A stratégia célja:
Az Európai Unió energia- és éghajlat-politikájában az épületek kiemelt jelentőségűek, hiszen a végső energiafogyasztás és a szén-dioxid kibocsátás mintegy 40%-áért felelősek. Az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodás szorgalmazza az Unió épületekhez kapcsolódó dekarbonizációs törekvéseit is. Az uniós energia- és klímapolitikai célok elérésében az Európai Bizottság kiemelten fontosnak tartja az energiahatékonyságot és az építőipari ágazat szerepét. Az EU 2050-re egy „éghajlat-semleges” épített környezet, illetve a meglévő és felújításra szoruló épületek energiahatékonyságot célzó felújítását tűzte ki célul, ugyanakkor olyan innovációk alkalmazását népszerűsíti, amelyek az uniós állampolgárokat segítik az épületek fenntartásában, üzemeltetésében. 2018-ban módosította az Európai Parlament és Tanács az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet, 2019-ben pedig az Európai Bizottság egy ajánlást fogalmazott meg a tagállamok számára azzal a céllal, hogy felgyorsítsa az épületek felújításának folyamatát. Az Európai Unió minden tagállamának 2020-ban hatályba kellett helyeznie a vonatkozó irányelv törvényi, rendeleti és egyéb közigazgatási rendelkezéseit és el kellett készíteni az ún. Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiát, amely a következő uniós fejlesztéspolitikai ciklus forrásaihoz való hozzáférés egyik feltétele is. A kötelezettségen túl Magyarország Kormánya elkötelezett a természeti környezet védelme és az épített környezet fenntarthatósága mellett, hiszen ezzel a családok és a jövő generációinak életterét védi. Épített környezetünk sokszínű, felelősségünk éppen ezért sokrétű. Sokféle kihívással kell együtt szembe néznünk, többek között a szocializmusból „örökölt” épületek korszerűsítésének és élhetőbbé tételének megoldásával, amelyhez a kormány segítséget kíván nyújtani a családoknak. Az új otthonok építésének támogatása mellett különösen fontos azon épületek felújítása és korszerűsítése, amelyek fenntartása nagy terhet ró a magyar emberekre.

A kormány célja, hogy megőrizze a nemzeti értékeinket gyarapító épített örökséget, hozzájáruljon a meglévő épületek modernizációjához, ugyanakkor segítséget nyújtson a magyar családoknak abban, hogy élhetőbb és olcsóbb fenntartású épületekben élhessenek. Mindezek mellett a kormány azt a célt is megfogalmazza, hogy az épített környezet védelmét és megújítását támogató programokon keresztül a magyar gazdaság, az építőipari vállalkozások fejlődését és a családokat támogatja. A teremtett és épített környezet együttes védelme keresztény kultúránkból eredő közös felelősségünk. A kormány a klímavédelem területén reális és felelős politikát folytat, ugyanakkor olyan intézkedéseket valósít meg, amely a hazánkban élők életkörülményeit hivatott könnyebbé és jobbá tenni.

Épített környezetünkre vonatkozóan Magyarország Kormánya a következő jövőképet (2050)
fogalmazza meg:

1. Élhető, mert a magyar városokban és falvakban élő családok számára olyan életteret biztosít, amely hozzájárul egy magasabb életminőséghez. További cél a lakásállomány növelése a rozsdaövezetek rehabilitációjával.
2. Megfizethető, mert egy épület építése illetve felújítása magas minőségben és fenntarthatóságot figyelembe véve történik, az épület energiahatékony, megújuló energiát hasznosít, és minimális rezsivel működik, a lakossági építések további támogatásával.
3. Tiszta, mert a természeti környezet, a felhasznált anyagok és energiaforrások illetve a háztartásoknál keletkező hulladék tekintetében környezettudatos. Ezzel is irányt adva az építőipar zöld átalakulásának.
4. Akadálymentes, mert kialakításának és műszaki megoldásainak köszönhetően kényelmes és biztonságos használata mindenki számára biztosított, ideértve azokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.
5. Modern, mert innovatív és okos technológiákkal segíti az épülethasználók mindennapi életét és az épületek üzemeltetését.

A Stratégia egyik fő célja, hogy a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson.

A Magyarországon jelenleg több, mint 3,7 millió lakott lakás van, ezek energiaellátásához felhasznált elsődleges tüzelőanyag a földgáz, melyet a háztartások közel 76%-a használ fűtési célra. Ugyanakkor a felhasznált földgáz közel 80%-a származik importból, mely arány a jelen Stratégiában rögzített intézkedések megvalósításával és az EKR működtetésével jelentős mértékben csökkenthető.

A Stratégia kidolgozása során a jogszabályi megfelelőségen és tagállami kötelezettségen túl Magyarország azon stratégiai céljainak érvényesítése kapott kiemelt figyelmet, amelyek a hazai épületállomány megújítását a fenntartható, energia- és költséghatékony üzemeltetést lehetővé tevő mélyfelújításokra, az energiaimport csökkentésére, és az intelligens rendszerek alkalmazására alapozzák, fenntartva a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok által megszabott mértékű csökkentését (továbbiakban: rezsicsökkentés).

Magyarország kiemelt jelentőséget szán továbbá az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (továbbiakban: EKR) bevezetésének és magas szakmai színvonalon történő működtetésének. Az EKR bevezetésével számos energiahatékonysági felújítást ösztönző intézkedés tud megvalósulni, melyek bemutatását jelen Stratégia részletesen tartalmazza.

Az intézkedések kialakításánál fontos szempont az ún. támogatandó háztartások számának jelentős mértékű csökkentése, mely cél elérése közvetlenül és közvetve is hozzájárulna energiahatékonysági, környezetvédelmi, egészségügyi, gazdasági és szociodemográfiai mutatók
javulásához.

Fűtési rendszerek korszerűsítése
A meglévő fűtési rendszerek korszerűsítése többszintű beavatkozási lehetőséget kínál, a szabályozhatóság javításától a teljes rendszer cseréjéig:
– Szabályozás lehetőségének megteremtése, javítása: A fűtési rendszertől függ, hogy milyen módon kerülhet kialakításra.
Házközponti és távfűtés esetén javasolt a lakásonkénti helyi lakásszabályozó egységek, fogyasztásmérők (akár okosmérők) kiépítése, valamint az egyedi szabályozás lehetőségének megteremtése, és a fűtési díjak tényleges fogyasztás alapján történő megfizetése. Ennek hiányában az épülethasználó kevésbé lesz motivált az energiatakarékos épületüzemeltetésre.
Lakásonkénti központi fűtés esetén időjáráskövető szabályozás, valamint helyiségenkénti hőmérsékletszabályozás lehetőségének kiépítése javasolt. Egyedi fűtés esetén termosztát beépítésére van lehetőség. Amennyiben egyedi hőtermelőhőleadó szerkezetek vannak (pl. elektromos konvektor), kkor is van lehetőség a hőleadókat egy rendszerbe kapcsolni okos vezérlőkkel, így pontosabb a hőszabályozás.
– Fűtési rendszer elemeinek korszerűsítése: A rendszerek különböző, nem hőtermelő vagy hőleadó elemeinek – pl. keringető szivattyúk, hálózatbeszabályozás – korszerűsítése sokszor kis befektetéssel is érezhető megtakarítást eredményezhet.
– Hőleadók korszerűsítése: A korszerű hőleadók alacsonyabb hőmérsékletű fűtőközeg esetén is biztosítják a megfelelő hőkomfortot, valamint lehetőséget biztosítanak a hőmennyiség szabályozására.
– Hőtermelők korszerűsítése vagy cseréje: A korszerű hőtermelők (kazánok, hőszivattyúk, konvektorok) jelentősen jobb hatásfokkal rendelkeznek, mint az elavult berendezések, valamint működésbiztonságuk is magasabb.
– Új, hatékonyabb rendszer kiépítése: Amennyiben az épület teljes fűtési rendszere kicserélésre kerül, lehetőség van az adott épület esetén legoptimálisabb berendezést kiválasztani. Ez új kondenzációs gázkazán és a hozzá tartozó hőleadó rendszer vagy hőszivattyú kiépítését is jelentheti. Sűrű beépítésű városi környezetben energiamegtakarítást eredményezhet a távfűtési rendszerre való csatlakozás is. Az egyedi, szilárd tüzelésű megoldások (pl. cserépkályha, kandalló) nem javasoltak a szilárd tüzelés következtében növekvő szállópor koncentráció, valamint az alacsony hatásfok miatt. Családi házak esetében alkalmazható korszerű biomassza, vagy faelgázosító és faapríték kazán.

Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája (HTFS) 2021. július 1-jén jelent meg. Ez a stratégia előfeltétele azoknak az EU-s kifizetéseknek, amelyekből 2021-2027 között számos szociális, infrastrukturális, város- és vidékfejlesztési beruházás valósulhat meg különböző Operatív Programok (OP-k) keretében. A stratégia egyik fő célja, hogy „a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson” – idézi a HVG.

Azaz a jelenlegi épületállomány túlnyomó részének teljes körű megújuláson kell átesnie, hogy energiaigényük minimális legyen, amit szén-dioxid-semleges, megújuló forrásokból kellene fedezni. Mindezt úgy, hogy Magyarország az EU egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állományával rendelkezik: a lakások több mint 85 százaléka 1990 előtt épült, és csak nagyon kis hányadukon történt lényegi energetikai felújítás.

A stratégia szerint 2030-ig évente az épületek 3 százalékán fog mélyfelújítás történni, ami összhangban van az EU Felújítási Hullám stratégiájával is. Ez évi 100-130 ezer épületet jelent, míg jelenleg hozzávetőlegesen évi 1 százalékon történik érdemi energetikai beruházás.

Ez a grafikon interaktívan itt látható: https://infogram.com/1p3m2rj5672nyva0qrm2d0qejqtd6xqywyv

A probléma, a HVG-nek nyilatkozó Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértője szerint az, hogy az ambiciózus célkitűzésekhez szinte semmilyen állami lakossági támogatás nincs hozzárendelve. Egyúttal 600 ezer vályogház és magyar háztartás számára is kimondták a végítéletet.

A vályogból épült házat ugyanis a kormány szerint:
nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg”. Továbbá “a nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort. […] Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.

Az igazán súlyos probléma azonban az, írják, hogy a vályogházakban élő, több mint 1 millió (!) lakó túlnyomó része a legalacsonyabb jövedelmi csoportokba tartozik. A stratégia szerint az ő házukat nem érdemes felújítani, lebontásra ítéltek. Legtöbben egy új hűtőszekrényt sem engedhetnek meg maguknak, nemhogy egy új energiahatékony ház építését! A stratégia nem tér ki arra, hogy a javasolt lebontás után hogyan oldanák meg a vályogházakban élők lakhatását.

forrás: hello vidék