A közös érdek mentén megfogalmazott legutóbbi közös levelüket március 12-én küldték el Jessika Roswall, az Európai Bizottság környezetvédelemért, a vízgazdálkodás rezilienciájáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa részére. Az aláírók között van a FAGOSZ és a FABUNIÓ is.

„Tisztelt Roswall Biztos Asszony!

Szeretnénk kifejezni elismerésünket Önnek és kabinetjének az EUDR hatálybalépésének elhalasztása és tartalmi módosítása érdekében tett erőfeszítéseikért. Ezek a lépések fontosak voltak a számos érdekelt fél által azonosított gyakorlati kihívások kezelése szempontjából, és az ágazatban széles körű támogatást kaptak.

Mivel az Európai Bizottságot most felhatalmazták további egyszerűsítési intézkedések előterjesztésére, szeretnénk megosztani az iparági gyakorlatból származó véleményünket. Véleményünk szerint a jelenlegi megbeszélések még nem használják ki teljes mértékben a rendelkezésre álló mozgásteret az adminisztratív terhek hatékony csökkentése érdekében. Aggódunk amiatt, hogy a tavaly év végén elért jogalkotási előrelépés ellenére a rendelet gyakorlati végrehajtása során továbbra is fennmaradhatnak felesleges bonyolultságok.

Ebben az összefüggésben szeretnénk ismételten hangsúlyozni az EUDR további egyszerűsítésének szükségességét:

1. Az első downstream-üzemeltető meghatározása

Egyértelművé kell tenni azoknak a vállalkozásoknak a státuszát, amelyek egyrészt elsőként hoznak forgalomba egy nyersanyagot vagy terméket (pl. az EU-ban székhellyel rendelkező elsődleges termelők vagy első importőrök), másrészt azt egy másik KN-kód alá tartozó termékké dolgozzák fel.

Ha a két műveletet ugyanazon vállalatcsoporton belül két különböző jogi személy végzi, egyértelművé kell tenni, hogy az az egység, amely először hozza forgalomba az árucikket vagy terméket, gazdálkodó, az pedig, amely azt tovább feldolgozza, első láncszemű gazdálkodó, még akkor is, ha a két egység között nem történik tulajdonosváltás.

Ha a két tevékenységet ugyanazon jogi személy végzi, egyértelművé kell tenni, hogy:

1. a vállalat egyszerre gazdálkodó és láncszemű gazdálkodó;

2. a jogi személynek csak azoknak a műveleteknek a tekintetében kell DDS-t benyújtania, amelyekben ő a forgalmazó (első uniós forgalomba hozatal vagy behozatal); és

3. a vállalatnak, amely egyaránt forgalmazó és utólagos forgalmazó, nincs kötelezettsége a hivatkozási számok továbbadására az ügyfeleknek. Ezzel elkerülhető lenne az egyenetlen, struktúrától függő végrehajtás és a hivatkozási számok túlzott továbbadása.

2. A nem kkv-k közé tartozó downstream-üzemeltetők nyilvántartásba vétele

A nem kkv-k közé tartozó downstream-üzemeltetőknek regisztrálniuk kell magukat az EU-információs rendszerben, annak ellenére, hogy már nem kötelesek saját átvilágítási nyilatkozatot benyújtani. Ezt a nyilvántartásba vételi követelményt ezért felül kell vizsgálni és el kell törölni, mivel adminisztratív kötelezettségeket ró a vállalkozásokra anélkül, hogy gyakorlati értéket teremtene.

3. Kötelezettségek megalapozott aggályok esetén

A nem kkv-k közé tartozó downstream-üzemeltetőknek megalapozott aggályok esetén ellenőrizniük kell, hogy a kellő gondosságot gyakorolták-e. A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy a nagyvállalatok továbbra is elvégzik a kellő gondosságot, annak ellenére, hogy formálisan mentesülnek alól. Ez a kötelezettség nem áll teljes összhangban a felülvizsgált EUDR logikájával, és veszélyezteti az adminisztratív terhek tervezett csökkentését. Ezért úgy véljük, hogy további pontosítás vagy kiigazítás lenne helyénvaló. Mindazonáltal a gyanús esetek értékelése és kivizsgálása továbbra is az illetékes hatóságok felelőssége maradjon.

4. A beszállítói státusz ellenőrzése

Hogyan tudja egy vállalat megállapítani, hogy downstream-üzemeltetőnek vagy első downstream-üzemeltetőnek minősül-e?

Az első downstream-üzemeltető fogalmát az ellátási lánc upstream része határozza meg: ugyanaz a vállalat egyszerre több szerepet is betölthet a különböző beszállítók ellátási láncban betöltött szerepétől függően, sőt, ugyanazon beszállítótól érkező szállítások között is változhat, attól függően, hogy az adott beszállító az egyes szállítások ellátási láncában milyen szerepet tölt be (például ugyanaz a beszállító egyszer üzemeltető, máskor pedig első downstream-üzemeltető lehet).

Csak az első downstream-üzemeltetőknek van kötelezettsége az üzemeltetőktől kapott DDS-hivatkozási számok gyűjtésére. A rendelet szövegéből kitűnik, hogy a jogalkotók nem választottak egy proaktívabb követelményt, mint például a „kérés” vagy a „beszerzés”, hanem inkább a passzívabb „gyűjtés” kifejezést, míg a 4. cikk (7) bekezdésében egy aktívabb „megosztási” kötelezettséget róttak az üzemeltetőkre.

Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az első láncszakaszbeli feldolgozó státuszáról való tájékoztatás felelőssége az ellátó láncszakaszbeli szállítót terheli, aki rendelkezik a feldolgozói státusszal. A vállalatokat nem szabad arra kötelezni, hogy proaktívan kérdezzék meg szállítóikat, hogy azok első láncszakaszbeli feldolgozónak vagy láncszakaszbeli feldolgozónak minősülnek-e, és nem tekinthetők felelősnek saját szerepük téves azonosításáért, ha azt a szállító által nyújtott hiányos vagy helytelen információ okozza.

Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az első láncszemű gazdálkodók mikor és milyen körülmények között férhetnek hozzá a gazdálkodó DDS-éhez hivatkozási és ellenőrzési számok segítségével.

5. Az átmeneti rendelkezések módosítása

A jelenlegi átmeneti keret visszamenőleges kötelezettségeket ró a 2023. június 29. előtt jogszerűen termelt fára. Az EUDR-nek való megfelelés nem teljesíthető visszamenőlegesen, és a 2029-ig tartó értékesítési időszak a jelenlegi piaci feltételek mellett irreális. A keretet ezért úgy kell módosítani, hogy a határidő előtt kitermelt, EUTR-nek megfelelő faanyagot további terhek nélkül vagy jelentősen meghosszabbított határidővel továbbra is forgalomba lehessen hozni. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy a 2023. június és 2026. december közötti átmeneti időszakban gyártott érintett termékeket 2029 után is korlátozás nélkül forgalomba lehet hozni.

6. A 24. cikk szerinti korrekciós intézkedések

A 24. cikk olyan korrekciós intézkedéseket ír elő, amelyek reálisan nem alkalmazhatók a komplex, többszintű faipari értékláncokra, különösen a már feldolgozott vagy forgalomba hozott termékek esetében. Ez olyan végrehajtási paradoxont eredményez, amely aláássa az arányosságot és a jogbiztonságot. A Bizottságnak ezért be kell vezetnie az ágazatra szabott, arányos alternatív korrekciós intézkedéseket a rendelet környezetvédelmi céljainak fenntartása mellett a gyakorlati végrehajthatóság biztosítása érdekében.

7. Az erdőirtás kockázatával nem járó harmadik országokból származó behozatalok megkönnyítése

Az EU és kereskedelmi partnerei közötti különböző tárgyalások során 2025-ben engedményeket tettek az EUDR egyszerűsítése érdekében. Jelenlegi formájában azonban nincs egyszerűsítés a benyújtandó adatok mennyiségét illetően, még akkor sem, ha az erdőirtás kockázata alacsony. A kereskedelmi partnerek bevonása vagy a fogalommeghatározások módosítása, pl. a telkekre való hivatkozások tekintetében, itt fontos engedményeket jelenthet, és segíthet a kereskedelmi konfliktusok megelőzésében, mielőtt azok kialakulnának.

Kérjük, válaszoljon az Osztrák Faipari Szövetségnek, Schwarzenbergplatz 4, 1030 Bécs, Ausztria, office@holzindustrie.at, Cégjegyzékszám: 968470099863-39

Ezek a módosítások lehetővé tennék, hogy a felülvizsgált EUDR teljes mértékben megvalósítsa a felesleges bürokrácia csökkentésére irányuló célkitűzését. Véleményünk szerint ezek elsősorban technikai vagy szerkesztési pontosításokat jelentenek, nem pedig a rendelet lényegi módosításait. Ugyanakkor a vállalatok számára rendkívül fontosak a mindennapi gyakorlatban.

Őszintén köszönjük, hogy továbbra is figyelmet fordít erre a kérdésre, és további kérdések vagy megbeszélések esetén állunk rendelkezésére és kabinetének rendelkezésére. Nagyon örülnénk, ha folytathatnánk ezt a párbeszédet.”

forrás: FAGOSZ

2026. február 6-án az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai miniszterei Lefkosia Filoxenia Konferenciaközpontjában tartottak informális miniszteri találkozót, amelynek elnöke Dr. Maria Panayiotou, a Ciprusi Köztársaság mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi minisztere volt.

A találkozón részt vett Jessika Roswall, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa, valamint Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság éghajlat-, nettó nulla és tiszta növekedésért felelős biztosa is. Ez rávilágított a Tanács elnöksége és az Európai Bizottság közötti szoros együttműködésre az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai prioritásainak előmozdításában.

Február 5-én a miniszterek és a küldöttek részt vettek egy helyszíni látogatáson a Delikipos Közösségi Parkban, ahol bemutatták Ciprus egyedi módszerét a fák által megkötött szén-dioxid mennyiségének számszerűsítésére. A látogatás rámutatott arra, hogy a tudományos ismeretek, az innováció és az átlátható adatok hogyan támogathatják a hiteles éghajlat-politikai intézkedéseket és a tájékozott politikai döntéshozatalt.

A Lefkosia-ban tartott informális találkozón a megbeszélések három egymással összefüggő politikai területre összpontosultak. Az első munkamenet során a miniszterek megvizsgálták, hogyan lehetne jobban összehangolni a jogalkotást és a finanszírozást az Európai Unió egész területén az éghajlatváltozással és a vízzel kapcsolatos reziliencia erősítése érdekében. Ez rávilágított az éghajlatváltozás, különösen a vízhiány hatásainak növekvő gazdasági és biztonsági következményeire, valamint egy olyan koherens, ágazatközi megközelítés szükségességére, amely összekapcsolja az uniós politikákat, a finanszírozási eszközöket és a nemzeti intézkedéseket.

Különös hangsúlyt fektettek a közelgő „integrált éghajlati reziliencia keret” és a nemrégiben közzétett uniós vízreziliencia-stratégia hatékony végrehajtására, figyelmet fordítva a sebezhető régiók és tagállamok igényeire.

„Az éghajlati és vízreziliencia az európai válasz középpontjában áll a mai kihívásokra. A feladat az, hogy a közös törekvéseket koherens politikákká és konkrét intézkedésekké alakítsuk, erősítve Európa versenyképességét, stratégiai autonómiáját és globális hitelességét.”

nyilatkozta Maria Panayiotou Ciprusi Köztársaság mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi minisztere

A második munkamenet arra összpontosított, hogy hogyan lehetne erősíteni az EU hatékonyságát a nemzetközi éghajlat-tárgyalásokon. A miniszterek átgondolták a legutóbbi COP-folyamatokból levont tanulságokat, kiemelve egy stratégiaibb és összehangoltabb EU-megközelítés fontosságát. A megbeszélés során hangsúlyozták a tartós éghajlat-diplomácia és a korai koalícióépítés fontosságát, valamint az EU külpolitikai eszközeinek – többek között a kereskedelem, a pénzügyek, a fejlesztési együttműködés és a tudományos partnerségek – jobb kihasználását, hogy az ambíciókat kézzelfogható, megvalósítható eredményekké alakítsák.

Az EU miniszterei megállapodtak a körforgásos gazdaságról és a fenntartható versenyképességről

Az utolsó munkamenet során a miniszterek megvitatták a közelgő körforgásos gazdaságról szóló törvényre és a Bizottság nemrégiben közzétett téli csomagjára vonatkozó elvárásaikat. A megbeszélés középpontjában a másodlagos nyersanyagok egységes piacának megerősítése, az EU újrahasznosító iparában tapasztalható tisztességtelen verseny elleni küzdelem és a meglévő finanszírozási hiányok áthidalásához szükséges beruházások vonzása állt. A miniszterek hangsúlyozták a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikák szerepét a versenyképesség javításában, a stratégiai függőségek csökkentésében és az EU rezilienciára és stratégiai autonómiára vonatkozó tágabb céljainak támogatásában.

A megbeszélések széles körű konszenzussal zárultak az EU szintű koordináció értékéről a közös környezeti és éghajlati kihívások kezelésében, a nemzeti hatáskörök teljes tiszteletben tartása mellett. A miniszterek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az ambíciókat a végrehajtással összhangba hozzák, hogy az ellenálló képesség, a versenyképesség és a globális hitelesség egymást erősítsék mind az EU belső politikáiban, mind az Unió külső tevékenységében.

Fotók és videó

Az eseményről készült fotók a ciprusi elnökség Flickr-fiókján tekinthetők meg.

forrás: Cyprus Presidency

A Bizottság ma célzott megoldásokat javasolt a vállalatok, a globális érdekelt felek, a harmadik országok és a tagállamok támogatására az EU erdőirtási rendeletének (EUDR) zökkenőmentes végrehajtása érdekében.

A mai javaslattal a Bizottság biztosítani kívánja, hogy az informatikai rendszer teljes mértékben működőképes legyen, hogy az EU hozzájárulhasson az erdőirtás elleni küzdelem globális kihívásának megoldásához. Ugyanakkor a javaslat egyszerűsíti a jelentéstételi kötelezettségeket, különösen a világ alacsony kockázatú országaiból származó mikro- és kis elsődleges piaci szereplők számára, miközben megőrzi a hatékony nyomonkövetési mechanizmust.

Az EUDR az erdőirtás elleni küzdelem egyik legfontosabb kezdeményezése. A Bizottság elkötelezett céljainak megvalósítása mellett.

Főbb intézkedések

Figyelembe véve az érdekelt felek visszajelzéseit a Bizottság egész éven át tartó egyszerűsítési erőfeszítései keretében, a Bizottság javaslata célzott egyszerűsítéseket vezet be a következőkre vonatkozó kötelezettségek csökkentése érdekében:

• Azok a gazdasági szereplők és kereskedők, akik az EUDR hatálya alá tartozó termékeket forgalmazzák, miután azok az EU piacára kerültek. Ezek lehetnek például kiskereskedők vagy nagy EU-s gyártó vállalatok. Ezek a vállalatok a vonatkozó értékláncok downstream részében működnek. Az upstream gazdasági szereplők továbbra is kötelesek a kellő gondosság elvét alkalmazni.
• Mikro- és kis méretű elsődleges feldolgozók alacsony kockázatú országokból világszerte, akik áruikat közvetlenül az európai piacon értékesítik. Ezek az EU-ban a mezőgazdasági és erdészeti termelők közel 100%-át fedik le.

Az informatikai rendszer hatékonyabb használata érdekében a Bizottság javasolja, hogy a downstream üzemeltetők és kereskedők ne legyenek többé kötelesek kellő gondossággal eljárásról szóló nyilatkozatot (DDS) benyújtani. Ezzel az egyszerűsítéssel csak egy bejelentés lesz szükséges az EUDR informatikai rendszerben a piacra lépéskor az egész ellátási lánc tekintetében. A jelentéstételi kötelezettségek és a felelősség azokra a gazdasági szereplőkre összpontosulna, akik elsőként hoznak forgalomba termékeket. Például a kakaóbabok esetében csak egy átvilágítási nyilatkozatot kellene benyújtania az EU piacára forgalmazó importőrnek, de a csokoládétermékek downstream gyártóinak nem kellene új átvilágítási nyilatkozatot benyújtaniuk az informatikai rendszerben.

A ma javasolt jelentős egyszerűsítéssel a mikro- és kis elsődleges piaci szereplők csak egy egyszerű, egyszeri nyilatkozatot nyújtanak be az EUDR informatikai rendszerébe. Ha az információ már rendelkezésre áll, például egy tagállami adatbázisban, a piaci szereplőknek maguknak nem kell semmilyen intézkedést tenniük az informatikai rendszerben. Ez az egyszerűsítés felváltja a gondossági nyilatkozatok rendszeres benyújtásának korábbi követelményét.

Átmeneti időszak a vállalatok számára az informatikai rendszer megerősítésére

A Bizottság emellett átmeneti időszakokat is javasol a zökkenőmentes átállás és az informatikai rendszer megerősítése érdekében.

Konkrétan ez azt jelenti, hogy az EUDR 2026. december 30-án lép hatályba a mikro- és kisvállalkozások számára. A nagy- és középvállalkozások esetében a dátum továbbra is 2025. december 30. marad, de a szabályok fokozatos bevezetésének biztosítása érdekében hat hónapos türelmi időszakot kapnak az ellenőrzések és a végrehajtás tekintetében.

A Bizottság a jogszabályban előírtaknak megfelelően az érdekelt felekkel szoros együttműködésben telepíti az informatikai rendszert, amelynek bevezetése 2024 decemberében történt. E párbeszéd keretében az előre jelzett műveletek számára és a gazdasági szereplők és az informatikai rendszer közötti interakciókra vonatkozó új előrejelzések az informatikai rendszerre nehezedő terhelés jelentős újragondolásához vezettek, amely a vártnál sokkal nagyobbnak bizonyult. A rendszernek képesnek kell lennie a törvény hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, valamennyi gazdasági szereplő által benyújtott átvilágítási nyilatkozatok feldolgozására.

Az új hatálybalépési időpontok, valamint a szállítói lánc szereplőinek kötelezettségeinek egyszerűsítése együttesen biztosítják, hogy az informatikai rendszer képes legyen fenntartani a várható terhelés szintjét.

A Bizottság vészhelyzeti terveken is dolgozik, hogy a gazdasági szereplők teljesíthessék az előírt kötelezettségeiket, amennyiben a jogalkotók nem fogadják el időben ezt a jogalkotási javaslatot, amely esetben az EUDR 2025. december 30-án lép hatályba.

Következő lépések

Az Európai Parlament és a Tanács most megvitatja a Bizottság javaslatát. A célzott módosítást hivatalosan is el kell fogadniuk az EU erdőirtási rendeletének hatálybalépése előtt.

A Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy 2025 végéig gyorsan fogadják el a végrehajtási időszak meghosszabbítására irányuló javaslatot.

Háttér

Az EU erdőirtási rendelete célja annak biztosítása, hogy az EU piacára kerülő egyes kulcsfontosságú áruk ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz és az erdők állapotromlásához az EU-ban és a világ más részein. Az erdőirtás és az erdők állapotromlása a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének fontos mozgatórugói – ez a két legfontosabb környezeti kihívás korunkban. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő – az Európai Unió területénél nagyobb terület – veszett el az erdőirtás következtében. A 2015–2020 közötti erdőirtási arányok alapján minden percben a brüsszeli Európai Parlamentet határoló Parc Léopold területének háromszorosát veszítjük el.

Az EUDR 2023. júniusi hatálybalépése óta a Bizottság folyamatosan együttműködik az érdekelt felekkel annak érdekében, hogy az EUDR végrehajtása egyszerű, méltányos és költséghatékony legyen. Az elmúlt években a Bizottság az EUDR alkalmazásához szükséges összes infrastruktúra létrehozására összpontosított, nevezetesen a 2025 áprilisában közzétett kiegészítő útmutató és gyakran ismételt kérdések (GYIK) dokumentumok, valamint a 2025 májusában közzétett benchmarking végrehajtási rendelet révén.

A Bizottság emellett egyszerűsítési erőfeszítéseket tett különböző szempontokból, amelyek becslések szerint 30%-kal csökkentenék a vállalatok adminisztratív költségeit és terheit.

2024 decemberében az Európai Unió 12 hónapos további bevezetési időszakot biztosított, így a jogszabály 2025. december 30-án lép hatályba a nagy- és középvállalkozások számára, 2026. június 30-án pedig a mikrovállalkozások és kisvállalkozások számára.

Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átállásért felelős ügyvezető alelnök így kommentálta: „Ez a megközelítés biztonságot és stabilitást nyújt, és egyszerűsíti a nyomonkövetési folyamatot a mikro- és kisvállalkozások számára, amelyek egyénileg alig jelentenek kockázatot, de együttesen kritikus adatokat szolgáltatnak az általános nyomon-követhetőség fenntartásához. Világos végrehajtási ütemtervet kínálunk, amely biztosítja, hogy a rendelet zökkenőmentesen lépjen hatályba az év végén, lehetővé téve a nagyvállalkozások számára a fokozatos alkalmazkodást, miközben a mikro- és kisvállalkozásoknak több időt adunk a kiigazodásra.”

Jessika Roswall, környezetvédelmi, vízügyi reziliencia és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos rövid kommentárja a javaslathoz:
„Ma olyan csomagot mutatunk be, amely válaszol a valós végrehajtási kihívásokra. Ez a csomag egyszerűsíti a szabályokat, különösen a kisgazdák és a kisvállalkozások számára, miközben megőrzi Európa globális vezető szerepét az erdőirtás elleni küzdelemben. Nem az ambíciók csökkentéséről van szó, hanem arról, hogy a szabályok jobban és okosabban működjenek, mert a hatékony végrehajtás fontos.”

forrás: EurópaiBizottság sajtóközleménye / Euroactiv