A miniszter hangsúlyozta, hogy minden korábbinál jobb ütemben haladnak az agrár-vidékfejlesztési kifizetések, hiszen míg 2024-ben 1273 milliárd forint, addig 2025-ben, közel húsz százalékkal több, összesen 1509 milliárd forint kifizetését teljesítette az agrár-közigazgatás szervezetrendszere. Ugyancsak jelentős előrelépés a gazdálkodók fizetőképességének fenntartása szempontjából, hogy a közvetlen agrártámogatások esetében február végéig az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodók számára 640 milliárd forintot meghaladó kifizetés történt meg, ami csaknem 28 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának 139 milliárd forintos kifizetési teljesítményét.

A tárcavezető rávilágított arra is, hogy az immár 5 évvel ezelőtt meghozott kormányzati döntés nyomán az uniós támogatásokhoz nyújtott kimagasló mértékű, 80 százalékos hazai társfinanszírozást nyújtunk a gazdálkodóknak, ami minden eddiginél nagyobb forráskihelyezést tesz lehetővé a vidékfejlesztési felhívásokhoz kapcsolódóan. Ezekből a beruházási forrásokból jut a kis- és közepes gazdálkodóknak és a nagy termelési volumennel rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak egyaránt. Ez a garanciája a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének, mely a hazai ellátás biztonságát szavatolja hosszú távon – tette hozzá Nagy István.

forrás: AM Sajtóiroda

A pályázati felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2025. augusztus 02. napjáig várják a kap.gov.hu oldalon kialakított felhívások társadalmi egyeztetése 2023-2027 felületen keresztül.

A KAP ST szerinti pályázati felhívások megjelentetésének ütemezéséből már korábban is ismert volt, hogy a KAP ST „Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások” jogcím két részre bontva, két külön felhívásként kerül meghirdetésre. Ennek megfelelően a jelen felhívás címében zárójelben szereplő I. szám arra utal, hogy ez a jogcímhez kötődő első felhívás tervezete. Ennek megfelelően ez a tervezet a KAP ST szerinti EKV célprogramoknak csak egy részét tartalmazza.

A pályázati felhívás tervezetéről röviden:

Jelen tervezetben az alábbi négy célterület szerepel:

1. célterület: Idegenhonos fajok visszaszorítása.
2. célterület: Tisztás visszaalakítása és fenntartása.
3. célterület: Kézimunka igényes ápolás természetes felújításban.
4. célterület: Természetkímélő anyagmozgatás.

A felhívás tervezete szerint pályázatot az erdészeti hatóság által jogerősen nyilvántartásba vett erdőgazdálkodók nyújthatnak be, jóváhagyott erdőtervvel rendelkező erdőrészletre, illetve a 2. célterület esetében egyéb részletre (tisztás).

A tervezetben a támogatási kérelmek benyújtására 3, egyenként egy hónapos időszak került megjelölésre a 2025-2026. évekre vonatkozóan.

A tervezet szerint a támogatási kérelem benyújtása előtt megkezdett munkák a támogatás elutasítását eredményezik.

A jogosultsági kritériumoknak megfelelő támogatási kérelmek meghatározott tartalmi értékelési szempontok szerint elvégzett pontozással kerülnek értékelésre.

Mind a négy célterület öt éves kötelezettségvállalási időszakot ölel fel. Az első három célterület esetében a kötelezettségvállalás minden évében külön kifizetési kérelem benyújtásával történik támogatás igénylése, míg a negyedik célterület esetében az öt év alatt egy alkalommal, a munka elvégzését követően.  

Az egyes célterületek tervezett támogatási összegei az alábbiak:

1. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok visszaszorítása

– Évenkénti sarj leverés és naplózás (5 év): 249 euro/ha/év

– Kiegészítő egyszeri művelet (szükség szerint): tuskókenés 156 EUR/ha

2. Tisztás visszaalakítása és fenntartása naplózással (5 év): 208 EUR/ha/év
3. Kézimunka igényes ápolás természetes felújításban (1+ 4 év):

1. évben: 466 EUR/ha

2.- 5. évben: 137 EUR/ha/év

4. Természetkímélő anyagmozgatás (5 év)

A társadalmi egyeztetésre megjelent felhívástervezet, valamint a hozzá kapcsolódó mellékletek itt érhetők el.

A felhívás véleményezésére az alábbi témakörök mentén nyílik lehetőség:

• a felhívás egyéb feltételei
• az elszámolható költségek
• a pályázók köre
• a támogatás célját, háttere
• a támogatható tevékenység

Kérjük és javasoljuk, hogy minél többen, aktívan vegyenek részt a véleményezésben, amire 2025.08.02-ig van lehetőség.

KAP.gov.hu / NAK Erdészeti Szakértői Hálózat

Ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a megváltozott körülményekhez, közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség. A gazdálkodási gyakorlatok terén erre a leghatékonyabb válasz a természetes vízmegtartási megoldások alkalmazása.

A természetes vízvisszatartás lényege, hogy a lehulló csapadékot különböző módszerekkel minél tovább tartsuk ott, ahol arra szükség van, így lehetőség nyílik arra, hogy a víz a talajba szivárogjon, ott pótolja a talajnedvességet.

A talajban, a felszín alatti és feletti növényi részekben, valamint a táji léptékben történő vízvisszatartás jelentősége egyre inkább felértékelődik a mezőgazdaságban, melyhez a gazdálkodók is jelentős mértékben hozzájárulhatnak. Számos olyan természetes vízmegtartó módszer létezik, amelyek kisebb területeken, akár egyénileg vagy gazdálkodói közösségekben is alkalmazhatók. Ilyen például a vetésforgó, a takarónövények ültetése, a talaj forgatás nélküli művelése vagy a rétek, legelők, puffer sávok kialakítása és a talajtakarás. Ezek a technikák javítják a talaj szerkezetét, csökkentik az eróziót és elősegítik a víz lassú beszivárgását.

A víz természetes megtartásának egyik alapja a jó minőségű, egészséges talaj. Számos kutatás eredménye mutatja, hogy világszerte csökken a termelésbe bevont földek szervesanyag-tartalma, ami a talaj termőképességének romlásához vezet. Ez nemcsak kevesebb termést jelent, hanem azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a kimerült föld kevesebb vizet lesz képes megtartani. Erre jelent megoldást a szervesanyag tartalom célzott pótlása, mint például a komposzt visszajuttatása a talajba, ami bizonyítottan növeli annak vízmegtartó képességét.

Egykor sok területet lecsapoltak annak érdekében, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmassá tegyék őket. Ma azonban egyre több helyen ismerik fel, hogy ezek visszaalakítása vízvisszatartó területté kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozással szembeni védekezésben. Fontos, hogy az őszi és téli csapadékból származó vizet a lehető leghatékonyabban megőrizzük. Ezt egyrészt korszerű mezőgazdasági módszerekkel, másrészt olyan táji szintű vízvisszatartó megoldásokkal érhetjük el, amelyek kedvező mikroklímát alakítanak ki és segítik a talaj vízháztartásának javítását. Kiemelten fontos, hogy a mélyfekvésű mezőgazdasági területeken lehetővé váljon a víz megtartása, hiszen ezek a területek természetes módon alkalmasak a csapadék összegyűjtésére és hosszabb idejű tárolására. A természetes vízbeszivárgás helyreállítása javítja a talajvíz-készleteket, és hozzájárul a hosszútávon fenntartható mezőgazdasághoz.

Hazánkban is egyre több gazdálkodó ismeri fel a természetes vízmegtartás jelentőségét, és keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel aktívan tehet a klímaváltozás hatásai ellen. Ebben nyújt segítséget a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv, amely több támogatási formát is kínál.

Ilyen például az „Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása” című pályázati felhívás, melynek következő benyújtási szakasza augusztusban indul. Ez a kiírás egy olyan, önkéntes alapon működő intézkedés, amelynek keretében a mezőgazdasági termelők mezővédő fasorok, mezővédő erdősávok, továbbá fás legelők és kaszálók telepítését, illetve ápolását és fenntartását vállalják a támogatásért cserébe.

A természetes vízvisszatartási megoldások tehát a költséges műszaki megoldások mellett – költséghatékonyan és fenntartható módon javítják a talaj termőképességét, növelik a biológiai sokféleséget, segítenek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében. Ezek az intézkedések elősegítik a fenntartható mezőgazdaság megteremtését, ami egyszerre teszi lehetővé a természeti erőforrások megőrzését és az élelmiszerbiztonság megteremtését a jövő generációi számára is.

forrás: AgrárUnió

Az erdőtelepítés megvalósítását követően – ezt szakmai körben erdősítés első kivitelének nevezzük – az erdőtelepítőnek kezdeményeznie kell azokat az eljárásokat, amelyek során a hatósági nyilvántartásokban is átvezetésre kerülnek az erdőtelepítés okozta változások.

Az erdőtelepítés megvalósítását követően az erdészeti hatóság felé bejelentést kell tenni az erdősítés végrehajtásáról. Ezt a bejelentést jogosult erdészeti szakszemélyzetnek is szükséges ellenjegyeznie, így igazolva a bejelentésben foglaltak valódiságát. A bejelentés alapján az erdészeti hatóság – rendszerint helyszínelést követően – erdőrészletként nyilvántartásba veszi az Országos Erdőállomány Adattárban az erdőtelepítést.

Amennyiben az Adattárban nyilvántartásba vételre került a terület, akkor szükséges gondoskodni az érintett földrészlet művelési ágának erdőre történő megváltoztatásáról. Megjegyezzük, hogy az egyes hatóságok eljárása nem egységes a művelési ág megváltoztatásának kezdeményezése terén. Emiatt a gazdálkodónak célszerű érdeklődni az erdészeti hatóságnál az erdőtelepítés megvalósításának bejelentésekor arról, hogy a földhivatali eljárást neki kell majd kezdeményeznie vagy azt az erdészeti hatóság megteszi és a gazdálkodónak nincs ezzel további teendője.

Az erdő művelési ág megállapítását követően az erdőtelepítést végző gazdálkodónak szükséges bejelentkezni az erdőgazdálkodói nyilvántartásba. Ez hasonló, mint a mezőgazdasági hasznosítású területeken a földhasználati nyilvántartás, azonban erdő tekintetében a gazdálkodói nyilvántartást az erdészeti hatóság vezeti. Ennek megfelelően az erdészeti hatóságnál kell kezdeményezni, ahol a jogszerű földhasználat igazolása esetén megtörténik az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel.

A pályázati úton igényelt támogatással megvalósított erdőtelepítés esetében tehát nem elégséges az erdőtelepítés elvégzése és a kifizetési kérelem benyújtása ahhoz, hogy a támogatás kifizetésre kerüljön. Mind VP, mind a KAP ST vonatkozó pályázati felhívásában (VP-8.1.1-16 Erdősítés támogatása, ill. KAP-RD38-RD39-1-25 Erdőtelepítés és fásítás támogatása) a kifizetés feltétele az erdő művelési ág átvezetése, valamint a pályázó erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele.

Megjegyzendő, hogy a VP felhívás esetében a művelési ág átvezetése határidőhöz rendelt: „a 2021. évben és azt követően hatályossá vált támogatói okirattal rendelkező támogatást igénylők esetében a művelési ág változását a támogatói okirat hatályossá válásának évét követő negyedik év június 30-ig kell átvezetni”. A KAP ST felhívás esetében pedig mindkét feltétel határidőhöz kötött: „a művelési ág átvezetésének és a jogerős erdőgazdálkodói bejegyzésnek legkésőbb az elsőkivitelre vonatkozó kifizetési kérelem benyújtását követő második év június 30-ig kell megvalósulni”.

Célszerű tehát a fenti eljárásokat az erdőtelepítés megvalósítását követően haladéktalanul kezdeményezni és a megjelölt sorrendben végig vinni, hogy ezek esetleges elmaradása ne legyen gátja a támogatás kifizetésének.

NAK / Erdészeti Szakértői Hálózat

Idén is folytatódott a 2019-ben meghirdetett Országfásítási Program, melynek célja, hogy 2030-ra 27 százalékra növelje hazánk erdővel és fával borított területeinek arányát. Az országfásítás számos alprogramot hívott életre, melynek része az erdőtelepítések mellett a mezővédő erdősávok, agrárerdészeti rendszerek, útfásítások, önkormányzati fásítások arányának növelése is.

A 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogram által eddig 1661 hektár új erdőterület jött létre. Kiemelt figyelmet kapott idén is az Újszülöttek erdeje alprogram, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. A kezdeményezés kapcsán minden születendő gyermek után legalább 10 fát ültetnek el. A program alatt elültetett csemeték száma 4,3 millió darab, amit a következő időszakban csaknem 1,1 millió darabbal fognak növelni az erdészeti társaságok.

A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idén zárult a 4. üteme. Tavasszal 4000 sorfát ültettek el, 226 településen, ősszel pedig összesen 317 településre újabb 6000 fát szállítottak. Ezzel 56 ezerre nőtt a programban elültetett sorfák száma, mintegy 1500 településen. A Településfásítási Program 2025-ben is folytatódik, újabb tízezer darab dísz- és sorfát év elejétől igényelhetnek majd a 10 ezer fős lélekszám alatti kistelepülések.

Az állami erdők nyitottak a nagyközönség számára: rekreációs szolgáltatásuk révén hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, az aktív kikapcsolódáshoz. A cégcsoport az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés mellett évente 4-5 milliárd forintot fordít a rekreációs infrastruktúra működtetésére, így jelentős tehertől kímélve meg a költségvetést. Kutatások szerint a magyar erdők rekreációs értéke évente legalább 39 milliárd forint, vagyis az erdők fenntartása csak a kikapcsolódási lehetőségeken keresztül is jelentős érték a társadalom számára.

Számos új kezdeményezés segítette a gyermekek környezeti nevelését. Idén indult az Iskolában az Erdő Program, melynek keretében a minősített Erdészeti Erdei Iskolák erdőpedagógusai a magyarországi közoktatási intézményekben tartottak tematikus foglalkozást 6-12 éves diákoknak az erdők és a fenntarthatóság témakörében. A program első ütemében mintegy 1000 oktatási intézmény és 30 ezer gyermek vett részt, hazánk szinte minden régiójából. Szeptembertől a program kiegészült azzal, hogy a hátrányos helyzetű települések iskolásainak is biztosítottak lehetőséget arra, hogy eljussanak az erdei iskolákba. Az Erdei Iránytű Programban összesen 120 gyerekcsoport, mintegy 3000 gyermek vehetett részt, amely egy-egy napos erdei iskolai látogatást biztosított számukra. A kezdeményezések népszerűségét mutatja az is, hogy azok jövőre is folytatódnak.

2024 második félévében Magyarország látta el az Európai Unió elnökségi feladatait. Ennek keretében számos rendezvényt tartottak, ahol a magyar erdész szakemberek évszázados szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal segítették európai kollégáikat.

Az elmúlt 100 évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott, ami a magyar gazdák és erdészek összefogásának eredménye. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok, különösen az Alföld fásítása során felhalmozódott szaktudás átadása az európai programok központi elemét jelentette.

A nemzetközi együttműködések sorában kiemelkedik az a török-magyar erdészeti program, melynek köszönhetően két tonna tölgymakk érkezett Törökországból hazánkba. Az őshonos tölgyfajok melegebb és szárazabb éghajlatot elviselő szaporítóanyagát országszerte erdősítésekbe és csemetekertekbe ültették, és folyamatosan monitorozzák. A több állami erdészeti társaságnál megkezdett üzemi kísérletek célja, hogy gyakorlati választ találjon az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának megsegítésére.

Az erdők jelentőségét mutatja, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének keretében a korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a kormány a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. A cél továbbra is az, hogy több és jobb erdőink legyenek, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. A támogatások segítségével a magyar erdők szénelnyelő kapacitásuk fenntartásával, klíma- és egészségvédelmi szolgáltatásaikkal jelentős mértékben hozzá tudnak járulni Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez.

forrás: AM Sajtóiroda

A pályázati felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat a pályázati felhívás érintett fejezetének megjelölésével várják 2024. október 10. napjáig a kap.gov.hu oldalon kialakított „Felhívások társadalmi egyeztetése 2023-2027” felületen keresztül.

A pályázati felhívás tervezete szerint támogatást vidéki térségben működő települési önkormányzat – településeket közvetlenül összekötő, már meglévő külterületi helyi közút fejlesztésére a két érintett önkormányzat konzorciuma – nyújthat be.

Támogatás igénybevételével az önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő külterületi, helyrajzi számmal ellátott, már meglévő:

1. szilárd burkolattal nem rendelkező utak, termett talajú helyi közutak (a továbbiakban: földutak):
2. a) stabilizálása és/vagy alépítményeinek kialakítása;
3. b) stabilizálása és/vagy alépítményeinek és szilárd burkolatának kialakítása;
4. c) szilárd burkolatának kialakítása.
5. szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak:
6. a) alépítményeinek és szilárd burkolatának felújítása, korszerűsítése, átépítése;
7. b) burkolatának megerősítése, szélesítése, korszerűsítése

támogatható.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege:

• egyéni művelet esetén legfeljebb 150.000.000 Ft,
• konzorciumi formában végrehajtott művelet esetén legfeljebb 200 millió Ft önkormányzatonként, de összesen legfeljebb 300 millió Ft.

A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 95 %-a.

A társadalmi egyeztetésre felhívás és a felhívástervezet, valamint a hozzá kapcsolódó mellékletek itt érhetők el.

forrás: NAK / Szalainé Csomós Krisztina

Dr. Borovics Attila az ERTI igazgatója előadásában bemutatta a domb- és hegyvidékeinken jelenleg legnagyobb gazdasági értéket képviselő tölgyeseink genetikai tulajdonságait, valamint – az egyes klímamodelleket is figyelembe véve – azok jövőben várható elterjedését. Kihangsúlyozta, hogy a környezeti feltételek gyorsuló változása közepette erdeink megőrzéséhez és megfelelő kezeléséhez elengedhetetlen minél átfogóbb ismeretekhez jutni fafajaink ökológiai sajátosságairól, evolúciós képességeiről és az erdei ökoszisztémák működéséről. Ugyanis csak ezen ismeretekre alapozva tervezhetjük meg azokat a beavatkozásokat, amelyek hosszútávon biztosíthatják az életképes erdőtársulásaink fennmaradását.

Előadásában kitért az ERTI által fejlesztett döntéstámogató rendszerre is, melyet a szakma SiteViewer néven ismer. A térinformatikai alkalmazás hazánk teljes területén a termőhelyi tényezők, köztük kiemelten a klíma és annak várható változása figyelembevételével segíti a szakembereket, gazdálkodókat az erdősítések, erdőtelepítések lehetséges főfafajainak kiválasztásában. A bárki számára szabadon elérhető alkalmazás ennek során borúlátóbb és bizakodóbb klimatikus előrejelzést is figyelembe vesz. Elhangzott, hogy a KAP ST keretében támogatott erdőtelepítési tervek készítése során a SiteViewer alkalmazása kötelező lesz.

A terepi program, illetve bemutató helyszíne a Farkaserdő volt, ahol Dr. Nagy László a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője ismertette az erdészet tölgygazdálkodással kapcsolatos gyakorlatát. Ennek során kitért azon, a szakmában széles körben elfogadott alapelvekre, melyeket általánosan alkalmaznunk kellene ahhoz, hogy valóban fenntartható, a folyamatosan változó társadalmi elvárásoknak megfelelő gazdálkodást lehessen folytatni erdeinkben a jövőben is. A teljesség igénye nélkül, a következő megállapítások hangzottak el:

• Minél mozaikosabb egy termőhely, annál óvatosabb, kisebb léptékű belenyúlásokkal kell gazdálkodni, figyelemmel kísérve és folyamatosan értékelve a területen végbemenő változásokat.
• Ha a természetes folyamatokat segíteni szeretnénk, akkor a minél több fafajból álló, és minél változatosabb korosztályú erdők kialakítása kell, hogy a cél legyen.
• A fenti megállapítás mellett fontos lenne, hogy ne csak kísérleti jelleggel használjunk délről, dél-keletről származó szaporítóanyagot a felújítások, telepítések során. Erdőtársulásaink növényfajainak, köztük a fafajoknak a migrációs adottságai ugyanis nem képesek követni a klímaváltozás várható ütemét, s ennek következtében a jellemzően északi irányba, illetve a magasabb térszínekre eltolódó klímahatárokat, így bizonyos esetekben szükség lehet az emberi segítségre.
• Az, hogy a folyamatos erdőborítás mellett a lékes felújítás önmagában költséghatékonyabb (bár az ápolások itt sem hagyhatók el feltétlenül) az fontos szempont. Ugyanakkor nincs arra vonatkozó elemzés/adat, hogy ha a fakitermelés költség-bevétel oldalát is vizsgáljuk, hova billen a mérleg nyelve és anyagilag hatékonyabb-e ez az üzemmód a vágásos erdőgazdálkodáshoz képest. Habár természetesen a gazdasági szempontok mellett hosszútávon az ökológiai szempontokat is szem előtt kell tartani, összességében ez vezethet az ökonómiai biztonsághoz is.
• A gazdálkodás során előfordulhatnak – a jövőben vélhetően egyre gyakrabban – olyan események, változások, melyekkel nem tudunk előre tervezni. Mivel ismereteink nem teljesek az erdei ökoszisztéma egészét illetően – gondoljunk csak a felszín alatt, a talajban lejátszódó folyamatokra – jobban kell(ene) hagyatkoznunk a természetre.
• Az inváziós fajok eddig is jelentős nyomást okoztak az erdőkezelésben. A klímaváltozás hatványozottan segíti ezen adventív fajok térnyerését, várhatóan az általuk okozott gazdasági károk és természeti zavarok még jelentősebbé válnak.

A szakemberek számára a Farkaserdő tölgyeseiben bemutatott erdőkezelési beavatkozások, a mesterséges és természetes felújításokban alkalmazott gazdálkodási módszerek szemléletes példát nyújtottak arra, hogy nincsenek kőbe vésett szabályok. Esetenként nagyon hasonló adottságok mellett, eltérő megoldásokat alkalmazva érhető el a kívánt cél. Ehhez elengedhetetlen az ismeretek folyamatos bővítése, a gondos mérlegelés, az ökoszisztémában lezajló folyamatok alázatos megfigyelése. 

Egy bizonyos, minél többféle stratégiát állítunk fel, minél több megoldási lehetőségre alapozunk, annál nagyobb esély van szándékaink megvalósítására. Az előrejelzések alapján, országos szinten akár már évtizedeken belül, egyre nagyobb terület válik alkalmatlanná gazdasági célú erdők fenntartására. Ezeken a területeken a hosszabb távú tervek kidolgozása során a gazdasági szempontokat alá kell vetni az erdők klíma-, talaj- és természetvédelmi rendeltetéseinek, valamint a kulturális és jóléti szerepüknek. Mindezt a társadalom egésze érdekében.

forrás: NAK / Kirchkeszner Tímea, Szegvári Zoltán

A KAP Stratégiai Terv alapján megjelent új erdészeti pályázati felhívások közül kettő esetében 2024. őszén nyílik meg az első pályázatbenyújtási időszak. A benyújtáshoz szükséges tudnivalókról való tájékoztatás céljából a NAK online képzést szervez, elsősorban erdőgazdálkodók és erdészeti szakirányítók részére.

A képzés időpontja: 2024. szeptember 3. 14.00–18.00 óra

A két érintett pályázat, melyekről az előadások során az érdeklődők tájékoztatást kapnak:

1. Fiatal erdők állománynevelésének támogatása (KAP-RD40-1-24)
2. Az erdőpotenciált veszélyeztető biotikus és abiotikus károk megelőzése (KAP-RD41-1-24)

A képzésen elsősorban a pályázati feltételek kerülnek ismertetésre, de röviden szó lesz a támogatási kérelem rögzítéséről is, valamint lehetőség lesz kérdéseket feltenni az előadóknak.

Javasolt a kérdések előzetes megküldése az erdeszet@nak.hu e-mail címre, azok feldolgozhatósága miatt legkésőbb szeptember 3-ig.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztráció itt érhető el.

forrás: NAK / Erdészet

A miniszter kiemelte, látszik a világban zajló folyamatokból, hogy ez az év sem lesz könnyű a mezőgazdaságban. 2022-ben a történelmi aszály pusztítása mellett megjelentek az orosz-ukrán háborúra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók következményei a magas energia- és műtrágya árak, a nehezedő finanszírozási környezet formájában. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az agrárkormányzat ismeri és tisztában van a gazdálkodók problémáival, de közösen meg tudunk küzdeni a nehézségekkel. Nagy István szerint minden kihívás ellenére különösen kiemelkedő eredmény, hogy a magyar mezőgazdaság tavaly is biztosította a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben nőni tudott az agrárexport is.

A 2022-es év nagy sikere, hogy november 7-én az Európai Bizottság elfogadta a Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét, amely történelmi lehetőséget jelent a magyar vidék és agrárium számára. A 2027-ig tartó időszakban Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról kedvező megállapodás született, az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Hozzátette, az elkövetkezendő agrártámogatási ciklus költségvetése, a felhasználható források nagysága összesen 14,7 milliárd euró.

A mostani nehezebb időszak utáni fejlődés, a jövő szempontjából fontosak a Vidékfejlesztési Program forrásaiból megvalósult vagy még folyamatban lévő fejlesztések, amelyek hatékonyabbá és ellenállóbbá teszik a gazdaságokat a termelési nehézségek kezelésében, hangsúlyozta Nagy István. Példaként említette, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásaiból csak a tavalyi évben mintegy 400 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek.A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2023-as év első hónapjainak legfontosabb gazdálkodási feladata az új agrártámogatási rendszer feltételeinek megismerése és alkalmazása. Fontos, hogy a gazdák felkészüljenek az egységes kérelem tavaszi benyújtására, ebben segíti őket a szaktárca. Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetői, szakemberei már 2022 végétől szerte az országban tájékoztató fórumokat tartanak ennek érdekében, a roadshow idén is folytatódik. Ezeken átfogóan bemutatják a KAP Stratégia Terv alapvetéseit, a támogatások igénybevételének legfőbb kritériumait és a legfontosabb teendőket.

Ezen felül készül egy külön, agrártámogatásokról szóló honlap, melyen minden információ elérhető lesz, tette hozzá Nagy István. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a magyar Stratégiai Tervnek központi és átfogó célját képezik a kis- és közepes gazdaságok és továbberősítésük. Ezt jelzi az újraelosztó támogatás bevezetése, az általuk megvalósítandó kisebb léptékű fejlesztések külön támogatása, illetve a termelői együttműködések erősebb ösztönzése. A gazdák 2023-ban is számíthatnak a magyar kormányra, közösen vesszük fel a küzdelmet a termelési költségek elszabadulásával és a piaci bizonytalanságokkal – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

forrás: AM Sajtóiroda

Az egész agrárium számára az összesen 14,7 milliárd euró, azaz mintegy 5300 milliárd forint költségvetésű Közös Agrárpolitika biztos alapot jelent a következő időszakra. Ezen az összegen belül kiemelkedő a magyar költségvetési forrás mértéke, amely mintegy 6,3 milliárd euró.

Az erdőgazdálkodási ágazatra fordítható mintegy 310 milliárd forint öt év alatt közel háromszorosa az előző hét éves KAP ciklusban eredetileg rendelkezésre álló összegnek.
Nagyon nagy előrelépés ez a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás történetében! Az ágazat szereplőinek közös célja, hogy ezt a lehetőséget jól használjuk fel: a ciklus végén az országnak több és jobb minőségű, a klímaváltozás kihívásainak és a növekvő környezeti elvárásoknak megfelelőbb erdeje legyen, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek.

Az erdőgazdálkodás gondolatkörét kibővítve mindinkább erdő alapú gazdaságról kell beszélni, amely magában foglalja a teljes termékláncot: a szaporítóanyag termeléstől az elsődleges faiparig. Az erdő alapú gazdaság több szempontból is egyre fontosabb szerepet játszik a jövő földhasználatában, a klíma-alkalmazkodásban és a vidékfejlesztésben egyaránt. Ezt a folyamatot erősíti, hogy az új kormányzati struktúrában az Agrárminisztérium, és azon belül az Erdőkért Felelős Államtitkárság kapta meg az elsődleges faipar fejlesztésének feladatát.

A kormány célkitűzésének megfelelően, a Vidékfejlesztési Program támogatásával már jelentősen nő az új erdők aránya. A tervezett 25 ezer hektárral szemben több mint 40 ezer hektár erdőtelepítés van folyamatban. Erre az eredményességre épül az előttünk lévő időszak tervezése is. A 2023-tól kezdődő rövid, 5 éves ciklusban további 20 ezer hektár új erdő a vállalt célérték.

A mennyiségi jellemzők mellett azonban előtérbe kerültek a minőségi feltételek is. A klímaváltozás kihívásaira válaszul aktívan segíteni kell a hazai erdőket az alkalmazkodásban. Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb erdőgazdálkodó tudjon az erdők minőségét fejlesztő tevékenységeket vállalni, a KAP Stratégiában továbbra is megtalálható minden olyan korábbi elem, amelyet a gazdálkodók valóban kihasználtak. Így továbbra is lehet majd pályázni például az erőpotenciált veszélyeztető károsodások
megelőzési módjai és a károsodott erdőpotenciál helyreállítása, vagy éppen a szerkezet-átalakításra. Ezen túlmenően új elemekkel is jelentősen bővülnek az erdők egészségi állapotának, klíma-alkalmazkodási és környezeti minőségének javítását célzó támogatási lehetőségek.

Bővül a kompenzációs kifizetésre jogosult erdőrészeltek köre: a NATURA 2000 kijelöléssel nem rendelkező, de hazai jogforrás alapján védett állományokban alkalmazott korlátozásokra tekintettel is teljesíthető kompenzációs kifizetés. Ez első sorban a magán erdőgazdálkodókat érinti, ők mint 8 000 hektár további magánerdő-területtel igényelhetnek kompenzációt.

Fontos újdonság az EU jogalkotásában, hogy jogosultság tekintetében már nem tesz különbséget magán és állami tulajdon, illetve erdőgazdálkodók között. Ez egy alapvető szemléletváltást tükröz, amely szerint az erdőgazdálkodás mindenképpen a zöld gazdaság része, legfontosabb célja pedig az uniós szintű zöld célokhoz való hozzájárulás. Ezzel együtt állami területeken erdősítést továbbra sem a KAP Stratégia keretéből tervezzük finanszírozni, míg a kompenzációs kifizetések esetében maximáljuk az egy kedvezményezett részére kompenzációként évente kifizethető összeget. A magánerdő-gazdálkodók továbbra is 100%-ban, míg az állami erdőket kezelők a jogosultságuk 2-50%-áig juthatnak hozzá a
kompenzációs kifizetéshez.

Jelentősen kibővítésre kerülnek az erdők klíma-alkalmazkodását és környezeti állapotának javítását célzó beavatkozások. Az egyik legfontosabb választható újdonság a szerkezet-átalakítás mértékét el nem érő, de meghatározott módon „javított felújítás” vállalásának támogathatósága. Továbbá kifejezetten a magánerdő-gazdálkodók kérésére és részére került kidolgozásra a „kis léptékű ökoszisztéma szolgáltatások” elnevezésű, új erdő-környezetvédelmi célprogram. Ez moduláris elemekből áll, így szinte bármely erdőállományhoz kidolgozható lesz a megfelelő vállalási és támogatási csomag. Cél, hogy a
következő öt évben legalább 120 ezer hektárnyi erdőterületen valósuljanak meg a klímaalkalmazkodást és a környezeti értéket növelő tevékenységek.

A fenntartható erdő alapú gazdaság nélkülözhetetlen eleme a vállalkozások versenyképességének javítása is. Ennek egyik eszköze a technikai-technológiai fejlesztések ösztönzése. A KAP Stratégiában első ízben került azonos körbe a teljes ágazati termékpálya minden szereplője: a csemetekertektől az elsődleges fafeldolgozásig. Komplex telephelyi vagy üzemi fejlesztések, továbbá precíziós műszer-beszerzések is lehetővé válnak, amely történelmi lehetőség a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott, versenyképes termék-előállítás irányába történő elmozdulásra.

A hazai és európai mezőgazdákhoz hasonlóan a hazai erdőgazdálkodó utánpótlást és szakmai megújulási képességet is komolyan veszélyezteti a fiatal erdőgazdálkodó vállalkozók alacsony aránya. Ezért a fiatal erdőgazdálkodók vállalkozás-indításának ösztönzése is támogatható lesz.

Végül, távolról sem utolsó sorban az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számra a legjelentősebb, eddig alulhasznosított lehetőség a tudásbővítés, tudásátadás és tájékoztatás, illetve az innovációs együttműködések terén kínálkozik. Az új ciklusban a teljes agrár-gazdálkodói kör számára megújul, megerősödik, szervezetté és minőségivé válik a KAP-támogatásra jogosult tudásbővítési és tudásmegosztási szolgáltatások rendszere. A különböző kötelező és választható képzések mellett erősítésre szorul a bárki számára elérhető személyes és ingyenes tájékoztatási szolgáltatás is. A NAK szervezetében működő falugazdász-hálózat részére szükséges a KAP erdőgazdálkodási általános ismeretek átadása.

Nagyon fontos továbbá a mezőgazdasági termelőknek szóló, de az erdészek szívének is kedves agrár-erdészeti támogatások megújulása. A legfontosabb előrelépés, hogy az agrárerdészetbe bevont parcella-részek is támogatható mezőgazdasági területek maradnak.
További újdonság, hogy a mezővédő célú agrár-erdészeti rendszereknek nemcsak a telepítése, hanem ápolása, sőt az elfoglalt területen kieső mezőgazdasági jövedelem pótlása is további hét évig támogatható. Jó volna, ha a mezőgazdasági területetekkel is gazdálkodó erdőgazdálkodók jó példával járnának elől a mezővédő fasorok és erdősávok (vissza)telepítésében, legelő és kaszáló gyepek fákkal változatosabbá tételében.

A tájékoztató nap során vetített előadások anyaga itt egyben áttekinthető.

forrás: Agrárminisztérium, Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály

kapcsolódó:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2115 RENDELETE (2021. december 2.)
a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről