Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2026. március 9.

-> 22 476 hektár terület égett le az év eleje óta. -> Ez az érték alacsonyabb, mint az elmúlt 20 év (2006–2025) során ebben az évszakban rögzített 24 458 hektáros átlag.
(2025: eddig a napig a leégett terület 75 212 hektár volt)
-> 151 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2025: eddig a napig a tüzek száma 298 volt)
-> 0 millió tonna az idén kibocsátott CO2.
(2025: eddig a napig a CO2-kibocsátás 1,44 millió tonna volt)
-> Magyarországról idén eddig 1 tűzesetet jelez (99 hektárnyi területtel) a rendszer.
(2025. egész évben összesen: 6 eset, 666 hektáron).
lásd ->https://forest-fire.emergency.copernicus.eu/apps/effis.statistics/estimates/HUN

Az adatokat nyárig havonta, aztán minden kedden frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

forrás: EFFIS

Az Egyesült Királyságot figyelmeztették, hogy „veszélyesen felkészületlen” a tűzvészek, az áradások és a klímaválság szélesebb körű hatásainak növekvő fenyegetésére – a szakértők „azonnali” beruházásokat sürgetnek.

A Global Wildfire Information System becslései szerint január és november között a tűzvészek az Egyesült Királyságban elképesztő 47 179 hektárt égettek fel.

Ez a legnagyobb terület, amelyet a 2012-ben indult megfigyelések óta bármelyik évben felmértek, és kétszerese a rekordot döntő, 2022-es nyáron leégett területnek, amikor a Met Office megállapította, hogy a klímaváltozás hatására a súlyos tűzvészek valószínűsége hatszorosára nőtt.

A klímaváltozás „káros hatásainak korlátozása”

A rekordszámú tűzvész miatt felhívták a brit kormányt, hogy sürgősen csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, és így „korlátozza a klímaváltozás káros hatásait”.

A brit tűzoltókat és irányító személyzetet képviselő Tűzoltó Szakszervezet figyelmeztet, hogy a „nagyon magas” tűzveszélyű napok száma 2050-re megháromszorozódik, 2080-ra pedig több mint ötszörösére nő, ha a globális felmelegedés tovább gyorsul.

Az intenzív esőzések kockázata is meredeken emelkedik, ami „most és a jövőben” is komoly árvízveszélyt jelent az egész országban. Éppen a hétvégén a Claudia vihar súlyos áradásokat okozott Wales és Anglia egyes részein, és legalább egy súlyos balesetet jelentettek.

A szakszervezet ezért levelet írt Rachel Reeves pénzügyminiszternek és Ed Miliband energia- és éghajlatváltozási miniszternek, amelyben sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy hajtson végre országos stratégiát a tűzoltó- és mentőszolgálatok felkészítésére a „gyorsuló éghajlati válságra”.

Az Egyesült Királyság költségvetési megszorításai

„A tűzoltóság és a mentőszolgálat 2010 óta közel 12 000 tűzoltót veszített, ami az álláshelyek ötödének felel meg” – áll a levélben, amelyet a Greenpeace, a Tax Justice UK és a Friends of the Earth is aláírt.

„A központi kormányzati finanszírozás csak készpénzben 30 százalékkal csökkent, de reálértékben ennél sokkal többel.”

A szakszervezet szerint ez oda vezetett, hogy sok szolgálatnak kell szembenéznie felszereléshiánnyal, alulméretezett irányítótermekkel és „elégtelen” védőfelszereléssel.

Augusztusban 17 tűzoltó- és mentőszolgálatot hívtak segítségül a Greater Manchesterből, hogy reagáljanak egy tűzvészre Holt Heathben, Dorsetben (kb. 363 km-re).

Sok tűzoltó, aki az eseményre reagált, nem rendelkezett speciális tűzvész elleni védőfelszereléssel, ami miatt fokozottan ki voltak téve hőguta, kimerültség és égési sérülések kockázatának.

A beruházások csökkentésének egyértelmű nehézségei ellenére a szakszervezet szerint az idei helyi önkormányzati megállapodás további csökkentéseket irányoz elő.

„A Nemzeti Tűzoltóparancsnokok Tanácsának (NFCC) modellezése szerint további 102 millió font [körülbelül 116 millió euró] csökkenthető a költségvetési hiány pótlására, ami csökkenti a tűzoltóságok képességét a súlyos eseményekre való reagálásra” – áll a levélben.

A Lakásügyi, Közösségi és Helyi Önkormányzati Minisztérium szóvivője az Euronews Greennek elmondta: „Tisztában vagyunk a tűzvészek és az árvizek által a közösségekre jelentett kockázattal, ezért határozott lépéseket teszünk annak biztosítása érdekében, hogy a tűzoltóságok és a nemzeti szervek képesek legyenek kezelni és reagálni a vészhelyzetekre.

Ez magában foglalja egy nemzeti tűzvész-tanácsadó finanszírozását, aki támogatja a tűzvészekre adott összehangoltabb reagálást, valamint annak biztosítását, hogy a mentőszolgálatok rendelkezzenek a közbiztonság fenntartásához szükséges erőforrásokkal.”

Tűzvészek Európában

Európa szárazföldjén a helyzet ugyanolyan borús, az EU-ban eddig több mint millió hektárterület lobbant lángra ebben az évben.

Ez négyszerese a tavalyi területnek, és meghaladja Korzika teljes területét.

Összesen több mint 1800 erdőtüzet jelentettek, amelyek több mint 38 millió tonna CO₂-t bocsátottak ki. Az EU 27 tagállama közül csak Csehország, Észtország, Litvánia, Luxemburg és Málta nem jelentett erdőtüzet 2025-ben.

A klímaváltozás a felelős?

„A legtöbb tűz, amelyet figyelemmel kísértünk és megfigyeltünk, olyan területeken keletkezett, ahol az éghajlati anomáliák miatt az átlagosnál sokkal szárazabb és melegebb volt az időjárás” – mondta Mark Parrington, az Európai Középtávú Időjárási Központ tudósa az Euronewsnak.

A szakértő arra figyelmeztet, hogy amikor forró, száraz szél fúj, a tűz „nagyon gyorsan” nagy területen terjedhet és „nagyon intenzívvé” válhat.

Portugália és Spanyolország egyaránt rekordot döntő tűzvészeket élt át ezen a nyáron, amelyek az EU-ban bekövetkezett pusztítás több mint kétharmadát tették ki, és amelyeket a 40 °C feletti hőmérséklet és az erős szél táplált.

A World Weather Attribution (WWA) kutatása szerint ezek a halálos tűzvészek körülbelül 40-szer nagyobb valószínűséggel következtek be a klímaváltozás miatt.

„Minden egyes foknyi felmelegedéssel a szélsőséges, hosszan tartó hőhullámok tovább fokozódnak, növelve az olyan hatalmas tűzvészek kialakulásának esélyét, mint amelyek az Ibériai-félsziget hatalmas területeit égették le” – figyelmeztet Dr. Clair Barnes, az Imperial College London Környezetpolitikai Központjának kutatója.

Elég pénzt fordít az EU a tűzvészek leküzdésére?

2022 és 2023 között az EU kormányai 8,5 százalékkal növelték a tűzvédelmi szolgáltatásokra fordított kiadásokat, amelyek így 40,6 milliárd eurót tettek ki.

Az európai szakszervezetek azonban úgy vélik, hogy ez messze nem elég, tekintettel a klímaváltozással kapcsolatos növekvő fenyegetésekre.

„Mivel a klímaváltozás miatt egyre több tűz és árvíz történik, nem állhatunk meg a költségvetés növelésében” – mondta Jan Willem Goudriaa, az EPSU főtitkára.

„Most van itt az ideje, hogy jelentősen növeljük az állami beruházásokat az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a tűzoltóság, a polgári védelem és a megelőzés területén.”

Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország foglalkoztatja a legtöbb hivatásos tűzoltót, mindegyik országban 42 100 és 61 700 tűzoltó között. 2024-ben azonban Portugália 6 százalékkal csökkentette a létszámukat.

forrás: EuroNews

A brazíliai COP30 klímakonferencia előtt nyilvánosságra hozott dokumentum szerint Európa, Észak-Amerika, a Kaukázus és Közép-Ázsia erdei egyre kevésbé képesek elnyelni a légkör szén-dioxidját. A szervezet felhívja a figyelmet, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, eljöhet az a fordulópont, amikor ezek az erdők több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek.

Az északi félteke erdői jelenleg ellensúlyozzák az emberi tevékenységből – fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és erdőirtásból – származó kibocsátások jelentős részét, és a világ teljes, szén-dioxidban megkötött szénkészletének mintegy felét tárolják.

„Az üzenet egyértelmű: az éghajlati vészhelyzet komoly veszélybe sodorhatja az elmúlt három évtizedben elért eredményeket” – mondja Tatiana Molcean, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára.

A jelentés kiemeli, hogy különösen veszélyeztetettek az északi sarkkör mentén elterülő tűlevelű erdők, amelyek a Föld ősi, természetes állapotú erdeinek csaknem felét alkotják. Ezek az erdőségek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg és tárolnak, de az emelkedő hőmérséklet, a gyakori tűzvészek, a kártevők és az aszály egyre nagyobb kockázatot jelentenek rájuk nézve.

Az ENSZ adatai szerint a világ erdeinek több mint 42 százaléka az északi féltekén található, és itt terül el az ősi, érintetlen erdők közel fele is, amelyek egyre inkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A jelentés az Európai Unió Közös Kutatóközpontja (JRC) által készített tanulmányra is hivatkozik, amely szerint Európa erdei 2020 és 2022 között évente mintegy egyharmaddal kevesebb szén-dioxidot nyeltek el, mint 2010 és 2014 között.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük a bolygó legerősebb természetes védelmét” – hangsúlyozza Molcean, hozzátéve, hogy „a tűzvészek és az aszályok növekvő gyakorisága kritikus fordulópont felé sodorja az erdőket”.

forrás: HVG

Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2025. szeptember 30.

-> 1 025 224 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2024: a leégett terület 377 027 hektár volt)
-> 2 128 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2024: a tüzek száma 1 1497 volt)
-> 41,83 millió tonna az idén kibocsátott CO2.
(2024: a CO2-kibocsátás 18,33 millió tonna volt)
-> Magyarországról idén eddig 6 tűzesetet (666 hektárnyi területtel) jelez ma a rendszer.
(2024-ben összesen: 4 eset, 1141 hektáron).

Az adatokat minden kedden frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

forrás: EFFIS

Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2025. szeptember 23.

-> 1 015 084 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2024: a leégett terület 368 891 hektár volt)
-> 2 076 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2024: a tüzek száma 1 489 volt)
-> 41,24 millió tonna az idén kibocsátott CO2.
(2024: a CO2-kibocsátás 17,96 millió tonna volt)
-> Magyarországról idén eddig 6 tűzesetet (666 hektárnyi területtel) jelez ma a rendszer.
(2024-ben összesen: 4 eset, 1141 hektáron).

Az adatokat minden kedden frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

forrás: EFFIS

Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2025. szeptember 16.

-> 1 003 978 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2024: a leégett terület 272 683 hektár volt)
-> 2 024 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2024: a tüzek száma 1 408 volt)
-> 40,25 millió tonna az idén kibocsátott CO2.
(2024: a CO2-kibocsátás 13,21 millió tonna volt)
-> Magyarországról idén eddig 6 tűzesetet (666 hektárnyi területtel) jelez ma a rendszer.
(2024-ben összesen: 4 eset, 1141 hektáron).

Az adatokat minden kedden frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

forrás: EFFIS

Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2025. szeptember 9.

-> 994 363 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2024: a leégett terület 238 574 hektár volt)
-> 1 990 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2024: a tüzek száma 1 369 volt)
-> 39,97 millió tonna az idén kibocsátott CO2.
(2024: a CO2-kibocsátás 12,57 millió tonna volt)
-> Magyarországról idén eddig 6 tűzesetet (666 hektárnyi területtel) jelez ma a rendszer.
(2024-ben összesen: 4 eset, 1141 hektáron).

Az adatokat minden kedden frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

forrás: EFFIS

Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2025. augusztus 12.

-> 409 220 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2024: a leégett terület 188 643 hektár volt)
-> 1599 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2024: a tüzek száma 1 089 volt)
-> 13,47 millió tonna az idén kibocsátott CO2.
(2024: a CO2-kibocsátás 9,591 millió tonna volt)
-> Magyarországról idén eddig 5 tűzesetet (616 hektárnyi területtel) jelez ma a rendszer.
(2024-ben összesen: 4 eset, 1141 hektáron).

Az adatokat minden kedden frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

EFFIS

A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2020 és 2022 között az európai erdők évente csak 332 millió tonna CO₂-t nyeltek el – ez közel harmadával kevesebb, mint a 2010–2014 közötti időszakban. A kutatást az EU független tudományos kutatószervezete, a Joint Research Centre vezette.

„Ez a trend, párosulva az európai erdők csökkenő klímaellenálló képességével, azt jelzi, hogy az EU klímacéljai komoly kockázatba kerülhetnek” – áll a tanulmányban.

Az erdők szerepe kulcsfontosságú

Az EU jelenlegi tervei szerint az erdőknek több százmillió tonna szén-dioxidot kellene megkötniük, hogy ellensúlyozzák az ipari kibocsátásokat. Ma az erdők és a mezőgazdasági földek az éves uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 6%-át ellensúlyozzák – ez 2 százalékponttal kevesebb, mint amennyire az EU-nak szüksége lenne a céljai teljesítéséhez. Ráadásul a rés elvárhatóan tovább nő 2030-ra.

„Az, hogy az erdőktől várjuk a klímacélok teljesítését, túlzottan optimista gondolkodás” – véli Agustín Rubio Sánchez, a Madridi Műszaki Egyetem ökológia- és talajtudomány-professzora.

„Az erdők segíthetnek, de nem szabad számokkal tervezni velük, mintha fix mérlegszereplők lennének” – tette hozzá.

Kiszámíthatatlan veszélyek, politikai dilemmák

Az EU tagállamai jelenleg is tárgyalnak a 2040-re tervezett új, jogilag kötelező klímacélokról, amelyekben jelentős szerepet szánnak az erdőknek a nem csökkenthető ipari kibocsátások ellensúlyozására. Azonban egyre több döntéshozó ismeri el: ez lehet, hogy nem megvalósítható.

„Mit tehetünk, ha olyan tényezők veszélyeztetik az erdőket, amelyekre kormányként nincs befolyásunk – mint az erdőtüzek vagy az aszály?” – tette fel a kérdést Romina Pourmokhtari, Svédország környezetvédelmi minisztere egy sajtótájékoztatón.

Mi a megoldás?

Bár sok veszély valóban a klímaváltozás következménye, a tanulmány szerint vannak kezelhető kockázatok is: a túlzott fakitermelés visszafogása, ellenállóbb, fajgazdagabb erdők telepítése, a természetes tűzvédelmi zónák kialakítása.

Ezek a lépések növelhetik az erdők szénmegkötő képességét, és ellenállóbbá válhatmak az időjárási szélsőségekkel és a kártevőkkel szemben.

Európa erdői már nem tudják teljesíteni azt a kulcsszerepet, amit az EU klímastratégiája nekik szánt. A visszaesés nemcsak ökoszisztémák pusztulását, hanem a klímapolitika megingását is jelenti. A következő években a döntéshozóknak újra kell gondolniuk: valóban támaszkodhatunk-e ennyire az erdőkre – vagy ideje sokkal erőteljesebb kibocsátáscsökkentésre törekedni máshol is.

Forrás: Reuters / MagyarMezőgazdaság

Az erdőtüzek helyzete az EU-ban – aktualizált változat: 2025. július 22.

-> 237 153 hektár terület égett le az év eleje óta.
(2024: a leégett terület 133 320 hektár volt)
-> 1250 tűzesetet észleltek eddig az idén.
(2024: a tüzek száma 861 volt)
-> 8,24 millió tonna az idén kibocsátott CO2.
(2024: a CO2-kibocsátás 6,71 millió tonna volt)
-> Magyarországról idén 3 tűzesetet (267 hektárnyi területtel) jelez ma a rendszer.
(2024: 4 eset, 1141 hektáron).

Az adatokat minden kedden frissítik. Az EFFIS-ben feltérképezett és itt bemutatott tüzek körülbelül 30 hektár vagy annál nagyobb területet érintenek, és magukban foglalhatnak olyan tüzeket is, amelyeket növényzetgazdálkodási célból szándékosan okoztak.

EFFIS