Az eredményekből kiderül, hogy az ágazat előtt milyen nagy kihívások állnak. A gyenge gazdaság és a lakásépítés válsága komoly nyomás alá helyezi a vállalatokat. Ugyanakkor az EU erdőirtásmentes termékekkel kapcsolatos rendeletének (EUDR) bevezetése azzal fenyeget, hogy megzavarja a fapiacokat és gyengíti a hazai iparágat. A DeSH gyors cselekvésre szólítja fel a politikusokat.

„Szövetségi felmérésünk eredményei nemcsak a fűrész- és faipar jelenlegi helyzetébe nyújtanak betekintést, hanem hangsúlyozzák azokat a felhívásokat is, amelyek az egész ágazatból hónapok óta érkeznek: Határozott politikai fellépés nélkül nem lesz gyors fellendülés” – hangsúlyozza Dr. Stephan Lang, a DeSH elnöke. „Különösen az építőipar válsága súlyosbodik tovább. A fűrész- és faiparral nem csak az erdő- és faértéklánc egyik központi eleme van nyomás alatt, hanem a fenntartható és klímabarát építés és életmód szempontjából a jövő ipara is. Ennek a riasztó fejleménynek a fényében az eddigi politikai intézkedések cseppnek tűnnek a tengerben.”

Az építőipari válság megrendelések hiányát okozza

A megkérdezett 105 vállalat mintegy háromnegyede az építőipart tartja a legnagyobb gazdasági kihívásnak a vállalata számára. „A hónapok óta csökkenő építőipari tevékenység erősen szorongatja az iparágat. Már a vállalatok 40 százaléka rossz üzleti helyzetről számol be – és javulás nem látszik” – kommentálja Lang a felmérés eredményeit. „Mivel a nyersanyag- és munkaerőárak minden eddiginél magasabbak, a vállalatoknak nemzetközi összehasonlításban rendkívül nehéz piaci környezettel kell szembenézniük.”

Gazdasági torzulások az EUDR miatt

Ehhez jönnek még a növekvő bürokratikus terhek. Különösen az EUDR év végi bevezetése rejt gazdasági dinamitot. A vállalatok 94 százaléka ugyanis úgy véli, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem lesz képes a megadott határidőn belül végrehajtani a rendeletet. „A felmérés világossá teszi azt, amit mi szövetségként már hónapok óta kommunikálunk: Az EUDR a jelenlegi formájában sem megvalósítható, sem megvalósítható. Éppen ellenkezőleg, azzal fenyeget, hogy torzulásokhoz vezet a fapiacokon, és hosszú távon gyengíti a hazai ipart” – magyarázza Julia Möbus, a DeSH ügyvezető igazgatója. A számos megoldatlan kérdés és a technikai követelmények hiánya mellett a vállalatok több mint háromnegyede versenyhátránytól tart a nemzetközi kereskedelemben, valamint más anyagokkal szemben.

Gyors cselekvésre van szükség

„A fa a jövő nyersanyaga, és az erdő és a faépítés határterületén működő iparág központi szerepet játszik a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődésében. További bürokratizálás helyett megbízható keretfeltételekre és a fa felhasználása előtt álló meglévő akadályok megszüntetésére van szükség” – mondja Lang. „A jelenlegi gazdasági fejlődés és a lakásépítés válsága miatt ezért gyors cselekvésre szólítjuk fel a politikusokat. A klímabarát átalakulás nem fog sikerülni, ha várunk és csak reménykedünk a javulásban” – hangsúlyozta Lang végezetül.

A felmérésben 105 cég vett részt
A válaszadók rönkfeldolgozási kapacitásuk: több mint 27,7 millió köbméter/év, a összes németországi fűrészipari kapacitásnak ez mintegy 70 százaléka.
-> A fenyőt feldolgozó vállalatok aránya 75 százalék.
-> A lombos és vegyes fafajtát feldolgozó cégek 14, illetve 11 százalékos arányban képviseltetik magukat.

A fűrész- és faipar gazdasági helyzetéről szóló DeSH-felmérés kiválasztott eredményei

szerk/ford: Tóth János, forrás: DESH 09-17

„A faipar képviselőinek széles körű bevonásával, szoros együttműködésben sikerült átfogóan felülvizsgálni és újrafogalmazni a „Németországi fa- és fatermék-kereskedelmi vámok„, az úgynevezett „Tegernsee-vám” szabályait. A Német Fűrész- és Faipari Szövetség (DeSH) és a Német Faipari Kereskedelmi Szövetség (GD Holz) koordinálásával így egy több mint hat évig tartó folyamat sikeresen lezárult, és a németországi fakereskedelemnek egy modern, minden érdekelt fél által támogatott keretrendszere jött létre” – nyilatkozta Thomas Goebel, a GD Holz ügyvezető igazgatója az egyezmény elfogadásának alkalmából a Seltmann cég allgäui fűrészüzemében.

Az új meghatározás figyelembe veszi az ágazatban bekövetkezett változásokat

Az újradefiniálást 2016-ban a Német Faipari Tanács (DHWR) indította el azzal a céllal, hogy a hagyományos kereskedelmi szokásokat aktualizálja. 2020-ban a DeSH és a GD Holz szövetségek vették át a projektet: „A szabályozás legutóbbi, 1985-ös frissítése óta sok minden történt az ágazatban. Nemcsak az üzleti tranzakciók változtak meg a digitalizációval, hanem a termékek is sokszínűbbé váltak, különleges követelményeknek kell megfelelniük, vagy különböző szabványok vonatkoznak rájuk. Az újradefiniálással olyan megfelelő keretet hoztunk létre, amely figyelembe veszi a kereskedelmi ügyletek megváltozott körülményeit” – foglalja össze Julia Möbus, a DeSH ügyvezető igazgatója.

A vám mint az egyedi szerződéses rendelkezések alternatívája

A „Tegernseer Gebräuche” meghatározó szerepet játszik minden faanyag-forgalmazási csatornában a nyers fától a fűrészüzemeken, feldolgozókon és kereskedőkön át a feldolgozó kereskedelemig, ha az elszámolásokra, reklamációkra vagy kereskedelmi ügyletekre nem vonatkoznak általános szállítási és fizetési feltételek (ÁSZF), általános szerződési feltételek (ÁSZF) vagy egyéb megállapodások. A Kereskedelmi törvénykönyvvel való kapcsolat miatt a vámok „norma” jellegűek és jogilag kötelező érvényűek, ha nincsenek egyedi megállapodások. Így jogilag biztonságos szerződési alapot nyújthatnak a vállalatok számára, vagy kibővíthetik és pontosíthatják a megállapodott szerződéses és fizetési rendelkezéseket.

„Miután az elmúlt két évben már fontos mérföldköveket értünk el az 1. és 2. rész felülvizsgálatával, örömmel zárjuk le sikeresen a Vámtörvény új változatát. A szabályrendszerrel egy olyan előremutató dokumentumot kínálunk az iparágnak, amely megszünteti a kétértelműségeket, és jogbiztonságot, valamint megbízható keretfeltételeket teremt valamennyi piaci szereplő számára” – zárja Möbus és Goebel.

szerk/ford: Tóth János, forrás: GD Holz 07-04

A tervek szerint az új épületekben a 65 százalékos célkitűzés teljesítéséhez nem engedélyezik a biomassza alapú fűtést. A meglévő épületek fűtéscseréjére, amelyekben a fahő központi szerepet játszik, a jövőben a biomassza-fűtési rendszerek napenergiával vagy fotovoltaikával való kombinációját és a porcsökkentő intézkedésekre vonatkozó kötelezettséget kell alkalmazni.

A Német Faipari Szövetség sajtóközleménye:

„A mai kabinetülésen nagy sajnálattal vettük tudomásul, hogy az épületenergetikai törvény elfogadott tervezete kirívóan eltér a szövetségekkel folytatott konzultáció során tervezett szabályozástól, és elutasítja a technológia nyitottságát a fafűtésben. Az egyoldalú megkülönböztetés és a fa, mint a legfontosabb és legsokoldalúbb regeneratív hőhordozó de facto kizárása mind az új épületekben, mind a meglévő épületekben nemcsak aránytalan költségeket okoz a fogyasztóknak, hanem így elszalasztja a lehetőséget, hogy az új szabályozás révén a hőátállás gyorsan sikerüljön” – kritizálja Julia Möbus, a DeSH ügyvezető igazgatója. „A szilárd biomassza ma a megújuló hő kétharmadát adja. A mi szempontunkból teljesen érthetetlen, hogy ezt a hozzájárulást nem veszik figyelembe a megújuló hőellátás jövőbeni kialakításánál.”

Lassul a megújuló hőforrások bővülése

A tervek szerint az új épületekben a 65 százalékos célkitűzés teljesítéséhez nem engedélyezik a biomassza-fűtési rendszereket. A meglévő fűtési rendszerek cseréje esetében, amelyekben a fahő központi szerepet játszik, a biomassza-fűtési rendszereket a jövőben a napelemes vagy fotovoltaikus rendszerekkel kombinált kötelezettség, valamint a porcsökkentő intézkedésekre vonatkozó kötelezettség terheli majd. „A meglévő épületek esetében a kombinációs kötelezettségek azzal fenyegetnek, hogy szükségtelenül többletköltségekkel terhelik a tulajdonosokat, és tovább lassítják a megújuló hő elterjedését. A felújítási elmaradás azonban különösen nagy a régebbi épületeknél. A biomassza-fűtési rendszerek használata itt gyakran továbbra is az egyetlen megvalósítható, megfizethető és észszerű megoldás” – mondja Möbus. „Ugyanakkor a biomassza-fűtési rendszerek, és így a nagy hatékonyságú és alacsony kibocsátású pelletfűtési rendszerek kategorikus kizárása nem felel meg az új épületek lehetséges épületkonstellációinak heterogenitásának. A fenntartható fűtési koncepciókat elutasítják. Így a fenntartható fából előállított energia az épülethálózatok központi ellátásának teljesítési lehetőségeként is kirekesztett marad.”  

Möbus hangsúlyozza: „Még hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy 2030-ra elérjük a megújuló hő 50 százalékos arányát. Jelenleg ennek aránya mindössze 16,5 százalék. A cél mielőbbi elérése érdekében az összes rendelkezésre álló megújuló energiaforrást következetesen ki kell használni. A meghirdetett technológiai nyitottság azonban visszalépésnek bizonyul, ha emiatt a tulajdonosok választási szabadságát korlátozzák. Ha a polgárok támogatni akarják a hőszolgáltatási fordulatot, változatos és megfizethető intézkedésekre van szükség”.

A Német Faipari Szövetség (DeSH) a német fűrész- és faipar érdekeit képviseli nemzeti, európai és nemzetközi szinten. Ennek során a szövetség gazdasági és iparpolitikai kérdésekben kiáll tagjainak – köztük több mint 400 vállalatnak Németország egész területéről – mellett, és támogatja a fa mint nyersanyag felhasználásának gazdasági és politikai keretfeltételeinek folyamatos javítását. A szövetség párbeszédet folytat a média, a gazdaság, a politika és a kutatás képviselőivel. A német fűrész- és faipar céljainak megvalósítása során a fa mint anyag és bioenergiaforrás környezetbarát és értékteremtő felhasználása mellett áll ki.

A szövetségi kabinet jóváhagyta az épületenergetikai törvény módosítását – megkezdődött a megújuló energiaforrásokkal való fűtésre való átállás

Modern sorházak képe

A szövetségi kormány ma (2023. április 19-én) a szövetségi kabinetben elfogadta az épületenergetikai törvény (GEG) 2. módosítását. A GEG módosításának törvénytervezetét a Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium a Szövetségi Lakásügyi, Városfejlesztési és Építésügyi Minisztériummal közösen készítette el. A törvénytervezet törvényben rögzíti a megújuló energiákra való átállást a fűtés és a melegvíz-előállítás területén, ezzel elindítva és fokozatosan megvalósítva a fűtési ágazat dekarbonizációját. Az új fűtési rendszerek telepítésekor 2024-től kezdve következetesen megújuló energiát kell használni. Konkrétan ez azt jelenti, hogy 2024.01.01-től lehetőség szerint minden újonnan telepített fűtési rendszer legalább 65 százalékban megújuló energiával kell, hogy működjön. Az új fűtési rendszerekre való összpontosítás kulcsfontosságú, tekintettel az építőipar hosszú beruházási időszakaira. Aki ma új fűtési rendszert telepít, az 20-30 évig fogja használni azt. Ezért már most meg kell határozni a helyes irányt az új fűtési rendszerek telepítése tekintetében. A meglévő fűtési rendszerek továbbra is üzemeltethetők. Az elromlott fűtőberendezések megjavíthatók.

A megújuló energiaforrásokkal történő fűtésre való átállás pragmatikusan van megtervezve a módosításban, ahogyan azt a kezdetektől fogva tervezték. Átmeneti időszakok, különböző, a technológiának való megfelelési lehetőségek és különleges helyzetekben mentesítési lehetőségek alkalmazandók. Annak érdekében, hogy a törvény még inkább fogyasztóbarát legyen, az átmeneti időszakokat és a megfelelési lehetőségeket – különösen az új épületek esetében – ismét kibővítették, például a naphőenergiára is kiterjesztették. A „H2-ready” gázfűtési rendszerek egy másik lehetőség, azaz a 100 százalékban hidrogénre átalakítható fűtési rendszerek. Ezeket akkor lehet telepíteni, ha van kötelező érvényű beruházási és átalakítási terv a hidrogénhálózatokra, és ha ezeket a fűtőberendezéseket 2030-tól legalább 50 százalékban biometánnal vagy más zöld gázokkal, legkésőbb 2035-től pedig legalább 65 százalékban zöld vagy kék hidrogénnel működtetik.

Habeck alkancellár és szövetségi gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter így nyilatkozott: „A módosítással fontos modernizációs offenzívát indítunk, és bepótoljuk azt, ami hosszú évek óta elmaradt. Mindezt úgy tesszük, hogy egyértelműen és tudatosan az újonnan telepített fűtési rendszerekre összpontosítunk. A meglévő fűtési rendszerek továbbra is üzemeltethetők. Az elromlott fűtőberendezéseket meg lehet javítani. De az új fűtési rendszerek esetében a hőtechnikai fordulatot most kell elkezdeni. Más országok, például Franciaország, Dánia, Finnország és Svédország már sokkal korábban elkezdték, és már előrébb tartanak. Mi megkezdjük a felzárkózási versenyt, és az épületenergetikai törvénnyel egyértelmű jelzést küldünk: aki most új fűtési rendszerbe fektet, annak ezt fenntartható módon kell tennie. Végül is, aki ma új fűtési rendszert szereltet be, az 20-30 évig fogja használni azt. A szociális nehézségeket átmeneti időszakokkal, mentességekkel és mindenekelőtt a támogatások átalakításával tompítjuk. Így anyagilag is segítjük a polgárokat a fűtési rendszerük cseréjében.

Klara Geywitz szövetségi lakásügyi, városfejlesztési és építésügyi miniszter: „Életünk egyik legszemélyesebb területe, hogy hogyan élünk. Bár lehet, hogy nem gondolunk minden lépésünknél az éghajlatra, egy dolog szinte mindig velünk van: az otthonunk kulcsa. Hogy hogyan fűtünk, azt a pénztárcánkban érezzük. A gáz valószínűleg soha nem lesz már olyan olcsó, mint az ukrán háború előtt volt. Akik a régi technológiára hagyatkoznak, egyre inkább pénzromboló technológiába fektetnek be. A mai törvényjavaslattal technológia-nyitott, energiatakarékos és jövőbiztos megoldásokat viszünk be a parlamenti vitába. Tervezési biztonságot adunk: a jelenlegi fűtési rendszerünk kivezetése generációs feladat, ezért fokozatosan fog megvalósulni. A GEG például előírja, hogy a 65 százalékos követelmény minden 2024. január 1-je után újonnan telepített vagy létesített fűtési rendszerre vonatkozik, kivéve, ha a törvényben előírt átmeneti időszakok vagy mentességek életbe lépnek. A fosszilis tüzelőanyagokat 2045-től kezdve kizárják. Annak érdekében, hogy a jogszabályi követelményeknek való megfelelés technikailag megvalósítható és megfizethető legyen, a technológia iránti nyitottság mellett elegendő átmeneti időszakot és szociális nehézségek esetén kivételeket biztosítunk. A kísérő támogatásoknak és adóintézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy senkit ne terheljünk túl az új követelményekkel. Éppen azért, mert otthonok nem léteznek kétszer, minden lakásnak és háznak olyan megoldásra van szüksége, amely megfelel az ott élő embereknek. Ez a törvény ezt teszi lehetővé.”

A GEG-módosítás rövid áttekintése:

1) Alapvetően 2024.1.1-től minden újonnan telepített fűtési rendszernek (új és meglévő épületekben, lakó- és nem lakóépületekben) legalább 65%-ban megújuló energiát kell használnia. Az elképzelés szerint ebbe a részarányba nem számítható bele a biomassza, ami főleg faanyagok égetése során nyert energia! A meglévő fűtési rendszereket ez nem érinti, és továbbra is használhatók. A javítás is lehetséges. A fosszilis tüzelőanyagok fűtési rendszerekben történő felhasználásának határideje 2044.12.31.

2) A rendelet minden technológia előtt nyitva áll: Az újonnan telepített fűtési rendszerekben a legalább 65%-ban megújuló energiaforrások használatára vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonosok vagy egyedi megoldást alkalmazhatnak, és számtanilag igazolhatják a megújuló energiaforrások arányát (legalább 65%), vagy szabadon választhatnak a különböző, jogszabályban előírt átalánymegfelelési lehetőségek közül: Fűtőhálózatra való csatlakozás, elektromos hőszivattyú, közvetlen elektromos fűtés, hibrid fűtés (megújuló fűtés és gáz- vagy olajkazán kombinációja), naphő alapú fűtés. Lehetőség van úgynevezett "H2-ready" gázfűtési rendszerek, azaz 100 százalékban hidrogénre átalakítható fűtési rendszerek kialakítására is, de csak akkor, ha van egy jogilag kötelező érvényű beruházási és átalakítási terv a hidrogénhálózatokra, és ezeket a fűtési rendszereket 2030-tól legalább 50 százalékban biometánnal vagy más zöld gázokkal, legkésőbb 2035-től pedig legalább 65 százalékban hidrogénnel üzemeltetik. A meglévő épületek esetében a következő egyéb lehetőségek állnak rendelkezésre: Biomassza fűtés, gázfűtés, amely bizonyíthatóan megújuló gázokat használ (legalább 65% biometán, biogén LPG vagy hidrogén).

3) Megfelelő átmeneti időszakok és kivételek vannak: Ha a fűtési rendszer elromlott és már nem javítható - úgynevezett fűtési rendszer katasztrófa -, akkor átmeneti időszakok érvényesek (3 év; gázkazán esetén akár 13 év). Átmenetileg (esetleg használt) fosszilis tüzelésű fűtési rendszer telepíthető. Ha a fűtési hálózatra való csatlakozás előrelátható, legfeljebb 10 éves átmeneti időszakok alkalmazandók.

4) A megújuló energiaforrásokkal történő fűtésre vonatkozó követelmény alól a nagyon idős épülettulajdonosok számára mentességet is biztosítottak. A 80. életévüket betöltött, legfeljebb hat lakást tartalmazó épületben lakó tulajdonosok számára a megújuló fűtésre való átállási kötelezettség alól átlagosan mentesülnek. Ugyanez vonatkozik a padlófűtési rendszerek cseréjére a 80 éves és idősebb, maguk is a lakásban lakó lakástulajdonosok esetében.

5) Az épületenergetikai törvény tartalmaz egy általános nehézségi rendelkezést, amely lehetővé teszi a kötelezettség alóli kivételeket. Egyedi esetekben mérlegelni kell, hogy a szükséges beruházás észszerű arányban áll-e a jövedelemmel vagy észszerű arányban áll-e az épület értékével. Figyelembe veszik a finanszírozási lehetőségeket és az árak alakulását is.

6) A megújuló energiaforrásokkal történő fűtésre való átálláshoz pénzügyi támogatás áll rendelkezésre támogatások, kölcsönök vagy a már meglévő adójóváírási lehetőségek formájában. A szövetségi kormányban egységes támogatási koncepciót fogalmaztak meg a megújuló fűtés támogatására, amely az új épületenergetikai törvényhez igazítja a támogatást. A megújuló energiákkal való fűtés a fogyasztók számára a támogatások és a jövőben a kedvező üzemeltetési költségek kombinációja révén fog megtérülni. A BMWK vonatkozó számításai 18 éves használati időn alapulnak.

Az épületenergetikai törvényt most a Bundestag és a Bundesrat elé terjesztik. A kormány tervezetét itt találja.

szerk/ford: Tóth János, forrás: DESH / BMWK

A faárak meglepően jól tartják magukat az építőipari válság és a gazdasági válság ellenére. A lombosfa, az energiafa / tűzifa ára is emelkedik. Legalábbis regionálisan. Mindazonáltal a 2023-as kilátások nem feltétlenül biztatóak, mivel a fapiac sem kerülheti el a gazdasági és ciklikus folyamatokat.

És ott, az év eleji jó ármegállapodások ellenére a dolgok nem néznek ki különösebben jól. Az építőipari válság és a gazdasági kilátások egyaránt kevés teret engednek a stabil vagy akár magasabb faáraknak hosszabb távon. A piacot azonban támogatja az energiafa / tűzifa iránti továbbra is erős kereslet. Ez különösen a lombosfa árát fogja támogatni, sőt tovább növeli. Ugyanakkor az építőiparban használt fenyő fűrészáru valószínűleg árcsökkenést szenved el a gazdasági fejlődés (hiánya) miatt.

Ezt mutatja az építőipari faanyag világpiaci árának alakulása is, amely nemrégiben valósággal összeomlott, és időközben a COVID-19 előtti szintre esett vissza. Ez azt is jelenti, hogy az USA-ba vagy Kínába irányuló építőipari faanyagexport, amely (részben) felelős a magas árakért, már nem lehetséges, vagy csak jelentősen alacsonyabb árakon. Természetesen ez némi késéssel érkezik a viszonylag erősen exportorientált német fapiacra.

Megosztott piac – építési faanyag és energiafa

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a faárak erőteljesebb korrekciójára kerülne sor. Az utóbbi időben a fenyő fűrészáru ára átlagosan 90 és 100 euró között mozog köbméterenként a vezető választékú lucfenyő A/C, 2b+ esetében. A szúkáros fa árengedménye 25 és 30 euró között volt. A B lucfenyő hosszúfával főként 105 és 110 euró/m³ között kereskedtek.

Sok fűrészüzem a fűrészpor és a fapellet még mindig nagyon magas áraival is ellensúlyozni tudta a fűrészáru-választékokra nehezedő nyomást. A pelletárak azonban október vége óta szintén csökkentek, de december közepe óta ismét konszolidálódtak.

Sok erdőtulajdonost meglepett a lombosfa piacának alakulása. Az erdőtulajdonosok egyesületeinek jelentése szerint a tölgy ára a negyedik negyedév óta az egekbe szökött. A bükk rönk ára is jelentősen emelkedett. Még a D minőséget is gyakran 80 euró/méterért adják, az 5. vastagsági osztályból származó C minőségű fűrészrönk pedig eléri a 100 eurót – folytatják.

A bükk tűzifa ára például magasabb, mint a bükk ipari fáé. „A bükk ipari faanyag, amely általában a cellulózipar számára készül, már nem áll rendelkezésre. Csak a tűzifa piacra kerül” – mondta Christian Raupach, a Hesseni Erdőtulajdonosok Szövetségének ügyvezető igazgatója a Frankfurter Neue Pressének. A színes lombosfa iránti kereslet és az árak is nőttek az utóbbi időben. (Utóbbiakat nemeslombosoknak is nevezik.)

A tűzifa és a rostfa/cellulózfa magas ára

Az energiaválság következtében a tűzifa ára valószínűleg magas marad. A papírfa árai szintén nagyon magas szinten vannak, és többnyire 42,50 és 43,00 euró/űrm között mozognak, azonban szinte minden árat sokkal rövidebb időre állapítottak meg, mint a korábbi években. A papírfa ára tavaly óta 13,50 euróval emelkedett, mondta Paul Högenauer, az Erdőtulajdonosok Szövetségének (WBV) ügyvezető igazgatója a Merkurnak.

Ez az ár azonban már nem egy évre szól, mint általában, hanem csak január végéig. Ennek oka a papírgyártás bizonytalan helyzete. „A gázfogyasztás ott nagyon magas”. Ha hiány lenne, a papírgyártás valószínűleg az elsők között állna le. A fűrészipar is továbbra is jelentősen bizonytalan a rossz gazdasági kilátások miatt, különösen az építőiparban.

A fűrész- és faipari ágazatra vonatkozó előrejelzéseket jelenleg nehéz megalapozni a németországi és más országok bizonytalan gazdasági fejlődése miatt – közölte a Német Fűrész- és Faipari Szövetség. „A jelenlegi gazdasági helyzetre és a várható recesszióra tekintettel a politika feladata, hogy erősítő eszközöket és megbízható keretfeltételeket teremtsen” – mondta Julia Möbus ügyvezető igazgató.

szerk/ford: Tóth János, forrás: AgrarHeute

A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) ma közzétette a 2021-re vonatkozó éghajlati mérleg-előrejelzését. Míg a mezőgazdaság tovább tudta csökkenteni kibocsátását, addig az energia- és az ipari ágazatban nagymértékű növekedést regisztráltak, és az épületszektorban sem sikerült elérni a célértékeket. Összességében a CO2-kibocsátás 4,5 százalékkal magasabb, mint 2020-ban, amit nagyban befolyásolt a Corona-járvány. A Német Fűrész- és Faipari Szövetség e.V. (DeSH) ennek fényében sürgeti a fenntartható fahasználatban, mint hazai és megújuló nyersanyagban rejlő lehetőségeket az éghajlati célok elérése érdekében.

„Miután a 2020-as éghajlati mérleg nagyon kedvezően alakult, az UBA tavalyi üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó jelenlegi becslései azt mutatják, hogy szinte minden területen még mindig komoly kihívásokkal kell megküzdenünk. Egy dolog ambiciózus célokat kitűzni, és egy másik dolog azokat következetesen megvalósítani” – nyilatkozta Julia Möbus, a DeSH ügyvezető igazgatója. „Németország fenntarthatóan kezelt erdeivel messzemenő potenciállal rendelkezik a fenntartható fahasználat terén. Ezzel már ma is jelentős CO2-megtakarítás érhető el az építőiparban, a csomagolási és az energiaágazatban. A hazai fahasználatra vonatkozó célzott stratégia tovább növelhetné ezt a hozzájárulást az ágazatokban.”

A fa fenntarthatóságot teremt az iparban és a társadalomban

Az erdők és a fa évente Németország üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 14 százalékát kerülik el. A folyamat során a CO2 nemcsak hosszú távon tárolódik a fatermékekben, hanem a fosszilis nyersanyagok felhasználása is aktívan csökken. „A fenntartható gazdaságra és társadalomra való átállás a megújuló nyersanyagoktól függ. A faipar már régóta bizonyítja, hogy a biogazdasági folyamatok segítségével és a hazai erőforrások felhasználásával lehetséges az éghajlatbarát termelés” – hangsúlyozza Möbus. „Ez nem csak a fenntartható építő- és csomagolóiparnak, hanem az energetikai átállásnak is kedvez: A fából előállított villamos energia és hő hozzájárul az ipar szén-dioxid-mentesítéséhez, valamint a magánháztartások fenntartható és megbízható ellátásához megújuló hővel.”

Megbízható nyersanyag- és energiaellátás elengedhetetlen

„Az ukrajnai háború ismét világossá teszi, hogy a hazai erőforrások megerősítése elengedhetetlen. A független nyersanyag- és energiaellátás ugyanúgy előfeltétele a nagyobb gazdasági önállóságnak, mint az éghajlati célok elérésének sikertényezője. Mindezek fényében a fenntartható erdőgazdálkodás és faipar úttörő jelentőségű és elengedhetetlen a gazdaság- és éghajlat-politikai célkitűzések következetes megvalósításához. Gyors cselekvésre van szükség – az éghajlat, a gazdaság és a társadalom érdekében” – zárja Möbus.

szerk: Tóth János, forrás: DeSH