A versenyre 3–6 fős, egyetemi hallgatókból álló csapatok jelentkezhetnek mentor támogatásával. A résztvevőknek olyan bioalapú termék- vagy technológiai megoldásokat kell kidolgozniuk, amik elősegítik a fenntarthatóságot és a körforgásos gazdaság erősítését. A nemzeti fordulók győztesei európai döntőben mérhetik össze tudásukat. A megmérettetésre 2026. július 31-ig lehet jelentkezni a BIOEAST honlapján elérhető űrlap kitöltésével, a https://bioeast.eu/bioeast-student-challenge/ oldalon.

A BIOEAST a közép- és kelet-európai országok együttműködési kezdeményezése, ami a tudásalapú mezőgazdaság, illetve a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság elveit magába foglaló biomassza alapú gazdaság  fejlesztését segíti elő. A BIOEAST Student Challenge program pedig a makrorégió országainak egyetemi hallgatói számára kínál lehetőségeket innovatív ötleteik bemutatására és nemzetközi kapcsolataik bővítésére.

forrás: BIOEAST

Ha a fenntarthatóság, a méltányosság és a reziliencia elvein alapulnak, az erdőalapú biogazdasági stratégiák központi szerepet játszhatnak a körforgásos gazdaságok előmozdításában és számos globális kötelezettségvállalás teljesítésében, többek között a fenntartható fejlődési célok (SDG-k), a Párizsi Megállapodás és a Globális Biodiverzitási Keret esetében.

Az IUFRO Tudomány-politika programja (SciPol) által kiadott kiterjesztett szakpolitikai összefoglaló összefoglalja a legfontosabb tudományos bizonyítékokat, szakpolitikai betekintéseket és gyakorlati perspektívákat arra vonatkozóan, hogy a fenntartható, erdőalapú biogazdasági megközelítések hogyan mozdíthatók elő különböző kontextusokban. A kiadvány forrásként szolgál azoknak a döntéshozóknak, szakembereknek, kutatóknak és érdekelt feleknek, akik olyan stratégiákat kívánnak kidolgozni és végrehajtani, amelyek az erdők teljes potenciálját kihasználják, miközben megőrzik azok ökológiai integritását.

A szakpolitikai összefoglaló öt egymással összefüggő dimenzión keresztül vizsgálja a bioökonómia koncepcióját: politika, finanszírozás, piacok, innováció és több szereplő közötti együttműködés, és olyan gyakorlati útvonalakat mutat be, amelyek összekapcsolják a globális kereteket a nemzeti és helyi végrehajtással. Ezek a dimenziók együttesen mutatják be, hogy a koherens kormányzás, a beruházások és az innováció hogyan tudnak közösen előmozdítani egy reziliens, erdőalapú bioökonómiát. Az elemzés kiterjed a fatermékekre, a nem fából készült erdészeti termékekre (NWFP), az erdő ökoszisztéma-szolgáltatásaira (FES), valamint az erdészeti szektoron belüli és azon túli integrációs perspektívára.

Összesen 13 országból 34 tudós és szakértő járult hozzá ehhez az értékeléshez, hozva magával sokrétű szakértelmét, többek között az erdőgazdálkodás, az ökológia, a közgazdaságtan és a politika területéről.

forrás: IUFRO

A projekt vezető partnere a Pannon Európai Területi Társulás (Pannon EGTC), amely hosszú évek óta aktív szereplője a határon átnyúló gazdaságfejlesztési és klímaadaptációs kezdeményezéseknek. A projekt további partnerei a Muraszombati Fejlesztési Központ (Szlovénia), a Horvát Erdők Kft. (Horvátország), Mecsekerdő Zrt. (Magyarország), Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar (Horvátország). A projekt szakmai munkáját stratégiai partnerként támogatja továbbá a Future Forest GmbH & Co. KG (Németország), Európa egyik első, fenntartható erdőgazdálkodásra és klíma-alapú innovációkra specializálódott tudásközpontja, valamint a Szlovén Erdészeti Szolgálat (Szlovénia).

A Pannon Future Forest célja, hogy mentorhálózat és tudásközpont létrehozásával erősítse a vállalkozók, földtulajdonosok, erdőgazdálkodók és üzletfejlesztési szervezetek kompetenciáit az olyan új területeken, mint a szénmegkötés, a biodiverzitás-alapú gazdaság, a széntárolás, az ökoszisztéma-szolgáltatások piaca vagy a regeneratívturizmus.

A nyitórendezvényen köszöntőt mondtak a házigazdák, a Pannon EGTC és a Mecsekerdő Zrt. képviselői, s online formában csatlakozott a Central Europe Program képviseletében Viktorija Dobravec programtisztviselő is, aki bemutatta a program céljait és stratégiai jelentőségét. A szakmai program részeként bemutatkozott a németországi Future Forest GmbH & Co. KG is, amely Európa egyik első, kifejezetten fenntartható erdőgazdálkodásra és klímatechnológiai megoldásokra szakosodott innovációs központja.

A rendezvény tematikus napja során a résztvevők áttekintették a projekt szakmai logikáját, munkatervét, valamint közösen megkezdték a nemzetközi Benchmark Study (megalapozó tanulmány) előkészítését, amely a jó gyakorlatok és innovatív üzleti modellek feltérképezését szolgálja. A délutáni program részeként terepbejárásra is sor került a Mecsek Discovery Center területén, ahol a résztvevők közvetlenül is megismerkedhettek a természetalapú oktatás és szemléletformálás jó példáival.

A projekt különös jelentőséggel bír a magyar–horvát–szlovén határtérség számára, ahol kiemelkedő természeti értékek találhatók – többek között az UNESCO Mura–Dráva–Duna Bioszféra Rezervátum területei –, ugyanakkor gazdasági szempontból sokszor periférikus helyzetű térségekről van szó. A Pannon Future Forest célja, hogy ezekben a régiókban a természetvédelem és a gazdasági fejlődés ne egymással szemben, hanem egymást erősítve jelenjen meg.

A projekt keretében a következő két évben mentorprogramok, nemzetközi hackathon, pilot akciók, valamint egy fenntartható módon működtetett tudásközpont (Knowledge Hub) jön létre, amely hosszú távon is segíti az zöldgazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázását.

A Pannon Future Forest nemcsak egy szakmai projekt, hanem egy új szemléletmód kezdete is: annak bizonyítéka, hogy a klímavédelem, a biodiverzitás megőrzése és a vidéki térségek gazdasági megerősítése egyszerre, közös gondolkodással és nemzetközi együttműködésben valósítható meg.

forrás: Mecsekerdő Zrt.

Az erdők pusztulása, az aszály és a felbukkanó új kártevők – mint például a diófákat tizedelő betegségek – olyan kihívások, amelyekre a hagyományos módszerek már nem adnak elég gyors választ. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán azonban egy olyan szinergiát hoztak létre, amely a világon is ritkaságszámba megy.

A megoldás kulcsa a geobioinformatika. Ez a terület két, látszólag távoli tudományt kapcsol össze. A téradatokkal foglalkozó geoinformatikát és a biológiai folyamatokat elemző bioinformatikát.

„Mi, geoinformatikusok műholdas és drónos technikákkal pontosan fel tudjuk térképezni azokat a területeket, ahol probléma jelentkezik. Látjuk az elszáradt erdőfoltokat, a betegségek terjedési irányát, a bioinformatikus kollégák pedig ezeken a pontokon molekuláris szintű vizsgálatokat, DNS-szekvenálást végeznek. Megnézik, pontosan milyen kórokozó van jelen, és ami még fontosabb, megtalálják azokat az egyedeket, amelyek valamiért ellenállnak a betegségnek – magyarázta Dr. Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettese.

A módszer lényege a pontosság. A kutatók nem vaktában keresgélnek a rengetegben. A geoinformatika megmutatja, hova kell menni mintát venni, a bioinformatika pedig feltárja a sejtbiológiai hátteret. Ebből a kettősből születhetnek meg a jövő ellenálló erdőtípusai vagy a környezetbarát növényvédő szerek.

A kutatásban ma már megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia (AI) használata. A soproni szakemberek algoritmusokat tanítanak be arra, hogy a hatalmas mennyiségű drón- és műholdfelvételen felismerjék a különböző fafajokat, vagy észrevegyék a legapróbb elváltozásokat a lombozaton.

„Ugyanez az intelligens technológia segít a kollégáknak a DNS-minták elemzésénél is. Hatalmas adatbázisokból azonosítják a kártevőket, és figyelik az összefüggéseket” – tette hozzá a dékánhelyettes.

Ez a komplex szemlélet teszi a soproni kutatócsoportot – köztük prof. Dr. Sipos Györgyöt és csapatát – nemzetközileg is sikeressé, aminek eredményeit a legrangosabb szaklapokban jegyzik.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara a kutatások mellett, az oktatásban is vezető szerepet tölt be. Néhány éve elindult a Geobioinformatika mesterképzés (MSc), amely egy két féléves, angol nyelvű képzés földmérőknek, erdőmérnököknek, környezetvédőknek és informatikusoknak egyaránt.

„Célunk, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik értik a természet nyelvét és a legmodernebb digitális technológiákat is” – hangsúlyozta Dr. Czimber Kornél.

Az egyetem távlati célja, hogy a képzést nemzetközi szinten, akár online formában is elérhetővé tegye, így Sopron a globális erdővédelem egyik digitális tudásközpontjává válhat.

A képzésről bővebben itt olvashatnak, tájékozódhatnak.

forrás: SOE EMK

Múlt év decemberében a Mecsekerdő Zrt. a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával a Natur Hotel Kövestető előadótermében szervezett rendezvényt elsősorban saját szakmai közössége számára. A teltházas eseményen a Mecsekerdő kollégáin kívül számos másik állami erdészeti társaság, valamint az agrárium más területeinek szakemberei is részt vettek.

A három előadásra épülő esemény erdők és klímaváltozás kapcsolatának, a klímaváltozás kihívásaira a Mecsekerdő szakemberei által a gyakorlatban kipróbált megoldások lehetőségeinek és tapasztalatainak, valamint az erdőkezelési és gazdálkodási munka digitális támogatásának témaköreit járta körül.

„A Mecsekerdő Zrt. az elmúlt években intenzív szellemi műhelyként működik. Kollégáink közül egyre többen vesznek részt hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken, konferenciákon, többen közülük a gyakorlati munka mellett tudományos szempontból is foglalkoznak az erdővel. Fontosnak tartom, hogy a szellemi műhely értékei, kollégáink tudása hatékonyan eljusson saját vállalatunk minél több egységéhez és kollégájához, mellette pedig mindazokhoz, akiknek ügye, feladata, hivatása az erdő. Az előadások videófelvételét ez utóbbi ok miatt tettük nyilvánossá a legismertebb videómegosztón: szeretnénk, ha a tudásmegosztással más erdőtulajdonosokat, erdőkezelőket és gazdálkodókat is erősíteni tudnánk a klímaváltozással kapcsolatos szakmai kihívások terén.” – foglalta össze a rendezvény céljait Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója.

Dr. Molnár Dénes, a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének erdőgondnoka „A klímaváltozás hatása erdeink ellenállóképességére” címmel tartott előadást, amelyben érdekes és talán kevesek által ismert erdészettörténeti, a klímaváltozás hatásainak évtizedekkel ezelőtti észleléséről és az ezekkel kapcsolatos szakmai cselekvésekről szóló információkat is megosztott a jelenlévőkkel.

Kincses Miklós, az Árpádtetői Erdészet erdőgondnokának előadása az „Erdőkezelési eljárások változása, klímaadaptációs lehetőségek aktív segítése” címet viselte. A szakember a Mecsekerdőnél kísérleti jelleggel kipróbált és üzemszerűen alkalmazott klímaadaptációs lehetőségeket ismertette.

Simon Mártonnak, a Mecsekerdő Zrt. erdészeti tervezőjének a „Terepi döntéselőkészítés digitális támogatási lehetőségei erdőfelújításokban” című előadása a digitális technológia mindennapi erdészeti gyakorlatban történő alkalmazásáról szólt.

A szakmai rendezvényen Ripszám István vezérigazgatóval és az előadókkal készített videóinterjú:

Forrás: Mecserdő Zrt.

A belgiumi Winterslagban található elosztóközpontban végzett egyéves sikeres, szigorú tesztelés után az IKEA készen áll arra, hogy a következő egy évben további helyszíneken is bevethesse drónjait.

A következő fázis tovább növeli majd a működési hatékonyságot azáltal, hogy automatizálja a raktárkészlet leltározásának fizikailag megterhelő és időigényes feladatát, amelyet egyébként az alkalmazottak végeznek. Ez a váltás nemcsak felszabadítja a munkatársakat a vásárlói élmény fokozására, hanem gyorsabb, pontosabb és precízebb készletgazdálkodást is biztosít az IKEA számára.

2021-ben az IKEA innovatív együttműködést indított a Verityvel, egy AI- és robotikai szolgáltatóval, hogy teljesen autonóm drónmegoldást fejlesszen ki raktárai számára. Az első drón az IKEA Svájcban emelkedett a levegőbe, és ma már több mint 250 drón működik 73 helyszínen, kilenc országban. Ez az eredmény fontos mérföldkő az IKEA folyamatos elkötelezettségében az innováció és a működési kiválóság iránt.

A munkatársi élmény növelése

A 24/7 üzemelő drónok bevezetése átalakítja az IKEA leltárkezelését, jelentősen növelve a működési hatékonyságot, miközben a munkatársak termelékenységét is fokozza. Az új rendszer lehetővé teszi az egyidejű leltárellenőrzéseket, így nincs szükség a folyosók elzárására és a munkafolyamatok megzavarására. A munkatársak a drónok valós idejű adatai alapján azonnali lépéseket tehetnek, jelentősen növelve a termékek pontosságát és csökkentve a munkaterhelésüket. Tommy Niemierowski, az IKEA Belgium Fulfilment projekt megvalósítási vezetője elmondja: „Egy olyan megoldás bevezetése, amely valóban változást hoz a raktárainkban, rendkívül kifizetődő élmény. Maga a telepítési folyamat viszonylag egyszerű, a jutalom pedig monumentális, mivel megkönnyíti a különböző érdekeltek közötti együttműködést.”

A 24/7 üzemelő drónok integrálása az IKEA raktáraiba nem csak a készletgazdálkodásban jelent nagy lépést, hanem a dolgozók jólétét is növeli. Azzal, hogy ezek a drónok átveszik a leltárellenőrzés fizikailag megterhelő feladatát, csökkentik a munkatársak ergonómiai megterhelését, így könnyebb és érdekesebb feladatokra koncentrálhatnak.

A The New York Times riportja kiemeli, hogy a raktári drónok segítenek „csökkenteni a logisztikai és teljesítési műveletekben a kézi munkával járó ismétlődő megterhelés és sérülés kockázatát”, egészségesebb és biztonságosabb munkakörnyezetet biztosítva a dolgozóknak. Ez a váltás segít a munkatársaknak elkerülni az ismétlődő feladatok fizikai megterhelését és a hosszú órákig tartó talpon töltött időt, ami végső soron javítja mind a munkahelyi elégedettséget, mind a hosszú távú egészségi állapotot.

Emellett az IKEA minden tevékenységében prioritásként kezeli a biztonságot. Az újonnan tesztelt drónokat kifejezetten az elosztóközpontok számára tervezték. A rendszer mesterséges intelligenciáját és szoftverét is biztonsági funkciókkal finomhangolták, hogy minden létesítmény biztonságosan és hatékonyan működjön.

Fejlett navigáció és adatvédelem

Parag Parekh, az IKEA Retail (Ingka Group) globális CDO-ja szerint: ”Az IKEA drónjai mesterséges intelligencia alapú algoritmust használnak a termékek tárolási helyeinek azonosítására és fényképezésére. Emellett a drónok repülései előre megtervezettek, és egy egyedi beltéri helymeghatározó rendszert használnak a magasabb szintű raktárhelyszíneken való navigáláshoz (a 3. és magasabb szinteken). Az akadályfelismerő képességgel felszerelt drónok útvonaluk átterelésével el tudják kerülni az ütközéseket.” A vállalat szerint a megoldás megfelel az összes adatvédelmi értékelési követelménynek, beleértve a munkatársak biztonságát, integritását és magánéletét.

A Winterslag elosztóközpontban végzett sikeres teszt után az IKEA a megoldást tovább kívánja terjeszteni Európában és Észak-Amerikában, kezdve az IKEA amerikai Perryville elosztóközpontjával, ahol a telepítés idén nyáron kezdődött. Emellett az IKEA dolgozik a megoldás új funkciókkal való frissítésén is. A jövőbeni fejlesztések között szerepel az egységrakományok és az állványok ellenőrzési funkcióinak feltárása, valamint a megoldás elemzési és betekintési komponensének javítása. Ahogy Marcus Baumgartner, az IKEA Retail (Ingka Group) Fulfilment & Core services vezetője kifejtette ”Továbbra is kihasználjuk a technológia és az innováció előnyeit, célunk, hogy jobb élményt nyújtsunk vásárlóinknak és ergonomikusabb munkahelyet teremtsünk munkatársainknak”.

Claes Lindgren, a globális kategóriaterület logisztikai szolgáltatásokért felelős vezetője (Inter IKEA Group) egyetért Marcusszal: „A drónok jó példa arra, hogy mindkét területen win-win eredményt érhetünk el; azáltal, hogy egyszerűsítjük folyamatainkat a logisztikai egységekben, és ezáltal jobb készletintegritást biztosítunk, ami jobb vásárlói élményt eredményez.”.

Az IKEA folytatja útját a műveletek forradalmasítása és a csúcstechnológia felfedezése felé – ez csak egy a sok lépés közül a vásárlói élmény megteremtése felé, amely meghatározza majd a jövő áruházait.

Az Ingka Csoportról

Az Ingka Group 31 piacon működő IKEA kiskereskedelmi tevékenységével a legnagyobb IKEA kiskereskedő, és az IKEA kiskereskedelmi értékesítésének mintegy 90%-át képviseli. Stratégiai partner az IKEA üzletág fejlesztésében és innovációjában, valamint a közös IKEA stratégiák meghatározásában. Az Ingka Group az Inter IKEA Systems B.V.-vel kötött franchise-megállapodások alapján birtokolja és működteti az IKEA értékesítési csatornákat: IKEA Retail, Ingka Investments és Ingka Centres.

forrás: INGKA / IKEA

KKV-k innovációs képességének támogatása „GINOP Plusz 2.1.3-24”
Rövid összefoglaló

• A pályázat célja, a mikro- és kisvállalkozások, különösen az innovációt eddig nem végző vállalatok tevékenységének ösztönzése piacorientált innovációs projektjeik támogatásával!
• A támogatás összege:  min. 20 000 000 Ft – max. 50 000 000 Ft
• Megvalósítási hely: Kedvezményezett Magyarországon, Budapesten is bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepe. 
  A megvalósítási helyszínnek 60 nappal a támogatási kérelem beadását megelőzően kell bejegyzésre kerülnie!
• A támogatás intenzitása: 50-70%
• Támogatható tevékenységek:
  
• Választható önállóan támogatható tevékenységek:
  • Termelési és/vagy gyártási folyamat innovációs tevékenységek;
  
  
  • Marketing és/vagy értékesítési innovációs tevékenységek;
  
  
  • Logisztikai innovációs tevékenységek;
  
  
  • Szervezeti innovációs (adminisztratív és menedzsment fejlesztés) tevékenységek, amennyiben a támogatást igénylő éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelem benyújtását megelőző lezárt, teljes, üzleti évben minimum 20 fő volt;
• Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek:
  – Üzleti folyamat innovációhoz kapcsolódó beruházás;
  – Projekt-előkészítési tevékenység (innovációs tanácsadás igénybevétele a projekt előkészítéséhez)
  – Innovációs projektet támogató tevékenységek (projektmenedzsment, hardver beszerzés, kötelezően előírt nyilvánosság, horizontális tevékenységek, rezsi).

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2024-ben meghirdetett szakaszra 40 000 000 000 Ft, 2025-ben meghirdetett szakaszra 35 000 000 000 Ft
(a teljes keretösszegből fejlett régióban 15 000 000 000 Ft, a kevésbé fejlett régióban 60 000 000 000 Ft) kerül allokálásra.

forrás: palyazat.gov.hu

A kétnapos tréning alapja a közös gondolkodás és az interaktivitás. A képzés keretében többek között az alábbi kérdésekre keressük a választ:

• Miért vannak egyes pályázatok sikerre, mások kudarcra ítélve?
• Milyen kapcsolat van a sikeresség és az agrárágazati innováció és hálózatosodás között?
• Milyen eszközökkel, módszerekkel lehet fejleszteni az agráriumban az innovációt és együttműködéseket segítő készségeket?
• Milyen konkrét támogatási lehetőségek várhatók a közeljövőben a tréningen szerzett új ismeretek, készségek hasznosítására?
• Hogyan hasznosíthatók ezek a gyakorlatban?

A képzés során olyan konkrét módszereket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a résztvevők, amelyek ismerete új nézőpontba helyezi a szaktanácsadók szerepvállalását az innovációs folyamatokban.

A képzés tartalmi alapját és hátterét az Európai Unió Horizont 2020 keretprogramja által finanszírozott projekt, az I2Connect (továbbiakban: I2C) teremtette meg. Az I2C általános célja, hogy segítse a szaktanácsadókat abban, hogy könnyebben felismerjék a gazdálkodók fejlesztési igényeit és az ezekben rejlő innovációt, valamint hatékonyabban tudják segíteni a közös megoldáskeresést. Ezáltal maguk a szaktanácsadók is az innovációs folyamatok szereplőivé váljanak. A projekt konkrét célja a szaktanácsadói hálózatépítés, a tudásmegosztás, tudásáramoltatás. A projekt keretében Magyarországról 4 fő végezte el a nemzetközi képzők képzése programot. Közülük ketten (Bányai Tibor és Gór Arnold) 2022-ben két sikeres képzésen adta tovább az ott megszerzett tudást és tapasztalatot magyar kollégáiknak. A Gödöllőn és Dunaharasztiban megtartott képzésen 15-15 fő szaktanácsadó vett részt.

A kétnapos képzésen felül a résztvevők 6 hónapig személyes mentorálási lehetőséget kapnak a tanultak alkalmazásának segítésére.

A jelen felhívásban meghirdetett képzés tematikája hasonlít a korábbi két tréning felépítéséhez, ezért kérjük, hogy aki azok valamelyikén részt vett, erre a képzésre ne jelentkezzen.

Időpont (személyes): 2024. augusztus 13. (kedd) és 14. (szerda), 9:00-17:00

Helyszín: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Oktatóközpont – 2330 Dunaharaszti, Boróka utca 3.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tréningen legfeljebb 15 fő vehet részt, a jelentkezés sorrendjének megfelelően!

Várjuk jelentkezésüket elektronikus úton, a GOOGL FORMS  kitöltésével 2024. augusztus 1. (csütörtök) 12:00 óráig.

forrás: NAK

Támogatható: a vállalkozások üzleti folyamatának innovációs tevékenységei

• termelési, gyártási folyamat innovációs tevékenységek; és/vagy
• marketing és/vagy értékesítési innovációs tevékenységek; és/vagy
• szervezeti innovációs (adminisztratív és menedzsment fejlesztés) tevékenységek; és/vagy
• logisztikai innovációs tevékenységek;
• Innovációs projektet támogató tevékenységek (projektmenedzsment, hardver beszerzés, kötelezően előírt nyilvánosság, horizontális tevékenységek, rezsi)

Felhívjuk a figyelmet, hogy a felhívástervezetben szereplő kiválasztási kritériumrendszert a GINOP Plusz Monitoring Bizottság még nem fogadta el, így a Monitoring Bizottság esetleges módosító javaslatai a felhívásban a társadalmi egyeztetést követően átvezetésre kerülnek.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2024. május 26-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

forrás: palyazat.gov.hu

A projektet a Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) finanszírozta a Fachagentur Nachwachsende Rohstoffe e. V. (FNR) projektmenedzsment szervezeten keresztül. A zárójelentés a 2220HV062X támogatási kóddal az fnr.de oldalon érhető el.

Az olyan tribológiai alkalmazásokhoz használt anyagoknak, amelyekben két anyagfelület között rendszerfüggő súrlódás van, különleges tulajdonságokkal kell rendelkezniük. Az egyik legfontosabb paraméter a keménység. A természetesen nevelkedett fa esetében ez növelhető például tömörítéssel. A back-to-nature projektben a kutatók ennek optimális paramétereit dolgozták ki. Egyszerű és költséghatékony módszert találtak a visszarugózási hatás csökkentésére is, azaz arra, hogy az anyag tömörítés után visszarugózzon az eredeti alakjába.

A kutatók a tömörített anyagok egy részét hőkezeléssel kezelték, és különböző viaszokkal impregnálták. Ennek eredményeként a 200°C-on három órán át kemencében tárolt és repceviasszal impregnált tömör bükkfa tömörített tömörítése mutatta a legjobb jellemző értékeket. Megnövekedett páratartalom mellett is lényegesen kisebb duzzadási viselkedést mutattak, mint a hőkezelés nélküli minták.

A kutatók elérték céljukat, hogy egy teljesen bioalapú, a szintetikus polimerekhez hasonló anyagtulajdonságokkal rendelkező anyagot fejlesszenek ki tribológiai alkalmazásokhoz. Az új anyag most utat találhat magának a gép- és üzemmérnöki vagy ipari termelésben, és segíthet csökkenteni az olyan környezeti problémákat, mint az egészségre és az éghajlatra káros mikroszemcsék vagy gázok kibocsátása.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Charta für Holz 2.0