Az új erőfeszítés-megosztási rendelet 2030-ig csökkenti a tagállamokban a közlekedésből, az épületekből és a mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás megengedett maximális szintjét.

A felülvizsgált jogszabály a 2005-ös szinthez képest 30%-ról 40%-ra emeli a 2030-ra vonatkozó uniós szintű ÜHG-csökkentési célt. Most először minden uniós tagállamnak 10 és 50% közötti célértékekkel kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az egyes tagállamok 2030-as célkitűzései az egy főre jutó GDP és a költséghatékonyság alapján kerülnek meghatározásra. Ez alapján Magyarországnak az eddigi 7% helyett 18,7%-kal kell csökkentenie a kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 2030-ra – derül ki az EP összefoglalójából. A tagállamoknak továbbá minden évben biztosítaniuk kell, hogy ne lépjék túl az éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási kvótájukat.

Rugalmasság és átláthatóság

A jogszabály egyensúlyt teremt aközött, hogy az uniós országoknak rugalmasnak kell lenniük céljaik eléréséhez, miközben igazságos és szociálisan méltányos átmenetet biztosítanak, valamint aközött, hogy a kiskapukat be kell zárni, hogy az EU általános csökkentési célkitűzése teljesüljön. Ezért korlátozzák, hogy a tagállamok mennyi kibocsátást takaríthatnak meg az előző évekből, mennyi kölcsönt vehetnek fel a következő évekből, valamint hogy mennyi kiosztást cserélhetnek el más tagállamokkal.

Annak érdekében, hogy a tagállamokat felelősségre lehessen vonni, a Bizottság a Parlament kérésének megfelelően könnyen hozzáférhető formában nyilvánosságra hozza a nemzeti intézkedésekről szóló információkat.

Idézet:

A szavazást követően Jessica Polfjärd (EPP, SV) jelentéstevő így nyilatkozott: „Ezzel a törvénnyel jelentős lépést teszünk előre az EU éghajlati céljainak megvalósítása terén. A nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó új szabályok biztosítják, hogy minden tagállam hozzájáruljon, és hogy a meglévő kiskapuk bezáruljanak. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy egyértelmű jelzést küldjünk arról, hogy az EU komolyan gondolja, hogy a versenyképes és hatékony éghajlat-politikai menetrend globális bajnoka legyen”.”

Következő lépések

A szöveget most már a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Ezt követően az EU Hivatalos Lapjában közzéteszik, és 20 nappal később hatályba lép.

Háttér:

Az erőfeszítés-megosztási rendelet a „Fit for 55 in 2030” csomag része, amely az EU azon terve, hogy az európai éghajlat-változási törvénnyel összhangban 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Az elfogadott szöveg hivatalos magyar változata itt érhető el.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EP-press

Svédország 70 százalékát borítja erdő, svéd képviselők viszont úgy vélik, hogy ez nem indok arra, hogy más nemzetek károsanyag-kibocsátását ellensúlyozzák és kiegyenlítsék. Az ország döntéshozói közölték az Európai Bizottsággal, hogy ne avatkozzanak bele a svéd erdőgazdálkodás folyamataiba.

Svédország, mint Európa egyik legkörnyezetbarátabb országa

Svédország hangos szószólója a klímavédelemnek, és vállalta, hogy 2045-re – tehát öt évvel korábban, mint az EU tagországai –  klímasemlegessé válik. Az ország kiterjedt erdőterülete Európa egyik legnagyobb szén-dioxid-elnyelője, és ez könnyen lehetővé teszi, hogy Svédország valóban klímabarát ország legyen.

Már csak az erdők méretét tekintve sem meglepő, hogy az országban virágzik az erdőgazdálkodás és a faipar – Svédország a világ tíz legnagyobb fatermék-exportőrének egyike. A svéd erdőgazdálkodásra jelenleg az EU is fókuszál, a közös európai zöldpolitikáról szóló tárgyalások során próbálják egyensúlyba hozni a gazdasági előnyöket a környezetvédelemmel. Svédországhoz hasonlóan a szintén sűrű erdővel rendelkező Ausztria és Finnország is azt mondta, hogy az Európai Bizottságnak nem kéne beleszólnia az erdészeti politikájukba. 

„Nem tartom helyesnek, hogy az erdészeti ágazatunkat olyan emberek szabályozzák, akik egyáltalán nem, vagy csak alig értenek hozzá” – mondta Jessica Polfjärd svéd európai parlamenti képviselő a Politicónak.

Fenntarthatatlan a svéd erdőgazdálkodási modell?

Januártól kezdve fél éven át Svédország az Európai Unió soros elnöke, az EU pedig elvárja az országtól, hogy munkájuk során foglalkozzanak az erdőgazdálkodásukkal kapcsolatban felmerülő környezetvédelmi aggályokkal. A svéd erdészeti ágazat vezetői azonban azt szeretnék, ha az elnökség lehetőséget adna az országnak bebizonyítani Brüsszel felé, hogy az erdőgazdálkodásuknak nincs káros hatása a klímaváltozás elleni küzdelemre.

Emma Berglund, a Svéd Erdészeti Szövetség igazgatója elmondta: reméli, hogy országuk elnöksége megragadja az alkalmat arra, hogy az éghajlatváltozás kezelésében az üzleti és ipari szempontokra is fókuszáljanak. Svédországban jelenleg olyan jogszabályi környezet van érvényben, melyek biztosítják a termelés és a környezetvédelmi célok közötti egyensúlyt: a kivágott erdőterületeket vagy tervezett ültetéssel, vagy olyan fák meghagyásával újítják, amelyek természetes módon új csemetéket hoznak létre. 

Polfjärd szerint a svéd elnökség egyik legfontosabb feladata egyensúlyt találni az EU-ban a klímaváltozás elleni küzdelem menetrendje és az energiaválsággal és a gazdasági bizonytalansággal kapcsolatos jogos aggodalmak kezelése között.

Az EU 2030-ig szóló erdészeti stratégiája sürgeti az EU tagországait, hogy kerüljék a tarvágást (ez Svédországban a fő termelési módszer), mivel az károsítja az ökoszisztémákat. Tarvágás során egy adott erdőterület összes fáját kivágják (így az idősebb fákat is), ezzel károsítják a talajt, és szűkebb keretek közé szorítják a terület biodiverzitását. Svédország közölte: az Európai Bizottságnak nincs olyan szaktudása, hogy megszabják az ország erdészeti stratégiáját.

A zöldek szerint a jobboldali kormány keveset tesz a klímavédelem érdekében

Zöld aktivisták is aggodalmukat fejezték ki, hogy Svédország új konzervatív kormánykoalíciója visszavehet az ország klímavédelmi céljaiból. „Svédország a múltban is élen járt az éghajlat és a környezetvédelem terén, épp ezért tragikus, hogy az elkövetkező, roppant fontos hat hónapban egy olyan jobboldali kormány irányítja az országot és az EU-t, mely biztosan nem fogja előtérbe helyezni az éghajlatvédelem kérdését” – mondta Pär Holmgren zöld képviselő a Politicónak. 

Greta Thunberg svéd klímaaktivista társaival együtt nemrég beperelte országát, amiért az nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás ellen.

forrás: EuroNews

Észrevétel:

Az Euronews cikk eredeti címe: “Tarvágásokkal ritkítja Svédország Európa legnagyobb szén-dioxid-elnyelő erdőit”, ami viszont nem felel meg az írás tartalmának és a svédek véleményével is ellentétes. Úgy tűnik, az újságíró a zöldek hatása alá került. (MM)