Prof. dr. Faragó Sándor rector emeritus, az esemény főszervezője hangsúlyozta, hogy a program összeállításakor a közösségépítés és a mindennapi életet érintő praktikus tudás átadása volt a fő cél.

A rendezvények változatlanul kéthetente, keddi napokon, pontosan 15:30-kor kezdődnek a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának aulájában, az Erzsébet utca 9. szám alatt.

A félév nyitóelőadását február 24-én Dr. habil. Dr. Kalmár Sándor, az Erdőmérnöki Kar docense tartja, aki a pilóta nélküli légi járművek, azaz a drónok világába kalauzolja el az érdeklődőket. Ezt követi március 10-én Prof. Dr. Rétfalvi Tamás intézetigazgató előadása, amelyben a méhek környezetvédelmi szerepét és a biomonitoring titkait mutatja be a hallgatóságnak. Március 24-én Prof. Dr. Czimber Kornél,  az Erdőmérnöki Kar dékánhelyettese válaszolja meg a kérdést, hogy mitől is válik „okossá” egy erdő a digitális korban, és hogyan forradalmasítja a technológia az erdészeti gyakorlatot.

A tavaszi sorozat áprilisban is folytatódik. Április 7-én Dr. Kárpátiné Dr. Gangl Teréz szakgyógyszerész, az Arany Kígyó Gyógyszertár vezetője segít eligazodni a gyógyszerek és étrend-kiegészítők útvesztőjében. A történelem iránt érdeklődők április 21-én Dr. Fiziker Róbert főlevéltárostól, a Magyar Nemzeti Levéltár soproni igazgatójától kaphatnak betekintést a város és a vármegye féltve őrzött írásos kincseibe. A szemeszter zárásaként május 5-én Dr. Kovács-Gombos Gábor egyetemi docens a 21. századi szakrális festmények és szobrok mélyebb jelentéstartalmait tárja fel.

A programsorozatra jelentkezni a szokásos módon, a Soproni Egyetem weboldalán keresztül lehet, vagy telefonon a +36-99/518-698 és a +36-99/518-126-os telefonszámok valamelyikén.

forrás: Soproni Egyetem

Az Erdőmérnöki Kar kutatói naprakészen követik a technológiai újdonságokat és azok vadgazdálkodási alkalmazását is vizsgálják. Így tudtak bekapcsolódni többek között a hőkamerával felszerelt drónok segítségével végzett őzgida mentésbe.

A Soproni Egyetem 2018 óta használ hőkamerás drónokat a vadbiológiai kutatásokban. Ebben a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet és a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet dolgozik együtt. Az egyetemi oktatók elmondták: a drónos technológia nem csupán a vadmentésben bizonyult hatékonynak, hanem a vadállomány megfigyelésében, a vadszámlálásban, valamint a mezőgazdasági károk felmérésében is új lehetőségeket nyitott.

– A drónos hőkamerás megfigyelés egyik legnagyobb előnye, hogy a növényzettel borított területeken is képes észlelni az elrejtőzött gidákat, még mielőtt a kaszálógépek elindulnának, így lehetőség van az állatok biztonságos áthelyezésére – hangsúlyozta Dr. László Richárd a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense.

A terepi munka azonban nem mentes a kihívásoktól: az időjárási viszonyok, a hőmérséklet-ingadozások és a gyorsan változó mezőgazdasági munkarend nehezítik a mentések pontos időzítését. A szakemberek szerint a hajnali órák a legalkalmasabbak a bevetésekre, amikor a hőkülönbség a legnagyobb, mivel ilyenkor a kamerák észlelőképessége a leghatékonyabb.

A hőkamerás technológia alkalmazása ugyan speciális ismereteket igényel, de a Soproni Egyetem oktatási programjaiban – az alapképzéstől a doktori iskolákig – egyre hangsúlyosabb szerepet kap a pilóta nélküli légi járművek kezelése, a távérzékelési módszerek oktatása, valamint a térképészet és képfeldolgozás gyakorlata. – ismertette Dr. Kalmár Sándor.  A Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense hangsúlyozta: A hallgatók elméleti és gyakorlati képzéseken keresztül sajátíthatják el a technológia működését, így már tanulmányaik során aktív részeseivé válhatnak a természetvédelem és a precíziós vadgazdálkodás új korszakának.

Dr. Király Géza, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet vezetője szerint a jövő a még intelligensebb eszközöké: – Ma már olyan hőkamerák is rendelkezésre állnak, amelyek mesterséges intelligencia segítségével képesek automatikusan felismerni az élőlényeket a képeken. Ez nemcsak gyorsítja, hanem pontosítja is a mentési folyamatokat.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának szakemberei elkötelezettek a technológiai újítások természetközeli alkalmazása mellett: céljuk, hogy a modern megfigyelőrendszerek – különösen a drónalapú megoldások – még szélesebb körű bevezetésével hosszú távon biztosítsák a vadállomány védelmét, valamint előmozdítsák a mezőgazdasággal való harmonikus együttélést. A kar nagy területeket lefedő, most zajló vadlétszámbecslő projektjei is hozzájárulnak ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk az élőhelyek és élőlények állapotáról és a vadgazdálkodás fenntartható irányairól. A drónok ebben a szemléletben eszközök, de mondhatjuk, hogy a természet iránt felelősség új szimbólumai is egyben.

forrás: Soproni Egyetem EMK