A BeonNAT projekt konzorciumát további tizenöt egyetem és kutató laboratórium alkotta Spanyolországból, Portugáliából, Olaszországból, Nagy-Britanniából és Németországból. A projekt egyik legjelentősebb eredménye, amelyet a közelmúltban Almeriában, Spanyolországban tartott általános értekezleten mutattak be, az a bioplastic előállítása, amelynek alapanyaga a szilfa biomassza.

Az erdészeti szakemberek koordinálták a kísérleti tevékenységeket Romániában, amelyek célja az volt, hogy marginális területeken fás növényeket termeszthessenek, és meghatározzák ezeknek a fafajok biomasszájának a bioiparban való felhasználási lehetőségeit. A Moara és Zamostea kísérleti ültetvények telepítése mellett a Szucsávai Egyetem Erdészeti Karának csapata a BeonNAT projekt egészében koordinálta a biodiverzitás és a talajminőség értékelését a Spanyolországban, Németországban és Romániában létrehozott kísérleti blokkokban.

A BeonNAT projekt számos innovatív eredményt hozott, jelentős előrelépést mutatva a fenntartható biotermékek fejlesztésében, például:

• Fa biomasszából előállított bioflakonok: az egyik legfontosabb eredmény a tejsav előállítása, amely a bioplasztikák alapvető összetevője. A laboratóriumi termelés ipari méretűre történő átállítása valódi siker volt, amelynek csúcspontja egy hársfából előállított bioplasztikból készült edény bemutatása volt.

• Bioszén és aktív szén: lassú oxidatív pirolízissel javított tulajdonságú bioszén és aktív szén állítható elő, amelynek alkalmazási területei a talajminőség javítása és a szagok szabályozása.

• Kiváló minőségű illóolajok: illóolajok kivonása és optimalizálása olyan fajokból, mint a Rosmarinus officinalis, Cistus ladanifer és Juniperus communis, amelyekből a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar számára hasznos vegyületek állíthatók elő.

• Cellulóztermékek és agglomerált falemezek: a projekt ígéretes eredményeket hozott a cellulóz előállításában és a formaldehid-kibocsátás csökkentésével járó agglomerált falemezek gyártásában is.

A BeonNATról

A BeonNAT az európai marginális területek felhasználását javasolja erdészeti biomassza előállítására, amelyből 8 új, biológiailag lebontható értékláncokon alapuló termék készül.

Így a BeonNAT lehetővé teszi biológiailag lebontható termékek és bioaktív vegyületek előállítását, amelyek fontos szerepet fognak játszani a fosszilis tüzelőanyagok alapú termékek kiváltásában.

A BeonNAT hozzájárul a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez, lehetővé téve intelligens és fenntarthatóbb termékek és anyagok előállítását, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk fel megújuló természeti erőforrásainkat, miközben hatalmas gazdasági lehetőségeket kínál az európai biológiailag lebontható gazdaság számára.

Az, hogy a marginális területeken nem lehet növényeket vagy fákat termeszteni, nem jelenti azt, hogy ott semmit sem lehet fejleszteni.

„A BeonNAT-nál azt vizsgáljuk, hogy milyen növények termeszthetők ott, hogy a marginális területek gazdaságilag életképessé váljanak. De nem csak ennyit: új technológiákat fogunk alkalmazni ezen biomasszán, hogy más hasznos biotermékekké alakítsuk” – mutat rá a projektcsapat.

A szükséges biomassza növelése

„Egy másik dolog, amire koncentrálunk, a marginális területeken hasznos növényfajok fenntartható termesztése, hogy növeljük erőforrásainkat és elősegítsük a körforgásos gazdaságot. Nemcsak azt fogjuk felhasználni, amire szükségünk van, hanem új növényeket is termeszteni fogunk, így a korábban kihasználatlan biomasszának tekintett növényeket termelő, fenntartható és gazdaságilag életképes termékekké alakítjuk át.

A projekt hatálya

Az EU-ban körülbelül 60 millió hektár marginális terület található. Elősegíthetjük e területek fenntartható fejlesztését, kulcsfontosságú termékek gyártását és a fosszilis tüzelőanyagokból előállított anyagok környezetbarátabb alternatíváinak előállítását.

„A projekt hatékonyságának maximalizálása érdekében különböző fajokat termesztünk, majd azokat lépésről lépésre feldolgozzuk. A cél az, hogy maximálisan kihasználjuk azok hasznosságát és biotermékeket állítsunk elő. Először illóolajokat és kivonatokat nyerünk ki. Ezután a szénhidrátokat bioflakonok előállítására használjuk fel. A faanyagokat cellulóz előállításához és forgácslapok gyártásához használjuk fel. A cellulóz és más anyagok abszorbensként is felhasználhatók. Végül a maradékot elégetjük, hogy bioszenet és aktív szenet állítsunk elő.”

forrás: DinPadure