Németországot Közép-Európa legsűrűbben erdősült országának tartják. Az ország területének közel egyharmadát erdő borítja. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy az erdő mint ökoszisztéma és rekreációs terület veszélyben van – sokkal életképesebbé és éghajlatállóbbá kell válnia ahhoz, hogy a jövőre nézve is alkalmas legyen ezen célokra. A HSWT tudósai ezért különböző forgatókönyveket számoltak ki arra vonatkozóan, hogyan maradhatnak fenn hosszú távon a német erdők, és hogyan járulhatnak hozzá az éghajlatvédelemhez.

Kivágni a fákat vagy sem? Ezek a forgatókönyvek:

Nem-kezelés: Az erdők 37 %-a szigorúan védett. Ez 48 %-kal kevesebb hengeresfát jelent. 
Alapmodell: Az erdőt továbbra is úgy kezelik, ahogyan 1990 óta.
Aktív erdőátalakítás: a monokultúráktól és a túlkoros, sérülékeny erdőkből a klímastabil vegyes erdők felé.

„Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy sürgősen szükség van az aktív erdőátalakításra” – magyarázza Martin Bentele, erdőmérnök, a Német Pellet Intézet ügyvezető igazgatója. Sok erdőben túl magas a faállomány. Ráadásul az idős fák lassabban nőnek, és így kevesebb CO2-t kötnek meg, ami az éghajlatvédelem szempontjából kontraproduktív.

Ezért a fakivágás az éghajlat javára válik

A 3. forgatókönyv, az aktív klímatudatos erdőátalakítással és az ehhez kapcsolódó anyag- és energiafelhasználással éri el a legjobb éghajlatvédelmi hatást.
A vegyes lomb- és tűlevelű erdők stabilabbak az éghajlatváltozás veszélyeivel szemben.

- A vegyes korú és fajú erdők több CO2-t nyelnek el, mint az idősebb monokultúrák.
- A biológiai sokféleség mindhárom forgatókönyv szerint biztonságban marad. 
- Az erdőátalakításból származó fa és a maradványok a fosszilis tüzelőanyagokat helyettesítik.  
- Ugyanakkor a CO2-t a hosszú élettartamú fatermékek tárolják. 
- A végső éghajlatvédelmi teljesítmény 2050 után is nagy valószínűséggel megmarad - az 1. és 2. forgatókönyvben azonban csökken, különösen a tűlevelű faanyagok esetében. Az erdő a teljes veszteségek (erdőtüzek, kártevők) miatt akár szénforrássá is válhat!  
- Csak a hazai fűrészüzemek melléktermékeiből/maradványaiból 5 millió tonna pellet/év gond nélkül biztosítható. Ezen kívül 17 millió t fűrészelhetetlen fából - és a jövőben - erdei maradványokból is.
- Az erdei maradványokból és a betakarítási maradékokból származó faapríték kezdetben egyre nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre az erdőátalakítás miatt, és valószínűleg sérült faként is. A következő években az új állományok is elérik azt a kort, amikor már ritkítani lehet, és így az erdőfenntartásból származó erdei maradványok is rendelkezésre állnak.

Azonnali átalakítás vegyes erdőkké

Dr. Hubert Röder professzor egy videóban ismerteti a helyzetet:

A fa mint építőanyag és tüzelőanyag: jót tesz az éghajlatnak

A tanulmány bizonyítja: A pihentetéssel az erdő hosszú távon nem fogja betölteni CO2-nyelő funkcióját. Ezért elengedhetetlen az erdők aktív átalakításával történő regeneráció. „A fenntartható erdőátalakítás révén keletkező nagy mennyiségű fa éghajlatbarát építőanyagként és a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítőjeként áll rendelkezésre” – magyarázza Bentele. Ez kettős megtakarítást eredményez a káros klímagázok tekintetében.

Németország már most is a legnagyobb pellettermeléssel rendelkező ország Európában. És ez jó, magyarázza Bentele, mert a fenntartható fahasználat hosszú távon növeli az erdők CO2-kibocsátását. Röviden: a fenntartható erdőgazdálkodás keretében történő fakivágás a klímának kedvez a leginkább.

szerk/ford: Tóth János, Forrás: DEPI/HSWT/ForstPraxis