<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Jereván &#8211; FATÁJ</title>
	<atom:link href="https://fataj.hu/cimke/jerevan/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://fataj.hu</link>
	<description>Hírek az erdőgazdálkodásban, faiparban, bútoriparban, asztalosságban, fakereskedelemben, ...</description>
	<lastBuildDate>Thu, 19 Nov 2026 23:04:24 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1</generator>

<image>
	<url>https://fataj.hu/wp-content/uploads/2021/06/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Jereván &#8211; FATÁJ</title>
	<link>https://fataj.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>COP17: erősödő biodiverzitás az erdőgazdálkodásban</title>
		<link>https://fataj.hu/2026/11/cop17-erosodo-biodiverzitas-az-erdogazdalkodasban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[fatajadmin]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 19 Nov 2026 23:04:23 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Erdőgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[Környezeti ügyek]]></category>
		<category><![CDATA[biodiverzitás]]></category>
		<category><![CDATA[COP17]]></category>
		<category><![CDATA[erdőgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[Jereván]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://fataj.hu/?p=101406</guid>

					<description><![CDATA[Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) keretében 2026. október 19–30. között, Jerevánban megrendezett 17. Biodiverzitási Konferencia (COP17) egyik&#8230;]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="wp-block-paragraph"><strong>Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) keretében 2026. október 19–30. között, Jerevánban megrendezett <a href="https://cop17yerevan.am/en" target="_blank" rel="noopener">17. Biodiverzitási Konferencia (COP17)</a> egyik fontos eredménye a Jereváni Cselekvési Út (Yerevan Pathway) elfogadása, amely a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló nemzetközi együttműködés jövőbeli prioritásait jelöli ki.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A dokumentum jelentősége túlmutat a természetvédelmi szakpolitikán, hiszen megerősíti, hogy a biodiverzitás megőrzése az erdőgazdálkodás jövőjének is meghatározó szempontja. Bár önmagában nem keletkeztet közvetlenül alkalmazandó kötelezettségeket a tagállamok számára, várhatóan hatással lesz az Európai Unió és a nemzeti kormányok jövőbeni szabályozási, támogatási és természetvédelmi döntéseire.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Nemzetközi szinten is erősödik a természetvédelmi szemlélet</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A COP17-en elfogadott Jereváni Cselekvési Út mellett a konferencia több konkrét döntést is hozott az erdei biodiverzitás, a védett területek kezelése, a fenntartható vadgazdálkodás és az inváziós idegenhonos fajok témájában. Ezek alapján nemzetközi szinten is erősödik az a törekvés, hogy a természetvédelmi szempontok meghatározó szerepet kapjanak a szakpolitikai és gazdálkodási döntésekben. A döntések azt mutatják, hogy a természetvédelmi szempontok erősödése nem kizárólag európai vagy hazai folyamat, hanem világszintű szakpolitikai irány, amelynek megvalósításában az egyes gazdasági ágazatoknak, így az erdőgazdálkodásnak is fontos szerepe van.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Mit jelenthet ez az erdőgazdálkodás számára?</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A nemzetközi biodiverzitási célok és a COP17-en elfogadott döntések alapján várhatóan tovább erősödnek azok a törekvések, amelyek a természetvédelmi szempontok fokozott érvényesítését és a természetközeli erdőgazdálkodási megoldások alkalmazását ösztönzik.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><em>Erdőgazdálkodási szempontból</em> felértékelődhetnek azok a megoldások, amelyek az őshonos fafajokra épülő, elegyes és szerkezetileg változatos erdőállományok fenntartását szolgálják, miközben kiemelt figyelmet fordítanak a természetes felújításra, a holtfa és más mikroélőhelyek megőrzésére, valamint az erdők klímaváltozással szembeni alkalmazkodóképességének erősítésére.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Emellett a vadállomány és az erdőfelújítás kapcsolatának vizsgálata, valamint az inváziós fajok visszaszorítása is egyre fontosabb szerepet tölthet be a nemzetközi és hazai szakpolitikában.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Mindez nem jelenti a gazdasági és ökológiai szempontok szembeállítását.</strong> <strong>A jövő egyik fontos feladata az erdők gazdasági, ökológiai és társadalmi funkcióinak összehangolása, valamint a biodiverzitási szempontok beépítése a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlatába.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>A finanszírozási források is bővülnek</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A konferencia egyik jelentős eredménye, hogy megközelítőleg 2 milliárd amerikai dollárnyi új, biodiverzitási célú finanszírozási vállalást és kezdeményezést jelentettek be. A hivatalos összefoglaló többek között a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) kilencedik finanszírozási ciklusához és a Globális Biodiverzitási Keretprogram Alapjához kapcsolódó 560 millió dolláros, a veszélyeztetett fajok megőrzését támogató Species Recovery Alliance keretében vállalt 500 millió dolláros, valamint a magántőke természetvédelmi célú mozgósítását szolgáló Value Nature Fund több mint 330 millió dolláros kezdeményezését emeli ki.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A bejelentett összegek különböző finanszírozási konstrukciókhoz és időtávokhoz kapcsolódnak, nem jelentenek egyetlen, közvetlenül hozzáférhető támogatási keretet. Ugyanakkor jól mutatják, hogy a biológiai sokféleség megőrzése a nemzetközi finanszírozási politikában is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A nemzetközi finanszírozási prioritások hosszabb távon az európai és a hazai támogatási rendszerek alakulására is hatással lehetnek a későbbiekben.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>Miért fontos mindez?</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Magyarország a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleként maga is tagja annak a nemzetközi együttműködésnek, amelynek keretében a COP17 döntései megszülettek. Az Európai Unió és tagállamai számára a konferencia eredményei a biodiverzitási célok megvalósítására irányuló közös nemzetközi és európai szakpolitikai folyamatba illeszkednek.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A természetközeli erdőgazdálkodás és az erdei biodiverzitás megőrzésének felértékelődése tehát nem csupán hazai természetvédelmi törekvés, hanem egy szélesebb nemzetközi szakpolitikai irány része, amelynek alakításában Magyarország is részt vesz.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A COP17 egyik fontos üzenete, hogy az erdők szerepét a faanyagtermelés mellett a biodiverzitás megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása szempontjából is egyre nagyobb jelentőségűnek tekintik.</p>



<p class="wp-block-paragraph"><strong>A Jereváni Cselekvési Út és a konferencián elfogadott további döntések alapján egyértelműen kirajzolódik az a nemzetközi szakpolitikai irány, amely szerint a jövő erdőgazdálkodásában a gazdasági, ökológiai és természetvédelmi szempontok összehangolása egyre meghatározóbb szerepet fog kapni.</strong></p>



<p class="has-text-align-right wp-block-paragraph">Forrás: <a href="https://nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/erdogazdalkodas/111455-a-cop17-eredmenyei-erosodo-biodiverzitasi-szempontok-az-erdogazdalkodasban" target="_blank" rel="noopener">NAK Erdészet</a> / Nahóczki László</p>



<p class="wp-block-paragraph"></p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
