Az országokat az erdőterületük csökkenése alapján rangsoroltuk 2001 és 2021 között, négyzetkilométerben mérve. A válogatásból következik, hogy túlnyomórészt a legnagyobb erdőkkel rendelkező országok szerepelnek a listán.

Brazília több mint félmillió négyzetkilométer erdőt veszített az elmúlt két évtizedben. A marhahús- és szójatermelés mezőgazdasági terjeszkedése, valamint a bányászat és az infrastruktúra növekedése az elsődleges okozója e nagyarányú erdőirtásnak. Ez időszakos tüzeket is okozott az Amazonas esőerdőjében. Brazília egymagában annyi erdőterületet veszített, mint az utána következő négy ország együtt.

A kutatások szerint a fejlődő országokban általában magasabb az erdőirtás aránya, mint a fejlett gazdasággal rendelkező államokban. A korábbi gyarmatokon több erdőpusztulást tapasztaltak, mint ott, ahol nem szenvedtek gyarmati sorban.

Ázsiában Indonézia a virágzó pálmaolaj-ipar a legfontosabb hajtóereje az erdőirtásnak, bár most erőfeszítéseket tesznek ennek a folyamatnak a megállítására. Kambodzsában viszont gyors tarvágások folynak a növekedő gumiültetvények és a faipar számára.

Mianmar régóta küzd az illegális fakitermeléssel, de az országban folyó polgárháború miatt egyszerűen kilátástalan az erdők védelme.

forrás: Piac és Profit

Csúcstalálkozót tartott szerdán a világ legnagyobb esőerdőinek otthont adó tizenkét ország egy csoportja Brazíliában, a találkozón egy megállapodás is született. Az „Együtt az erdeinkért” elnevezésű paktum felszólítja a gazdagabb országokat, hogy anyagilag segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a biológiai sokféleség megőrzését a kevésbé fejlett országokban.

Az érintett országok közé tartozik Bolívia, Brazília, Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ecuador, Guyana, Indonézia, Peru, a Kongói Köztársaság, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Suriname és Venezuela.

Ezek a régiók – Amazónia, a Kongó-medence és Délkelet-Ázsia – kritikus ökoszisztémák, amelyek nemcsak fajok széles skálájának adnak otthont, hanem jelentős szerepet játszanak a szén-dioxid elnyelésében is. A csúcstalálkozót Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök kezdeményezte azzal a céllal, hogy az esőerdőkkel foglalkozó nemzetek egységesen lépjenek fel a nemzetközi tárgyalásokon, például az ENSZ közelgő COP28 klímacsúcsán. Lula elnök hangsúlyozta, hogy a COP28-on az a céljuk, hogy a gazdagabb nemzetek felé közvetítsék, hogy a hatékony erdővédelemhez pénzügyi támogatásra van szükség. Ezt a finanszírozást nemcsak az erdők lombkoronájának fenntartására kell fordítani, hanem az ezekben az ökoszisztémákban élő közösségek támogatására is.

Közös nyilatkozatukban csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a gazdagabb országok nem teljesítik ígéretüket, miszerint évente 100 milliárd dollárt biztosítanak a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Továbbá sürgették a fejlett országokat, hogy teljesítsék meglévő kötelezettségvállalásukat, miszerint évente 200 milliárd dollárt fordítanak a biológiai sokféleség megőrzésére.

A paktum a környezetvédelemnek álcázott kereskedelmi korlátozásoknak tekintett környezetvédelmi intézkedéseket is bírálta. Ezzel az Európai Unió által nemrég elfogadott jogszabályra utaltak, amely megtiltja a vállalatoknak, hogy olyan árukat importáljanak, amelyek az erdőirtással kapcsolatosak.

forrás: portfolio

A jelentés a Global Forest Watch megfigyelési projekt adataira támaszkodik, és a finanszírozás, a természetvédelmi törvények és a fenntartható élelmiszertermelés terén bekövetkezett fejleményeket vizsgálja.

A fogadalom teljesítéséhez a világnak 2021 és 2030 között évente átlagosan 10%-kal kevesebb területet kellene erdőirtás alá vonnia

– írja cikkében Jake Spring, Gloria Dickie és Kate Lamb.

A legtöbb, a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó ország még nem részletezte az erdővédelem megerősítésére vagy végrehajtására vonatkozó terveit. A cél eléréséhez szükséges globális finanszírozás évente körülbelül 2,3 milliárd dollárt tesz ki, ez messze elmarad az értékelés szerint szükséges 460 milliárd dollártól.

A szakértők remélik, hogy a jövő héten az egyiptomi Sarm el-Sejkben megrendezésre kerülő COP27 konferencia több befektetést ösztönöz majd a vállalatok és országok részéről, amelyek az erdők megőrzésével és újranövesztésével igyekeznek kompenzálni kibocsátásukat.

A csúcstalálkozó tárgyalói azon fognak dolgozni, hogy véglegesítsék a globális kompenzációs kereskedelem szabályait azzal a céllal, hogy a rendszer 2025-re működjön. Ha a COP27-en nem sikerülne megállapodásra jutni, ez az ütemterv legalább egy évvel későbbre tolódna.

A kongói kormány a COP26 után megígérte, hogy javítja az erdők védelmét, de még nem tett konkrét erőfeszítéseket ennek érdekében. Ehelyett Kongó nemzetközi elítélést váltott ki egy olyan terv miatt, amely érintetlen esőerdők és szénben gazdag tőzeglápok területeit kívánja megnyitni az olaj- és gázfúrások előtt.

hogy javítja az erdők védelmét, de még nem tett konkrét erőfeszítéseket ennek érdekében. Ehelyett Kongó nemzetközi elítélést váltott ki egy olyan terv miatt, amely érintetlen esőerdők és szénben gazdag tőzeglápok területeit kívánja megnyitni az olaj- és gázfúrások előtt.

A három esőerdővel rendelkező országok közül csak Indonéziának sikerült tavaly óta visszafognia az erdőirtást. A 2021 júliusától 2022 júniusáig tartó időszakban az erdőirtás 1,3%-kal, 1135 négyzetkilométerre csökkent az előző 12 hónaphoz képest

Norvégia szeptemberben beleegyezett abba is, hogy fizet Indonéziának azért, hogy az erdők és tőzeglápok védelme révén csökkentse szén-dioxid-kibocsátását. Indonézia azon dolgozik, hogy a területet szén-dioxid-nyelőként állítsa helyre, ami azt jelenti, hogy több szén-dioxidot nyel el, mint amennyit kibocsát.

forrás: greendex a reuters.com alapján