A miniszterelnök 36/2026. (VI. 12.) ME határozata helyettes államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról, valamint helyettes államtitkárok felmentéséről és helyettes államtitkárok kinevezéséről

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (7) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva, a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel – az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter javaslatára – megállapítom, hogy
Balczó Bertalan,
dr. Felkai Beáta Olga,
dr. Kovács Zita,
Mocz András,
dr. Ökrös Oszkár,
dr. Petneházi-Tóth Judit,
dr. Szabó Balázs,
dr. Szeiler Orsolya,
Szigeti Szabolcs és
Tarpataki Tamás
– 2026. május 13. napjától – az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárai,

valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján és 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter javaslatára
dr. Felkai Beáta Olgát,
dr. Kovács Zitát,
dr. Ökrös Oszkárt,
dr. Szabó Balázst,
Szigeti Szabolcsot és
Tarpataki Tamást
az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárait e tisztségükből – 2026. június 13-ai hatállyal –
felmentem, egyidejűleg

dr. Gál Bencét,
dr. Horváth Mihályt,
dr. Juhász Anikót,
dr. Komlósyné dr. Szabó Melindát,
dr. Tóth-Kurmai Viktóriát és
Vaspöri Esztert
– 2026. június 14-ei hatállyal –,
Huzsvai Dórát
– 2026. július 1-jei hatállyal –
az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkárává
kinevezem.

Magyar Péter s. k., miniszterelnök

forrás: Magyar Közlöny / Nemzeti Jogszabálytár

2021-ben a biomassza-alapú gazdaság az Európai Unió GDP-jének 5%-át tette ki, amely 2300 milliárd eurót ért el, és ebből a biomassza-alapú iparágak 720 milliárd euróval részesedtek.

A BIC meghatározó partner az iparág európai bővítésének elősegítésében. A BIC magyarországi országjelentése feltérképezi az ország biomassza alapú növekedési lehetőségeit, különösen a kiaknázatlan és alulhasznosított biológiai erőforrásokat. Magyarország teljes területének megközelítőleg 55 százalékát mezőgazdasági célokra használják, ami az egyik legmagasabb arány az EU tagállamai között, így jelentős erőforrást kínál a biomassza alapú értékláncok számára.

Ez a jelentés segít az alacsony vagy semmilyen értékkel nem rendelkező mellék- és hulladék áramok lehetséges hasznosításának beazonosításában, új lehetőségeket kínálva az alapanyag-termelő ágazatok, az élelmiszeripar, a kék bioökonómia, a biológiai alapú vegyi anyagok, valamint a gyógyszeripar számára.

A biomassza-alapú iparágak fejlesztése Magyarországon lehetőséget kínál a hazai és külföldi befektetések számára egy olyan időszakban, amikor a zöld növekedés kiemelten szerepel az EU napirendjén.

Emellett az EU továbbra is törekszik arra, hogy növelje az innovációban és kutatásban való részvételt a BIOEAST-országok – köztük Magyarország – körében.

„A magyarországi biomassza értéknövelésére, a marginális földterületek jobb hasznosítására és a hulladékáramok új, értéknövelt termékekké történő átalakítására irányuló beruházások kiemelt prioritást jelentenek Magyarország és az Agrárminisztérium számára. A biomassza-alapú gazdaság ezt a lehetőséget kínálja, és e jelentés segítségével célunk, hogy támogassuk a beruházások irányának meghatározását, fokozzuk az érintettek bevonását, és új lehetőségeket nyissunk a magyar mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, akvakultúra és élelmiszeripar számára a biogyártás felé vezető úton” – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

forrás: AM Sajtóiroda

A megvitatott napirendi pontok

Az ülés John Bell (Kutatás és Innováció Főigazgatóság) és Diego Canga Fano (Agrár és Élelmiszer Főigazgatóság) nyitó beszédéivel kezdődött, akik beszámoltak a legfrissebb és várható európai szakpolitikai fejleményekről. Hangsúlyozták az Európai Bizottság elkötelezettségét a fenntartható mezőgazdaság és bioökonómiai kezdeményezések előmozdítása iránt. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára és Kovács Barna, a BIOEAST főtitkára kiemelte a magyar elnökség eredményeit és prioritásait, különös tekintettel a mezőgazdasági szakpolitikai kihívások kezelésére és a kutatási együttműködések erősítésére. A jövőre tekintve, Justyna Cieslikowska a lengyel agrárminisztérium nevében ismertette a lengyel elnökség terveit, hangsúlyozva az agrár-élelmiszeriparhoz kapcsolódó innováció és fenntarthatóság iránti fókuszt.

A közép- és kelet-európai biomassza potenciál feltárása

Az ülés jelentős része a bioökonómia lehetőségeinek vizsgálatára összpontosított. Petra Berkhout, a Wageningen Egyetem képviseletében bemutatta a Mansholt-jelentést: „Öt dilemma Európa földhasználatának jövőjéről”, amely a fenntarthatósági célok keretében az európai földhasználati döntések összetettségét elemzi. Ezt követően Peter Wehrheim (Kutatás és Innováció Főigazgatóság) kitekintést nyújtott a biomassza hasznosítás jelenlegi állapotáról Közép- és Kelet-Európában, amely élénk vitát váltott ki a delegáltak között a biomassza alapú gazdaságot érintő kihívásokról és ezek jobb kiaknázásának lehetőségeiről.

Új uniós szakpolitikai keret a mezőgazdasági kutatás és innováció számára

Diego Canga Fano, az Agrár és Élelmiszer Főigazgatóság főigazgató-helyettese bemutatta az uniós politikai prioritásokat, és beszámolt az EU mezőgazdasága és élelmeiszer-rendszer jövőjére vonatkozó stratégiai párbeszédről. Méltatta a BIOEAST (www.bioeast.eu) kezdeményezés Közép- és Kelet Európában betöltött szerepét. Az ülés során a tagállamok ismertették saját nemzeti prioritásaikat.

A jövőre vonatkozóan

A 41. SCAR budapesti plenáris ülés jelentős lépést jelent a közép és keleteurópai agrárgazdasághoz kapcsolódó kutatás fenntarthatósági és innovációs céljainak meghatározásában, és az európai célokkal való összehangolásában. A magyar elnökség fontos prioritása került megvitatásra. A következő ülésre 2025. június 11.-én, Varsóban kerül sor a lengyel elnökség égisze alatt, ahol a megbeszélések tovább folytatódnak.

Ha további információkra van szüksége az SCAR tevékenységéről, látogassa meg a hivatalos SCAR weboldalt: https://scar-europe.org.

Az 1974-ben létrehozott SCAR az Európai Bizottság (EB) és a tagállamok egyik legfontosabb tanácsadó testülete. Elsődleges feladata stratégiai iránymutatás a kutatás és innováció (K+I) területén, reagálva az Európa mezőgazdaságát, halászatát, erdészetét, valamint tágabb értelemben az élelmiszerláncokat és a bioökonómiát érintő kihívásokra.

Az SCAR három területen játszik kulcsszerepet az Európai Kutatási Térség formálásában:

• Stratégiai szakpolitikai tanácsadás: Közösen alakított vélemények nyújtása, amelyek az európai kezdeményezések, mint például az Európai Partnerségek és Missziók, illetve a Horizont Európa program fejlesztését segítik.
• Előrelátási tevékenységek: Olyan közös gyakorlatok végzése, amelyek előre jelzik és modellezik a jövőbeli kihívásokat és a lehetséges K+I menetrendet, hozzájárulva az EU Kutatási és Innovációs Keretprogram jövőbeli irányainak meghatározáshoz.
• Kutatási programok koordinálása: Stratégiai és együttműködési munkacsoportokon keresztül elősegíti a nemzeti és európai K+I programok összehangolását, fokozva a tagállamok közötti együttműködést és információcserét.

forrás: HU24EU

Juhász Anikó kiemelte, hogy várhatóan 2024 nyarán jelennek meg az „Egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása” és az „Új tanácsadási szolgáltatás indítása” című pályázati felhívások. A felhívások kedvezményezettjei – az eddigi kör kibővítésével – az egyéni szaktanácsadók és tanácsadó szervezetek mellett immár a szakmai-, szakmaközi és tenyésztő szervezetek is, amennyiben tanácsadási tevékenységgel segítik a jövőben az ágazatukban dolgozó gazdálkodókat, a tagjaikat és nem tagjaikat egyaránt.

Mindkét felhívás a tudástranszfer megvalósulását támogatja a mezőgazdaság, az erdészet, és az élelmiszeripar területén. Ugyanis cél, hogy az igényeknek leginkább megfelelő, a speciális szükségletekre reagáló tudásátadási szolgáltatásokat biztosíthassanak az ezzel foglalkozó szervezetek, amelyek elősegítik a hatékony gyakorlati alkalmazásokat és az innovációt, a gazdasági versenyképesség növelését, figyelembe véve a fenntarthatóság, környezet-, klíma- és talajvédelem, illetve az erőforrás-hatékonyság követelményeit is – sorolta a helyettes államtitkár.

Juhász Anikó közölte, hogy a támogatással lehetőség adódik a szervezeteknek a tudásátadási, innovációs és digitalizációs szolgáltatásaik korszerűsítésére is. Az Új tanácsadási szolgáltatás indítása című felhívással a szervezetek számára megnyílik a támogatás igénybevételnek a lehetősége olyan kiemelt tématerületeken, mint a környezet- és klímavédelmi ismeretek megerősítése vagy a generációs megújulás, a KAP stratégiai tervben meghatározott követelmények, az antimikrobiális rezisztencia leküzdése, a kockázatmegelőzés és –kezelés, az innovációs támogatás, a digitális technológiák, a fenntartható tápanyag-gazdálkodás, valamint a foglalkoztatási feltételek, munkáltatói kötelezettségek területén. Az új független tanácsadói szolgáltatások létrehozására irányuló projekt megvalósítása 5 évre szóló, egy egyösszegű általány összeggel támogatható, és elsősorban a szükséges eszközök és képzettség kialakítására irányul majd – tette hozzá.

Az Agrárminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy támogassa azokat a szakmai szereplőket, akik az agárvállalkozásokat, a gazdálkodókat minél jobb minőségű tudáshoz és információhoz juttatják, hiszen ez elengedhetetlen az ágazat versenyképességéhez, a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodáshoz.

forrás: AM Sajtóiroda

Feldman Zsolt köszöntőjében ismertette, hogy a 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitika (KAP) feltételrendszere számos elvárást fogalmaz meg a gazdáknak, azonban emellett megannyi lehetőséget is rejt magában. Az ukrán gabona okozta kihívásokat és a versenyképességet taglalva az államtitkár hangsúlyozta az egyedi alkalmazkodási stratégiák megvalósításának fontosságát. Példaként említette a szántóföldi növénytermesztők esetében a termelési szerkezet diverzifikálását vagy a területek mind nagyobb hányadán értékesebb növényi kultúrák termesztését, amelyhez hatékony segítséget nyújthatnak az agrártámogatások – tette hozzá.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára bemutatta, hogy az új Közös Agrárpolitika erősödő uniós zöld elvárásai, amelyek az éghajlatváltozáshoz, a természeti erőforrások használatához, valamint a tájak és a biológiai sokféleség megőrzéséhez kapcsolódnak mit jelentenek a gyakorlatban, hogyan kezeli azokat a hazai agrártámogatási rendszer.

A helyettes államtitkár részletezte a 2024. évi egységes kérelemhez és az Agrár-ökológiai Programhoz kapcsolódó várható változásokat is, amelyek a gazdálkodói jelzések alapján kerültek kidolgozásra. Az egységes kérelmek esetében egyebek mellett számos eljárási szabály átkerült a KAP végrehajtási rendeletbe, továbbá egyszerűsödött a másodvetés betakarításának a bejelentése. Az Agro-ökológiai Programban korábban, ha egy termelő nem teljesítette az előírásokat, akkor a teljes támogatástól elesett. A beavatkozás újdonsága, valamint az ágazati és a finanszírozói visszajelzések indokolták a sávos szankciórendszer bevezetését.

Papp Zsolt György helyettes államtitkár tájékoztatott, hogy tavasszal kívánja az agrártárca megjelentetni a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagját, amely magában foglalja az élelmiszeripar és borászat, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait segítő felhívásokat. Ismertette a pályázati felhívásokhoz kapcsolódó legfontosabb információkat, a kiemelt értékelési szempontokat, a kisebb és nagyobb projektek szétválasztott kezelését, valamint hogy előleg finanszírozási konstrukció készül.

Kitért arra is, hogy valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatnak. A meghirdetésre kerülő pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a gazdaságok számára, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.

forrás: AM Sajtóiroda

A javaslat azokat a közös tudásszükségleteket és prioritásokat fogalmazza meg, melyek megválaszolása e térség országaiban a biológiai alapú erőforrásokban rejlő lehetőségek sokkal hatékonyabb kiaknázását szolgálja. A menetrend mellett 11 országspecifikus tanulmány is készült, amelyek külön-külön elemzik a tagállamok biomassza alapú gazdaságának potenciálját és fejlesztési lehetőségeit.

Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a nemzetközi konferencián kiemelte, hogy a dokumentumok létrejötte kiemelt mérföldkőnek számítanak. A kutatási és innovációs irányok kijelölése nagyban segítheti a tudomány és gyakorlat közös gondolkodását, egymást támogató cselekvését, ami a jövőben egy fenntarthatóbb, magasabb fokú biztonságot eredményező erőforrás-használathoz vezethet.

Az Agrárminisztérium az a társminisztériumok és a hazai gazdasági szereplők részére is alkalmat biztosít arra, hogy a most bemutatott kutatási és innovációs menetrend és országspecifikus tanulmány megismerhető legyen. Emellett a bemutatott elképzelésekről véleményt lehet megfogalmazni, javaslatokat lehet tenni.

Magyarország elkötelezett abban, hogy a BIOEAST kezdeményezés működtetésében a továbbiakban is aktívan vegyen részt. Az Agrárminisztérium azzal számol, hogy a 2024-es magyar EU-elnökség kedvező lehetőséget biztosít a BIOEAST európai szerepvállalásának erősítésére és a szélesítésére irányuló magas szintű politikai egyeztetések lefolytatására.

forrás: AM Sajtóiroda

A három évvel ezelőtt indított Országfásítási Program célja, hogy 2030-ra 24 százalékról 27-re növekedjen Magyarország fával borított területe. Jó úton járunk, hiszen a Vidékfejlesztési Program keretében az új erdők telepítésére benyújtott támogatási kérelmek meghaladták a 42 ezer hektárt – mondta beszédében Juhász Anikó.

A helyettes államtitkár elmondása szerint az Agrárminisztérium Településfásítás Programja a 10 ezer fő alatti kistelepülésekhez – mint amilyen Nyírcsaholy is – hozza közel az országfásítást, hiszen a települések zöldítése mellett szemléletformáló hatása is van. Eddig 1350 településen 36 ezer, 1,5 milliárd forint értékű sorfát ültettek el. A tavaszi, harmadik ütem végére szinte az összes kistelepülésünk bekapcsolódott már a programba, tettekkel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – tette hozzá.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 71 településen 2074 darab sorfát ültettek el a Településfásítási Program első két ütemében. Idén tavasszal pedig 19 település ültethet, összesen 541 darab sorfát – jelentette ki az eseményen Juhász Anikó. A helyettes államtitkár szavai szerint a legtöbb település élt a maximális igénylési lehetőséggel, azaz harminc darab fát ültetett. Nyírcsaholy dobogós az idei megyei ültetésben, hiszen Tiszakanyár után ez a második helyszín, ahol lapátot ragadhatunk. Mától tíz keskenylevelű kőris és húsz közönséges nyír fogja szolgálni az igen összetartó közösséget – egészítette ki.

forrás: AM Sajtóiroda

A helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrártárca az Országfásítási Program részeként hirdette meg még 2020-ban a Településfásítási Programot. A felhívás keretében a 10 ezer fő alatti települések pályázhattak a sorfákra. A kezdeményezés sikerességét jól mutatja, hogy a program két ütemében összesen 36 ezer sorfát ültetnek el 1362 településen, összesen 1,5 milliárd forint értékben –  tette hozzá. Juhász Anikó hangsúlyozta, a fenntarthatósági elvárások kielégítésére remek lehetőséget jelent a fák ültetése. Így nemcsak a szélsőséges időjárás hatásait csökkenthetjük, hanem egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára. Hozzátette, a Településfásítási Program második ütemében a 700 lelkes Rudolftelepen összesen 10 gömbszivarfát ültettek el. Kifejtette, az agrártárca kezdeményezésének fontos küldetése az is, hogy felhívja az önkormányzatok és a gazdák figyelmét a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásaira.

A helyettes államtitkár a kormány által indított zöld online párbeszédre is felhívta a figyelmet, melynek a kérdőíveit november végéig lehet kitölteni. A kezdeményezés célja, hogy egyetértési pontokat hozzon létre a magyarok mindennapjait meghatározó kiemelt ügyekben. Ezek közé tartozik a környezetünk megóvásai is – emelte ki Juhász Anikó.

forrás: AM Sajtóiroda

Magyarországot az Agrárminisztérium helyettes államtitkára képviselte, aki – Németország és Finnország mellett – hozzászólásában rámutatott, hogy ezt a körforgásos és fenntarthatóság alapú gondolkodást hazánk már évek óta magáénak vallja. Bemutatta a BIOEAST kezdeményezés keretében eddig elért eredményeinket. A magyar javaslatra 2016 óta működő, és 11 közép-kelet-európai országot összefogó BIOEAST kezdeményezés célja kettős, a fenntarthatóság alapú nemzeti stratégiák létrehozása és az uniós kutatási forrásokhoz való hozzáférésért erőteljes és sikeres lobbitevékenység.

Juhász Anikó megemlítette, hogy hazánk aktív, társelnöki szerepet vállal a Kutatási és az Agrár Bizottság közös tanácsadó testületének Agrártudás és Innovációs Rendszerrel foglalkozó stratégiai munkacsoportjában. Ezzel elősegítve, hogy az új KAP tervezésekor a hazai gazdálkodóink számára kialakított fenntarthatósági tanácsadási és innovációs szolgáltatások a legjobb európai gyakorlatokon alapulhassanak, másrészt, hogy minél objektívebb és pozitívabb kép alakulhasson ki a hazai tudásközvetítő szereplőkről, a jó gyakorlatokról.  

Juhász Anikó – helyettes államtitkár

A „bioeconomy”, azaz a biomassza alapú gazdaság alapját maga a biomassza adja, amelynek legnagyobb része a mezőgazdaságban és erdészetben képződik. Fenntartható feldolgozásuk, a felhasznált erőforrások visszapótlása azonban túlmutat rajtuk, ezért a biomassza alapú gazdaság széles körű, ágazatok közti együttműködést igényel.

A rendezvény egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a biomassza fenntartható használata az agráriumon túlmutató stratégiai kérdés. A nemzeti stratégiák és cselekvési tervek megvalósítása csak akkor lehet eredményes, ha azok beépülnek a meglévő agrár- és ipari szabályozási és támogatási területekbe és nem különálló szakpolitikai területként próbálják bevezetni őket, hanem egységesen, ágazatokat összekötő stratégiaként. A biomassza előállító mező- és erdőgazdasági és egyéb ipari szereplők számára akkor lesz vonzó a fenntartható és körforgásos modell, ha kedvező üzleti lehetőségeket látnak benne. Ehhez a szakpolitika a jogi akadályok elhárításával, a célzott támogatási rendszerrel és kommunikációval tud leghatékonyabban hozzájárulni. Ez utóbbihoz kapcsolódva a megbeszélés résztvevői fontos tématerületként azonosították a tudásmegosztást mind a társadalmi kommunikáció, mind a szakértői hálózat kialakításával kapcsolatban. Hazánk a BIOEAST kezdeményezés eredményeit és a SCAR AKIS munkacsoport kapcsolódását ajánlotta fel a nemzetközi együttműködés keretében.

Forrás: AM Sajtóiroda