Nagy István közölte, a magyar vadgazdálkodási ágazat teljes, 40 milliárd forintos árbevételéből a vadhús nyolcmilliárd forinttal részesedett. Megjegyezte, hogy tíz évvel ezelőtt a lőtt vad értékesítéséből származó bevétel még csak 3 milliárd forint volt.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az elejtett vadból éves szinten nagy mennyiségű árualap keletkezik, amelynek 20 százalékát belföldön értékesítik, nagyobb részét, mintegy tízezer tonnát – alapanyagként vagy feldolgozott termékként – külföldi, elsősorban német, osztrák és olasz piacokon adják el.

A vadhús kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik, magas tápértékű fehérjéket és értékes vitaminokat, ásványi sókat tartalmaz, ugyanakkor mentes az antibiotikumoktól, a gyógyszerektől, a hormonkezelések maradékanyagától, és kitűnően illeszkedik a modern, egészség- és környezettudatos táplálkozásba – hívta fel a figyelmet Nagy István, jelezve: a magyar vadhúsfogyasztás éves átlaga fejenként 0,1-0,3 kilogramm, és a fogyasztási szokásokat illetően a vaddisznó kiemelkedő népszerűségnek örvend, amelyet az őz, a fácán, a vadnyúl, a szarvashúsok és a vadkacsa követ.

A miniszter kiemelte, hogy a vadállomány szabályozása messze túlmutat a vadászaton, mert egyben „odafigyelés a vad természetes élőhelyére, a fenntarthatóságra”. Úgy vélte, a vadállomány megőrzésének másik fontos pillére az erdőgazdálkodás, hiszen a vadnak megfelelő élőhelyet kell biztosítani.

Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztérium legújabb pályázata éppen az erdők hosszú távú minőségi megújulását és megóvását támogatja. A 10 milliárd forint keretösszeggel megjelent támogatás célja, hogy segítse a hazai erdők alkalmazkodását a klímaváltozáshoz. Hozzátette: a támogatási kérelmek már benyújthatók, a pályázati lehetőség szeptember végéig áll nyitva.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke kiemelte, hogy a 22 állami erdőgazdaság kiváló vadászterületeken gazdálkodik, és az elmúlt években mindent megtettek azért, hogy a magas elvárásoknak megfeleljenek. Képzett szakembereikkel, kiemelkedő vadászati infrastruktúráikkal a magyar vadgazdálkodás zászlóshajóivá váltak.

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke örömének adott hangot amiatt, hogy sok éve békében együtt tud dolgozni a NAK és a vadászkamara: a közös ügyekben összefogva tudják kiszolgálni az emberek gasztronómiai igényeit, valamint segíteni a klímavédelmi célok elérését, mert ez az alapja a jövőnek.

Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a vadételek népszerűsítése a rendezvény egyik célja, hiszen világszínvonalú a magyar vadállomány, ennek ellenére nagyon kevés vadhúst fogyasztanak a magyarok. A másik cél, hogy az emberek megismerjék a vadászok életét, mert „a vadászat nem az állatok gyilkolásáról szól, hanem a természet védelméről” – fűzte hozzá.

Majoros Gábor, a Vadex Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy Fejér vármegye erdősültsége elmarad az országos átlagtól, ezért elsődleges feladatuknak tekintik új erdők telepítését. Idén mintegy 32 hektár erdőt telepítettek, és összesen 110 ezer facsemetét ültettek el.

A Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. 2007-ben rendezte meg az első vadgasztronómiai fesztiválját, amely mára a hazai vadgasztronómia legnagyobb ünnepe lett. Idén közel 300 szakács verseng a főzőversenyen, és ötezer látogató kóstolja majd a vadételeket.

forrás: AM Sajtóiroda/MTI

„A Vadgazdálkodás aktuális kérdései” c. rendezvény Luzsi József vidékfejlesztésért felelős országos alelnök (NAK), Dr. Jámbor László elnök (OMVK) és Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (Agrárminisztérium) köszöntő beszédeivel vette kezdetét.

A konferencián elhangzott előadások az alábbi linkekre kattintva megtekinthetőek.

Forrás: NAK / dr. Skobrák György
(MM)

Nem lehet egy rossz szavuk sem a szombati vásárosnaményi vadásznap szervezőinek: kellemes őszi időjárás köszöntött a rendezvényre, a meghívott vendégek elfogadták a felkérést, ráadásul a szakemberek mellett civil érdeklődők sokasága utazott a beregi városba, hogy láthassák a trófeakiállítást, valamint a Hunor Hotel és Étterem megújult és kibővített vadászati múzeumát.

Hagyomány már a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetsége életében, hogy minden ősszel megrendezi az abban a vadászati szezonban terítékre hozott gím- és dámszarvasbikák agancsainak bemutatóját, s az idén erre jó alkalmat teremtett az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás vásárosnaményi programsorozata.

A védőszent, Szent Hubertusz tiszteletére hálaadó szertartással kezdődött a vadásznap, a liturgiát Dalanics Zoltán hajdúdorogi és Erdei Tamás vásárosnaményi parókusok celebrálták. A vadásznap vendégeit és az érdeklődőket Szurovcsák András, a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetség elnöke köszöntötte. Beszédében utalt arra, hogy az ősz a betakarítás, a szüret évszaka, s ez hasonlóképpen van a vadászatban is: hazánkban ősszel két nagyvad, a gím- és a dámszarvas ,,szüretelése” van soron, s a kiállított trófeák ízelítőt is adnak a vadgazdálkodás sikerességéből.

A szövetség elnöke felvázolta, hogy milyen csoportokat alkotnak a vadgazdák. Vannak társaságok, amelyek az intenzív gazdálkodásnak köszönhetően minőségi trófeákkal büszkélkedhetnek. Igaz, nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a színvonalas munkához anyagi források is kellenek a szakértelem mellé. Vannak olyan szervezetek, amelyek kisebb költségvetésből gazdálkodnak. Ha nem is tudnak különleges, világrekord trófeákat felmutatni, szép eredményeket érnek el. Végül van egy kisebb csoport, amelynek a tagjai rablógazdálkodást folytatnak, csak elvenni akarnak a természettől, de semmit nem adnak cserébe.

– Nagyon bízom abban, hogy egyre többen lesznek, akik nagy figyelmet fordítanak mind a természetre és mind a társadalomra, s nemcsak a természet egyensúlyára ügyelnek, de segítenek a rászorultakon is. Ha minél többen így cselekszenek, a vadászat népszerű lesz, a vadászok megítélése pedig jó – mondta többek között Szurovcsák András.

A vadásznapot megtisztelte jelenlétével dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztérium vezetője is, aki ünnepi beszédében kiemelte: az egészségügy nevében szeretné megköszönni azt a sok támogatást, amit a vadászok ajánlottak fel a kórházaknak. Utalt arra, hogy hazánk az elmúlt tíz évben elkerülte a csődöt, az állam egyre több pénzt tudott az egészségügyre fordítani, hogy törlessze az adósságát.

– Nem betegségügyről, hanem egészségügyről beszélünk. Fontos, hogy minél tovább tartson az egészség, s vele együtt az életkor. Napjaink központi gondolata a megelőzés, a prevenció. Életmódváltással tudjuk elkerülni a betegségeket – jelentette ki a miniszter, aki felidézte az elmúlt másfél év nehézségeit, amit a koronavírus-járvány okozott.

– Olyan vírus támadta meg az embereket, amelyről senki sem tudott semmit, nem ismertük a fertőzési képességét, s nem is volt védekezésképpen ellene vakcina. Magyarország gyorsan, határozottan reagált a váratlan kihívásra, messze megelőzve az európai országokat, Orbán Viktor miniszterelnök már 2020 elején létrehozta az operatív törzset a védekezés megszervezése érdekében. Nagy eredményt értünk el az átoltottság terén, de nagyon sokan még most sem akarják beoltatni magukat, pedig a vírus mutánsai még fenyegetnek bennünket – fogalmazott dr. Kásler Miklós, majd kitért a vadászatra, valamint a természet, a mozgás fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy a mozgás maga az élet, a prevenció feltétele: a mozgáshiány sok betegség okozója.

A vadászok sok értékes tulajdonsággal rendelkeznek: céltudatosak, fegyelmezettek, együttérzőek. Tisztelettudóak, ápolják a hagyományokat, s jellemzi őket még a méltányosság és a méltóság. Kívánom, őrizzék meg a vadászati tradíciókat és viselkedési formákat, hiszen abból az egész társadalomnak haszna van – tette hozzá a tárca vezetője.

Elmondta gondolatait dr. Kovács Zoltán kormánybiztos is: – Ha előre akarunk lépni, ha azt akarjuk, hogy az emberek ismerjék a vadászat fontosságát, akkor beszélnünk kell. A jó mindig csendben marad, teszi a dolgát. Ez nem elég, el kell mondani, hogy a vadászok mit miért csinálnak. Ez a tétel fogalmazódott meg most a világkiállítás során megrendezett nemzetközi konferenciákon is. Meggyőződésem nekem is: nemcsak egy kisebbség gyalázkodásának kell hallatszania, hanem azoknak is szót kell kapniuk, akik nap mint nap teszik a dolgukat a természetben.

– Minderre most jó alkalmat nyújt a budapesti világkiállítás és több vidéki helyszín, de a vadászat népszerűsítését folytatni, a fontosságát pedig hangoztatni kell az év többi napján is. Meg kell mutatni a nagy nyilvánosságnak a vadászok munkáját, hogy kétségek ne maradjanak meg senkiben sem. Ebben a tekintetben a legfontosabb feladat hazánk 1500 vadásztársaságára, valamint az erdőgazdaságokra hárul. Végül hadd mondjak köszönetet Kiss B. Zoltán házigazdának a Vásárosnaményban létrehozott állandó vadászati múzeumért, ami az egész régiónak – határon innen és túl – jelent értéket – zárta beszédét dr. Kovács Zoltán.

A vadásznapot és a trófeamustrát dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke nyitotta meg.

Ezt követően kitüntetéseket és elismeréseket adtak át, majd együttműködési szerződéseket írtak alá. Az idén decemberben is lesz Országos Jótékonysági Vadászat, amelyhez az előző két évhez hasonlóan most is csatlakozik megyénk, s ezt írásban is megerősítették. Aláírták továbbá a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt. együttműködési megállapodását is.

Az ünnepség végére is maradt még egy fontos esemény: Baracsi Endre, a megyei értéktár bizottság elnöke bejelentette, hogy immár a kárpáti gímszarvas is a megyei értéktár kincsei közé tartozik.

forrás: SZON

1951-ben a földművelésügyi miniszter rendeletével megalakult a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság azzal a céllal, hogy az akkori „Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti Technikum és a Soproni Erdészképző Iskola részére biztosítsa az üzemi gyakorlati oktatás széleskörű lehetőségeit, a jogelőd Soproni Állami Erdőgazdaság üzemi feladatainak egyidejű elvégzése mellett.” A Tanulmányi Erdőgazdaság történetének e fontos dátumára emlékeztek pénteken az egybegyűltek.

Dr. Sándor Gyula, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója kiemelte, az oktatás mindig is kiemelt feladatköre volt a társaságnak. – 1951 a születésünk dátuma, akkor mérték fel azt, hogy az Erdőmérnöki Karnak szüksége van egy olyan területre, ahol a képzésének gyakorlati részét megvalósíthatja. 1953-ra készült el a szervezeti és működési szabályzat, abban már kiemelt cél volt az oktatás, a mai alapítványi struktúra ugyanezt várja el tőlünk – utalt arra, hogy  a TAEG Zrt. a Soproni Egyetemért Alapítványhoz csatlakozott.

A város részéről dr. Farkas Ciprián polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a város és a TAEG együttműködése kiváló. – Ők gondozzák Sopron „zöld arcát”, karbantartják a sétautakat, kilátókat, erdei játszótereket, és ilyen attrakciót is meg tudnak valósítani, mint a most átadott Erdő Háza – tette hozzá.

Prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora hangsúlyozta: a két intézmény története egybefonódott. -Amikor megalapították az erdőgazdaságot, akkor az egyetem már harminc éve Sopronban tevékenykedett, kézenfekvő volt, hogy a kezdetektől fogva együttműködjenek. A szervezeti együvé tartozás pedig megerősítette ezeket a kapcsolatokat. Lehetőségünk van most arra, hogy olyan közös stratégiát alkossunk, ami az ipari fejlesztések területére vagy az ökoturisztikára is kiterjeszti ezt a kapcsolatot.

Az eseményen beszédet mondott dr. Jámbor László nyugalmazott vezérigazgató, aki felidézte azt az utat, amit kollégáival együtt megtettek, és ami azzá tette az erdőgazdaságot, amit ma ismerünk. Aranygyűrű elismerést kapott Gyenge Álmos nyugalmazott kerületvezető erdész, majd megtekintették a TAEG jubileumára készült filmet. Az eseményen fellépett a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar Kamaraegyüttese, és Reviczky Gábor színművész szavalta el Radnóti Miklós Nem tudhatom című művét.

forrás: SopronMédia