Végezhet-e jogszerűen fakitermelést a támogatást igénylő erdőgazdálkodó március 1. és augusztus 31. között?

A Közös Agrárpolitika 2023-2027. közötti időszakra szóló új támogatási rendszeréhez kötődő jogszabályok értelmezése kapcsán az erdőgazdálkodók körében tudatosult egy régi-új rendelkezés, mely szerint az úgynevezett Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartását szolgáló gazdálkodási követelmények egy része a mezőgazdaság mellett – bizonyos esetekben – az erdőgazdálkodókra, illetve az erdőgazdálkodásra is vonatkozhat. Ezzel kapcsolatban olyan jogértelmezések is születtek, melyek aggodalmat váltottak ki az érintett erdőgazdálkodók körében. Az Agrárkamara részéről emiatt az alábbiakban igyekszünk a témát, az aggodalmak megalapozottságát, körbejárni.

Írásunk teljeskörű megértéséhez mindenekelőtt szükség van néhány alapvető fontosságú fogalom megismerésére, illetve felelevenítésére:

Az új KAP 2023-27 támogatási időszakban az Unió a korábbi a korábbi Kölcsönös Megfeleltetés (KM) helyett Feltételesség néven új, jelentősen átalakuló előírás- és követelményrendszer kereteit fektette le. A KM szabályrendszere – azaz a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (továbbiakban: HMKÁ), valamint a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (továbbiakban: JFGK) –kibővülve a Zöldítés egyes feltételeivel, képezi a továbbiakban majd azt a kötelező előírásrendszert, ami a KAP-ban a Feltételesség.

Ez technikailag azt jelenti, hogy az eddig ismert HMKÁ előírások 2023-tól az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendeletben kerültek meghatározásra.

Ugyanakkor jelenleg érvényes még Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) is. Írásunkban erre fogunk hivatkozni.

Csak zárójelben jegyezzük meg, a KM érvényben marad továbbra is azon áthúzódó jogcímek kapcsán, melyekben a kifizetés a korábbi támogatási időszak Vidékfejlesztési Programjának terhére történik. Tehát a jelen időszakban a Feltételesség mellet a Kölcsönös Megfeleltetés előírásait egyaránt kötelesek figyelembe kell venni azon gazdálkodók, akik egységes kérelmükben mindkét jogcímcsoportból nyújtanak be igénylést.

Visszatérve az alapproblémához, a HMKÁ rendelet hatálya, a 3.§ (1) bekezdés b) pontjának ba), bc) és bf) alpontjai alapján valóban kiterjed az erdőkre is, pontosabban azokra, amelyekre az erdőgazdálkodó az adott tárgyévben erdőtelepítéshez, erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállaláshoz, vagy Natura 2000 korlátozásokhoz kapcsolódó támogatást igényel.

Az esetünkben releváns korlátozást pedig a HMKÁ rendelet 1. számú mellékletének 7.2 pontja tartalmazza, mely szerint fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni.

A jelenlegi jogi szabályozás szerint így az aggodalmaink ezen része megalapozott. A HMKÁ korlátozást tehát be kell tartani, annak ellenére is, hogy az erdőgazdálkodás keretében folytatott fakitermelések természetvédelmi célú általános, illetve egyedi korlátozásait – beleértve a fakitermelés tilalmi időszakait is – alapvetően az erdészeti és a természetvédelmi jogi szabályozás együttesen tartalmazza. Vagyis egy eredendően mezőgazdasági területekre „kitalált” támogatáspolitikai követelmény az erdészeti ágazati szabályozást felülírja.

Fontos! A Magyar Államkincstár közleménye értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, miszerint „amíg a kormányrendelet hatályban van, addig a fakitermelések tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozásokat nem kell alkalmazni”, a HMKÁ korlátozás alól nem ad felmentést. Az előírás alapját ugyanis közösségi jogszabály írja elő, amelytől eltérni nem lehet.

Információink szerint hazánk a szabályozással kapcsolatban az EU Bizottságához fordul, annak állásfoglalását kérve. Bízunk a jogszabályi környezet kedvező változásában, illetve értelmezésében. Ehhez – az említett folyamat egyik kezdeményezőjeként – a NAK minden támogatást megad.

Addig is azonban az erdőgazdálkodóknak tehát fentiek szerint be kell tartani a HMKÁ vonatkozó előírásait. Nem megfelelés esetén pedig szankciókra lehet számítani. Ennek mértékét a Kincstár állapítja meg helyszíni és adminisztratív ellenőrzések alapján. (Az ellenőrzés és a jogkövetkezmények alkalmazásának szabályait a 81/2009 (VII.10.) FVM rendelet tartalmazza.)

Ha egy támogatással érintett erdőterület alaptámogatásra (BISS, CRISS) is jogosult (pl. VP Erdősítés), úgy a KM és Feltételesség szabályrendszerét is be kel tartani. Így, ha az ellenőrzés nem megfeleléssel zárul, minden támogatási összeg vonatkozásában 1-5 % szankciót kaphat a gazdálkodó. Azon jogcímek esetében viszont, ahol csak a KM-et kell figyelembe venni, csak a releváns támogatásból történik %-os elvonás. 

Ezek nem túl jó hírek, de menjünk tovább az aggodalmat kiváltó jogértelmezésben: vajon helytálló-e az az értelmezés, miszerint, ha az erdőgazdálkodó akár csak egyetlen erdejére is igényli a fent említett támogatások valamelyikét, akkor a korlátozás – tehát a fakitermelési tilalom – a gazdálkodási területéhez tartozó összes erdőre kiterjed (tehát azokra is, melyek nem érintettek a támogatással).

A Magyar Államkincstár szakértőivel arra a megállapításra jutottunk, hogy a vonatkozó uniós és hazai szabályozás fő szabályként valóban azt tartalmazza, hogy a HMKÁ kötelezettségek a teljes gazdálkodási területre kiterjednek, és azok megsértése esetén alkalmazandó szankció a gazdálkodó tárgyévi támogatásigénylésének egészét érinti. Az irányadó szabályozás (1306/2013/EU rendelet 91. cikk (2) pont második albekezdése) erdőkre nézve tartalmaz azonban egy kivételszabályt. Eszerint a HMKÁ követelmények megsértése esetén a mezőgazdasági területekre és támogatásokra alkalmazandó szankció – ebből következően gyakorlatilag maguk a HMKÁ követelmények – csak azokra az erdőkre alkalmazandó, amelyekre az gazdálkodó a tárgyévben az említett jogcímeken támogatás kifizetését igényli.

Ez tehát jó hír! Az e tekintetben felmerült aggodalmak úgy tűnik, alaptalanok!

A közeljövőre nézve pedig bízzunk abban, hogy a HMKÁ fakitermelési korlátozása mielőbb, jogszabály-módosítás útján rendeződik.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján a Kamara állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért a fenti tájékoztatásban foglaltakra a természetes és jogi személyek jogvitájukban nem hivatkozhatnak, azaz nem használhatóak fel peres és közigazgatási eljárás során állásfoglalásként, sem jogértelmezésként, sem pedig szakvéleményként.

forrás: NAK / Erdészet