Japán volt az első ország a világon, amely 2017-ben hidrogénstratégiát dolgozott ki.

Célja, hogy 2030-ra 46 százalékkal csökkentse a kibocsátást, és 2050-re elérje a szén-dioxid -semlegességet …… áttérnek hát a hidrogénre, amely égés közben gőzt bocsát ki.

A hidrogén zöld minősítése attól függ, hogyan állítják elő..

Ha szénből vagy földgázból készül, CO2-t bocsát ki, amely összegyűjthető és tárolható.

A Fukushima Hidrogénenergia Kutatási Területen – FH2R – a világ egyik legnagyobb ilyen típusú létesítményében, „zöld hidrogént” gyártanak.

„Ebben a létesítményben a hidrogén előállítását kutatjuk, amennyire csak lehetséges, szén-dioxid -kibocsátás nélkül, a megújuló energia legjobb felhasználásával” – meséli Eiji Ohira vezérigazgató.

A zöld hidrogén előállításához a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát használják a víz elektrolizálására, elválasztva az oxigént és a hidrogént. Nem használnak és nem bocsátanak ki CO2 -t.

A hidrogénben rejlő lehetőségek

A hidrogént több mint egy évtizede használják üzemanyagcellás járművekben és lakásokban, de nagyobb szerepet játszhat a jövőbeni energia -összetételben.

„A széndioxid-semlegesség elérése érdekében a hidrogént nem csak villamos energiára, hanem például az iparban történő fűtésre is használják, vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású választásként, mivel a hidrogént széles körben használják ipari anyagokként vagy üzemanyagként a közlekedésben.Ahhoz, hogy a hidrogént rendszeres energiaforrásként használhassuk, fontos, hogy csökkentsük a költségeket. Japánban azt a célt tűztük ki, hogy a jövőben, például 2050-ben, a hidrogén költsége körülbelül ugyanolyan legyen, mint azok a fosszilis tüzelőanyagok, amelyeket ma használunk ” – teszi hozzá a vezérigazgató.

Az ár csökkentésének egyik módja a külföldi termelés növelése – ez azt jelenti, hogy több hidrogén áll rendelkezésre importra.

„Úgy véljük, hogy ezt az árcsökkentést nem csak ezzel a megoldással, hanem sokféle megközelítéssel lehetne megoldani. Például hatékonyabb technológiák bevezetésével. Fontos a hidrogén iránti kereslet megteremtése is. Csökkenteni kell a megújuló energiákból származó villamos energia árát és költségeit. ” – mondja Eiji Ohira

A Kobe -i hidrogén -energiaellátó lánc Ausztráliában előállított, majd Japánba szállított hidrogént használ fel.

A Kawasaki Heavy Industries úttörő szerepet játszik a hidrogén tengeri szállításában; mínusz 253 Celsius -fokra fagyasztva és folyadékká préselve teljes hidrogén ellátási láncot hoztak létre.

Világelső japánok

A világelső, a Suiso Frontier 16 nap alatt ér el Ausztráliába.

„A hidrogén tömeges tengeri szállítása még csak most kezdődik. Japánban széles körben elterjedt az LNG, vagy a földgáz. Ez a tömeges tengeri szállításnak köszönhetően vált lehetővé. Ugyanígy, ahhoz, hogy a hidrogént használhassuk egy szigetországban, olyanban, mint például például Japán vagy számos más ázsiai városban, fontos, hogy kifejlesszünk egy hidrogénhordozót a gyakorlati használatra, majd egy kereskedelmi hajót, amely 100-szor nagyobb, mint ez. A folyékony hidrogén terminál fejlesztésének másik eleme az egyedülálló tárolási képesség. Ami a” tárolást „illeti, fontos, hogy nagyobb legyen. A nálunk található tartály a második legnagyobb a világon, de ha kereskedelmi forgalomba kerül, 20-szor nagyobb lesz, mint ez. Most hengeres, lapos fenekű tartályokat fejlesztünk, mint amelyeket az LNG-tartályokban használnak. Célunk az ilyen tartályok használatával a költségek csökkentése. A hidrogén bevezetése sürgető kérdéssé vált a globális felmelegedés szempontjából, és érezzük felelősségünk súlyát.” – erről már Motohiko Nishimura számolt be, aki a Kawasaki Heavy Industries ügyvezető igazgatója.

Köszönhetően annak, hogy Japán a hidrogénbe fektet, a feltarthatóbb energiamix felé halad.

forrás: EuroNews