Az Európai Bizottság tavaly májusban jelentette be a kiterjesztést, miután vizsgálata megállapította, hogy az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemez behozatalára vonatkozó EU-dömpingellenes vámokat kijátszották az Oroszországból Kazahsztánba és Törökországba átrakodott, illetve ezekbe az országokba végső feldolgozásra küldött, majd az EU-ba szállított késztermékekkel.

2024 októberében az Európai Bizottság újabb dömpingellenes vizsgálatot indított, ezúttal a Kínából származó lombosfa rétegelt lemez behozatalára vonatkozóan.

A vizsgálat még folyamatban van. Ezen eljárás részeként az EU 2024 decemberében bevezette a Kínából származó összes lombosfa rétegelt lemez behozatalának nyilvántartásba vételét előíró jogszabályt.

Az intézkedés célja annak biztosítása, hogy az EU-ba behozott összes ilyen importot a nemzeti vámhatóságok gondosan nyilvántartásba vegyenek. A törvény szerint a nyilvántartás célja „annak biztosítása, hogy amennyiben a vizsgálat eredményei dömpingellenes vámok kivetését eredményezik, ezeket a vámokat a szükséges feltételek teljesülése esetén visszamenőleges hatállyal kivethetik a nyilvántartásba vett importra”.

Az Európai Bizottság idén márciusban dömpingellenes vizsgálatot indított egy nagy európai rétegelt lemezgyártókból álló konzorcium (Softwood Plywood Consortium) állítása alapján, miszerint a brazíliai fenyőből készült rétegelt lemez EU-ba történő behozatalát tisztességtelenül alacsony áron értékesítik.

A vizsgálat részeként mostantól minden brazíliai fenyőből készült rétegelt lemez behozatalát regisztrálni kell az EU határain, hogy a vámhatóságok visszamenőleges hatállyal kiegészítő vámokat vethetnek ki, ha a vizsgálat alátámasztja a dömpinggyanús gyakorlatot.

forrás: EU / ITTO

A Mekiben is ezzel kavarsz?

2022. júniusa óta tilos fát importálni Oroszországból az EU-ba, válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziójára. Azóta azonban virágzik a facsempészet a WWF Németország adatai szerint.

Az orosz faanyag ott van mindenben: az eldobható keverőpálcikákban, kozmetikai spatulákban, egyutas fadobozokban. A környezetvédők 21 vállalat termékeit vizsgálták, és 14 esetben, tehát az esetek kétharmadában találtak orosz eredetű fát. Például a McDonald’s, a Burger King, a Backwerk, a Kamps, a Starbucks, a DM, a Rewe vagy a Subway eldobható tárgyaiban.

Gyors pénz illegális fával

Az illegális fakereskedelem nem bagatell bűncselekmény. Oroszország csak a német piacon legalább évi 120 millió euró bevételhez jut ilyen módon a becslések szerint. A csempészet rétegelt lemez és építőfa formájában történik Kína, Törökország vagy Kazahsztán közvetítésével. A csomagoláson lévő tanúsítványok semmit nem érnek, ha a származási dokumentumokat meghamisítják. A Rewe és a McDonald’s például azt állította, hogy termékeik a Baltikumból, illetve Kelet-Európából származnak. A laboratóriumi vizsgálatok azonban ezt egyértelműen cáfolták.

forrás: Mezőhír

„A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1649 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. augusztus 21.)
az Oroszországból származó nyírfa rétegelt lemezek behozatalára vonatkozóan az (EU) 2021/1930 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Törökországban és Kazahsztánban feladott nyírfa rétegelt lemezek – függetlenül attól, hogy azokat Törökországból és Kazahsztánból származóként jelentették-e be vagy sem – behozatala általi esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint a Törökországban és Kazahsztánban feladott nyírfa rétegelt lemezek behozatalára vonatkozó nyilvántartásba-vételi kötelezettség bevezetéséről„

Az EU hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseinek esetleges kijátszását vizsgálják. A Bizottság első lépésben azt vizsgálja, hogy a Kazahsztánból és Törökországból származó behozatal e két országból származik-e vagy sem. E célból a közelmúltban nyilvántartásba vételre került az EU határait átlépő rétegelt lemezek összes behozatala.

forrás: EURlex

frissítés (2023-06-13)
Kövér László részvétét fejezte ki a kazahsztáni erdőtűz áldozatai miatt
Az Országgyűlés elnöke kazah hivatali partnerének küldött táviratban fejezte ki részvétét a kazahsztáni Szemej közelében levő természetvédelmi területen keletkezett erdőtűz áldozatai miatt – közölte az Országgyűlés sajtóirodája kedden az MTI-vel.

    Kövér László Maulen Asimbajevnek, a kazah parlament felsőházi elnökének küldött táviratában azt írta, hogy mély megrendüléssel értesült arról a pusztító erdőtűzről, amelynek a mentési-oltási munkálataiban részt vevő tűzoltók és önkéntesek közül legkevesebb 14 ember vesztette életét.
    „Engedje meg, hogy ebből a szomorú alkalomból kifejezzem a magyar Országgyűlés nevében szívből jövő együttérzésem és őszinte részvétem az áldozatok hozzátartozóinak” – fogalmazott a házelnök.

Hatalmas erdőtüzek pusztítanak Kazahsztán északkeleti részén, és már több áldozatot szedtek, mint az elmúlt évek bármelyikében. Vasárnapig 14 halottat jelentettek a hatóságok azzal, hogy már több mint 300 embert evakuáltak a változó irányú erős szélben kiszámíthatatlanul terjedő tűzvész elől.

A polgári védelem közölte, hogy gondoskodik az otthonok biztonságáról, ellenőrzés alatt tartja a helyzetet, amit a szakemberek szerint villámcsapás okozott pár nappal ezelőtt.

Kasim Cömert Tokayev kazah elnök vizsgálatokat folytatott Abay tartományban, ahol az erdőtűz keletkezett. Az elnöki hivatal nyilatkozata szerint Tokayev a levegőből követte a tűzoltósági munkálatokat, és szerzett információt az illetékesektől.

Tokayev részvétlátogatást tett a 14 erdőmunkás családjainál, akik életüket vesztették el az erdőtűz oltása során, és bejelentette, hogy június 12-ét Nemzeti Gyásznappá nyilvánítják.

Június 8-án erdőtűz keletkezett Abay tartomány 60 ezer hektárnyi területén. Az uspenskoei erdészeti hatóság 11 erdőmunkásával megszakadt a kapcsolat az erdőtűz első napján. Ezt követően újabb csapatok kezdtek tűzoltó- és kutató/mentő munkálatokba a térségben. A minisztérium tegnap bejelentette, hogy még 3 erdőmunkás életét vesztette az erdőtűz miatt.

2022. szeptember 4-i hír volt:
Egy ember meghalt és eddig 108 ház égett le a Kazahsztánban tomboló erdőtűzben. Az észak-kazahsztáni Kosztanaj tartományban 2000 embert kellett evakuálni.

Jurij Iljin rendkívüli helyzetek minisztere elmondta, hogy a tűz gyorsan terjed, és jelenleg 43 ezer hektáron pusztítanak a lángok. Több száz tűzoltó, több tucat tűzoltóautó és helikopterek vesznek részt az oltásban, amit nehezít a magas hőmérséklet és az erős szél.

Alikhan Smailov Kazahsztán miniszterelnöke utasította a hatóságokat, hogy mérjék fel a tűz által okozott károkat, hozzátéve, hogy a kormány finanszírozni fogja az új házak építését az érintett területen, és támogatja azokat a gazdákat, akiknek a termése leégett. A kazah elnök, Kászim-Zsomart Tokajev hétfőn utazik a régióba, közölte az elnöki sajtóiroda.

forrás: EuroNews; TRTnet; EuroNews 2022

A delegációt elsőként Bugán József vezérigazgató köszöntötte.

Dr. Kozma Ákos ombudsman elmondta, az elmúlt időszakban országunk olyan komoly tapasztalatokra tett szert az alapjogok területén, amit érdemes másokkal is megosztani. „Szeretném megmutatni a török, azerbajdzsáni, üzbég és kazah kollégáknak mindazt a portfóliót, amit az ombudsmani hivatal, az állami alapjogvédelem ellát. Kiemelt terület például a jövő nemzedékek érdekvédelme, amelynek körében szorosan együttműködünk az állami erdőgazdaságokkal, köztük a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-vel, akik részt vettek például gyermekotthon-felújítási programban. Szeretném bemutatni az értékeinket, átadni a tapasztalatainkat, másrészt szeretnénk a többiektől tanulni. Adni és kapni: ez a gyümölcsöző együttműködés alapja. Ezt szimbolizálja a közös faültetés is – hangsúlyozta az alapvető jogok biztosa.

A vadászház mellett kör alakban, az országok elhelyezkedését is figyelembe véve kerültek földbe a nemzetekre jellemző fák. Törökország csertölgyet, Azerbajdzsán gránátalmát, Üzbegisztán keleti platánt, Kazahsztán keleti lucot, Magyarország az élet fáját, az őshonos kocsányos tölgyet ültetett.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója a Vas vármegye állami erdeiről, az azokban végzett erdőgazdálkodásról is tájékoztatta a delegáció résztvevőit.

forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

„A Siena és partnerei azonosították azon vállalatok hosszú listáját, amelyek fát és fatermékeket szállítanak az Európai Unióba két olyan országból, amelyek a szankciók előtt nem voltak ismertek az EU-ba irányuló faexportról – Kirgizisztánból és Kazahsztánból. Elemzésünk nem csak a kétes importmechanizmusok bizonyítását teszi lehetővé, hanem a fa – fehérorosz és orosz – eredetét is. A fa véres árából pedig mindannyian fizettünk egy részt – hiszen a kétes eredetű árut is az adófizetők pénzéből vásárolták.

A kétes eredetű faanyagok importálására irányuló rendszerekbe a faipar régóta működő szereplői és olyan vállalkozások is belekeveredtek, amelyeknek semmi közük nem volt az ágazathoz. Ezeknek a vállalkozásoknak a tulajdonosai között van két litván nő, akik hatalmas követőtáborral büszkélkedhetnek az Instagramon.

A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a vámtisztviselők és más litván szolgálatok figyelme az elmúlt hónapokban drámaian csökkentette a vállalkozók két közép-ázsiai országból származó faanyag iránti étvágyát.

„A litván vámhatóság megjegyzi, hogy jelenleg, 2023-ban nem regisztrált Kazahsztánból és Kirgizisztánból származó faanyagimportot (szabad forgalomba bocsátást)” – áll a vámhivatal írásbeli állásfoglalásában.

A vámhatóság azt is megerősíti, hogy már öt előzetes vizsgálatot indítottak az orosz és fehérorosz faanyagra vonatkozó szankciók esetleges kijátszása miatt.

Kazah rétegelt lemez… Voronyezsből

„A Siena és partnerei olyan adatokat szereztek meg, amelyekből kiderül, hogy mely vállalatok és milyen mennyiségben importáltak fát és fatermékeket Litvániába, amelyek származási országa Kirgizisztán vagy Kazahsztán volt. Itt egyértelmű bizonyítékot találtunk arra is, hogy a Litvániába és régiónk más országaiba importált rétegelt lemez nagy mennyiségét Oroszországban gyárthatják.

Uralskban, a Kazahsztán és Oroszország határának közelében fekvő, mintegy 300 000 lakosú városban a Qazfancom vállalat nyírfa rétegelt lemezeket szállít az Európai Unió országaiba. A vállalatot tavaly májusban alapították, alig néhány hónappal az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után. A kiszivárgott adatok szerint a Qazfancom több ezer tonna nyírfa rétegelt lemezt importált Litvániába, Lengyelországba és Észtországba az elmúlt télen.

A több tucat embert foglalkoztató vállalat már eddig is jelentős összegű adót fizetett be a kazah költségvetésbe. A Siena által megszerzett adatok azonban azt mutatják, hogy az Uralskból származó kazah rétegelt lemez nagy valószínűséggel orosz.

A kiszivárgott adatok azt mutatják, hogy a Qazfancom nagy mennyiségben importál fatermékeket két orosz rétegelt lemezgyárból Voronyezs régióból. Az uralszki rétegelt lemezek hasonló mennyiségben kerülnek nyugatra. A Qazfancom rétegelt lemez legnagyobb mennyiségben a szomszédos Lengyelországba áramlik. A második és harmadik helyen Észtország és Litvánia áll.

Az út Klaipedába vezet

A Qazfancom vevői közé tartozik a Tallinnban bejegyzett Euronika Trading vállalat. Az észt nyilvántartás szerint a cég végső tulajdonosa Marina Špak, egy Klaipėda-i esztétikai szépségszakértő, akinek több mint 90 000 követője van az Instagramon.

A nyilvántartás szerint Špak asszony tavaly áprilisban, mindössze másfél hónappal a háború kezdete után lett az észt cég tulajdonosa. Addig Vaszilij Isachenka fehérorosz állampolgár szerepelt az Euronika Trading végső tulajdonosaként.

A kiszivárgott információkból kiderül, hogy a Klaipėda-i székhelyű cég által megrendelt nyírfa rétegelt lemez Észtországba és Litvániába is eljutott. A legnagyobb Qazfancom rétegelt lemezáru pedig a szomszédos Lengyelországba került, de az Euronika Trading segítsége nélkül.

Marina Špak megerősítette, hogy ő irányítja az észt céget. A szépségipari szakértőnek azonban nem tetszettek a kazahsztáni rétegelt lemezzel kapcsolatos kérdések.

„Valószínűleg nem fogok válaszolni a kérdéseikre” – mondta Špak asszony, amikor a Qazfancom furnérról és arról kérdezték, hogy ő lett az észt cég tulajdonosa.

Több ezer tonna egy kevés dolgozót foglalkoztató cégtől

„A Siena rendelkezésére álló adatok szerint a Kazahsztánból származó rétegelt lemez egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb importőre Litvániában a Kaišiadorysban működő Ardvila vállalat.

A faiparban nagy múltra visszatekintő vállalat tavaly több ezer tonna rétegelt lemezt importált a Kazahsztánban bejegyzett Gruzprom cégtől.

A nyilvánosan elérhető adatok szerint a Gruzpromot csak tavaly júliusban alapították, és augusztusban kezdte meg a rétegelt lemez szállítását az Ardvilának. A kaišiadorys-i cég vezetőjének nem volt kérdése, hogy egy mindössze egy hónapja működő cég hogyan tudott hatalmas megrendeléseket szállítani neki, de újságíróknak elmondta, hogy a rétegelt lemez minden bizonnyal kazahsztáni.

„Vettek ott egy régi műhelyt” – mondta a Sienának Vaidas Mecelica, az Ardvilla igazgatója.

Elmondása szerint a Gruzprom egy csődbe ment fafeldolgozó üzemet vásárolt meg, és valóban több ezer köbméternyi faterméket állít elő. A Gruzprom tevékenységének bizonyítékaként arra is rámutatott, hogy a kazah cégnek van honlapja. A nyilvánosan elérhető adatok szerint a Gruzprom honlapját csak idén március közepén indították el.

A nyilvános adatokból az is kiderül, hogy az Ardvilnak több ezer tonna rétegelt lemezt szállító vállalatnak legfeljebb öt alkalmazottja van. A tavalyi év egészében alig több mint 400 eurót fizetett be a kazah költségvetésbe.

Megkérdeztük Rūta Skyrienėt, a Befektetői Fórum egyesület vezetőjét, hogy mit mondanak ezek a számok az üzletről.

„Természetesen, amikor beszállítót keresünk, felmerül a kérdés: vajon tényleg képes-e öt ember több száz tonna faterméket előállítani, és mégsem fizet adót?” – tette fel retorikusan a kérdést R. Skyrienė.

Újabb Instagram-sztár keresi a profitot

Egy klaipėdai szépségszakértő és a piacon lévő öreg farkasok nem minden, amit a Siena és partnerei találtak a gyanús faáruforgalom vizsgálata során. A megszerzett dokumentumok alapján az újságírók Londonba jutottak… London.

Gabriella Melrose az Egyesült Királyság fővárosában él és dolgozik. Így mutatkozik be a kaunasi Gabriella Slizevičiūtė, akit rajongói a közösségi oldalakon női önsegítő szakértőként, marketingszakértőként, színésznőként és énekesnőként ismernek. Az Instagramon több mint 160 ezer követője van, akikkel tanácsokat és életbölcsességeket egyaránt megoszt.

Az újságírók által összegyűjtött anyagból azonban egy másik tevékenység is kiderült a közösségi oldal sztárjának eredménylistájáról.

Gabriele Slizevičiūtė Kaunasban, a Savanorių sugárúton bejegyzett Meidaga nevű cége csak tavaly ősszel több mint 100 tonna fapelletet importált Kirgizisztánból Litvániába. A szállító a tavaly júliusban alapított Delo Techniki cég. Adataink szerint ez a kirgiz cég tavaly összesen több mint kétezer tonna pelletet importált Litvániába, és az egész év során mindössze 200 euró körüli adót fizetett a kirgiz költségvetésnek.

A kaunasi cég tulajdonosával a pelletkereskedelem ilyen és más aspektusairól szerettünk volna beszélgetni. Instagramon keresztül vettük fel vele a kapcsolatot. Gabriella Melrose azonban nem válaszolt az üzeneteinkre, miután megtudta, hogy érdeklődünk a Meidaga tevékenységei iránt.

„Mantas Pečiulaitis, a Meidaga vezetője rámutatott, hogy a pellet importja nem a vállalat fő tevékenysége. Elmondása szerint ezekkel az árukkal kapcsolatban már voltak váratlan problémák.

„Tudom, hogy a pelletet már elszállították. Tudom, hogy ott mindenféle problémák merültek fel. Csempészett dolgok kerültek azokhoz a pelletekhez. (…) Hogy még mindig szállítják-e vagy sem – nem tudom biztosan megmondani, nem foglalkozom ezzel” – mondta M. Pečiulaitis.

Elmondása szerint a Meidaga tevékenységének minden területét összehangolják a részvényesekkel. „Tudja, a vállalat nem az alkalmazottak tulajdonában van” – tette hozzá Pečiulaitis.

Üzlet a… raktárból

Az Instagram-sztár üzlete eltörpül a Žirmūnai egyik lakóházának raktárában bejegyzett Hagasta nevű cég mellett, ami a Litvániába importált „kirgiz” faüzemanyag mennyiségét illeti. „A Siena adatai szerint a legnagyobb „kirgiz” pelletimportőr Litvániában. Csak a tavalyi évben a vállalat több mint négyezer tonna „kirgiz” fatüzelésű tüzelőanyagot importált Litvániába.

A Hagastha rövid életű csillaga a faiparban elhalványult. A Nyilvántartási Központ szerint a Žirmūnai lakótelepen bejegyzett cégnek már sikerült lecserélnie mind a tulajdonosát, mind a vezetőit. Pavel Bisliuk, a cég korábbi igazgatója megerősítette, hogy a vámosok figyelmét is felkeltette.

„Ez összefügg azzal, amit a vámhatóságok csinálnak. És a litván vasutak történelmével” – mondta Pavel Bisliuk, a Hagastos volt igazgatója.

Elmondta, hogy a cég korábban nagy mennyiségben szállított árut Kirgizisztánból Litvániába, vonattal, de néhány hónapja a szállítmányok leálltak. Az üzletember arra panaszkodott, hogy azt ígérték neki, hogy az árut a kirgizisztáni válaszok után visszaküldik, de ez nem így történt.

„A Lietuvos geležinkeliai olyan mértékben kiszámlázta nekünk a vagonok állásidejét, hogy nem tudtunk tovább üzletelni. Valamit tenni kellett. Egyszerűen eladtuk a céget, ennyi” – sóhajtott fel Bisliukas.

Kirgizisztáni kollégáink felkerestek néhány céget, amelyek a Hagastha pellet- vagy brikettbeszállítóként szerepelnek a listán. Sok mindent találtak – csak a faipart nem.

De nem a Hagasta volt az egyetlen cég, amely kétes eredetű pelletet importált Litvániába. És nagyon valószínű, hogy a kétes eredetű áruk egy részét államunk fizette.

Szankcionált faanyag a közbeszerzésben

Iskolák, önkormányzatok és alárendelt intézményeik, sőt a Lietuvos geležinkeliai csoport egyik cége is – mindannyian vásárolhattak tüzelőanyagot Oroszországból vagy Fehéroroszországból anélkül, hogy tudtak volna róla. Ugyanis a közbeszerzési rendszerben számos olyan vállalatot találtunk, amelyek úgy diadalmaskodtak a közbeszerzésben, hogy közben bizonytalan eredetű árut importáltak Közép-Ázsiából.

Adataink szerint a Kazahsztánból származó tüzelőanyag-pellet legnagyobb importőre a Šalčininkaiban működő Andeta vállalat. A vállalat nem először van jelen a faiparban, és még azzal is büszkélkedhet, hogy hozzájárul a Litvánia szabadságának szentelt rendezvényekhez.

Tavaly a Šalčininkai vállalat több mint 4 000 tonna pelletet importált Kazahsztánból. Az importáramlás tavaly szeptemberben kezdődött.

Időközben az Andeta több tucat versenytársat vert meg, és jóval több mint 1,5 millió euró értékben nyert el közbeszerzési pályázatokat. És most csak a fapelletre kiírt pályázatokról beszélünk.

„Az Andeta kazahsztáni beszállítója, a DTRA számos ismerős tulajdonsággal rendelkezik. A vállalatnak legfeljebb öt alkalmazottja van. A tavaly befizetett adó összege 800 euró körül van. A bejegyzés dátuma tavaly szeptember 15-e.

Az első pelletszállítmány Andetai számára, adataink szerint, nem egészen egy héttel a DTRA megalakulása után érkezett Litvániába.

„Ana Burinskaja, az Andeta vezetője a Sienának elmondta, hogy a cég ellenőrzi a beszállítóit. A pellet esetleges orosz vagy fehérorosz eredetére vonatkozó kérdések meglepték.

„Ha Kazahsztánból importáltunk, akkor mi közünk van Fehéroroszországhoz vagy Oroszországhoz?” – kérdezte Burinskaja.

Amikor arra kérték, hogy nyilatkozzon bővebben a DTRA termelési kapacitásáról és a pellet eredetéről, az üzletasszony azt mondta, hogy már minden kérdésre válaszolt, és letette a telefont.

„Rūta Skyrienė, a Befektetői Fórum vezetője szerint a kétes eredetű áruk közbeszerzésekbe való bevonása hatalmas kockázatot jelent, amelyet az államnak kezelnie kell. Véleménye szerint ez a helyzet a közbeszerzési szabályozás megfelelő kiigazítását igényli.

„Valószínű, hogy egy nap fény derül rá, és akkor összeomlik. Hogy kik vásároltak, kitől vásároltak – nem sok látszódna” – mondta Skyrienė asszony.

A Siena által megkérdezett üzletemberek közül sokan elmondták, hogy nem tudták garantálni, hogy az általuk importált fa valóban Kirgizisztánból vagy Kazahsztánból származik, mert nem tudták ellenőrizni a beszállítókat vagy az áru eredetét. Skyrienė asszony szerint ez a kifogás nem elegendő.

„A felelős vállalkozások ellenőrzik az ellátási láncukat, és meggyőződnek arról, hogy nincsenek kockázatok. (…) A nemzetközi szankciók mindenkire nézve kötelezőek, és mindenkinek gondolkodnia és ellenőriznie kell magát. Ez nem csak reputációs kockázat. Ez a büntetés kockázata is. És egyébként nagyon komolyan” – mondta Skyrienė asszony.

A török faanyag is szankciószagú

Több, a Siena által megkérdezett vállalat sem titkolta, hogy a litván vámhatóságok fokozott figyelmet fordítanak rájuk. Ez a kereskedelmi statisztikákban is tükröződik. A Litvániába érkező „kirgiz” és „kazah” faanyag mennyisége az elmúlt hónapokban meredeken csökkent.

Sajnos ugyanez nem mondható el a régiónk más országairól. Lengyelország például továbbra is nagy étvágyat mutat a Kazahsztánból származó rétegelt lemez iránt.

Néhány piaci szereplőtől megtudtuk, hogy van egy másik növekvő faanyagszállító az Európai Unióba. Ez Törökország, amelyet az orosz faipar a szankciók kijátszására használhat. Néhány litván vállalkozás máris azt mondja, hogy Törökországból készül fát importálni.

„Ősszel ismét importálni fogunk, Törökországból. Lesz kereslet, és lesz értelme Törökországból szállítani. Mindaddig, amíg Törökország sem zár be” – mondta a Sienának Pavel Bisliuk, a Hagastha korábbi vezetője. Miglė Kalinauskaitė, a vilniusi egyetem újságíróhallgatója, hozzájárult a kutatáshoz.

szerk/ford: Tóth János, forrás: siena.lt

A faanyag (fűrészáru, falemez) szállítmányokat ugyanis átcsomagolják és az ügyeskedő kereskedők hamis vagy félrevezető dokumentációval verik át a hatóságokat, derítette fel az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) égisze alatt dolgozó, lengyel és belarusz oknyomozó újságírókkal is megerősített riportercsapat.

Mivel a két ország a szankciók előtt a legnagyobb fabeszállítók közé tartozott az EU-ban, a tiltás a fa árait is kilőtte. Következésképp azok a közvetítők, akik ugyanazt a szállítmányt hajlandók átcímkézni és félrevezető dokumentációval ellátni, a korábbiaknál többet kereshetnek. Ráadásul a folyamat eredményeként az orosz és belarusz faipar is a pénzéhez jut.

A riporterek helyszíni nyomozásai megerősítették az Eurostat adataiból kikövetkeztethető feltételezést, miszerint a tiltott faszállítmányokat kazahsztáni és kirgizisztáni faként adják el az EU-n belülre. Az adatok alapján a 2022. közepi tiltás után már októberre megnégyszereződött az EU-ba érkező kazahsztáni és a kirgizisztáni fa mennyisége. A Lengyelországba érkező kazahsztáni fa értéke 108 ezer euróról öt hónap alatt 7,4 millió euróra nőtt.

Az orosz és fehérorosz fa hagyományosan Lettországon és Litvánián keresztül érkezett korábban az EU-ba, a fenti jelenség ezen országok hatóságainak okoz egyre nagyobb gondot. Amint azt a litván vámhatóság képviselője mondta az OCCRP-nek: korábban csak szét kellett bontani az egyes teherautó-szállítmányok rakományát, és láthatóvá váltak azok a jelek, amelyek egyértelműen beazonították az orosz és belarusz fát. Mostanra egyre több a gyanús szállítmány, és közben a csempészek is egyre kifinomultabb módszerekhez folyamodnak, és egyre komolyabb dokumentációt állítanak össze.

A riporterek olyan kirgizisztáni és belarusz cégeket is találtak, amelyek nyíltan hirdették szolgáltatásként a szállítmányok „átmaszkírozását” és a hamis dokumentáció elkészítését. Feltehetően ezek az átcsomagolt szállítmányok Litvániában, Lengyelországban, Németországban, Lettországban és Dániában kötöttek ki.

forrás: G7

Az átlátszó üvegházat az A. Maslow Design stúdió tervezte, mely egy gyerekkori álom megvalósulása.

Fa köré is lehet házat építeni

A henger alakú fa közepén egy hatalmas fa él, amely az egymás fölött lévő szobák mindegyikét szervesen összeköti egymással. A koncepció lényege, hogy házépítéshez egyetlen egy fát sem kell kivágni, köré is lehet építeni otthont.

Beleolvad a környezetbe

Ez az átlátszó otthon teljesen beleolvad a környezetbe, tökéletes hely az elmélkedésre, kikapcsolódásra, pihenésre. A házat egy 38 éves üzletember megbízására tervezte az építész stúdió. Olyan hétvégi házat szeretett volna a hegyek között, amely lehetővé teszi számára a tökéletes kikapcsolódást. Ahol feltöltődhet és kipihenheti a városi élet stresszes hétköznapjait.

Távol a civilizáció zajától…

A ház tulajdonosa olyan természetközeli környezetben szeretne élni, amely lehetővé teszi számára a szellemi fejlődést és a kreativitás kibontakozását.

Napelemes tető, vízgyűjtő rendszer

Az önellátó ökoházat úgy tervezték, hogy a semmi közepén, távol a civilizációtól, minden kényelmi funkciónak megfeleljen. Az üvegház tetejét éppen ezért napelemek borítják, ami biztosítja a ház áramellátását, az alagsorban pedig egy esővízgyűjtő rendszer gyűjti, tárolja esővizet.

forrás: ImpressMagazin