„Összességében az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet a finn vállalatoknak körülbelül 207 millió euró indulási költséget és körülbelül 65 millió euró éves fenntartási költséget okozhat. Ez az átlagos költségeken alapuló becslés, és sok bizonytalansági tényezővel jár” – összegezte Jani Laturi, vezető erdőgazdálkodási közgazdász.

A tanulmány célja az volt, hogy becsülje az EU erdőirtási rendeletének közvetlen költségeit a finn vállalatok számára. A költségbecslések vállalati interjúk alapján készültek, és mind a kezdeti fázis, mind az éves fenntartási költségeket tartalmazzák, árucikkek és vállalatméret szerint. A költségek többek között a munkaidőt, a műszaki beruházásokat és a képzést tartalmazzák.

A tanulmány nem tartalmazza a közvetett költségeket, például a nyersanyagárak esetleges emelkedését. A vállalatok szerint csökkenhet az EU-ba irányuló importáruk, például a gumi, a kávé, a kakaó, a szója és az olajpálma szállítása, ami nyersanyagárak és fogyasztói árak emelkedését eredményezhet.

A tanulmányhoz körülbelül 100 olyan vállalatot kerestek meg, amelyek az iparági besorolás alapján az erdőirtási rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytatnak a kakaó, kávé, gumi, szarvasmarha, fa, szója és/vagy olajpálma területén. A vállalatok közül 25 vett részt a kutatási interjúkban.

A legnagyobb költségek a fát felhasználó és nagy kereskedelmi vállalatoknál

A rendelet által okozott átlagos egyszeri költségek az ágazatok között 8 000 és 3,2 millió euró között mozogtak. Ez jelentősen magasabb, mint a Bizottság korábbi becslése (5 000–90 000 euró), amely a korábbi szabályozási kereten alapult és nem közvetlenül összehasonlítható.

Az eredmények azt mutatják, hogy a költségeket leginkább a vállalat mérete befolyásolja, míg a termékek közötti különbségek kisebb mértékűek. Az átlagos költségek körülbelül tízszeresére nőnek a kis- és középvállalkozásoktól a nagyvállalkozásokig. Másrészt a szabályozás költségei viszonylag a legmagasabbak a kisvállalkozásoknál, ahol az átlagos indulási költségek az átlagos nettó nyereség akár egyharmadát, az éves fenntartási költségek pedig csaknem egyötödét is kitehetik.

A legnagyobb összköltségek a faipari ágazatban merülnek fel. A faipari vállalkozások indulási költségei összesen 140 millió eurót, az éves fenntartási költségek pedig 49 millió eurót tesznek ki.
A második legmagasabb költségek a nagy kereskedelmi vállalkozásoknál merülnek fel, ahol az indulási költségek 54 millió eurót, az éves fenntartási költségek pedig 12 millió eurót tesznek ki. A harmadik legmagasabb költségek a szarvasmarha-ágazatban merültek fel, de ezek egyértelműen alacsonyabbak voltak, mint a másik két ágazatban.

A bírságból eredő veszteségek nagyon nagy kockázatot jelentenek a vállalatok számára

A rendelet súlyos megsértése esetén kiszabható bírság maximális összegét nemzeti szinten kell meghatározni, és az nem haladhatja meg a vállalkozás uniós szintű forgalmának legalább négy százalékát. A kisvállalkozások esetében a maximális összeg átlagosan 33 000–69 000 euró, a középvállalkozások esetében 3,5–4,6 millió euró, a nagyvállalkozások esetében pedig 17,1–22,7 millió euró. A kereskedelmi ágazatban működő nagyvállalkozások esetében az összeg átlagosan 42,8 millió euró.

Az iparági szövetségekkel folytatott interjúk alapján a büntetések maximális mértéke olyan magas, hogy az abból eredő veszteségek nagyon nagy kockázatot jelentenek a vállalkozások számára.

A vállalkozásoknak képzésre és tanácsadási szolgáltatásokra van szükségük a rendelet végrehajtásához

A jelentés megállapította, hogy a vállalkozásoknak egyértelmű kommunikációra, gyakorlati képzésre és tanácsadási szolgáltatásokra van szükségük a rendelet végrehajtásához. Ez az információigény mind a vállalkozásokra, mind a szolgáltatókra, például az auditorokra és az informatikai rendszer-szolgáltatókra vonatkozik. A jelentés emellett az uniós felelősségi kötelezettségek hatékony összehangolását szorgalmazta a bürokrácia növekedésének elkerülése érdekében.

A tanulmányt több bizonytalansági tényező is övezi, többek között a kis mintanagyság, a vállalatok eltérő képességei és a rendelet hiányos értelmezése. A vállalatok számának becslése iparági besoroláson alapult, ami túlbecsléshez és alulbecsléshez egyaránt vezethet. A vállalatok egyidejűleg más uniós fenntarthatósági kötelezettségekre is felkészülnek, ami megnehezítette a költséghatások meghatározását.

forrás: PTT