A Večernji list és a Hrvatske šume együttműködésével november végén megkezdődött a „Kattints és ültess egy fát” kampány második szakasza, amely a Rezolucija Zemlja (Föld Felbontás) mozgalom részeként zajlik, és amelyben a teljes 25 000 darabból az első 8000-et ültetik el. Földbe kerültek azok a fák, amelyeket idén terveztek ültetni a Večernji list olvasóinak köszönhetően.

Aláírásodhoz mindössze csak a keresztnevedet, vezetéknevedet és e-mail címedet kell megadnod ezen az űrlapon, egy fát ültetünk el valahol Horvátországban, és az űrlap kitöltése után visszajelzést kapsz a hely koordinátájáról, ahová a fádat elültetik, és akár egy-két évtizeden belül fel is tudsz majd mászni rá! Nem kell aggódnod, hogy egy kis növényből nagy erdő lesz-e, mert erdészeink szakmájukban nagy tiszteletnek örvendenek.

A horvát erdészek által évtizedek óta alkalmazott erdőtelepítési módszer – az erdő természetes felújítása őshonos fákkal – világszerte ismert a szakemberek körében. Szó van az ún a zágrábi erdészeti iskola. akadémikus prof. Dr. Igor Anić, a zágrábi Erdészeti és Faipari Technológiai Karról elmondja, hogy két iskola létezik – természetes és mesterséges.
A teljes erdőt természetes ökoszisztémaként szemléli, és olyan kezelési módot szorgalmaz, amely a gazdasági és általános hasznossági funkciók ellátása mellett biztosítja az erdő magas fokú természetességét.

forrás: VecernjiList

Több mint 3300 hektárnyi erdő és aljnövényzet égett le a múlt héten a dél-horvátországi Sibenik környékén. Az Adria-parti országban ez volt az idei év eddigi legnagyobb tűzesete, de a szárazság miatt az utóbbi hetekben mindennaposak a kisebb-nagyobb tüzek. A pusztítás nemcsak a bozótosokat és az erdőket érinti, hanem a szőlő- és olajbogyó-ültetvényeket is, sőt idén már több lakóházat és autót is felemésztettek a lángok. 

A Horvát Állami Erdészet (Hrvatske Sume) adatai szerint az általuk elszenvedett tűzkár mértéke már most meghaladja a 250 millió kunát (13,5 milliárd forint), ám ebben nem szerepel az oltás költsége és azok a károk sem, amelyek nem az erdészet vagyonában keletkeztek. A Vecernji list című napilap becslései szerint az említett időszakban pusztító tüzek által okozott veszteség mértéke könnyen meghaladhatja a fent említett összeg többszörösét is, ráadásul a nyár fele még hátra van.

Műholddal figyelik a tüzeket

Hogy minél hatékonyabban védekezzenek az erdőtüzek ellen, a horvát hadsereg külön egységet szerelt fel, amely elsősorban a levegőből segít, ha szükséges. Ez a különleges egység 12 tűzoltó repülőből áll, amelyek a zárai (Zadar) repülőtéren állomásoznak, és folyamatos készenlétben várják a riasztást. 

A flotta legütőképesebb egységei a kanadai gyártmányú Canadair CL–415 típusú gépek, amelyekből hat darabbal rendelkezik szomszédunk. A repülők a tengerből egyszerre 17 ezer liter vizet képesek meríteni, hogy utána a tűzfészkekre zúdítsák. Ezeket a gépeket elsősorban a nagyobb tüzeknél vetik be, a gyengébb lángok eloltásáért a flotta kisebbik része a felelős, amely szintén hat gépből áll. A kisebb amerikai gyártmányú Air Tractor AT–802 gépek 5000 liter vizet képesek a tűzre spriccelni egyszerre. 

A gépeket és a földi egységeket egyaránt egy modern műholdas rendszer segítségével koordináljak, amely valós időben követi a tűz aktuális helyzetét, így azok hatékonyan vehetik fel a harcot a lángokkal. A szóban forgó rendszer, amely egyelőre csak Dalmáciát fedi le, állandó ügyeletben van, és már azelőtt figyelmezteti a tűzoltókat a potenciális tűzvészre, hogy arról lakossági bejelentés érkezne.

A The Guardian beszámolója szerint a hét végén több ezer embert evakuáltak, hétfőn az előrejelzések szerint 40 fok feletti hőség lesz egyes francia régiókban, Spanyolországban pedig már többen életüket vesztették a hőség miatt. Franciaország hétfőn az országot sújtó kánikula csúcsára készült, a Földközi-tenger felől zúzós hőmérséklet várható, miközben Európa-szerte továbbra is tombolnak az erdőtüzek.

Franciaországban 15 megyében hirdették ki a legmagasabb riasztási állapotot szélsőséges hőmérséklet miatt, köztük a délnyugati Gironde-ban, ahol az erdőtüzek már tetemes pusztítást okoztak.

Franciaországban, Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban is több ezer hektáron pusztítottak a lángok, és több ezer lakost és nyaralót kényszerítettek menekülésre. Hetek óta ez a második hőhullám, amely elnyeli Európa egyes részeit. A tudósok az éghajlatváltozást hibáztatják, és a szélsőséges időjárás gyakoribb és intenzívebb epizódjait jósolják, mint például a hőhullámok és a szárazság.

forrás: vg.hu