1958. május 24-én volt az első Jeli Nap, ahogy akkor és azóta mindig az évadnyitó ünnepség hagyományosan a Sírkertben, Ambrózy gróf sírjánál kezdődött, ahol Ruborits Tamás, a botanikus kert vezetője a kertalapító munkásságát méltatta. Gróf Ambrózy-Migazzi István élete utolsó szakaszában, egy rendkívül nehéz időszakban, Trianon után hozta létre az arborétumot. Tettei, akarata, ereje, szorgalma, kedvessége és lelkesedése teszi igazi példaképpé és ad számomra mindennap erőt – fogalmazott a kertészmérnök. A kísérletező dendrológus hagyatékából a rendkívül felgyorsult klímaváltozás közepette is meríthetünk. Ambrózy gróf úgy tartotta, nem a professzorok irodájában dől el a jövő, hanem a kinti kísérletezés eredményeként: minél több mindent kipróbálni, tanulni a kudarcokból, erőt meríteni a sikerekből. Ez Jeli, illetve Ambrózy hagyatéka.

A kertalapító előtti tisztelgés koszorúzással zárult, majd az ünnepség az éppen 10 éve telepített magnóliagyűjteményben, a „Virágos Gróf” születésének 150. évfordulóján ültetett 150-féle nárcisz között folytatódott. Itt a Varázskert vezetője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az elmúlt 12 évben végrehajtott fejlesztéseit sorolta, amelyeknél fontos szempont volt Ambrózy gróf hagyatékának megőrzése. Áprilisban a magnóliák és nárciszok a japán cseresznyék virágoznak. A rododendronokat pedig csillagsomok, hegyi babérhangák, késői azáleák, hortenziák és selyemmirtuszok követik. Az arborétum tájöveiben 10 különböző erdőrészlet található a mérsékeltövi klímából, 2023-ban létrehoztunk egy mediterrán kertet, amely nem csupán a Földközi tenger, hanem Chile, és Dél-Ausztrália különleges növényeit is magában foglalja. Itt megfigyelhető ezek hidegtűrése és fejlődése.

Az infrastrukturális fejlesztések a látogatók komfortérzését növeli. Két ütemben készült el az akadálymentesített tanösvény, melyen 1,5 km hosszú sétaúton speciális burkolaton közlekedve, braille-írásos táblákon, és audio guide készülékekkel kaphatnak információkat és élményeket a fogyatékkal élők. A pénztár fejlesztése a bejutást könnyítette: jegyautomata és online jegyvásárlási lehetőség is elérhető. A parkolóbővítés után pedig idén egy mosdóblokkot is létrehoztunk az Energiaügyi Minisztérium támogatásával. A tavaly felavatott Lilaakác Pihenőpont köré őszi lombszínt adó, főként japán juharokból álló erdőfolt kerül, így április elejétől szeptember végéig folyamatosan bővelkedik látnivalókban az évente közel 45 ezer látogatót fogadó kert.

V. Németh Zsolt államtitkár, miniszterelnöki biztos, a térség országgyűlési képviselője már gyermekként is rendszeres látogatója volt az arborétumnak. Most köszöntőjében úgy fogalmazott: soha nem volt ilyen szép még ez a kert, ez köszönhető annak, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. elhivatott gazdája, kezelője az arborétumnak. A kert egyre inkább szépül, március utolsó napján is azt jelezzük, hogy Jeli nem csak a rododendron virágzást jelenti, hanem sokkal többet. „Gróf Ambrózy-Migazzi István nem egy kész világot őrzött meg egykor, hanem kertet álmodott és kísérletbe fogott. Háború és országvesztés után az újrakezdés reményével. Hitt abban, hogy tudással és kitartással meg lehet teremteni ezt a színes, lenyűgöző világot, és hite mellé megvolt hozzá a tudása is. … A világban minden mindennel összefügg: a talaj a gyökerekkel, a fény a levelekkel – ezért nekünk is összefüggésekben kell gondolkodnunk. Megtapasztalni, hogy a világban mindennek megvan a maga ritmusa, ezért nem a siettetés, hanem az érés és a ráhangolódás a dolgok útja. – mondta az országgyűlési képviselő, aki arra is buzdított, hogy minél többen látogassanak el a Jeli Varázskertbe, ahol mindenki megtalálhatja a maga jelentését, válaszait, ritmusát, reményét és örömét.

A Jeli Varázskert áprilistól szeptember végéig látogatható. Húsvétkor ünnepi nyitvatartással várjuk a természetszeretőket.

https://www.jelivarazskert.hu/

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Május 16-án hivatalosan is átadták a Jeli Varázskert legújabb látványosságát. Az Országos Erdészeti Egyesület 155. Vándorgyűlésének résztvevői elsőként csodálhatták meg az arborétum új ékességét, amely stílusosan japán dobosok látványos műsorával nyitotta meg kapuit. A festői Lilaakác Pihenőpont nem csak a született feleségek kedvenc relaxációs helye lehet a jövőben. 

Lilaakác Pihenőpont a Jeli Varázskertben

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakemberei a japán erdő szomszédságában, a Tájövezetek domboldalán alakították ki a pihenőpontot, ahol hat különböző fajta japán lilaakác fut majd fel a fehér akácfából készült pergolára. Bár az ültetett növények még fiatalok, a szakértők szerint kevesebb mint két éven belül teljes pompájukban fognak virágozni, sűrű lombjuk hűs árnyékot kínálva a látogatóknak.

A Lilaakác Pihenőpontról csodálatos kilátás nyílik a gróf Ambrózy-Migazzi István kilátóra, a tóra és a bambusz ösvényre. A hely különlegessége nemcsak a látványban rejlik, hanem abban is, hogy egy új híd, új sétányok és egy új nyomvonal is készült a fejlesztés keretében. Ezek összekötik a mediterrán kertet, a magnólia- és nárciszgyűjteményt, valamint a lombkoronasétányt, így az arborétum hátsó területei is könnyebben megközelíthetővé váltak – mondta el Ruborits Tamás, az arborétum vezetője és az ökoturisztikai fejlesztések műszaki irányítója az ünnepségen.

A jövőbe tekintve is izgalmas tervek körvonalazódnak. A következő években egy új, őszi lombszínt adó erdőfoltot szeretnének létrehozni a területen, amely Észak-Japán – pontosabban Hokkaidó – színes erdővilágát idézi majd. A tervek szerint a japán juharfák őszvégi, tűzpiros és aranysárga lombkoronája, a híres momidzsi, újabb csodával gazdagítja majd a Varázskertet – tudtuk meg a vezetőtől.

Az új fejlesztés méltó kísérőprogramja volt az országos vándorgyűlésnek, és bizonyítja, hogy a Jeli Varázskert nem csupán nevében varázslatos: évről évre új arcát mutatja meg, megőrizve és továbbörökítve a természet és az erdészet közös örökségét.

forrás: VAOL

Fák, Virágok – Színkavalkád Jeliben

A tartós jó idő beálltával, a különböző növényfajták virágzása folyamatban van. Nincs ez másképpen, a már jól ismert Jeli arborétumban sem. Nem csak a magnólia virágzik ilyenkor, hanem a Júdásfa is.

Felelős fakitermelés a bujáki erdőkben

Az erdőgazdálkodás igen összetett tevékenység, melynek szerteágazó részei vannak. Ezen részek egyik eleme, a fakitermelés, amely mai világunkban, igen sok ellenszenvet vált ki az emberekben. Ismerjük meg a szakmai hátterét és szükségességét a fakitermelésnek.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa, mint ipari nyersanyag

A fa végigkísérte az embert történelme folyamán, és ma is az egyik legfontosabb nyersanyagunk. Szépsége, könnyű megmunkálhatósága, jó fizikai tulajdonságai miatt.

Erdőtelepítés a Kiskunságban

A korábbiakban bemutatott fakitermelés után következhet az újjáéledő erdő első lépcsőfoka, a faültetés. Az Észak-Kiskunsági Erdészet erdőtelepítési munkáiba tekintünk bele.

Erdő Ernő bácsi meséi – A madarak fészke

Ebben az epizódban a különféle madarak lakóhelyéül szolgáló fészkek kialakításáról, építéséről mesél Erdő Ernő bácsi. Ahány madár, annyi szokás.

Madarak otthona készül; madárodú a természetben

Adásunkban végigkísértük egy fa életét, a kitermeléstől, a megújuláson át, a felhasználásig. Látogassunk el Diósjenőre, ahol első kézből nézhetik meg, a fa, egy igen hasznos felhasználási területét.

A teljes műsor (26:00)

– Fák, Virágok – Színkavalkád Jeliben
– Felelős fakitermelés a bujáki erdőkben
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – A fa, mint ipari nyersanyag
– Erdőtelepítés a Kiskunságban
– Erdő Ernő bácsi meséi – A madarak fészke
– Madarak otthona készül; madárodú a természetben

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. idén ősszel újabb nagyszabású telepítést hajtott végre: 440 növényt (135 különböző fajtát!) ültetett el a Jeli Arborétumban.  

Legújabb fejlesztéseiknek a klímaváltozás áll a középpontjában: egy mediterrán kertet alakítottak ki. Többek között eukaliptuszok, pálmák, fügefélék, gránátalma, khaki szilva, olajfák és nyári orgonák, selyemmirtuszok díszítik a következő szezonban már a magnólia gyűjtemény északi környékét. 

Ezek a növények a megváltozott klímának köszönhetően jól fogják magukat érezni és támpontot adhatnak a látogatóknak, hogy milyen növényeket érdemes a felmelegedő éghajlatunkon ültetni, írja Facebook-bejegyzésében a Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Itt kapott helyet 7 örökzöld tölgy is, mely a kertalapító, gróf Ambrózy-Migazzi István egyik kedvenc növénye volt.

Legújabb fejlesztéseiket két napja még hó fedte, a Jeli Arborétum áprilisban nyit majd. 

forrás, fotó: Facebook/Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Éneklés és szimfonikus zene a 20 éves Muzsikál az Erdőn

Előző adásunkban beszámoltunk a Muzsikál az Erdő rendezvény 20 éves évfordulójáról. Az esemény évente több alkalmat is kínál az érdeklődőknek, hogy a művészetek erejével közelebb kerüljenek az erdőhöz és önmagukhoz. Stábunk ismét csatlakozott a programhoz.

Fák, Virágok – Változó éghajlat, új növények

A klímaváltozás sajnálatos ténye napjainkban megkérdőjelezhetetlen. Az egyre inkább melegedő éghajlat egyes növények hazai jelenlétére is hatással van. Új fajok jelennek meg, melyekből néhányat a Jeli arborétumban is megtalálhat a látogató.

Fenntartható visszafejlődés – Szénabála kezelési módja

A ceglédi Tulipános tanyán ezúttal a – farm állatainak táplálását biztosító – széna kezelési módját mutatjuk be. Milyen formában kerül az ideszállított bála az állatok elé? Valamint, hogyan tárolják hosszabb távon a takarmányt? Ennek részleteiről beszélnek a házigazdák.

Vadasparki túra – Vadmacska

Vadasparki túra sorozatunkban már mutattunk be macskafélét. Akkor a hiúzról esett szó, most viszont a vadmacska kerül a figyelem középpontjába.

Korongvadász Világbajnokság egy Marsbéli tájon

A Magyarországi Vadászlövészek Egylete és a Vérteserdő Zrt. közreműködésével rendezték meg a 45. FITASC Korongvadász Világbajnokságot, amelyre 43 nemzet, közel 1100 versenyzője nevezett. Az indulók 6 kategóriában, egyéni és csapat szinten is megmérkőzhettek egymással. Ennek helyszínét a – szinte marsi tájat idéző – gánti bauxit bánya 8 különböző pályája biztosította.

A teljes műsor (26:00)

– Éneklés és szimfonikus zene a 20 éves Muzsikál az Erdőn
– Fák, Virágok – Változó éghajlat, új növények
– Fenntartható visszafejlődés – Szénabála kezelési módja
– Vadasparki túra – Vadmacska
– Korongvadász Világbajnokság egy Marsbéli tájon

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Vadasparki túra – Vadászgörény

Vadasparki túra rovatunk aktuális epizódjában ismerkedjünk meg a menyétfélék családjába tartozó vadászgörénnyel.

Élet az erdőben – Rákosi vipera fajmegőrzése

Komoly természetvédelmi kutatómunka folyik a veszélyeztetett rákosi vipera fennmaradásáért. Járjuk körbe a kérdést, vajon milyen feltételek szükségesek az újonnan világra jött egyedek túlélése érdekében?

Élet a szarvasfarmon – Turisztikai célú fejlesztés a farmon

A Bőszénfai Szarvasfarmon stábunk érkezésekor javában dolgos kezek foglalatoskodtak, a környék munka zajától volt hangos. Utánajártunk, hogy pontosan mi is történt a farmon.

Fák, Virágok – a „virágos gróf” sírkertje Jeliben

Ambrózy-Migazzi István, a „virágos gróf” egész életében az örökké zöldellő kertek létrehozásán fáradozott. Egyik ilyen csodakertje a Jeli Arborétum, ahol sírkertje is megtalálható. A gróf Jeli érdekességeit hamar felfedezte, s a Magyar Királyi Természettudományi Társulat lapjában, 1922 őszén azt írta: „Magyarországon e tavasszal léptem ismét kertészeti aktivitásba Vas megyében…”

Erdő Ernő bácsi meséi – Ligetek

Ligetnek hívjuk az erdő azon részeit, ahol a fák nem állnak olyan sűrűn, mint általában az erdőben. Növény- és állatvilága eltér a sűrű erdőkétől.

Vadvilág – Az őznász hajnalán…

Bármennyire is virágjában áll a nyár, hivatalosan az utolsó nyári hónapba léptünk, amit nem csak a naptárak, de a természet mindennapjainak eseményei is jól jeleznek. A napokban kezdődött ugyanis az őznász.

A teljes adás (26:00)

– Vadasparki túra – Vadászgörény
– Élet az erdőben – Rákosi vipera fajmegőrzése
– Élet a szarvasfarmon – Turisztikai célú fejlesztés a farmon
– Fák, Virágok – a „virágos gróf” sírkertje Jeliben
– Erdő Ernő bácsi meséi – Ligetek
– Vadvilág – Az őznász hajnalán…

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Szép Bence, az ismert humorista, stand up comedy-s ragadott kamerát, hogy a Vasi Hegyhát értékeiről kisfilmsorozatot készítsen. A győrvári csata, a vasvári búcsújárás hagyománya, a Vaskapu és dr. Bendefy László hagyatéka mellett a stáb feldolgozza a Jeli Arborétum kihagyhatatlan látnivalóit is.

Gróf Ambrózy-Migazzi István egykor örökké zöldellő kertet álmodott. Hagyatéka igazán jó kezekben van. Jó látni a Jeli Arborétum folyamatosan fejlődését – mondja Szép Bence, aki 8 éves kora óta rendszeresen visszajár ide, ám utoljára 5 éve kereste fel az arborétumot.

Az Ambrózy-kilátót és a lombkorona sétányt eddig csak képen látta. Úgy fogalmazott: élőben egyszerűen lenyűgöző. Ruborits Tamás, az arborétum „főkertésze” olyan lelkesedéssel és hatalmas tudással mesél minden növényről és a tervekről, hogy biztos vagyok abban, jó kezekben van a botanikus kert. A Jeli Arborétumot minden évben, és most már nem csak a rododendronok fővirágzása idején érdemes felkeresni.

Ízelítőül néhány fotó a forgatásról, és a júliusi látnivalókból. Ebben a hónapban hétköznap 9.00-15.00 óráig, hétvégén 9.00-17.00 óráig várjuk kedves látogatóinkat a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Jeli Arborétumában.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Élet az erdőben – A homoktalaj növény- és rovarvilága

A Peszéri-erdő jellegzetes pusztai élővilága továbbra is rabul ejtő csodákat tartogat. Bemutatunk ezekből pár, elsőre talán kevésbé jelentősnek tűnő, ám annál hangsúlyosabb környezeti részletet.

Vadasparki túra – Bagoly

Az egyik legkedveltebb és legismertebb madárfaj, a bagoly. Könyvekből, filmekből vagy éppen a vadasparkból is ismerős lehet, azonban valóban jól ismerjük ezt a kivételes állatot?

Fák, Virágok – Színkavalkád a Jeli Arborétumban

A Jeli Arborétum ebben az időben virágzó évelői káprázatos látványt nyújtanak. Szemet gyönyörködtető a színek tengerében úszó természet mesés látványa.

Fenntartható visszafejlődés – A walipini termesztési mód

Ismét bekapcsolódunk a Cegléd környéki Tulipános Tanya mindennapjaiba. Az önellátó gazdálkodásban kiemelt szerepük van az üvegházaknak vagy a fóliasátraknak. Létezik azonban egy előbbiektől hatékonyabb és praktikusabb formája is a növénytermesztésnek, nevezetesen a „walipini”.

Élet a szarvasfarmon – Legeltetés a festői dombok között

A gyeppel borított területek lehetőségeinek kiaknázására a legeltető állattartás a legtermészetesebb módszer. A Bőszénfai Szarvasfarmon pedig jól megférnek egymás mellett a békésen falatozó bivalyok, szürkemarhák vagy éppen a szamarak is.

A teljes adás (26:00)

– Élet az erdőben – A homoktalaj növény- és rovarvilága
– Vadasparki túra – Bagoly
– Fák, Virágok – Színkavalkád a Jeli Arborétumban
– Fenntartható visszafejlődés – A walipini termesztési mód
– Élet a szarvasfarmon – Legeltetés a festői dombok között

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A Varázskert mellett és közepén egy különleges, a klímaváltozással kapcsolatban meghatározó információkat adó mérésekbe kezdett a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatócsoportja. A begyűjtött adatokból a Földet körülvevő ionoszféra állapotára is következtetnek.

A talajfelszín közelébe süllyesztett szondák a globális villámtevékenység lenyomatát rögzítik. Ha bolygónk bármelyik részén, akár Ausztráliában, Kínában, vagy a szomszédban villámlik, azt a Jeli Arborétumba telepített mérőberendezések érzékelik. Ehhez viszont arra van szükség, hogy ne legyen a közelben elektromágneses zaj.

„A különleges mérőrendszernek olyan helyszínt keresünk, amely elektromágneses értelemben csendes. Távol az emberi tevékenységtől, a jelentős áramot használó infrastruktúrától. Így esett a választás a lakott területtől viszonylag távoli botanikus kertre, ahol most tesztméréseket végzünk.” – mondta el Bór József, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet légkörfizikai kutatócsoportjának vezetője.

Magyarországon a Nagycenk melletti Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban működik egy mérőállomás, de az a közeli villamosított vasútvonalból eredő zajok miatt néhány fontos kutatás elvégzésére nem alkalmas. Ezért keresnek új helyszínt.

„A villámok száma nagyban függ a hőmérséklettől, eloszlásuk és intenzitásuk információt ad az éghajlat változásáról. A mérőrendszerünkhöz a villámaktivitás jelei a Földet körülvevő ionoszféráról visszaverődve jutnak el. Az ionizált réteg a nap sugárzásának néhány káros összetevőjét nyeli el, így alakul ki. Az ionoszféra az alacsonyabban húzódó ózonréteg fölött bolygónk másik védvonala, egyben egyfajta ütköző területe a világűrből érkező hatásoknak. E védőburok állapotáról is fontos információhoz juthatunk a méréseinkkel. A rögzített adatok arról tájékoztatnak, hogy az ionoszféra alatti légkör a villámok energiáját az aktuális állapota szerint mely frekvenciákon tartja meg legtovább – úgy is mondhatjuk, hogy ezeken a frekvenciákon rezonál. Ezt a geofizikai jelenséget hívjuk Schumann-rezonanciának.

Magyarországon nem könnyű alkalmas helyszínt találni a berendezésünk számára, hiszen sűrű a villamosvezeték-hálózat. Az első mérések alapján a Jeli Arborétum ideálisnak mutatkozik.” – tudtuk meg Bór Józseftől.

A kéthetes tesztüzem eredményei alapján döntenek majd arról, hogy továbbra is a Jeli Arborétumban figyelik-e a villámokat a kutatók.

A mérés környezetbarát, csak a természetes jeleket rögzíti, sugárzást nem bocsát ki. A szondákat a földbe süllyesztették, csak a mérődoboz és egy gömbantenna látszik a felszínen.

Forrás: FB, Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Családi nap és faültetés Balatoncsicsó határában

A fenntartható erdőgazdálkodással megőrizhetőek természeti értékeink. Éppen ezért roppant fontos, hogy erdeink gyarapításába a legfiatalabb generációt is bevonjuk. Különleges, faültetéssel egybekötött családi napon vehettek részt kicsik és nagyok a Bakonyerdő Zrt. jóvoltából. Az országfásítási program részeként megvalósuló csemetetelepítés Balatoncsicsó községhatárában valósult meg.

Fák, Virágok – Gróf Ambrózy-Migazzi István arborétuma

”Mennyivel boldogabb a névtelenség, mint a rang és az istenverte társadalmi kötelezettségek. Ezért gondolom, hogy a rám maradt vagyonnak csak úgy adok értelmet, ha elvetem.” Gróf Ambrózy-Migazzi Istvánt, a Jeli Arborétum megteremtőjét rabul ejtették a világ változatos botanikai csodái. Síremlékén jelmondata olvasható: ”SEMPER VIREO – Örökké zöldellek.”

Vadasparki Túra – Gyimesi racka

A gyimesi racka a hegyvidéki juhok legegyedibb képviselője. Ismerkedjünk meg ezzel a különleges fajjal Vadasparki túra sorozatunk újabb epizódjában.

Élet a pusztai Erdőben – Az erdős sztyepp aljnövényzet

Ismét visszatérünk a Peszéri-erdőbe, ahol ezúttal az erdősztyepp aljnövényzet jellegzetes természeti értékeit vesszük górcső alá.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdő természetessége

Az egyik legfontosabb jellemzője egy erdőnek, hogy állapota mennyire hasonlít az ott korábban élt természetes életközösségéhez, az őserdőjéhez. A természetes erdőben a biológiai folyamatok szabadon érvényesülnek az emberek beavatkozása nélkül.

Élet a Szarvasfarmon – Gímszarvas borjú született

A tavasz és a nyár igazi hírnöke, azaz egy bájos gímszarvas borjú látta meg a napvilágot pár nappal ezelőtt a Bőszénfai szarvasfarmon.

A teljes adás (26:00)

– Családi nap és faültetés Balatoncsicsó határában
– Fák, Virágok – Gróf Ambrózy-Migazzi István arborétuma
– Vadasparki Túra – Gyimesi racka
– Élet a pusztai Erdőben – Az erdős sztyepp aljnövényzet
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Az erdő természetessége
– Élet a Szarvasfarmon – Gímszarvas borjú született

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM