Május 16-án hivatalosan is átadták a Jeli Varázskert legújabb látványosságát. Az Országos Erdészeti Egyesület 155. Vándorgyűlésének résztvevői elsőként csodálhatták meg az arborétum új ékességét, amely stílusosan japán dobosok látványos műsorával nyitotta meg kapuit. A festői Lilaakác Pihenőpont nem csak a született feleségek kedvenc relaxációs helye lehet a jövőben. 

Lilaakác Pihenőpont a Jeli Varázskertben

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakemberei a japán erdő szomszédságában, a Tájövezetek domboldalán alakították ki a pihenőpontot, ahol hat különböző fajta japán lilaakác fut majd fel a fehér akácfából készült pergolára. Bár az ültetett növények még fiatalok, a szakértők szerint kevesebb mint két éven belül teljes pompájukban fognak virágozni, sűrű lombjuk hűs árnyékot kínálva a látogatóknak.

A Lilaakác Pihenőpontról csodálatos kilátás nyílik a gróf Ambrózy-Migazzi István kilátóra, a tóra és a bambusz ösvényre. A hely különlegessége nemcsak a látványban rejlik, hanem abban is, hogy egy új híd, új sétányok és egy új nyomvonal is készült a fejlesztés keretében. Ezek összekötik a mediterrán kertet, a magnólia- és nárciszgyűjteményt, valamint a lombkoronasétányt, így az arborétum hátsó területei is könnyebben megközelíthetővé váltak – mondta el Ruborits Tamás, az arborétum vezetője és az ökoturisztikai fejlesztések műszaki irányítója az ünnepségen.

A jövőbe tekintve is izgalmas tervek körvonalazódnak. A következő években egy új, őszi lombszínt adó erdőfoltot szeretnének létrehozni a területen, amely Észak-Japán – pontosabban Hokkaidó – színes erdővilágát idézi majd. A tervek szerint a japán juharfák őszvégi, tűzpiros és aranysárga lombkoronája, a híres momidzsi, újabb csodával gazdagítja majd a Varázskertet – tudtuk meg a vezetőtől.

Az új fejlesztés méltó kísérőprogramja volt az országos vándorgyűlésnek, és bizonyítja, hogy a Jeli Varázskert nem csupán nevében varázslatos: évről évre új arcát mutatja meg, megőrizve és továbbörökítve a természet és az erdészet közös örökségét.

forrás: VAOL

A rendhagyó áprilisi évadnyitó nem volt véletlen. Szeretnék ugyanis a kert jelenleg májusra koncentrálódó látogatottságát kitolni és áprilistól szeptember végéig új látványos elemekkel vonzóvá tenni a természetszerető emberek számára. Az Ambrózy-sírkertben a koszorúzás előtt Ruborits Tamás, az arborétum vezetője elmondta, hogy Ambrózy-Migazzi István 100 évvel ezelőtt kezdte meg az arborétum kialakítását. Haláláig mindössze 11 évet tölthetett a kert gyarapításával, de ezalatt több ezer rhododendront ületett el. Jeli jelképe a reménynek is. 

Ambrózy a trianoni békediktátum következtében elvesztette a kertjét Malonyán, és haza kellett térnie, de nem adta fel, hanem új álmokat szőtt itt, a Vasi Hegyháton. A koszorúzás után a kertben Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy a Jeli Arborétum Közép-Európa legnagyobb természetes kertje. 

Az erdőgazdaság az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósított meg az élő gyűjteményben. Ruborits Tamás elmondta, hogy 2016-ban adták át a magnóliagyűjteményüket, mely 67 különböző liliomfaféle 300 egyedét tartalmazza. 2019-ben gróf Ambózy-Migazzi István születésének 150. évfordulója tiszteletére 150 különböző nárciszfajt ültettek, minden fajtából 100 példányt. Az idei évben 13 millió forintos fejlesztést valósítottak meg. Új öntözőrendszer készült, mely a nyári hortenziavirágzást fogja elnyújtani és a szépségét emelni. A látogatóknak pedig három helyen párakapukat alakítottak ki. A 100 éves jubileum alkalmából több mint 140 különböző növényfaj 600 példányát ültették el a kertben. Létrehoztak egy 14 fajból álló hársgyűjteményt is, ami egyedülálló Közép-Európában. 

– Több mint 50 éve minden évben legalább egyszer eljövök ide – kezdte beszédét V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. – Idén is itt vagyunk, hogy a természetet és azon is túl az életet ünnepeljük. Mert itt élet van, és minden évben újra élet sarjad, emlékeztetve bennünket arra, hogy pusztíthat világjárvány, vagy dúlhat háború, a természet mindig megtalálja a továbblépés, a továbbélés lehetőségét. Tanulnunk kellene tőle. 

Harangozó Bertalan kormánymegbízott kiemelte: – Legyen előttünk példa az alapító gróf, ugyanakkor ne feledkezzünk el azokról az elkötelezett utódokról, erdészekről, természetet kedvelő emberekről, akik biztosították az elmúlt 100 évben a folytonosságot, fenntartották, bővítették és fejlesztették a kertet.

forrás: VAOL