A külső szakértőket is megszólító alkalom célja a témakör aktuális elemzése, a lehetséges irányok megvilágítása az OEE és a Soproni Egyetem tudásbeli és tapasztalati tőkéjének összegzésével. A téma apropóját annak aktualitása, kiemelt hazai és uniós jelentősége adta.

Az NFK képzési programjában regisztrált rendezvényre teljesen megtelt a budapesti Erdészeti Információs Központ előadóterme, a programot online közvetítésben is lehetett követni.

Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdészetek, különösen az állami erdészetek el tudják látni a szükséges mennyiségű tüzelővel a lakosságot, sőt annál többet is képesek kiszolgálni, hiszen olyanok is megjelentek a hatósági áras tűzifaprogram során, akik biztonsági tartalékként vásároltak. Emlékeztetett, hogy Magyarországon több százezer háztartásban fűtenek fával. A fűtésre használt fa hatékony elégetése azonban még rejt tartalékokat, sok esetben ugyanis elavult berendezésekkel, nem száraz fával, nem megfelelő módon fűtenek az emberek.

Kiss László kijelentette: az Európai Unió célkitűzése a klímasemlegesség kapcsán, hogy 2050-re zéró kibocsátó legyen, a kibocsátást nyeljék el az erdők és a talajok. Ehhez az erdők területét növelni kell, a meglevő erdőket pedig alkalmassá tenni arra, hogy minél több szenet tároljanak. Mindezt egy nagy sebességű klímaváltozás, felmelegedés közepette kell elvégezni. Mi azt állítjuk, hogy ezeket a célokat csak olyan módon lehet elérni, ha az erdőket kezeljük. A kezeléssel jelentős mennyiségű fa is kitermelésre kerül, és ennek a fának a hasznosítása, feldolgozása klímavédelmi szempontokból is elsődleges – fogalmazott az egyesület elnöke

Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője az ágazati célokkal kapcsolatban azt mondta: 2030-ig 27 százalékra kell növelni az ország erdővel és fával borított területét, ehhez különböző programokat indítottak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Covid-járvány idején a magyar erdők látogatottsága ugrásszerűen megnőtt, és az érdeklődés azóta sem lankad.

Az erdőgazdálkodás, legyen magán- vagy állami erdőgazdálkodás, illetve az ágazati irányítás egyaránt jó kezekben van Magyarországon – fogalmazott Szentpéteri Sándor. A fenntartható erdőgazdálkodás és a magyar erdő nem kerül veszélybe. 13 millió köbméter növedék képződik minden évben, a magyar erdők növekvő élőfakészlete pedig már meghaladja a 400 millió köbmétert. Az államtitkárság feladatairól szólva felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évben új feladatkörrel bővült a tevékenységük, az elsődleges faipar is a felelősségi körükbe került.

A magyar erdőgazdálkodás és a faipar új lehetőség kapujában áll, amely keretében újragondolhatjuk azt a fajta kooperációt, ami az állami- és magánerdő-gazdálkodók, illetve a faipar szereplői között létrejöhet – fogalmazott prof dr. Fábián Attila. A Soproni Egyetem rektora arról beszélt, hogy a faalapú- és erdőalapú tudás kulminációja, az erdőaapú gazdálkodás, és az erdőalapú gondolkodás nemcsak a szakmában, hanem a társadalomban is mélyen meg kell, hogy foganjon. Magyarország egyfajta laboratóriuma az erdőgazdálkodásnak, mert rendelkezésre áll minden szélsőséges lehetőség, hogy kipróbáljuk valamennyi vetületét és lehetőségét a jövő fagazdaságának, a jövő erdőgazdálkodásának. Vannak hiátusok, amikre még nem adtunk választ, ennek egyik része a közigazgatás, a másodlagos faiparnak ugyanis még nincs kormányzati gazdája – hívta fel a figyelmet dr. Fábián Attila.

A Ripszám István, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke, mint vezető szervező által moderált rendezvényen összesen tizenegy előadás hangzott el.

Dr. Holoda Attila energetikai szakértő, az AURORA Energy Kft. ügyvezetője elhelyezte a megújuló, benne a biomassza alapú energiatermelést napjaink energiafelhasználásának rendszerében – különös figyelemmel a földgázzal kapcsolatos gazdasági összefüggésekre. Utalt arra, hogy a magyarországi felhasználásban a megújuló energiahordozók aránya még nem éri el a 15 százalékot. A megújulók körében kiemelte a biomassza időjárástól és évszakoktól független hozzáférhetőségét.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója „Az erdészeti bioenergia valóban hozzájárul a karbonsemlegességhez? Vagyis tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel vagy földgázzal?” címmel tartott gondolatébresztő előadást. Határozottan kiállt amellett, hogy a klímacélok nem érhetők el a legfrissebb kutatásokra alapozott erdőgazdálkodás módszereinek következetes alkalmazása nélkül – amely faalapú használati tárgyainkban is hivatott biztosítani a szénmegkötés lehetőségét.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Lajtos János, az OEE Erdőrendezési Szakosztályának titkára egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy 1973-ban Magyarországon az erdőrészletek összes területe kevesebb volt, mint másfél millió hektár. Azóta 500 ezer hektárral sikerült növelni az erdőterületet, vagyis 30 százalékos relatív növekedést értünk el 50 év alatt.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Dr. Vágvölgyi Andrea, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának adjunktusa arról beszélt, hogy milyen szerepe van a dendromasszának a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásában. A nagységrendeket érzékeltetve kiemelte, hogy 2021-ben az energetikai célú biomassza felhasználásunk 3,6 millió tonna volt.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Zay Zsolt, az OEE Fakereskedelmi Szakosztályának képviseletében a sarangolt választékok hasznosításnak alakulását tekintette át a 21. század első két évtizedében, valamint az összefüggéseket feltárva beszélt a várható irányokról és trendekről.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Dr. Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a főbb energiahordozókkal összefüggő kockázatokat értékelve elemezte az energiafogyasztási szokások alakulását. Felméréseikre hivatkozva arról is beszélt, hogy a háztartások milyen gyors ütemben állnak át a fatüzelésről az újabb technológiákra.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Dr. Jung László, az OEE Megújuló Energia Szakosztályának elnöke a dendromassza hasznosításának fejlődését, jelenlegi helyzetét és további technológiai lehetőségeit elemezte.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Kis Balázs, a Greenkraft Kft. energetikai és környezetvédelmi szakértője a dendromassza alapú hőenergia termelés versenyképességéről beszélt.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Zanatyné Uitz Zsuzsanna, a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.  távfűtési műszaki vezetője a dendromassza távfűtésben betöltött szerepét egy konkrét példával mutatta be a Kaposvári Zöldfűtőmű működése kapcsán.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Prof. Dr. Markó Balázs, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar intézetigazgatója „Utak és tévutak – térhasználatok és lenyomatok” címmel tartott előadást. Érzékletesen irányította rá a figyelmet a modern, emellett ember- és természetközpontú, fát is alkalmazó építészeti megoldások jelentőségére az energetikai létesítményeknél.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

Vereb István, az OEE Közönségkapcsolatok Szakosztályának elnöke pedig a biomassza kérdés kommunikációjáról és társadalmi elfogadottságának kérdéséről beszélt a szakmai napon.

Az előadás prezentációja a szövegkapcsolóra kattintva tölthető le, pdf. formátumban.

A visszajelzések alapján sikeres konferencia blokkjainak végén, két alkalommal is interaktív lehetőség nyílt a hallgatóság kérdéseinek megválaszolására – beleértve egyes, online érkezett felvetéseket is.

A rendezvény végén, Ripszám István OEE alelnök összefoglalva emelte ki a nap legfontosabb gondolatait és tanulságait.

Kiss László elnök a zárszavában köszönetét fejezte ki a szervezőknek és az előadóknak – külön említve a meghívott szakértőket, a SOE és a szakosztályok avatott képviselőit, valamint az OEE Titkárságának munkatársait. Rámutatott, hogy e Tematikus Szakmai Nap a közelmúltban a második megmutatkozása volt az OEE szakosztályai és a Soproni Egyetem referatúrái között erősödő együttműködésnek.

A következő alkalmat ismét egy aktuális szakkérdés témái köré fogjuk megszervezni, annak soros házigazdája a Soproni Egyetem lesz.

A konferencia prezentációs anyagai, az előadások rövid összefoglalói alatt érhetőek el, tölthetőek le pdf. formátumban. Az előadásokat a terveiveink szerint hamarosan videóanyagként is elérhetővé tesszük az OEE honlapján, valamint bővebben is beszámolunk róla az Erdészeti Lapok júniusi lapszámában.

Forrás: OEE