Balatongyörök felett, a Keszthelyi-hegység meleg, száraz déli lejtőin a sekély, sok helyen sziklás talajon alacsonyabb, ligetes, helyenként bokorerdő jellegű állományok alakultak ki. Legfontosabb fafajuk a virágos kőris, amely mellett molyhos tölgy, barkócaberkenye, lisztes berkenye és vadkörte is megtalálható. A változatos cserje- és gyepszint számos védett növény- és állatfajnak biztosít élőhelyet. A ma látható gazdag élővilág különösen figyelemre méltó annak ismeretében, hogy a terület az elmúlt évszázadokban többször is gyökeresen átalakult.

Erdőből kopár terület

Az 1800-as évek végére a térség erdeit nagyrészt kiirtották, a területeket pedig főként kecskék és juhok legeltetésére használták. A növényzet megritkulása miatt a talaj védtelenné vált, a gyepek nyárra kiszáradtak, és a korabeli leírások szerint porviharok is kialakultak. Az évezredek alatt létrejött vékony termőréteg néhány évtized alatt jelentős részben eltűnt. A kopár területek újraerdősítését az 1800-as évek végén kezdték meg. Az erdész elődök sokszor szinte talaj nélküli hegyoldalakon dolgoztak: a csemeték ültetőhelyeihez puttonyokban hordták fel a földet, a fenyőcsemetéket pedig agyagból és trágyából készített edényekben nevelték, majd ezekkel együtt ültették ki.

A feketefenyő átmeneti szerepe

A kopárfásításhoz azért választották a feketefenyőt, mert a sekély, sziklás talajon, a forró nyarak és a kevés csapadék mellett is életképesnek tartották. A telepítések sikeresek voltak, és az 1990-es évekre a Keszthelyi-hegység déli részének erdőképét jelentős részben feketefenyvesek határozták meg. A 2011-es és 2012-es rendkívüli szárazság azonban nagyarányú fenyőpusztulást okozott. Az elhalt és veszélyessé vált fákat jelentős területeken el kellett távolítani. A feketefenyő ugyanakkor fontos átmeneti szerepet töltött be: mérsékelte a szélsőséges körülményeket, szerves anyagot halmozott fel, és olyan mikrokörnyezetet teremtett, amelyben az őshonos fafajok ismét megtelepedhettek. A fenyők eltávolításakor ezért sok helyen már jelen volt a természetvédelmi szempontból értékesebb, őshonos erdő. Napjainkban elsősorban a virágos kőris újul erőteljesen, az állományok idősödésével pedig várhatóan tovább nő a molyhos tölgy, valamint az értékes elegyfajok aránya. A gazdag cserje- és gyepszinttel együtt ezek az erdők sokféle élőlénynek adnak otthont, köztük védett cincérfajoknak is.

Felkészülés a változó klímára

A Bakonyerdő Zrt. szakembereinek feladata az őshonos erdők természetes megújulásának segítése, az értékes elegyfajok megőrzése és az állományok ellenálló képességének erősítése. A lehetőségeknek ugyanakkor határt szabnak a termőhely adottságai. A déli lejtők már ma is az ország legmelegebb és legszárazabb erdőterületei közé tartoznak, ezért a további felmelegedés és a gyakoribb aszályok az itt élő fajokat is tűrőképességük határára sodorhatják. Az erdők a jövőben helyenként felnyílhatnak, ligetesebb, gyepesebb élőhelyekké alakulhatnak.

Az ilyen átalakulások nem néhány év, hanem több évtized, sokszor évszázad alatt zajlanak. A terület története jól példázza, hogy a mai erdők a természeti folyamatok, az emberi tájhasználat és több nemzedék erdészeti munkájának közös eredményei. A Keszthelyi-hegység erdeinek múltját, a feketefenyő szerepét és az őshonos erdőtársulások visszatérését mutatja be az Erdőmánia YouTube-csatorna új epizódja is, a Bakonyerdő Zrt. szakembereinek közreműködésével.

forrás: Bakonyerdő Zrt.

Érdemes látnod az erdőtől a fát és a fától az erdőt, benne a milliónyi érdekes, különleges, titokzatos vagy furcsa élőlényt, köztük önmagadat, az örök vendéget, az embert.

TV-s magazinműsor és multimédiás erdőtudástár mindazoknak, akik szeretik, óvják, féltik, használják, sétálnak, túráznak és vándorolnak benne, valamint azoknak is, akik sosem mennek a közelébe, de jobb, ha tudják: erdő nélkül ők sem lehetnének!

Védd a klímát, köss meg szén-dioxidot, használj fát!

Rovatok: Az élő erdő (Városi erdők) / A fa második élete (Hello Wod) / Okoserdő (Az alföldi meszes homoki erdőssztyepp) / Élményerdő (Kisrodostó Kulcsosház) / Bőséges erdő (Erdei sütögetés – vad saslik)
Műsorvezető: Petruzsán Krisztián

Az erdők szolgáltatásait az egész társadalom igénybe veszi. A turisztikától a klímavédelmi funkciókon át a faanyagig az erdő kincsei mindennapjaink részét jelentik. De eleget tudunk-e erdeinkről és a belőlük származó faanyagról? Értékén kezeljük-e ezt a természeti erőforrásunkat? Az Erdőmánia újszerű formában, az erdőkre alapuló gazdaság egészének körforgását bemutatva hozza közel a nézőkhöz a kétmillió hektárnyi magyar erdő és a ráépülő szakmák világát. Az egyes adásokban külön rovat foglalkozik a fa második életével, az élő erdők fenntartásának kérdéseivel, az erdők megőrzését és hasznosítását szolgáló kutatásokkal és innovációkkal, valamint az erdőben ránk váró élményekkel. Mindezek mellett nem maradhat ki a gasztronómia, az egyszerűen elkészíthető erdei étkek tárháza sem.

Az Erdőmánia magazin minden szombaton új epizóddal jelentkezik a TV2-n. A műsorok visszanézhetőek a tv2play.hu oldalon, valamint az Erdőmánia közösségi csatornáin.

https://www.facebook.com/erdomania

https://www.instagram.com/erdomaniamagazin/

https://www.youtube.com/@erdomania

Az Erdőmánia megvalósítását többek között erdőgazdálkodó és faipari vállalatok támogatják, kiemelt szakmai partnere az Országos Erdészeti Egyesület, médiapartnere a Turista Magazin.

Adások elérhetősége:
1. Évad – 1. rész; 1. Évad – 2. rész; 1. Évad – 3. rész; 1. Évad – 4. rész; 1. Évad – 5. rész; 1. Évad – 6. rész;

Védd a klímát, köss meg szén-dioxidot, használj fát!

forrás: TV2