Írország 2026-os elnökségét a cselekvés és az eredmények fogják jellemezni. Eredmények az európai versenyképesség, az európai értékek és az európai biztonság terén. Vezérelvünk az „erő az egységben” tartós elve lesz. A jelenlegi globális környezet instabil és komoly kihívásokkal teli. Számos olyan külső tényező van, amelyet nem tudunk ellenőrizni.

De a létfontosságú területeken Európának megvannak az eszközei a határozott fellépéshez:

• A versenyképesség terén – a jólét és a jóllét előmozdítása
• Az értékek terén – Unióink elengedhetetlen alapjainak megőrzése
• A biztonság terén – polgáraink védelme

Ezek a három pillér lesznek az ír elnökség központi témái. Ezek egymással összefonódnak és kölcsönösen erősítik egymást. Intenzíven fogunk dolgozni az egyes pillérekhez tartozó javaslatokon, valamint a mindhárom pillért átfogó prioritásokon, ideértve az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatásunkat és globális szerepvállalásunkat is. Bizonytalan időkben arra is törekedni fogunk, hogy megerősítsük és stabilizáljuk az EU kapcsolatait szomszédjaival és világszerte partnereinkkel, beleértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is.

Az Unió munkájához szilárd pénzügyi alapokra van szükség. Az ír elnökség egyik legfontosabb prioritása az lesz, hogy elősegítse a 2028–2034-es uniós költségvetésről – az új többéves pénzügyi keretről – szóló, időszerű megállapodás megkötését, amely felkészíti az EU-t a jövőbeli kihívások kezelésére, miközben támogatja a meglévő kulcsfontosságú politikákat, például a közös agrárpolitikát és a kohéziós politikát.

A 2026-os elnökség lesz az első ír elnökség azóta, hogy az ír nyelv 2022 januárjában az Európai Unió teljes jogú munkanyelvévé vált. Az ír elnökség az ír nyelv beépítésével a Tanács munkájába, a hivatalos kommunikációba és a kulturális rendezvényekbe bizonyítja az Unió elkötelezettségét a nyelvi sokszínűség iránt.

Az ír elnökség programjának teljes szövegét itt találja:

https://irish-presidency.consilium.europa.eu/en/programme/programme-of-the-irish-presidency/

forrás: Irish Presidency

Az egész európai régióban a nemzeti útitervek egyaránt tükrözik a közös kihívásokat és az eltérő piaci struktúrákat. Ausztriában 2024-ben a fűrészáru-termelés körülbelül 6%-kal nőtt, a pellet-termelés pedig elérte az 1,8 millió tonnát, amit az erős export és a fejlett bio-gazdasági politikák támogattak. Finnország továbbra is az egyik globális vezető a cellulóz- és papíriparban, ahol a termelés és az export várhatóan 2026-ig növekedni fog, míg Németország erdészeti szektora szélesebb körű gazdasági nehézségeket tükröz, annak ellenére, hogy hosszú távú kapcsolatai vannak az ipari és építőipari bázisával.

Csehországban a közelmúltbeli politikai változások lehetővé teszik a 22,5 méter magasságú többszintes faépületek építését, ami a városfejlesztés terén jelentős változást jelez. Ezzel párhuzamosan Észtországban a szilárd bioüzemanyagok az elsődleges energiatermelés több mint egyharmadát teszik ki, ami bizonyítja, hogy a fa nélkülözhetetlenné válik az energiabiztonság szempontjából. Észtország emellett úttörő beruházásokat is támogat, amelyek várhatóan átalakítják a faanyag-alkalmazások jövőjét. Hasonló dinamika figyelhető meg máshol is: Szlovéniában az emelkedő energiaárak és a politikai támogatás felgyorsítja a faenergia iránti keresletet, a részletes adatok pedig a megnövekedett tüzelőanyag-fogyasztást és a pelletimportot mutatják.

Ezek és sok más betekintés megtalálható a nemrég megjelent Forest Tracks Country level Market Insights 2025/2026 című kiadványban, amely szerint a fa gyorsan az európai gazdasági stabilitás kritikus támaszává válik, miközben a nemzetek költséghatékony és innovatív bioalapú megoldások felé fordulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a piaci ingadozások kezelése érdekében. Ez az egyedülálló jelentés 16 ország átfogó elemzését tartalmazza: Örményország, Ausztria, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Németország, Írország, a Kirgiz Köztársaság, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Svédország, Ukrajna és az Egyesült Királyság. A másodlagos piaci előrejelzésektől eltérően ez a kiadvány közvetlenül a tagállamok által benyújtott nyers adatokon és jelentéseken alapul. Tartalmazza az ezen országok által szolgáltatott összes adatot, hogy biztosítsa a legmagasabb szintű pontosságot és hiteles nemzeti perspektívát.

Minden fejezet mélyreható elemzést nyújt a legújabb trendekről és a 2026-ra vonatkozó kilátásokról, különös tekintettel a fa- és faipari termékek piacaira. Minden fejezet tartalmaz információkat az erdő- és erdőipari szektorokat érintő általános gazdasági trendekről, az egyes országokban hozott politikai intézkedésekről, a legfontosabb piaci hajtóerőkről és azok hatásairól, a legújabb fejleményekről, valamint az erdő- és faipari termékek piacainak rövid távú kilátásairól.

Az elemzett ágazatok közé tartoznak a fa nyersanyagok, a faenergia, a tanúsított erdészeti termékek, a fűrészelt puhafa és keményfa (mind mérsékelt éghajlati övezetből, mind trópusi éghajlati övezetből származó), a szerkezeti és nem szerkezeti faalapú panelek, a cellulóz, a papír és a karton, valamint a lakásépítés és az építőipar, különös tekintettel a faépítésre.

Általánosságban úgy tűnik, hogy az iparág fókusza egyre inkább eltolódik a puszta kitermelésről a csúcstechnológiai innováció és az éghajlati reziliencia felé. Olyan országokban, mint Írország, ez a váltás abban tükröződik, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak az erdőkre mint szén-dioxid-elnyelőkre, az erdő szénkészleteinek mérhető változásai pedig támogatják az éghajlati célokat, míg Svédország tovább folytatja a nagyméretű ipari erdőgazdálkodás integrálását a rendkívül hatékony értékláncokba. Az EU erdőirtási rendeletének és a természet-helyreállítási törvénynek az integrálása az ellátási lánc átláthatóságának új korszakát és az erdő szén-dioxid-kreditek bővülését eredményezi. Még akkor is, amikor a biológiai fenyegetések, mint például a kéregbogár-fertőzések, hatással vannak a közép-európai kitermelési mennyiségekre, és az erdőtüzek egyre nagyobb kihívást jelentenek az erdők ellenállóképességére délen, az ágazat a források hatékonyabb felhasználásával és a körforgásos biogazdaság felé történő elmozdulással reagál.

Összességében az adatok arra utalnak, hogy a következő két évet az fogja meghatározni, hogy ez a 16 ország mennyire tudja hatékonyan kihasználni az erdőkön belüli és kívüli faerőforrásait a gazdasági igények és a nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalások egyidejű teljesítése érdekében.

Ezen piaci változások és nemzeti politikák teljes elemzése elérhető a következő címen: https://unece.org/info/Forests/pub/413494

Megjegyzés a szerkesztőknek:

Az ENSZ-EGB Erdészeti és Bioökonómiai Osztálya rendszeresen elemzi az erdészeti és faipari piacokat a tagállamoktól származó adatok gyűjtése, piaci áttekintések és a politikával kapcsolatos értékelések révén. A „Forest Tracks: Country-Level Market Insights 2025/2026” című kiadvány ehhez a munkához járul hozzá azzal, hogy részletes, országszintű perspektívákat nyújt a politikákról és a piaci trendekről.

A kiadvány összefoglalja az ENSZ-EGB Erdészeti és Erdőipari Bizottságának nyolcvanharmadik ülésére benyújtott 2025 országos jelentést.

Ezek az eredmények együttesen hozzájárulnak az ENSZ-EGB régióban az erdészeti szektor dinamikájának átfogó megértéséhez.

forrás: UNECE

A Teagasc szerint „egyértelműen sürgető” a telepítési arányok fenntartható növelése és a 2023-as és a következő években kitűzött telepítési célok felé való haladás.

Ez nemcsak Írország erdészeti ágazata szempontjából kritikus, hanem az erdőknek az éghajlatváltozás mérséklésében, a vidékfejlesztésben és a megújuló energiaellátásban betöltött létfontosságú szerepe szempontjából is – áll a jelentésben.

A Teagasc szerint számos támogató intézkedésre és az összes érdekelt fél teljes mértékben összehangolt megközelítésére van szükség ahhoz, hogy az erdőtelepítési szintek emelkedő tendenciáját elindíthassuk.

Erdészet

A jelentés szerint a 2023-2027-es erdészeti program keretében nyújtott jelentős támogatásokat a gazdálkodók és a földtulajdonosok erőteljes támogatásával kell kombinálni, hogy újra bekapcsolódhassanak az erdőgazdálkodásba.

A kormány 2024-ben 110 millió eurót különített el az erdészeti intézkedésekre. Ez az előirányzat 8 000 hektár új erdő létrehozásának finanszírozását tükrözi, ami az Élelmezési jövőkép 2030 stratégiában és a 2023-as éghajlat-változási cselekvési tervben meghatározott ambiciózus cél.

A gazdálkodók az októberben bejelentett erdősítési programon kívül, a Native Tree Area Scheme (NTAS) keretében legfeljebb 1 hektár őshonos erdőt telepíthetnek engedély nélkül.

A Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Tengerügyi Minisztérium (DAFM) 25 kérelmet kapott a programra, és eddig 8 engedélyt adtak ki – olvasható a Teagasc jelentésében.

Közel 24 000 egyéni erdőtulajdonos van, köztük több mint 19 000 gazdálkodó. 2022-ben a DAFM erdészeti fejlesztési beruházásainak 88%-át erdősítési támogatásokra és prémiumokra fordították.

A telepítési arányok növelése a célszintek felé továbbra is prioritás marad. A 2023-2027 közötti új erdészeti program keretében új erdőtelepítési lehetőségeket kell kombinálni a gazdálkodók és földtulajdonosok erőteljes támogatásával az erdőgazdálkodásba való visszatérés és az erdőgazdálkodás számos előnyével kapcsolatos bizalomépítés terén.

Faanyag

A tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve adott esetben az időben elvégzett ritkítási műveleteket, segít optimalizálni az erdők termelékenységét és megkönnyíti a faanyag folyamatos mobilizálását.

Az előrejelzések szerint a magánszektorbeli erdőgazdálkodásból származó nettó realizálható fatérfogat Írországban a 2023-as 2,38 millió m3 -ről 2024-re 2,4 millió m3 -re fog nőni.

„Alapvető fontosságú, hogy továbbra is támogassák és elősegítsék a megfelelő és időben elvégzett ritkítást azokban a magánerdőkben, amelyek alkalmasak erre a fontos erdőművelési gyakorlatra” – mondta a Teagasc.

Mivel Írország magánerdő-területeinek egyre nagyobb része közeledik az érettséghez, „alapvető fontosságú”, hogy piacokat alakítsanak ki a kemény- és tűlevelű fafajok fokozott felhasználására.

A Teagasc szerint ehhez a kutatás és az innováció fokozott támogatására lesz szükség az új és újonnan kialakuló piacok fejlesztése és/vagy ösztönzése érdekében.

Feldolgozott faanyag (fűrészáru)

Az exportorientált fűrészipari ágazat továbbra is kihívásokkal teli piaci környezetben fog versenyezni, és az EU-val/UK-kal kapcsolatos fejleményeknek 2023. után valószínűleg „jelentős hatásai” lesznek.

A fafeldolgozó ágazattal való együttműködés „erős bizalmat” jelez azzal kapcsolatban, hogy képesek feldolgozni az előrejelzések szerint a következő években a piacra kerülő rendelkezésre álló faanyagot – mondta a Teagasc.

Az erdei útépítési és fakitermelési tevékenységek engedélyezésében elért folyamatos előrelépés szintén „alapvető fontosságú” a fenntartható faanyagmobilizáció és a hazai és exportfapiacok ellátásának lehetővé tétele érdekében.

forrás: Agriland.ie / Teagasc.ie

Európa-szerte erdészek, ökológusok, erdőtulajdonosok, és egyéb erdőgazdálkodási szakemberek  gyűltek össze, hogy a háromnapos konferencia során megvitassák az erdők és az erdei kultúrák átalakításának lehetőségeit a gyorsan változó világban. Ennek kapcsán kiemelték a természetközeli erdőgazdálkodás többszörös előnyeit a fatermelés és az erdészeti termékek, a biodiverzitás megőrzése, az éghajlati alkalmazkodás, valamint a rekreáció szempontjából. A szakmai összejövetelen a résztvevők több erdőtípust is meglátogattak a Wicklow Mountains Nemzeti Parkban és annak környékén.

Eckart Senitza, a Pro Silva elnöke így összegezte az idei konferencia lényegi részét:
„A fenntartható erdőgazdálkodás fejlődésének döntő pontjához értünk Európában. Erdeink számos fenyegetésnek és kihívásnak vannak kitéve a változó éghajlat, a biodiverzitás válsága, az egyre szaporodó, gyakran inváziós kártevők és betegségek, az erdőgazdálkodás hiánya, az erdők gondozatlansága, a városi területek terjeszkedése miatt!

Erősítenünk kell hálózatunkat, és megosztani egymással ötleteinket, hogy miként alakítsuk át az európai erdőket a változó világban. 33 éves alapításunk alatt a Pro Silva tagjai most sokkal elfoglaltabbak, mint valaha. A természetközeli erdőgazdálkodás egyik elsődleges tudáscsere-központjaként a Pro Silva ma már az európai erdőpolitika fejlesztésének kulcsfontosságú szereplője, rendszeresen együttműködik az Európai Erdészeti Intézettel, a Forest Europe-al és az Európai Bizottsággal, hogy segítse az irreguláris erdőgazdálkodás kutatását, képzését és bevált gyakorlatait.
Az erőforrásainkkal szembeni növekvő igények azt jelentik, hogy meg kell találnunk a módját szervezetünk professzionalizálásának, és meg kell őriznünk a Pro Silva független pozícióját a természetközeli erdőgazdálkodás előmozdítása terén Európában.”

A Pro Silva egy európai szervezet, amely a természetközeli erdőgazdálkodást és a folyamatos fedőerdőrendszereket támogatja. 1989-ben alapították Szlovéniában, s jelenleg 22 teljes jogú tagja van (köztük Magyarország), valamint számos más ország is társult tagként működik közre a szervezetben. 2018 óta a szervezet társult tagja az Amerikai Egyesült Államok (Forest Stewards Guild, New England Forestry Foundation), India (ForEco India), Brazília (ACEF St. Catarina), Koszovó (CNVP), Új-Zéland (Tane’s Tree Trust) és az IFSA International Forest Students Association. A Pro Silvában több mint 6100 szakember és erdőtulajdonos vesz részt.

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

Derek McCabe egyike volt azoknak, akik felháborodtak, amikor megerősítették, hogy az erdősítési és telepítési költségeket nem fogják fedezni, annak ellenére, hogy a halálos betegség mintegy 6000 erdőtulajdonost sújtott már, amióta először megjelent Írországban.

A múlt hónap végén Charlie McConalogue mezőgazdasági, élelmezésügyi és tengerészeti miniszter elutasította az Ír Erdőtulajdonosok Szövetsége (IFO) pénzügyi támogatás iránti kérését, ami szerintük „kihúzta a szőnyeget” az ország erdészeti ágazata alól.

Derek erdőtulajdonosként és mint az Északkeleti Erdészeti Csoport elnöke szerint „a fák csemetékkel való helyettesítése nem helyreállítás”.

„Visszatértem az első naphoz” – mondta a cavani erdőtulajdonos. „A fáim több mint 20 éve nőnek, és még 20 évbe telik, mire az erdőm visszaáll arra a szintre, ahol a betegség lecsapása előtt volt.

„Addig nem tudok jövedelmet szerezni abból a földből, de továbbra is időt és pénzt kell befektetnem a növényzet szabályozásába, az új fák metszésébe és az általános karbantartásba.”

A Hymenoscyphus fraxineus nevű gombakórokozó 2012-ben jelent meg először ír földön, és olyan pusztító hatással volt rá, hogy tavaly egy kormánybizottságnak azt mondták: „A kőris eltűnt. A kőris halott.”

Bár a kőris továbbra is messze a legelterjedtebb fafaj Írországban – a kőris, Fraxinus excelsior, a szigeten őshonos -, a becslések szerint a kőrispusztulás az állományok 90 százalékát is elpusztíthatja. Az elmúlt egy évben ez a jelenség már látható hatással van a vidékre.

Az IFO arra figyelmeztetett, hogy McConalogue miniszternek ki kell találnia egy módszert arra, hogy megfelelően kártalanítsa azokat az erdőtulajdonosokat, „akiknek az immár értéktelen ültetvényeit a kőrispusztulás tönkretette”.

Nicholas Sweetman, az IFO elnöke így nyilatkozott: „A miniszter következetesen tagadta, hogy az erdészeti ágazat válságban van. A kőrispusztulás által érintett gazdákkal szembeni megdöbbentő bánásmód az egyik legkritikusabb oka annak, hogy a gazdák jelenleg nem érdeklődnek a telepítések iránt. Ha ez az ország teljesíteni akarja az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, a miniszternek inkább az ágazatba vetett bizalom helyreállításának módjait kellene keresnie, ahelyett, hogy kihúzza a szőnyeget a gazdák alól, akik önhibájukon kívül látták, hogy az erdőgazdálkodásba való beruházásuk semmivé vált.”

szerk/ford: Tóth János, forrás: ForestryJournal

Ion Codescut (DG ENV) amiatt bírálják, hogy megkérdőjelezi az engedélyezési díjakra (licencing fees) vonatkozó jogszabályokat, sőt a díj eltörlését javasolja. Ezzel azonban megkérdőjelezi Írország 2020. évi Erdészeti törvényét és az azt megelőző konzultációs folyamatot is. A 2020-ban bevezetett díjak ugyanis szerinte akadályozzák a civil szervezetek (NGO-k) részvételét az eljárásokban, ugyanis 2020-tól minden külön projekt véleményezéséhez be kell fizetni az eljárási díjat e szervezeteknek. Engedélykérelmenként és beadványonként 20 Euró a díj.

2020-ra az erdészeti engedélykérelmek rendszere működésképtelenné vált. A 80%-ékukat 2 személy adta be néhány hónap alatt. Az erdőgazdálkodást megbénító gyakorlat ellenszere lett a 20 Eurós díjat bevezető 2020. évi jogszabály módosítás, melynek társadalmi egyeztetésekor a beküldött 9000 észrevétel 81%-a egyetértett azzal. Codescu úgy tűnik a 19%-ra hallgat.

A cikkből arra lehet következtetni, hogy a DG ENV az erdészeti eljárásokba, azokat akadályozva beleszólni akaró szervezetek szócsöve lett. E problémán túl a cikk számos további konkrét szakmai ügyet sorol fel, melyekben az NGO-k és a az erdészeti szakigazgatás között vélemény eltérés van. Mindezt itt nem sorolhatjuk fel tételesen és a cikkben részletezett problémát is csak ilyen vázlatosan ismertethettük, ugyanis a forrás szerzői jogi szempontból ennél többet nem enged, tehát az angolul jól érték kérem olvassák a DG Environment comments on forestry are ‘outdated’ című cikket eredetiben, a többiek esetleg használják a google-fordított magyar változatot.

Forrás: farmersjournal.ie
Fatájolta: MM

Az Ír Köztársaságból (ROI) származó fenyő import 2022-ben 48%-kal nőtt, megelőzve a Németországból és Oroszországból érkező szállítmányokat is. Mindez annak ellenére történt, hogy a fenyő összmennyisége alacsony volt, mivel 2022 októberében a behozatal 28%-kal csökkent 2021-hez képest.

A lombosfa-behozatali minták is változatosak voltak, Lettország megelőzte az Egyesült Államokat mint vezető beszállító országot. A lombosfa-behozatal összességében 15%-kal nőtt 2022-ben, 22%-át Lettország, 16%-át pedig az USA biztosította.

A rétegelt lemez kategóriában Kína bebetonozta magát a legfontosabb beszállítónak, a lombosfa rétegelt lemez 68%-át, a fenyő rétegelt lemez 20%-át szállítva.

„2022 első tíz hónapja érdekesnek bizonyult, a hagyományos importminták az év előrehaladtával eltolódtak” – mondta Nick Boulton, a TDUK műszaki és kereskedelmi vezetője. Az általánosan alacsony fenyő volumenek mellett az ír import kivételnek bizonyult, az ír lucfenyő sok kereskedő számára költséghatékony lehetőségnek bizonyult.

A lombosfa-kereskedelem 2022 első tíz hónapjában minden más faipari ágazatot felülmúlt, a mennyiségek az egész kategóriában növekedtek.

„A raklap- és csomagolóanyag-kereskedelem hajtja a lett lombosfa növekedésének nagy részét, mivel ezek az alacsonyabb árú, mérsékeltebb éghajlatú fafajok helyettesítik a jellemzően használt fenyőt.”

Boulton úr szerint a kínai rétegelt lemez mennyiségének növekedésének több oka is volt, azonban az év eleji magas dél-amerikai fuvarköltségek és a 2022 márciusában kezdődő orosz szankciók nagyrészt ezért felelősek.

„Ezek a változó kereskedelmi minták rávilágítanak a fakereskedelem rugalmasságára és alkalmazkodóképességére, ahol alternatív forrásokat találnak a kereslet kielégítésére a legköltséghatékonyabb piaci árfolyamon.”

szerk/ford: Tóth János, forrás: GlobalWood

A vállalat írországi, Corkban található központjában kifejlesztett világelső innovációban a platform fejlett műholdas képfeldolgozó szoftvert használ, hogy valós idejű betekintést nyújtson az erdők egészségi állapotába és termelékenységébe.

A Treemetrics platform számos hatékony funkciót kínál, amelyek segítik az erdészeti szakembereket és az erdők szén-dioxid-kibocsátásának fejlesztőit erdeik nyomon követésében és kezelésében. Azonnal elérhető a felhasználók számára, akik hozzáférhetnek a nagy felbontású műholdképekhez, valamint a fejlett elemzőeszközökhöz, amelyekkel nyomon követhetik a fafajok borítottságában, biomasszájában és más fontos mérőszámokban bekövetkező változásokat. A platform intuitív felhasználói felületet és könnyen használható térképező eszközöket is tartalmaz, amelyek segítik a felhasználókat az adatok vizualizálásában és elemzésében.

„A legnagyobb örömmel mutatjuk be ezt az új erdőfigyelő platformot, amely jelentős előrelépést jelent az erdészeti szakemberek és az erdőtulajdonosok számára az erdők mérésében és kezelésében” – mondta Enda Keane, a Treemetrics vezérigazgatója. „A közel valós idejű műholdképekhez való hozzáférés képességével és a fejlett elemzési eszközökkel platformunk hatékony eszközt biztosít az erdők szén-dioxid-kreditjeinek pontos kiszámításához.”

Niall Bolger, az Enterprise Ireland földmegfigyelési programokért felelős vezetője elmondta: „A Treemetrics remek példa arra, hogy egy kkv sikeresen használja ki az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel Hubját, amely a Föld-megfigyelési adatok világszínvonalú forrása, és amely nyílt és ingyenes adathozzáférési politikával rendelkezik. A Treemetrics az erdőgazdálkodással kapcsolatos mélyreható ismereteivel olyan hatékony elemző eszközt fejlesztett ki, amely biztosan értéket teremt az erdőtulajdonosok és a szén-dioxid-kibocsátási hitelek kezelői számára világszerte”.”

A Treemetrics platformot úgy tervezték, hogy skálázható és rugalmas legyen, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy bármilyen méretű és összetettségű erdőt megfigyeljenek. Emellett kompatibilis számos meglévő erdészeti leltározási és erdőgazdálkodási rendszerrel, így könnyen integrálható a meglévő munkafolyamatokba.

„Az erdők szén-dioxid-kibocsátásának mérése során az egyik kihívást az jelenti, hogy az erdők dinamikus ökoszisztémák, és idővel változhatnak olyan tényezők miatt, mint a fák növekedése, pusztulása és a zavaró események, például tüzek és viharok. Ez azt jelenti, hogy az erdő szénmegkötési potenciálja is változhat az idő múlásával, ezért fontos a szénleltár rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése. Úgy véljük, hogy a mi platformunk jelenti az erdőmonitorozás jövőjét” – mondta Enda Keane. „Fejlett technológiájával és intuitív kialakításával ideális megoldás az erdészeti szakemberek számára, akik a következő szintre szeretnék emelni a műveleteiket”.”

Novemberben jelentették be, hogy a Treemetricset választották ki egy fontos uniós szintű projektben való részvételre, amelynek célja az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás az uniós erdők jobb nyomon követése révén.

A Treemetricsről

A Treemetrics Ltd.-t 2005-ben alapította Enda Keane és Garret Mullooly. Ez a szoftveralapú vállalat több évet töltött azzal, hogy új technológiát fejlesszen ki a több mint száz éve alkalmazott hagyományos erdészeti módszerek helyettesítésére. Napjainkban a Treemetrics több mint 40 országban nyújt úttörő megoldásokat a globális erdészeti ipar számára.

A Treemetrics többek között egy innovatív és dinamikus menedzsmentrendszert fejlesztett ki a természeti erőforrások számára, amely számos eszközt kínál a rendelkezésre álló adatok elemzéséhez, kezeléséhez és megjelenítéséhez az érzékeny területeken, beleértve a földmegfigyelési és terepi adatokat is. A Treemetrics megoldása a mobil alkalmazások, a távérzékelés, az adatbányászat és a műholdas kommunikációs technológia legújabb technológiai vívmányait használja fel, és az erdészeti ágazat számára maximálisan előnyösre szabja azokat.  

szerk/ford: Tóth János, forrás: ForestMachineMagazine

A finanszírozás a 2023-tól 2030-ig tartó új erdészeti programon keresztül fog folyósításra kerülni, és ez az állam legnagyobb erdősítési beruházását jelenti. Az éghajlat-változási cselekvési terv évi 8000 hektár erdőtelepítési célt tartalmaz, de Írország jelenleg csak 2000 hektárt telepít.

Az új program a megfelelő fák, a megfelelő helyeken, a megfelelő céllal, a megfelelő kezeléssel elve köré épül. Célja, hogy változatosabb erdőket hozzon létre, amelyek több társadalmi – társadalmi és környezetvédelmi – célkitűzésnek is megfelelnek.

Az erdőgazdaságok számára magasabb támogatási összegeket is javasolnak, mintegy 20%-os emeléssel a megélhetési költségek emelkedésének tükrözése érdekében. Egy új, egyhektáros őshonos fásítási területekre vonatkozó rendszer is megkönnyíti a földtulajdonosok számára, akik kisebb területeket szeretnének fákkal beültetni a gazdaságukban.

A támogatási összegek mind a 12 erdőkategória esetében emelkedtek: az őshonos erdőkre vonatkozó támogatás 6 744 EUR/ha-ra, a lombos erdőkre vonatkozó támogatás 4 314 EUR/ha-ra, az agrárerdészeti támogatás pedig 8 555 EUR/ha-ra emelkedett. A jövedelemtámogatási kifizetések szintén emelkedtek ezekben a kategóriákban, 1 103 EUR/ha-ra, 1 037 EUR/ha-ra, illetve 975 EUR/ha-ra. Ezen túlmenően bejelentették, hogy a program keretében a mezőgazdasági termelők számára a támogatási időszak 15 évről 20 évre nőtt.

Az új támogatási és jövedelemtámogatási ráták teljes bontása az alábbiakban tekinthető meg:

A bejelentést (november 3-án) Micheál Martin kormányfő, Pippa Hackett erdészetért felelős államtitkár és Charlie McConalogue mezőgazdasági, élelmiszerügyi és tengerészeti miniszter közösen tették.

Az új erdészeti program és a javasolt finanszírozás az eddigi legnagyobb kormányzati beruházás lesz az ágazatban. A program 100%-ban az államháztartásból kerül finanszírozásra, és az Európai Bizottság állami támogatásra vonatkozó jóváhagyásától függ.

Hackett miniszter elmondta, hogy az új program a „megfelelő fák a megfelelő helyeken, a megfelelő okokból, a megfelelő kezeléssel” elvére épül.

„Nagy örömömre szolgál, hogy sikerült 1,318 milliárd eurós csomagot biztosítani az erdészet számára. Ez Írország eddigi legnagyobb és legjobban finanszírozott erdészeti programját fogja támogatni” – mondta.

"A megfelelő időben érkezik, tekintettel az éghajlatvédelmi intézkedések meghozatalának sürgősségére. A fák ültetése az egyik leghatékonyabb módszer az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, valamint hozzájárul a biológiai sokféleség és a vízminőség javításához." - tette hozzá.

Hozzátette, hogy egyik fő célja, hogy a gazdálkodókat újra bevonja az erdősítésbe, és a megnövekedett számú támogatási év segít majd ennek elérésében.

„Új, kisméretű őshonos fásítási rendszert is bevezetek, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy az erdészeti engedélyezési eljáráson kívül legfeljebb 1 hektárnyi őshonos erdőt telepítsenek a mezőgazdasági területeken és a vízfolyások mentén” – mondta.

McConalogue miniszter is méltatta az új programot, és azt mondta, hogy az „új és fényesebb jövőt” hoz az ágazat és az éghajlat számára.

"Ma elkötelezzük magunkat amellett, hogy példátlan ösztönzőkkel ösztönözzük a faültetést, amely értékes kiegészítője lehet a mezőgazdasági üzemek jövedelmének, és segíthet a nemzeti éghajlatvédelmi és biodiverzitási célkitűzések teljesítésében. 

„Ez a finanszírozás garantálja a folyamatos kifizetéseket azoknak az erdőtulajdonosoknak, akik a jelenlegi rendszer keretében ültettek, és akik még mindig részesülnek a támogatásban” – mondta.

A programról most nyilvános konzultációra kerül sor, amely november 29-ig tart nyitva.

kapcsolódó:
Ireland’s Forest Strategy – Implementation Plan – Draft for public consultation
(Írország erdészeti stratégiája – Végrehajtási terv – Tervezet nyilvános konzultációra)
közzétéve: 2022. október 19.

szerk/ford: Tóth János, forrás: RTE 11-03, GETFEA 11-04

Pippa Hackett, a Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Tengerügyi Minisztérium államtitkára november első napján átvette a COFORD tanulmányát az ír erdészeti ágazat gazdasági tevékenységéről és foglalkoztatási szintjéről. A tanulmányt a miniszter minisztériuma finanszírozta, és a Henry Phillips and Forestry Services Ltd. írta.

A „Gazdasági tevékenység és foglalkoztatási szintek az ír erdészeti ágazatban” című tanulmány szerint a közvetlen és közvetett foglalkoztatási szintek együttes becsült értéke 3500 fő az erdészeti és fakitermelési ágazatban és 5900 fő a fa- és fatermékgyártási ágazatban. Ezek a szintek azt mutatják, hogy az erdőgazdálkodás jelentős mértékben járul hozzá a foglalkoztatáshoz, főként a vidéki területeken.

„Jó okunk van feltételezni, hogy az ágazatban a foglalkoztatási szintek növekedni fognak az elkövetkező évtizedben és azon túl, különösen az olyan szakképzett területeken, mint a gépesített fakitermelés.
A COFORD legfrissebb hengeresfa-előrejelzése szerint az éves faktermelés a 2021-es 4,7 millió köbméterről 2035-re 7,9 millió köbméterre nő. Emellett valamennyi szakpolitika és jelentés (beleértve a COFORD legutóbbi kiadványait is) rámutat arra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében sürgősen szükség van az erdősítés legalább évi 8 000 hektárra történő növelésére. Ha ezek megvalósulnak, jelentős és tartós hatással lesznek a foglalkoztatásra, nemcsak a telepítés, hanem a kezelés, a fakitermelés és a fafeldolgozás terén is.”

A gazdasághoz való gazdasági hozzájárulást évente több mint 2 milliárd euróra becsülik.

A miniszter üdvözölte a kiadványt, amelyet a COFORD társadalmi-gazdasági munkacsoport tagjai készítettek és segítettek elő:

"Az erdőgazdálkodás számos előnnyel jár az ország számára, beleértve a társadalmi, környezeti és gazdasági előnyöket is. Ez a tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy erdeink milyen fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban Írország vidéki területein. Az otthonaink építéséhez és fűtéséhez használt faanyag előállításához az erdészeti láncban hosszú időn keresztül számos inputra van szükség. Ide tartoznak a csemetéket nevelő faiskoláinkban foglalkoztatott emberek, az erdők telepítésében és felújításában dolgozók, valamint a fák kitermelésében részt vevők. Ez a tanulmány világossá teszi, hogy a fa jelentős foglalkoztatást teremt a mai és a jövőbeli erdők létrehozásában és megújításában. Ezek az erdők emellett pozitívan járulnak hozzá gazdaságunkhoz, környezetünkhöz és jólétünkhöz."

A tanulmány a korábbi munkákra épül, és megbízható információkat nyújt a foglalkoztatási szintekről és a gazdasági tevékenységről az erdészeti tevékenységek széles skáláján. A hangsúly az erdőgazdálkodási, fakitermelési és fafeldolgozási ágazaton belüli foglalkoztatásra vonatkozó megbízható becslések elkészítésén van. Mind a közvetlen, mind a közvetett foglalkoztatást megbecsülik, a felmérésekből származó adatok és a közvetett foglalkoztatás becslésére szolgáló multiplikátorok felhasználásával.

Dr. Eugene Hendrick, a COFORD Tanács elnöke kijelentette:

"Szeretném elismerni a COFORD társadalmi-gazdasági munkacsoport minden tagjának munkáját és önkéntes erőfeszítéseit, az elnök, Aine Ni Dhubhain professzor vezetésével, valamint a jelentés szerzőinek munkáját, hogy teljesítették a tanulmányra vonatkozó megbízást, amely jól illeszkedik a COFORD szerepéhez, mint a miniszter és a minisztérium tudományos alapú információ- és tanácsadásának szolgáltatója.

"Ez az úttörő tanulmány új módszereket kínál az ír erdészeti ágazat foglalkoztatási becsléseinek időben történő aktualizálására. Az olyan tevékenységi adatokon, mint az erdősítési és felújítási szintek, a kitermelési mennyiségek és egyéb inputok alapján lehetővé teszi a politikai döntéshozók és a szélesebb erdészeti ágazat számára, hogy megalapozott, következetes és összehasonlítható foglalkoztatási becslésekhez jussanak most és a jövőben is.".

A COFORD „Gazdasági tevékenység és foglalkoztatási szintek az ír erdészeti ágazatban” című kiadványa letölthető a COFORD honlapjáról.

szerk/ford: Tóth János, forrás: gov.ie 11-01