Papp Zsolt György kiemelte, hogy az elmúlt száz évben megduplázódott az országban a fával borított területek nagysága. Hozzátette, azt tűzték ki célul, hogy Magyarország 27 százalékán erdővel és fával borított terület legyen. A helyettes államtitkár megjegyezte, a faültetési program hozzájárul ahhoz, hogy a családok egészséges környezetben nevelhessék fel gyermeküket. Papp Zsolt György az MTI kérdésére elmondta, hogy a 2019 óta tartó programra eddig kétmilliárd forintot biztosítottak.

Kiemelte, a Településfásítási programban tizenhárom különböző fafajtából választhatnak a pályázó önkormányzatok és civil szervezetek. A kezdeményezés népszerűségét jól mutatja az, hogy már a kiírását követő harmadik napon odaítélik az évi tízezer darab fát a pályázóknak – jelezte, megjegyezve, hogy az országfásításban a fák ültetéséhez szükséges eszközöket is biztosítják.  

„A cél az, hogy a mezőgazdasági területek erdősítése mellett a belterületeken lévő intézmények, iskolák, óvodák, önkormányzati vagy civil szervezetek által üzemeltetett létesítmények mellé tudjunk biztosítani fásítást” – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy eddig több mint ezerötszáz önkormányzattal működtek együtt. Hörcsik Richárd, az Abaúj-zempléni térség fideszes országgyűlési képviselője szerint a helyben élők tudják milyen fontos természet és az erdők védelme. Úgy fogalmazott, a fák nemcsak az oxigént hanem a megélhetést is szolgálják a Hegyközben. Szebeni Endre, Pálháza polgármestere elmondta, hogy településük már második alkalommal csatlakozott a Településfásítási programhoz.

forrás: AM Sajtóiroda

A díj nem előzmények nélküli, a kormány 2013-ban az erdei turizmus, az aktív turizmus tudatos fejlesztésébe kezdett. Az erdőgazdaságok irányába kormányzati elvárássá tettük a rekreációs lehetőségek fejlesztését – jelentette ki az ünnepségen Szentpéteri Sándor. Az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy ezt a folyamatot csak az állami erdőgazdaságoknál már csaknem 40 milliárd forint segítette különböző programokban az erdészetek ennyit fordítottak közel kétszáz erdei szálláshely, kilátó, ökoturisztikai központ, kisvasút és erdei iskola építésére, modernizálására.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a cégcsoport évente több mint 4 milliárd forintot fordít az erdei turisztikai hálózat működtetésére. Mindennek eredményeként a természetjárás reneszánszát éli Magyarországon. Megerősödött az aktív belföldi turizmus. Csak az állami erdőterületen – amely az ország erdeinek felét jelenti – 45-50 millió látogatási alkalmat becsülnek évente.

A zempléni térségben hagyománya van a turizmusnak, és ráfér a felújítás a régi turistaházakra – fogalmazott dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője. A RÖNK kapcsán azt mondta, hogy a felújítását 21. századi nívón tették meg, nem csak építettek, hanem olyan kiállító helyiséggel, interaktív látványossággal töltötték meg, ami vonzza a turistákat. Azért is fontos a beruházás, mert itt valóban hasznosul a forrás, egyrészt az idegenforgalom emelkedésével, másrészt a fejlesztés minőségével, harmadrészt pedig azon turisztikai attrakciók számát növeli, amikre főleg a fiatalok „vevők” a 21. században.

Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ negyedik alkalommal írta ki az Év Turistaháza pályázatot. Petényi Mirkó kommunikációs igazgató emlékeztetett, hogy 2018-ban kezdték el a turistaház-felújítási programot, és már több mint 120 épületet korszerűsítettek, illetve építettek újjá. A programnak van értelme, hiszen egyre inkább keresik a természetközeli szálláshelyeket az erdőjárók. Azt próbálják bemutatni, hogy az igazi élményeket a természet tudja adni. Kijelentette: az ÉSZAKERDŐ nagy érzékenységgel és hozzáértéssel nyúl a beruházásokhoz. Ezek nem hivalkodóak, nem akarják elnyomni az erdőt, hanem belesimulnak, és lehetőséget teremtenek arra, hogy minél többen, minél jobban megismerjék a teremtett világot, ami körülvesz bennünket.

Bózsó Gyula, az ÉSZAKERDŐ Zrt. műszaki osztályvezetője arról beszélt, hogy az erdészeti társaságnak ez már a harmadik sikere. Két éve ugyanis az Aggteleki-karszton levő Szelcepuszta Turistaszálló lett az Év Turistaháza, tavaly a Bükkben levő Zsófia-kilátót választották az Év Kilátójának. A RÖNK hiánypótló beruházásként jött létre, ugyanis a Pálházi Állami Erdei Vasút végállomása Rostallón van, ez egy évente ötvenezres forgalommal rendelkező turisztikai attrakció. Fontos volt, hogy ne csak a bakancsos turistáknak tudjunk megfelelő szálláshelyet kínálni, hanem azoknak a családoknak is, akik a Dunántúlról vagy a fővárosból látogatnak a Zemplénbe – mondta Bózsó Gyula.

Az ünnepségen a komplexumot üzemeltető Hanyi Istók Bt. vezetője, Derneiné Babják Boglárka reményét fejezte ki, hogy jövőre még több vendég, még több tematikus tábor, csapatépítő rendezvény, kirándulás helyszíne lesz a RÖNK.

Az Év Turistaháza szavazáson elért eredményt hirdető emléktáblát Szentpéteri Sándor, dr. Hörcsik Richárd, Petényi Mirkó, valamint Zay Adorján, az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezérigazgatója közösen leplezte le.  A Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot 2021 júniusában adták át, a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság területén, kihasználatlan épületek újragondolásával hozta létre az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program 450 millió forintos támogatásából.

forrás: ÉSZAKERDŐ Zrt.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti, hogy vadhúsból készült termékek kerülhessenek a magyar családok asztalára. A szakhatóságokon keresztül arra is fokozott figyelmet fordítanak, hogy megbízható, nyomon követhető, rendezett eredetű, egészséges és tiszta hús jusson el a fogyasztókhoz, tette hozzá.

Nobilis Márton kitért arra is, hogy az emberek vadhúsról szerzett ismeretei elkoptak, ma a háztartásokban kevésbé készítenek vadhúst, alacsony a fogyasztása. Éppen ezért a kormány célja, a vadhúst népszerűsítése, hiszen természetes élelmiszer, fenntartható, bio jellegű terméknek minősül, hazai, valamint az új, konyhakész termékeknek köszönhetően a kényelmi trendeknek is megfelel. A kormány a vadhús népszerűsítése érdekében időről időre kampányokat indít. Az államtitkár megjegyezte, a vadhúst és az abból készült ételeket már gyermekkorban szükséges lenne népszerűsíteni, a közétkezésbe is bevezetni.

A Vadkolbásztöltő Fesztivál és az ehhez hasonló vadászati, vadgasztronómiai rendezvények azért bírnak nagy jelentőséggel, mert az érdeklődő közönség közvetlenül megkóstolhatja a különféle vadhúsból készített ételeket, hangsúlyozta Nobilis Márton. Ennek szellemében nyitotta meg az államtitkár Hörcsik Richárddal, a térség országgyűlési képviselőjével a „Vadhús, mint egészséges alternatíva: régi hagyományőrző vadászati módok – új, alternatív vadhúsfelhasználás a gasztronómiában” című konferenciát, melyet a fesztivál keretében rendeztek meg.

Forrás: AM Sajtóiroda

László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára köszöntőjét azzal indította, hogy a környezettudatos életmódot és a hagyományőrzést nem lehet elég korán elkezdeni, ezt igazolják az eseményre elkészült gyermekrajzpályázat tavaszt idéző képei is. Elmondta, hogy az Agrárminisztérium célja a felelősen gondolkodó, a környezetükért felelősséget vállaló jövő nemzedék képzése, ezért különböző programokkal és pályázatokkal támogatják a környezeti nevelést.  

Aktuális példaként említette a 2019-ben indult iskolakert-fejlesztési programot, amelynek eddig lezárult három  ütemében összesen 167 intézményben létesült zöld udvar és ezzel 20 ezer gyereknek sikerült szebbé tenni a hétköznapjait. A negyedik ütem pályázatának nyerteseit a napokban hirdették ki, melynek  köszönhetően idén további 60 óvoda és 60 iskola kap lehetőséget iskolakert kialakítására. Az Agrárminisztérium saját programjai mellett örömmel működik együtt a környezettudatos szemlélet átadását célzó kezdeményezésekkel. Kiemelte, a Quercus Egyesület környezeti nevelés terén végzett munkájának fontosságát, és kifejezte reményét a jövőbeli szorosabb együttműködésre vonatkozóan, a közös célok mentén.

dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő elmondta, hogy ahogy egyre jobban a bőrünkön érezzük a természeti környezet pusztulásának jeleit, úgy kerül fokozatosan előtérbe a környezettudatosság. dr. Obrusánszky Borbála Magyarország mongóliai nagykövete arról beszélt, hogy a környezettudatos életmód a hosszú távú gondolkodásról szól, amit ma megteszünk az a gyermekeinkre, az unokáinkra és a természeti környezetünkre is hatással van. 

A Quercus Egyesület – mint az esemény fővédnöke- a környezetvédelem és a hagyományőrzés, valamint a teremtett világ megóvása érdekében szorosan együttműködik az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, iskolákkal, határon innen és túl is. A szombati eseményen két kárpátaljai iskolával, a Péterfalvai Általános Iskolával és a Tiszabökényi Gimnáziummal is megállapodást kötöttek, és igyekeznek ebben a nehéz helyzetben segítséget nyújtani nekik.  

forrás: AM Sajtóiroda