Bár ma még sok ezek közül inkább kísérleti szakaszban van, a trend egyértelmű: a jövő erdészete digitálisabb, automatizáltabb és fenntarthatóbb lesz. A cikk nyolc olyan fő irányt mutat be, amelyek várhatóan meghatározzák az erdőgazdálkodás fejlődését a következő évtizedekben.

1. Drónok és távérzékelés

A drónok forradalmasítják az erdőfelmérést. Nagy felbontású kameráikkal és LiDAR-szenzoraikkal részletes képet adnak a faállomány sűrűségéről, a koronaszint szerkezetéről és a fák egészségi állapotáról. Segítségükkel 3D modellek és pontos készletnyilvántartások készíthetők, sőt a kártevők vagy betegségek által veszélyeztetett területek is időben azonosíthatók. A drónok ugyanakkor az illegális fakitermelés és a természeti katasztrófák okozta károk ellenőrzésében is kulcsszerepet játszanak.

2. Mesterséges intelligencia és big data

Az AI az erdőgazdálkodás agya lesz: hatalmas mennyiségű adat feldolgozásával képes előre jelezni a növekedési trendeket, a szénmegkötési képességet vagy a kártevők terjedését. Így a menedzsment nemcsak reagál, hanem megelőző lépéseket tehet, például célzott ritkításokat vagy korai kártevőirtást. Az AI segítségével optimalizálható a kitermelési ütemezés is: a fák a megfelelő időben kerülnek kivágásra, ami növeli a termelés hatékonyságát és csökkenti az ökológiai lábnyomot.

3. IoT és okos erdők

Az Internet of Things technológiája lehetővé teszi, hogy az erdők „okossá” váljanak. Szenzorhálózatok mérik a talajnedvességet, a hőmérsékletet és a növekedési ütemet. A távoli adatgyűjtés segítségével folyamatos képet kaphatunk az erdő állapotáról. Különösen fontos a tűzvédelemben: a szenzorok a legkisebb füst- vagy hőmérséklet-változást is érzékelik, és azonnal riasztást küldenek, így a gyors beavatkozás megakadályozhatja a nagy kiterjedésű erdőtüzeket.

4. Blockchain és az ellátási lánc átláthatósága

A faanyag eredetének igazolása világszerte egyre fontosabb. A blockchain biztosítja, hogy minden egyes szállítmány útja – az erdőtől a feldolgozóüzemig – visszakövethető legyen egy megmásíthatatlan digitális nyilvántartásban. Ez egyrészt erősíti a fogyasztói bizalmat, másrészt segíti a törvényes és fenntartható fakitermelés ellenőrzését. A vállalatok számára egyszerűbbé válik a tanúsítási folyamat, és könnyebben teljesíthetők a nemzetközi előírások.

5. Precíziós erdőgazdálkodás GPS és GIS segítségével

A GPS és GIS rendszerek alapjaiban változtatják meg a tervezést és az erőforrás-gazdálkodást. A gépek és munkások pontos helyzete nyomon követhető, így hatékonyabb és környezetkímélőbb a fakitermelés. A GIS révén részletes térképek készülnek a domborzatról, a talajviszonyokról vagy a védendő élőhelyekről. Így a nyomvonalvezetés és az új erdészeti utak kialakítása minimális ökológiai kárral járhat, miközben biztosítható a gazdasági haszon.

6. Robotika és automatizálás

Az erdészeti robotok már ma is képesek önálló fakitermelésre, ágaprításra vagy rönkszállításra. Szenzorokkal és AI-val felszerelve biztonságosan navigálnak nehéz terepen, és folyamatosan működnek. Ez nemcsak a termelékenységet növeli, hanem az emberi munkavégzéssel járó baleseti kockázatot is csökkenti. A jövőben az éjjel-nappal üzemelő, autonóm erdészeti robotok lehetnek a fakitermelés fő szereplői.

7. Műholdas technológia

A műholdak régóta támogatják a globális erdőmegfigyelést, de az utóbbi években a felbontás és pontosság ugrásszerűen javult. Ma már valós időben követhető a világ erdeinek állapota: a tarvágások, az újratelepítések vagy a biomassza változásai. A műholdak a szén-dioxid megkötés mértékét is mérni tudják, így kulcsszerepet játszanak a klímavédelmi vállalások teljesítésében és az erdőirtás elleni nemzetközi összefogásban.

8. Genomika és biotechnológia

A genetikai kutatások új távlatokat nyitnak az erdőgazdálkodásban. A fák genetikai térképezése révén azonosíthatók a gyors növekedést, jobb faanyagot vagy kártevő-ellenállóságot biztosító tulajdonságok. Ezek felhasználásával ellenállóbb és klímaváltozáshoz alkalmazkodó fafajok hozhatók létre. A biotechnológia emellett lehetőséget kínál a szennyezett talajok megtisztítására is, például olyan fák ültetésével, amelyek képesek nehézfémeket megkötni és így a degradált területeket újra termővé tenni.

Összegzés

A jövő erdőgazdálkodása a high-tech eszközök és a hagyományos szakmai tudás ötvözésén alapul. A drónok, AI-rendszerek, IoT-szenzorok, blockchain, precíziós térinformatika, robotika, műholdas technológia és a genetikai fejlesztések együtt teszik lehetővé, hogy a faanyag-termelés és a környezetvédelem kéz a kézben járjon. Ez a fejlődés nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem biztosítja, hogy az erdők a jövő generációi számára is értékes és megőrzendő erőforrások maradjanak.

Forrás: Erdőfeltárás oldal / The Future of Forestry: High-Tech Tools Leading the Way, AgriMachinery Africa – Harvesting / Forestry rovat, 2024. október 22.

Tavaly Szardínián és a Földközi-tenger más térségeiben több erdőtűz is pusztított, összesen 20 ezer hektáron csaptak fel a lángok. A tüzek következtében ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát és 30 millió méh veszett oda. Az ehhez hasonló erdőtüzek a globális CO2-kibocsátás 20%-áért felelősek, leküzdésük pedig nagyjából 5 milliárd dollárba kerül.

A Vodafone Business ezért egy új, IoT-alapú ultrakorai erdőtűz-észlelő rendszert állít fel Szardínia azon régiójában, amelyet 2021 nyarán az erdőtüzek leginkább sújtottak: a Mesh Gateway hosszú élettartamú, alacsony fogyasztású, nagy hálózati kiterjedésű (LPWAN) érzékelői a fákra helyezve az úgynevezett parázslási fázist detektálják, így az előtt riasztanak, hogy a tűz elterjedne. Ez jelentősen lerövidíti a reakcióidőt és segít megóvni az erdő többi területét a gyorsan terjedő futótüzektől. A felhőalapú megoldás legnagyobb előnye, hogy sokkal gyorsabb riasztja a hatóságokat, mint például a kamerás vagy műholdas rendszerek.

A Vodafone számos korábbi intézkedése szolgálta már a környezetvédelem és a fenntarthatóság ügyét. 2021 júniusa óta a Vodafone európai hálózata 100%-ban megújuló energiával működik, 2022 tavaszán pedig a 10 Millió Fát Alapítvánnyal együttműködésben a Vodafone Magyarország országszerte 1600 facsemete elültetést kezdte meg. Az IoT megoldások egyik úttörőjeként folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a digitalizációt kihasználva is hozzá tudunk járulni ezekhez a társadalmilag hasznos ügyekhez. Bízunk benne, hogy a Mesh Gateway érzékelői a jövőben segítséget jelentenek majd a pusztító erdőtüzek elleni küzdelemben – mondta Dobó Mátyás, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese.

forrás: AgrárSzektor

Az ETH kutatói, Fabio Gramazio és Matthias Kohler építészprofesszorok a Müller Illien Tájépítész vállalkozással, a Timbatec céggel és más ipari és kutatási partnerekkel együttműködve zöld építészeti szobrot hoznak létre.

A 22,5 méter magasra emelkedő építmény öt, geometrikusan összetett, egymáshoz képest kissé eltolt, nyolc vékony acéloszlopon nyugvó, fából készült gubóból áll majd.

A szobrot, amelyet Semiramisról, a babiloni királynőről neveztek el, akinek az ókori Babilon függőkertjeit tulajdonítják, az ETH szerint a projekt részeként kifejlesztett innovatív digitális módszerek segítségével tervezik és építik meg.

Matthias Kohler, az ETH Zürich professzora szerint a közös projekt már bizonyította értékét: „a Semiramis az építészeti kutatás jelzőfénye volt, amely az ETH-n belüli és kívüli embereket hozott össze, és a jelen kulcsfontosságú kutatási témáit, mint például az interaktív építészeti tervezés és a digitális gyártás, előmozdította”.

„Ez egy szinkronizált tánc, amit algoritmusok diktálnak”

Az ETH zurich által „a legnagyobb precizitásra törekvő finom táncként” jellemzett „semiramis” építési folyamata zökkenőmentes szinkronizálást foglal magában. Négy felfüggesztett robotkar a kijelölt fapanelek felszedésével kezdi, majd egy számítógép által generált terv szerint helyére állítja őket. eközben egy algoritmus kiszámítja a robotok mozgását az ütközések elkerülése érdekében. Miután a gépek a helyükre állították a táblákat, a mesteremberek ideiglenesen közbelépnek, hogy öntőgyantával összeillesszék és összeragasszák őket. Ez azt mutatja, hogy a robotizált gyártás hatékonyan mentesíti az embert a nehéz emelés és a pontos pozicionálás, valamint a költséges, erőforrás-igényes alépítmények szükségessége alól.

Az előkészítés teljes gőzzel folyik, az ETH zurich pedig rendszeresen szállítja az egyes faelemeket, szegmenseket teherautóval a technológiai klaszterbe, ahol ez a megálmodott építészeti szobor 2022 tavaszára készül majd el – öt, 51-88 fapanelből álló, buja zölddel díszített geometrikus „kapszulát”, vagyis öt óriás méretű tartóedényt formázó kaspót formálva.

szerk: TJ, forrás: WoodWorkingNetwork, DesignBoom

A futótüzek egészen horrorisztikus gyorsasággal képesek letarolni egy egész országnyi területet, ezért a kialakulásuk észlelése életeket menthet, hiszen gyorsabban és pontosabban reagálhatnak rá a tűzoltók vagy az evakuálást végző hatóságok. A futótüzeket jellemzően műholdakról figyelik, ami felhős égbolt esetén finoman szólva sem ideális, ráadásul csak 18,4 négyzetkilométeresnél nagyobb tűzfészket képesek észlelni.

A korai jelzéshez inkább IoT-módszereket javasolnak a tudósok: szerintük érzékelők, drónflották és más légi járművek (UAV) segítségével sokkal sikeresebb lehetne a védekezés. Az igazukat szimulációval bizonyították: ezeknek az eszközöknek a „bevetésével” már 2,5 négyzetkilométeres futótüzet is 99 százalékos pontossággal észlelnek. A felfedezésük több mint időszerű, tudatában a tavalyi ausztrál és amerikai természeti katasztrófáknak, amelyekből a klímaváltozás miatt szinte biztos, hogy csak egyre több lesz.

Az Abu-Dzabi Autonóm Robotikai Kutató Központban készült modellezésről Osama Bushnaq vezető kutató azt mondta, hogy a ma létező egyetlen hatékony megoldás a futótüzek elfojtására az lenne, ha idejekorán sikerülne jelezni a kialakulásukat. Elképzelése szerint minden olyan nemzeti parkot és erdőséget IoT-eszközökkel kellene behálózni, amely emberek lakta települések közelében terül el. A keletkezett tűzfészket a szenzorok azonnal észlelik, majd az adatokat automatikusan továbbítják egy járőröző UAV-nek, hogy az értesítse a legközelebbi tűzoltó-parancsnokságot.

A tudósok modelljével sikerült megtalálni az IoT-eszközök legideálisabb kombinációját is: e szerint 18 UAV-vel 400 négyzetkilométernyi erdőt lehet folyamatosan szemmel tartani, igaz, a teljes sikerhez négyzetkilométerenként 420 szenzor telepítésére is szükség van. Ha ez megvalósul, akkor elérhető a fentebb írt, szinte tökéletes, több mint 99 százalékos pontosságú észlelés. A rendszer egyébként a 2,5-nél jóval kisebb, fél négyzetkilométeres területre vetítve sem vizsgázott rosszul: egy ekkora tűzfészket 69 százalékos pontossággal vesz észre.

forrás: NewTechnology