapcsolódóan árvízvédelmi beruházások is megvalósultak. Ezzel párhuzamosan készülnek a déli kikötő teljes területén a későbbi vízszintemelkedésre is. Az épület környékén Helsinki városa strandot is kialakít Kauppatoritól a Katajanoka csúcsáig.

Az épület P2 tűzvédelmi osztályú, tűzérzékelőket és automata oltóberendezéseket is beépítettek. Az épületet méretéből adódóan fából készült tűzfal tagolja két részre.

Az épület akusztikáját a megszokottnál magasabb minőségi színvonalon alakították ki, hogy megfeleljenek a LEED Platinum szintű környezetvédelmi minősítés követelményeinek. Így a felhasználók akusztikailag jó minőségű munkakörnyezetet, kellemes közösségi tereket és kényelmes szállásokat kaptak. A térelrendezés és az akusztikai megoldások segítségével sikerült például egy épületben elhelyezni a tornaterem felett hotelszobákat, a konferencia- és éttermi helyiségek felett pedig irodahelyiségeket.

A kikötők közelsége miatt fontos a homlokzat hangszigetelése, ezt kettős homlokzati szerkezettel oldották meg. A külső üveg, a légtér és a belső homlokzat kombinációja úgy lett optimalizálva, hogy szűrje a hajókra jellemző alacsony frekvenciájú zajt.

Az épületet 2024 júniusától szakaszosan adták át, a szálloda 2024 augusztusának végén nyitotta meg kapuit. Az irodákban a Stora Enso központja található. 

• Fejlesztő: Varma nyugdíjbiztosító
• Építészeti tervezés: Anttinen Oiva Arkkitehdit Oy
• Belsőépítészet: Anttinen Oiva Arkkitehdit Oy (főcsarnok, kávézó, iroda- és közösségi terek), Franz Design Oy (szálloda, étterem)
• Szerkezeti tervezés: Sweco Finland Oy
• Fővállalkozó: Haahtela-rakennuttaning Oy
• Faalkatrészek szállítója: Stora Enso (CLT, LVL) & Punkaharjun Puutaito Oy (LVL oszlopok és gerendák, további feldolgozás)
• Tűzvédelmi tervezés: KK-Palokonsultti Oy
• Akusztikus tervezés: Akukon Oy
• Tájtervezés: Nomaji maisema-arkkitehdit Oy
• Életciklus tervezés: Granlund Oy
• Az aula speciális szerkezetei: Raision Puusepät Oy

Képek: Kalle Kouhia

forrás: TervLap

A finn innováció a közeljövőben alapjaiban megváltoztathatja a vámmentes áruk csomagolását is – „Ez lesz az új buborékfólia!”

Papírból készült védőcsomagolással lehet becsomagolni például az adómentes szeszesitalos palackokat (és természetesen sok minden mást is). A japán origami technikán alapuló csomagolás úgy nyújt védelmet, hogy nem igényel sok anyagot.

Az új faalapú textilszálak a biogazdaság innovációit bemutató Uusi Puu – New Wood kiállítás számos látogatójának kedvencévé váltak Helsinkiben. Marina Rotkus, a Dioriina blog szerzője leginkább a Kuura textilszál iránt érdeklődött.

‘Nagyon érdekesnek találtam ezt a faalapú rostot. Nehéz elhinni, hogy fából készült’ – mondta Rotkus a Kuura szálról.

A Kuura rostot a Metsä Spring, a Metsä Group innovációs vállalata állítja elő a fenntarthatóan kezelt finn erdőkben kitermelt fából származó cellulózból.

Rotkus úgy gondolja, hogy ő is nyugodtan vásárolhatna faalapú ruhadarabot, talán olyat, mint a Kuura mellett kiállított, Ioncell által készített ing.

Szeretném néhány napig viselni, hogy megtudjam, milyen érzés – mondta Rotkus.

A Spinnova részvénye felfelé lőtt a tőzsdén

A fa alapú textíliák az utóbbi időben forró témává váltak tőzsdei körökben, miután a Time magazin a finnországi Jyväskyläből származó Spinnova vállalatot választotta a 2022-es év legjobb innovációit tartalmazó listájára. A vállalat részvényeinek árfolyama hamarosan több mint 80 százalékkal emelkedett (a részvény értéke egy év alatt -44 százalékkal csökkent).

Az Autotalo épületében, Helsinki belvárosának egyik nevezetességében rendezték meg az Uusi Puu – New Wood kiállítást, amelyet több mint 80 újságíró és közösségi média influencer látogatott meg a hónap elején. A kiállítást a Manifesto PR cég sajtóesemény keretében szervezte.

A fa alapú textíliák az utóbbi időben forró témává váltak tőzsdei körökben, miután a Time magazin a finnországi Jyväskyläből származó Spinnova vállalatot választotta a 2022-es év legjobb innovációinak listájára. A vállalat részvényeinek árfolyama hamarosan több mint 80 százalékkal emelkedett.

A Uusi Puu – Új Fa egy több mint 20 finn szervezet által létrehozott közösség, amelynek célja a faalapú biogazdaság jobb megértése. A kiállításon a faalapú textíliák mellett számos más faalapú terméket is bemutattak, például élelmiszer- és kozmetikai csomagolásokat.

Az Uusi Puu – New Wood kiállítás 2022. november 30-án ellátogat a Beyond the Bio-Bubble – Solutions for a circular forest bioeconomy szemináriumra Brüsszelben.

Az UNITE és a FinnCERES által szervezett szemináriumon a biogazdasággal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket és a jövő anyagait mutatják be. A FinnCERES az Aalto Egyetem és a finn VTT Műszaki Kutatási Központ által közösen létrehozott kompetenciaközpont. Az UNITE a társadalmi hatású kutatás kompetenciaközpontja és a Finn Akadémia egyik zászlóshajója.

„A faalapú ruházat lesz a jövő divatja”

A faalapú textilszálak kiválthatják a szintetikus szálakat és a pamutból készült ruházatot. A szintetikus szálakhoz képest a faalapú anyagok kevesebb vegyi anyagot igényelnek, és segítenek a mikroműanyagok által okozott problémák leküzdésében.

A kiállítást meglátogató újságírók között volt Ellinoora Autti a Gloria magazintól, amely a divatra és a szépségre összpontosít. Autti is leginkább a kiállított fa alapú textilszálak iránt érdeklődött.

‘Egy fából készült ing! Nehéz elhinni” – így nyilatkoztak az egypetéjű ikrek és a közösségi média sztárjai, Viivi és Venla Sydänmaalakka, amikor az Új fa kiállítás legérdekesebb kiállítási tárgyáról kérdezték őket. Az ikreknek csak az Instagramon 12 900 követőjük van.

„A finn erdészeti ipar halad a korral”

Virpi Korhonen, a Uusi Puu – New Wood projektmenedzsere szerint a New Wood kiállítás nemcsak a döntéshozókat és a befolyásos szereplőket érdekli, hanem a hétköznapi polgárokat, vagyis a fogyasztókat is.

‘Az embereknek gyakran eszükbe sem jut, hogy sok mindennapi tárgyat és csomagolást, amelyek ma már műanyagból készülnek, mostanra már fából is elő lehet állítani. A kiállításra adott leggyakoribb reakciók rendkívül pozitívak, és az emberek meglepődnek azon, hogy a finn erdészeti ipar mennyire naprakész, és hogy milyen sok innovatív felhasználási módot találtak a fának’ – mondja Korhonen.

Korhonen saját kedvencei közé tartozott a kiállításon az Aalto Egyetem és a finn VTT Műszaki Kutatóközpont által kifejlesztett papírinnováció, amelyet jelenleg gépi gyártásba visznek.

A papírból készült védőcsomagolással például az adómentes szeszesitalos üvegeket lehet becsomagolni. A japán origami technikán alapuló csomagolás úgy nyújt védelmet, hogy nem igényel sok anyagot.

„A papír, mint anyag, meleg tapintású és környezetbarátságot sugall. Ez lesz az új buborékfólia, amely hatalmas piaci potenciállal rendelkezik. Így használva a papír értéke sokszorosára nő, a faanyag pedig akár 25-ször is újrahasznosítható’ – folytatja Korhonen.

A kiállítás látogatóit a Woodio fakompozitból készült kézmosója és a Mysoda szikvízkészítője is érdekelte.

„Az itt kiállított legnépszerűbb tárgyak közös nevezője, hogy a finn dizájn know-how-t egy felelősségteljesen előállított nyersanyaggal, a fával ötvözik” – mutat rá Korhonen. 

A kiállítás 2022. november 30-án ellátogatott a Beyond the Bio-Bubble – Solutions for a circular forest bioeconomy -szemináriumra Brüsszelbe.

A New Wood fő támogatója a Finn Erdészeti Alapítvány.

A Finn Erdészeti Alapítvány a forest.fi online magazin egyik támogatója.

szerk/ford: Tóth János, forrás: forest.fi 11-24

Az Ajurien talli (kocsisok istállója) 1906-tól 1963-ig lóistálló volt, majd egy darabig raktárként üzemelt, végül üresen állt. Történelmi és építészeti értékei miatt védetté nyilvánították, utána pedig lakóépületi besorolást kapott. Nagy kihívást jelentett a felújítás az épület állapota, a védettségre és a lakásépítésre vonatkozó előírások miatt. Az épületben 18 lakás található, ebből 12 kétszintes. A 6 egyszintes, földszinti lakásnak közvetlen kertkapcsolata van. Az apartmanok mérete 40 és 95 m² között változik.

2019-ben az Ajurien tallit új tulajdonos vásárolta meg, aki ismerte a projekt kihívásait, és elkötelezte magát, hogy a Helsinki Városi Múzeummal együttműködve megmenti az épületet. Építésznek a felújítások terén komoly tapasztalattal rendelkező Avarrus Arkkitehdit Oy-t választották. 2022 tavaszára készült el a 18 lakás az Ajurien talliban. A felújítás olyan jól sikerült, hogy elnyerte a Kestävä Kivitalo 2022 (Fenntartható kőház) díjat, ezt olyan cégek, közösségek kapják, amelyek részt vesznek a helyszínen épült, minőségi tégla- és betonépületek megvalósításában.

A háromemeletes épület földszintjén eredetileg a kocsik kaptak helyet, az első emeleten a lóbokszok, a legfelső szinten pedig a széna. A lovak szintjére rámpákon keresztül lehetett följutni. Az épület tetejét 1959-ben úgy újították fel, hogy onnan ablakokon keresztül természetes fény jutott be az épületbe. Ezt a fényt pedig padlóüvegeken keresztül vezették a lovak szintjére. Egyes kétszintes lakásokban meg tudták őrizni ezt a megoldást, de a régi padlóüvegeket újakra cserélték.

A felújított épület különlegessége, hogy az első emeleten egy hangulatos, a lóistállóra emlékeztető, széles folyosó található. Ez átszeli az épületet, és ebből nyílnak a kétszintes lakások bejáratai. A folyosóra az épület homlokzatából kiemelkedő két rámpa vezet, amelyek közül az egyikben új betonlépcső van, a másikban pedig az eredeti fa rámpát újították fel.

A projekt sikerének fontos feltétele a tűzbiztonság előírásszerű megoldása volt. A védett, központi előcsarnok faszerkezeteinek megőrzése és a bejáratok kialakítása szükségessé tette, hogy a teljes épületet automata tűzoltó rendszerrel szereljék fel, és az előcsarnok födémdeszkáit megfelelő tűzszigeteléssel lássák el.

Az előcsarnokban a több mint száz éves fa rámpákat, korlátokat, létrákat, zabládákat és ajtókat a Helsinki Városi Múzeummal együttműködve restaurálták. Különös gondot fordítottak a bokszok ajtóinak restaurálására. Egy részüket véglegesen bezárták, a többit pedig egy új, belső tűzvédelmi ajtóval egészítették ki, ezek a lakások lépcsőházi ajtajaként szolgálnak. A téglafelületeket kijavították és lemeszelték. Az 1959-ben készült tetőt hőszigetelő réteggel látták el, a belső faburkolatot pedig a korabeli állapotok szerint újították fel. A kétszintes csarnok több mint száz éves födémét acél rudakkal erősítették meg. Az előcsarnok és a lakások között fix belső ablakokat építettek be. Az épület homlokzata az eredeti sárga színét kapta vissza.

Az eredeti, ötszögletű ablakok is visszakapták régi, piros színüket, ezeket az idők folyamán barnára festették. A homlokzati ablakok közül az 1950-es évekből származó ablakok sötétszürke színűek lettek. A földszinten új, acél-üveg ajtókat építettek be, ezek méretei megfelelnek a régi, 1950-es évekbeli kocsitárolók ajtóinak.

A földszinti lakások külön bejárattal rendelkeznek az udvarról a nagy acél-üveg ajtókon keresztül. Az első emeleti előcsarnokba nyíló lakások kétszintesek lettek. A szabálytalan belső tér olyan térelrendezésekhez vezetett, ahol minden lakás más és más lett. A tervezés során törekedtek arra, hogy a lehető legtöbbet megőrizzék a műemlék jellegű épület karakteréből.

A ház földszintjén kapott helyet a közös szauna, a mosókonyha és egy társalgó is.

A lakások négyzetméterára 10-12 ezer euró körüli, például a 42 m²-es 517 ezer euró, a 95 m²-es, belső kétszintes 954 ezer euró. Mivel a városrész Helsinki központjában fekszik, ez részben magyarázza a magas árakat.

forrás: TervLap 10-19

A pavilonszerű építmény 2000 m² alapterületű, és 800 fő befogadására alkalmas. A Little Finlandia, amely Helsinki város, a Finlandia Hall, az Aalto Egyetem és az FM-Haus közös projektje, a Metsä Wood által szállított, PEFC tanúsítvánnyal rendelkező Kerto® laminált furnérfából (LVL) épült.

Többcélú épület

A Little Finlandia építményt úgy tervezték, hogy a jövőben egy másik helyszínen szétszedhető és újra összeállítható legyen. Jelenleg ideiglenes létesítményként szolgál a Finlandia Hall felújítása alatt, amely 2024-ben fejeződik be.

Ezt követően szétszerelhető és máshová áthelyezhető, hogy más ideiglenes létesítményként, például iskolaként, napközi otthonként vagy más felújítási projektek idejére ideiglenes szállásként használják fel.

„Annak érdekében, hogy az épület megfeleljen a projekt alkalmazkodóképességre, szállításra és újrafelhasználásra vonatkozó követelményeinek, tartós, prémium minőségű anyagokból kellett építeni.

A Kerto LVL termékekből készült elemek olyan strapabíró épületet biztosítottak, amely képes ellenállni a nagy igénybevételnek” – nyilatkozta Lassi Moisio, a Metsä Wood értékesítési vezetője.

Fa: sokoldalú, fenntartható és tűzálló építőanyag

A Little Finlandia a finn építészet kiváló példája, amely a fát, mint a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság elveit követő építőanyagot mutatja be.

„A jövőben az építkezések során mind az építés, mind az üzemeltetés során a szén-dioxid-kibocsátást minimalizálni kell. Ezért nagyon fontos, hogy olyan anyagokat használjunk, amelyek lehetővé teszik a fenntartható jövőt” – magyarázta Jussi Björman, a Metsä építőipari üzletfejlesztési igazgatója.

„A fa jelenleg az egyetlen megújuló építőanyag, amely nagyméretű építkezésekhez használható. Finnországban például egy 1400 m2-es többszintes épülethez szükséges erdő alig négy perc alatt nő vissza.„

A fából készült modulok használata lehetővé tette a Little Finlandia rugalmas átalakítását, ami hosszú élettartamot biztosít. A térfogatmodulokat az FM-Haus előregyártotta a Helsinkitől 120 km-re északra fekvő Jokioinenben található offsite gyárában. Az offsite moduláris építés a hagyományos helyszíni módszerekhez képest sokkal gyorsabb építést tesz lehetővé.

„A Little Finlandia esetében a moduláris építés a helyszíni építési időt a szokásos időtartam egyharmadára csökkentette” – mondta Juhani Sjöman, az FM-Haus ügyvezető igazgatója.

A Little Finlandia-ban használt modulok teherhordó szerkezetei a Metsä PEFC tanúsítvánnyal rendelkező Kerto LVL termékeiből épültek, amelyek kiváló használhatósági tulajdonságokkal rendelkeztek.

Az olyan gépesített fatermékek, mint az LVL, nemcsak gyorsan felállíthatóak, könnyűek és megújulóak, hanem tűzállóak is. Az épületben használt Kerto LVL szerkezetek tűzállósága 60 perc. Az épületben három tűzszakasz is található, amelyeket tűzgátlókkal határolt tűzgátló elemek határolnak, amelyek 30 percig képesek ellenállni a tűznek.

szerk: Tóth János, forrás: PEFC

„Büszkék vagyunk arra, hogy világszínvonalú létesítményeket kínálhatunk az utasoknak. Még nem találkoztam senkivel, aki ne örült volna, amikor belépett az ajtón” – mondta Henri Hansson, a Finavia technológiai és fenntarthatósági részlegének vezető alelnöke.

Az építészetileg lenyűgöző főbejárat az utasokat az indulási csarnokba vezeti, amelynek hullámzó, fából készült teteje már első pillantásra lenyűgöző. Napközben a teret a hatalmas ablakokon keresztül beáramló természetes fény árasztja el.

„A terminált, annak létesítményeit és szolgáltatásait Finnország új névjegyeként terveztük. Sokak számára a helsinki repülőtér az első kapcsolatuk hazánkkal. A 2. terminál nagyrészt finn minőségi munka, amelyre büszkék lehetünk.”

Az egyik cél az volt, hogy visszaadják a kaland és a romantika érzését a légi utazásnak. Az építészetet a klasszikus finn dizájn, például Tapio Wirkkala Ultima Thule című műve és a földrajzi kontúrok ihlették. A tető kialakítása a könnyedség és a nehézkesség váltakozásával játszik.

A legmagasabb utasok a legalacsonyabb részeken akár a mennyezetet is megérinthetik. A Raisióban készült tető valódi finn lucfenyőből készült. 500 egyedi CLT-elemből áll, amelyeket egyenként helyeztek el, mint egy óriási kirakós játékot.

„A vizuális élmény támogatja az utazás zökkenőmentességét. A színek és az anyagok végigvezetik az utasokat a terminálon. Számos megoldást valósítottunk meg, hogy a légi utazást a lehető legkönnyebbé és legtermészetesebbé tegyük” – mondja Hansson.
Hatalmas foglalkoztatási hatás Finnországban

A Finavia nyolc éve tartó beruházási programja a 2. terminál új részének megnyitásával a végéhez közeledik. A projekt 2023-ban fejeződik be teljesen. A beruházás jelentős hatással lesz a finn gazdaság egészére. Az építkezés során a foglalkoztatási hatás 16 600 személyév volt. A Finavia számára fontos érték a belföldiség, amelyet a program során végig ápoltak.

„Nagyszerű, hogy ilyen sok finn vállalat tudott megfelelni a szigorú követelményeinknek. Az 1 milliárd eurós fejlesztési program hazai tartalma – vagyis a teljes beruházásból a finn vállalatokkal kötött szerződések aránya – mintegy 90%-os” – mondja Hansson.

A 2. terminál bővítésének fő kivitelezője az SRV. Az új részt, valamint a busz- és taxiállomásokat az ALA Architects tervezte, az új parkolóházat és a gyűrűs vasútvonalhoz való új csatlakozást a HKP építésziroda, amely a terminál átalakítási munkálatainak tervezéséért is felelős. A műszaki tervezésért a Ramboll volt felelős.

A tervezés középpontjában a környezeti értékek és a szén-dioxid-mentesítés állt. A terminál a hivatalosan előírtnál 30 százalékkal energiatakarékosabbra épült.

„A fenntarthatóság a fejlesztési program során végig fontos cél volt. Mindent meghatároz, amit teszünk; a tervezést, az építést, az együttműködést és a karbantartást. A távolsági forgalom számára készült bővítés már elnyerte a nemzetközileg elismert BREAAM tanúsítványt az átfogó fenntarthatósági munkáért” – mondja Hansson.

Energiamegtakarítást értek el például az épületburkolat jó hőszigetelésével és a hatékony hővisszanyeréssel. Az intelligens lámpatestek attól függően tompítanak és kapcsolnak ki, hogy mennyi természetes fény árad be a terminál hatalmas ablakain keresztül. Az új P1 Premium/P2 parkolóházban a járműveket napenergiával töltik.

Bár az új 2-es terminál kapui már megnyíltak, az építkezés még mindig tart. 2022 nyarán egy új biztonsági ellenőrzési és check-in területet adnak át, valamint megnyitják az éttermi területet. 2023-ban befejeződnek a schengeni kapuk és a poggyászkiadó csarnok átalakításai, és a Finavia teljes beruházási programja véget ér.

szerk: Tóth János, forrás: STTinfo

Honkasuoban, a kétezer lakosra tervezett területen emeletes, családi és sorházak is épültek, és épülnek ma is. A házak zömében 2-5 szintesek, és az első lakók 2016 nyarán költöztek be. Az emeletes házakban lévő lakások bérelhetők, a családi és sorházak saját tulajdonúak. A házakat színesre festik, a hagyományos északi faház alapszínekre. Honkasuo busszal és vonattal is jól megközelíthető, és két közeli városrész szolgáltatásait valamint üzleteit is használhatják az itt lakók.

A faházas területet bemutató videó

Most épül a területen ökológiai szempontokat is figyelembe vevő sorház. Finnországban is ritka az a megoldás, hogy a hét rönkház, bár sorház jellegű, mégis különálló épület. Köztük 50 milliméteres rés van, ezzel akadályozzák meg, hogy a lépéshangok és a gépészet zajai zavarják a szomszédokat. A házakat 225 milliméteres rönkökből építik, ezek nagy részét kézzel faragják.

A rönkházakat Minna Aarnio építész és Jukka Reinikainen építőmérnök házaspár tulajdonában lévő Rakennusasiaintoimisto Aarre Oy építi. A cég eredetileg felújításra szakosodott, de a sorházak ötlete a klímaválságból fakadt. Minna Aarnio még 2018-ban olvasta az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület, az IPCC jelentését, hogy az üvegházhatású gázkibocsátásának milyen jelentős hányada származik az építkezésekből és az épületekből. Innen jött az ötlet, hogy energiatakarékos házakat építsenek.

A rönkház projekt során fontos cél az építés és az épület használati karbonlábnyomának csökkentése. Építőanyagnak hazai fát: erdei fenyőt és lucfenyőt választottak, mert ezek elnyelik és tárolják a szén-dioxidot. Emellett az ingatlan megújuló energiát hasznosít napelemeken és levegős hőszivattyúkon keresztül. A sorház a legjobb, A-energiaosztályú lesz.

Honkasuóban a már átadott emeletes bérházak is fából épültek

A lakások könnyű válaszfalait, kéményeit és kandallóit nedvességmegkötő agyagvakolat borítja. Az alsó és felső szint vegyszermentes aprított forgács szigetelést kap, amely a fűrészipar mellékterméke.

A városi hatóságok kezdetben úgy gondolták, hogy a rönkházakat deszkával kellett volna borítani. Ezt végül azonban elvetették, mert az rontotta volna az épület energetikai besorolását. A borítás rontotta volna a napenergia tárolását a szilárd szerkezetben.

A lakások szélességét a rönk hossza határozza meg, ami több mint nyolc méter. A tető hajlásszöge onnan adódik, hogy mi optimális a napelemek számára.

Minna Aarnio elégedett a hatóságokkal való együttműködéssel. Helsinkinek ambiciózus szén-dioxid-kibocsátási céljai vannak, és tudják, hogy a város egyedül nem fogja tudni elérni ezeket. Helsinki célja, hogy legkésőbb 2035-re szén-dioxid-semleges legyen a város, és ennek egyik módja az olyan faházas lakónegyedek építése, mint a Honkasuo.

Az épületeknek fontos a színe is, piros, sárga, zöld, narancs és szürke növényi keményítő alapú festéket használnak. (Keittomaali – többek közt rozsliszt felhasználásával főzött, régen házilag készített külső festék, az északi országokban jellegzetes színekben kapható.)

A házak 3-4 szobásak, a lakóterület 80 négyzetméter alatt lesz. A fölső szintnek csak a felét építik be, így a nappali kétszintes lesz. A leendő tulajdonosok dönthetnek úgy is, hogy beépítik teljesen a második emeletet. Ebben az esetben a lakásban két további szoba lesz, és az alapterület 100 négyzetméterre nő. Minden házhoz tartozik egy 13 négyzetméteres udvari épület. Az udvari szaunát pedig a lakók közösen használják majd.

A sorházak építése Honkasuóban 2021. május elején kezdődött, és legalább egy évig fog tartani. Az utolsó rönkök januárban érkeznek. A lakásokat mindaddig nem értékesítik, amíg az összes épület megkapja használatbavételi engedélyt.

forrás: TervLap