Cornwall zöld lankái között, egy elhagyott agyagbánya mélyén szinte földöntúli látvány fogadja a látogatót: hatalmas, méhkaptárra emlékeztető kupolák emelkednek ki a tájból, bennük buja esőerdő és mediterrán növényzet burjánzik.

Ez az Eden Project, amely egyszerre botanikus kert, ökológiai laboratórium, kulturális központ és fenntarthatósági kísérlet – sőt, egyre inkább az űrkutatás jövőjéhez is kapcsolódik.

Egy bánya újjászületése

A projektet Tim Smit brit környezetvédelmi szakember álmodta meg a 1990-es évek végén, a terveket a világhírű Grimshaw Architects és az Anthony Hunt Associates készítette.

A helyszínválasztás szimbolikus: az Eden Project egy olyan területet alakított át élő ökoszisztémává, amelyet korábban az ipari kitermelés tönkretett.

A látványos átalakulás üzenete egyértelmű: még a leglepusztultabb tájak is újraéleszthetők, ha megvan hozzá a tudás, az akarat és a jövőkép. A projekt 2001-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, és mára több mint 20 millió látogatót fogadott.

A biom kupolái mérnöki csodák

Az Eden Project legismertebb részei a biomok, azaz a hatalmas, kupolaformájú üvegházakban lévő élőhelyegyüttesek, amelyek különböző éghajlati zónákat utánoznak.

Ezek hat- és ötszögletű, méhsejtre emlékeztető elemekből épülnek fel, melyeket acélváz tart, és egy áttetsző, úgynevezett ETFE fóliából készült borítás fed.

Ez az anyag, az etilén-tetrafluoretilén sokkal könnyebb az üvegnél, mégis kiváló fényáteresztő és hőszigetelő tulajdonságokkal bír.

Az Eden Project két fő biomból áll. Az esőerdei biom a világ legnagyobb beltéri esőerdője, 50 méteres pálmákkal és magas páratartalommal. A mediterrán biomban pedig olajfák, citrusfélék és szőlőlugasok idézik meg a Földközi-tenger térségét, Dél-Afrikát és Kaliforniát. Az üvegházakon kívül is számos érdekesség várja a látogatókat, itt mérsékeltövi botanikus kert terül el a Cornwallra jellemző növényvilággal.

A biomok nem csupán látványosságok, hanem komplex ökoszisztémák, amelyekben a hőmérsékletet, páratartalmat és vízellátást pontosan szabályozzák – hasonlóan ahhoz, ahogyan az űrbéli kolóniákon is működhetne egy mesterséges életfenntartó rendszer.

A fenntarthatóság élő laboratóriuma

Az Eden Project célja, hogy összekapcsolja az embereket a természettel, és bemutassa, hogyan lehet harmóniában élni a bolygóval.

A létesítmény működése is példamutató: megújuló energiaforrásokat használ, a víz körforgását zárt rendszerben oldja meg, illetve a hulladékot is helyben dolgozza fel.

A projekt köré épült oktatási központok, kiállítások és fesztiválok arra ösztönöznek, hogy a látogatók tudatosabban gondolkodjanak az ökológiai lábnyomukról – legyen szó városi kertekről vagy bolygószintű gondolkodásról.

Kapcsolat az űrkutatással: földi modell egy másik világra

Elsőre talán meglepő, hogy ez az ökoprojekt milyen szoros kapcsolatban áll az űrkutatással, pedig az Eden Projectet gyakran emlegetik mintapéldaként a zárt ökológiai rendszerek tanulmányozására.

Az űrkutatás egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan lehet hosszú távon életet fenntartani zárt térben.

Az Eden biomjai kiváló kísérleti terepei annak, hogyan lehet szabályozni a levegőt, vizet és tápanyagokat egy mesterséges környezetben.

Extrém környezetek szimulációja – együttműködés a NASA-val és az ESA-val

A projekt több kiállítása, például az Invisible Worlds, vagyis Láthatatlan Világok azt kutatja, hogyan alkalmazkodnak az élőlények a szélsőséges körülményekhez – legyen szó mélytengeri hőforrásokról vagy vulkanikus talajról.

Ezek a kutatások szorosan összefüggenek az asztrobiológia kérdéseivel: vajon létezhet-e élet más bolygókon, és ha igen, milyen formában?

Éppen ezért az Eden Project tudományos partnerekkel, köztük az Európai Űrügynökséggel (ESA) és a NASA szakembereivel is együttműködik. Közös kutatásaik és ismeretterjesztő programjaik célja, hogy összekapcsolják a Föld megóvását és a világűr meghódítását: hiszen mindkettő ugyanarra a kérdésre keresi a választ – hogyan maradhat fenn az élet?

A jövő Édenkertje bolygónkon innen és túl

A cornwalli komplexum sikerén felbuzdulva az Eden Project csapata újabb helyszíneken is tervezi hasonló létesítmények létrehozását – Észak-Angliában épül az Eden Project North, Kínában pedig az Eden Project Qingdao.

Ezek az új Édenek nemcsak az ökológiai gondolkodást terjesztik, hanem olyan globális kihívásokra keresnek választ, mint a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése vagy épp az emberiség űrbéli jövője.

Az Eden Project így válik a 21. századi gondolkodás szimbólumává: egyszerre néz vissza a Föld természeti kincseire, és előre a csillagok felé – abban a reményben, hogy az életet nemcsak túlélni, hanem fenntarthatóan építeni is lehet, bárhol is legyünk.

forrás: hely.hu