A rendezvényen Rácz András arra hívta fel a figyelmet, hogy az Aggteleki Nemzeti Park 1985-ben alapítottak Magyarország negyedik nemzeti parkjaként, ma az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi területe. Az igazgatóság vagyonkezelésében 13 ezer 622 hektár terület áll, amelyből több mint 11 ezer hektárt saját használatban kezelnek az Aggteleki és a Zempléni Tájegység területén. Az Aggteleki Tájegységben az erdőrészletek területe 4570 hektár, a saját kezelés aránya különösen magas, a területek több mint 96 százalékát az igazgatóság saját kezelésben hasznosítja, ezért magának kell gondoskodnia az infrastruktúráról is – mondta el beszédében az államtitkár.

Kifejtette, a nemzeti park a gyepes élőhelyekhez kapcsolódó, most induló projektre 565 millió forint, az erdőterületeket érintő fejlesztésre pedig 486 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Az előbbi beruházás, az Aggteleki Tájegység erdőterületeinek természetességi állapotát javítja, 1700 hektár területen, különös hangsúlyt fektetve a természetközeli erdőkezelési módszerek alkalmazására. A fejlesztések célja a természetes és természetközeli állapotú erdők megőrzése, valamint az egykorú, elegyetlen vagy idegen fafajokból álló erdők fokozatos átalakítása változatos szerkezetű, őshonos fajokból álló állományokká. A projekt során többek között idegenhonos fafajok visszaszorítása mintegy 259 hektáron, szálaló szerkezet kialakítását megalapozó beavatkozások közel 773 hektáron, valamint erdőterületek természetességi állapotának monitoring tevékenysége több mint 550 hektáron valósul meg.

A másik projekt az Aggteleki Tájegység gyepes élőhelyeinek megőrzését és rehabilitációját szolgálja. A fejlesztés közel 1500 hektár védett gyepterületet érint, amelyek jelentős része Natura 2000 oltalom alatt áll. A program célja a leromlott állapotú gyepek helyreállítása, a becserjésedés és más kedvezőtlen természetes folyamatok visszaszorítása, valamint a hagyományos tájhasználatnak megfelelő kezelés biztosítása.

Rácz András rávilágított, a két fejlesztés együttesen járul hozzá ezen terület értékeinek hosszú távú megőrzéséhez. Az erdők és gyepek természetességi állapotának javítása erősíti a biológiai sokféleséget, javítja számos védett és közösségi jelentőségű faj élőhelyi feltételeit, és támogatja a Natura 2000 területek természetvédelmi célú kezelését. Ezek a beruházások nemcsak az élőhelyek megőrzését szolgálják, hanem a természetvédelmi szemléletformálást és a természeti értékek bemutatását is erősítik – tette hozzá.

forrás: AM Sajtóiroda

A program részeként az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén most indul egy 685 millió forintos fejlesztés, amely közvetlenül szolgálja hazánk környezeti értékeinek megőrzését – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára szerdán, a tarcali projektnyitó eseményen.

Az államtitkár kifejtette, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Zempléni Tájegységének valamennyi erdőterülete védett természeti terület. A nyitórendezvény tárgyát képező „Természetes és természetközeli állapotú erdők megőrzése és felújítása, az erdők természetes folyamatainak elősegítése az egykorú, elegyetlen, szintezetlen, tájidegen fafajú erdők természetközelivé alakítása, a biodiverzitás növelése a Zempléni Tájegység saját kezelésben lévő erdőterületeink” című KEHOP Plusz projekt által érintett területegységek alapvetően három földrajzilag elkülönülő tömbben, ezzel együtt három, országos jelentőségű védett természeti területen és több Natura 2000 védelem alatt álló területen találhatók. 

A beruházás célja, hogy a tájegységben található, természetvédelmi kezelést igénylő Natura 2000, védett, valamint fokozottan védett természeti erdőterületek ökológiai potenciálját megőrizzék, az állapotát pedig javítsák. A fejlesztés részeként kialakítanak egy korszerű és hatékony, a természeti értékek és a helyi lakosság érdekeit, a régió adottságait figyelembe vevő természetvédelmi élőhely-kezelési gyakorlatot is.

A projekt megvalósításának köszönhetően az eddigieknél jóval hatékonyabban őrizhetik meg a nemzetközi jelentőségű fajok élőhelyeit, a világörökségi helyszíneken. Emellett az erdei élőhelyek állapotjavításának köszönhetően az erdei életközösség összes tagjának megfelelő életteret tudnak biztosítani. A védett élőhelyek területi kiterjedése és az ezekhez kötődő növény- és állatfajok élettere is növekedni fog. Továbbá az idegenhonos növényzetet visszaszorítják, ezáltal a területen a biodiverzitása is nőhet.

Az erdők ügye egyre inkább társadalmi kérdéssé válik. Több helyen javítani kell az erdők természetességi állapotán. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ezért indítja el ezt a fejlesztést 2300 hektáron – zárta beszédét Rácz András. 

forrás: AM Sajtóiroda

forrás: AM Sajtóiroda

Rácz András kiemelte, hogy az „Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló  célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez.

Az államtitkár ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok, és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni.

A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el az inváziós akác- és bálványfa-állományokat. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére.

Rácz András kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

forrás: AM Sajtóiroda

A projekt 2025–2028 között zajlik, és olyan döntéstámogató rendszerek, térképek és modellek készülnek, amelyeket a jövő városi parkjainak, természetes vízfolyásainak és zöldterületeinek tervezésében is alkalmazni lehet.

Tájépítészeknek, önkormányzati főkertészeknek és tervezőirodáknak ez komoly felkészülési időszak és jövőbeni munkalehetőség is egyben!

A projekt tartalmának bemutatása

A projekt módszertani útmutatók készítése és adatszolgáltatások kialakítása, tervezési mintaprojektek megvalósítása által hozzájárul az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájából, valamint az EU természet-helyreállítási rendeletéből következő tagállami feladatok teljesítéséhez, a nemzeti szintű biodiverzitás stratégia céljainak megvalósításához, továbbá a nemzeti természet-helyreállítási terv kidolgozásához és végrehajtásához.

A projekt keretében a multifunkcionális ökoszisztémák és a zöldinfrastruktúra hosszú távú megőrzése és helyreállítása érdekében tervezzük többek között

• a természetközeli ökoszisztémák és a zöldinfrastruktúra megőrzésének szempontjából kiemelt jelentőségű ágazatok tervezési és döntéshozatali folyamataiban jelentkező integrációs lehetőségekhez és szükségletekhez igazodó ágazat-specifikus folyamatok és eszközök kidolgozását, és ezek alkalmazásának modellezését;
• az integrációt segítő, jelenleg rendelkezésre álló döntéstámogató tervezési eszközök továbbfejlesztését, aktualizálását, és a rövid távú változások (2015-2023) elemzését, a változáselemzés és nyomon követés módszertani alapjainak lefektetését az ökoszisztéma és a zöldinfrastruktúra térképezés, az ökoszisztémaállapot-értékelés és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése témakörében, ez utóbbi keretében új ökoszisztéma-szolgáltatások és fókuszterületek bevonásával, valamint a részeredmények szintetizáló elemzését a kapcsolatok feltárása érdekében;
• a zöldinfrastruktúra állapota és az ökoszisztéma-szolgáltatások minőségi és mennyiségi viszonyainak várható alakulása, illetve a különböző területhasználati forgatókönyvek összefüggéseinek feltárására vonatkozó országos és regionális jövőkép-elemzés elvégzését;
• a természetközeli ökoszisztémák és a zöldinfrastruktúra megőrzésével összefüggő célkitűzések és szempontok integrációját szolgáló gazdasági szabályozók és ösztönzők azonosítását, az alkalmazásukat segítő forgatókönyvek és javaslatok összeállítását;
• az országos és urbánus zöldinfrastruktúra tervezési eszközrendszerek összehangolt alkalmazását területi mintaprojektek keretében, a tervezési eszközrendszer fejlesztését a városok zöldinfrastruktúra elemzését megalapozó specifikus ökoszisztéma-szolgáltatások alkalmazásával.

A fejlesztés eredményeként új báziséven alapuló Ökoszisztéma-alaptérkép, továbbfejlesztett ökoszisztémaállapot-térképek, ökoszisztéma-szolgáltatás térképek, zöldinfrastruktúra fejlesztési térkép, valamint jövő idejű modellezett területhasználati térképek készülnek. Létrehozunk továbbá Natura 2000 területek ökoszisztéma és zöldinfrastruktúra alapú jellemzésére irányuló indikátorokat és térképeket is. Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik, valamint a zöldinfrastruktúra megőrzését szolgáló gazdasági szabályozók, ösztönzők és ökoszisztéma-számlák kapcsán tanulmányt, a restaurációs célterületek és beavatkozások területi és települési szintű tervezése, illetve az urbánus zöldinfrastruktúra fejlesztés témájában módszertani útmutatót dolgozunk ki. A projekt eredményeinek közigazgatási felhasználási javaslatait ágazat-specifikus tanulmányokban összegezzük.  Interaktív felületet hozunk létre a projekt egységes térinformatikai adatbázisba foglalt eredményeinek megjelenítése céljából.

A fejlesztés megvalósítása a 100%-os támogatási intenzitás mellett 1.349.919.000 Ft vissza nem térítendő, az Európai Unió támogatásával és a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg.

forrás: Tájépítészek

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban 1,8 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatással megvalósuló projekt nyitórendezvényét szeptember 30-án tartották Budapesten. A programot Gacsályi József a projektet a 12 vízügyi igazgatósággal közösen megvalósító Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettesének köszöntője indította. A mintegy 70 résztvevő ezt követően három előadást hallgathatott meg.

Rentz Tamás az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára a vízkészlet-gazdálkodás szakpolitikai irányait ismertette.

Kovács Péter Magyarország Víz Igazgatója a vízgyűjtő-gazdálkodás EU szintű közös megvalósítási stratégiájának aktualitásairól beszélt, míg Tahy Ágnes projektvezető „A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés új kihívásai és a tervezett megoldások” címmel megtartott előadásában a projekt során végrehajtandó feladatokat mutatta be.

„A negyedik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése” című, KEHOP_PLUSZ-1.2.21-24-2024-00002 azonosítószámú projekt – a Széchenyi Terv Plusz program keretében – előreláthatólag 2028 tavaszára fejeződik be. További információk a https://vizeink.hu/ oldalon. 

forrás: OVF

Rácz András ismertette, hogy a KEHOP Plusz programnak köszönhetően 2021-2027 közötti időszakban a Körös‑Maros Nemzeti Park Igazgatóság 5 kiemelt projektre nyert el támogatást, amelyek költségkerete meghaladja a 4 milliárd forintot. A források nagyobb hányadával, 3,6 milliárd forinttal a mezőgazdasági művelés eszközrendszerével végzett hosszú távú és hatékony természetvédelmi kezelés infrastruktúráját fejlesztik, míg a fennmaradó részből egyes leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására nyílik lehetőség.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legfontosabb feladata az élőhelyek rehabilitációja, ezért füves és vizes élőhelyek helyreállítására került sor az elmúlt másfél évtizedben. Ezeknek a területeknek a fenntartása, hosszú távú megőrzése alapvetően a legeltetéstől függ, ezért folyamatosan növelik a legeltetett állatok számát. Ezt támogatja a most induló „A természetvédelmi célú területkezelésekhez szükséges erő- és munkagépek beszerzése” című projekt is – tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette, hogy a nemzeti park jelenlegi, magas genetikai értékű őshonos legeltetett állatállományát 2700 magyar szürkemarha, 300 magyar házi bivaly, valamint 1000 cigája juh és racka juh képezi. Az Igazgatóság a projekt célterületén 16 pusztarészen végez legeltetést, melynek megvalósítása 18 nyári és 3 téli tartási hely igénybe vételével, üzemeltetésével történik. A téli időszakban a tenyészállomány mellett 400-420 szürkemarha-borjúról, 65-65 bivalyborjúról és 280-300 bárányról gondoskodik.

A nemzeti park mind a négy tájegységén folyik területkezelés, mely magában foglalja az állatállomány téli takarmányának és alomanyagának előállítását is. Mind a takarmány széna, mind pedig az alomszalma betakarítása, majd a téli tartási helyen belüli mozgatása gépszükséglettel jár. A cserjésedés és az inváziós fajok terjedésének visszaszorításához, az állatok szakaszolt legeltetése után szükség szerint szárzúzás is alkalmazandó, melyhez szintén gépi erő szükséges – közölte.

Kitért arra is, hogy a kezelési infrastruktúra fejlesztése érdekében az előző pályázati időszakokban országszerte 38 projekt valósult meg 15,7 milliárd forint értékben. Ebben a KEHOP Plusz időszakban további 15 projekt fogja szolgálni 15 milliárd forint értékben a természetvédelmi kezeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzését és a korábbi időszakból kimaradt épületek fejlesztését. Az igazgatóságok a vagyonkezelésükben lévő területek kezelési fenntartásához szükséges infrastruktúrát kialakítják és az állami vagyonelemeket gyarapítják, hogy a természeti környezet által nyújtott szolgáltatásokat meg tudják őrizni és kiteljesítsék az egész társadalom számára.

forrás: AM Sajtóiroda

A 2025.01.01. és 2028.12.31. között megvalósuló, röviden „ÖSZ-ZI” projekt fő kedvezményezettje az Agrárminisztérium, mely a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, Magyar Államkincstár és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnerségével valósítja meg a fejlesztést. A projekt a KEHOP_Plusz-3.2.2 Természetvédelmi információs rendszerek fejlesztése című felhívás keretein belül valósul meg, Magyarország teljes területére vonatkozóan.

A fejlesztés átfogó célja a természetközeli ökoszisztémák, az ökoszisztéma-szolgáltatások és a zöldinfrastruktúra megőrzése szempontjainak és eredményeinek szakágazati, területrendezési, területfejlesztési és területhasználati döntéshozatali integrációját biztosító korszerű eszközrendszer megteremtése.

A fejlesztés eredményeként új báziséven alapuló Ökoszisztéma-alaptérkép, továbbfejlesztett ökoszisztémaállapot-térképek, ökoszisztéma-szolgáltatás térképek, zöldinfrastruktúra fejlesztési térkép, valamint jövő idejű modellezett területhasználati térképek készülnek. A projekt keretében ezekhez kapcsolódóan kidolgoznak több módszertani útmutatót, valamint a projekt eredményeire épülő, közigazgatási felhasználási javaslatokat összegző ágazat-specifikus tanulmányt. Interaktív felületet hoznak létre a projekt egységes térinformatikai adatbázisba foglalt eredményeinek megjelenítése céljából.

A projekt módszertani útmutatók és adatszolgáltatások, zöldinfrastruktúra tervezési mintaprojektek által hozzájárul az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájából, valamint természet-helyreállítási rendeletéből következő tagállami feladatok teljesítéséhez, a nemzeti szintű biodiverzitás stratégia céljainak megvalósításához, továbbá a nemzeti természet-helyreállítási terv kidolgozásához és megvalósításához.

A projektről bővebb információt a https://termeszetvedelem.hu/kehop_plusz-3-2-2-24-2024-00002/ oldalon olvashatnak.

forrás: AM sajtóiroda

Az államtitkár kiemelte, hogy KEHOP Plusz program keretében a 10 hazai nemzeti park igazgatóságnál összesen 59 projekt indul el, amelyek éveken keresztül javítják majd hazánk természeti környezetének állapotát. Az 59 beruházás összértéke 41,1 milliárd forint, és közel 100 ezer hektárt érint a beavatkozás, legyen szó élőhely-rekonstrukcióról, infrastruktúra-fejlesztésről vagy természetvédelmi szemléletformálásról. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság hét projektje 4,3 milliárd forint támogatásban részesül, melyek együttesen több mint 1.100 hektáron javítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit. A most induló, 128 hektárt érintő beruházás négy helyszínen valósul meg. Ezek közül kiemelkedik a Kerca-patak természetes mederalakulatainak helyreállítása, ahol a víz kis- és középvizes időszakban újra a természetes mederbe kerülhet, valamint a Gyöngyös-patak mentén kialakuló lassú áramlású, sekély vizű élőhelyek rekonstrukciója, amelyek eddig hiányoztak a térség ökológiai palettájáról.

Az államtitkár úgy fogalmazott, az élőhely-rekonstrukciók nem csupán ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelten fontosak. A természetvédelmi beruházásokkal együtt fejlődik az ökoturizmus, erősödik a környezeti nevelés, és nő a helyi közösségek természeti értékek iránti elkötelezettsége is.

Rácz András kiemelte: a természetvédelem nemcsak értékmegőrzés, hanem közösségépítő és gazdaságélénkítő eszköz is lehet, különösen olyan térségekben, ahol a természet közelsége a legnagyobb kincs. Ezért a kormány továbbra is támogatja a nemzeti park igazgatóságok munkáját, hogy a jövő generációi is megismerhessék hazánk kiemelkedő természeti örökségét.

forrás: AM Sajtóiroda

Minél többféle faj él egy területen, annál ellenállóbb az időjárási (klimatikus), környezeti és emberi (antropogén) hatásokkal szemben. Annál kevesebb külső „támogatásra” van szüksége, mint például a mezőgazdaságban a növényvédőszerek és műtrágyák használata.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, azon belül is a Tarnavidéki és Lázbérci Tájvédelmi Körzet mesebeli szépségű hely. Gyönyörű erdők, különböző gyepes területek, homokkősziklák, varázslatos barlangok és a szelíd púpokon böhönc fák (szabad állásban növekedett, egyedülálló fa, metszés nélkül, teljes lombkorona szélességben) köszöntik a látogatót.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetése, valamint az itt dolgozó természetvédelmi őrök és egyben szakértők olyan pályázatot adtak be és nyertek el, amellyel a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretén belül vizes élőhelyeket kívánnak fejleszteni.

A KEHOP Plusz forrásból megvalósuló ”Az ökológiai állapot javítása, élőhelyek és hozzájuk kötődő fajok védelme a Tarna-Lázbérc Tájegység vizes élőhelyein, vízfolyásain, állóvizein” elnevezésű projektet 2025. május 14-én Bánhorvátiban nyitották meg. A megnyitón jelen voltak Dr. Rácz András az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Deák-Szinyéri József, Bánhorváti polgármestere, Demeter Zoltán, országgyűlési képviselő és Dr. Csuzda Gábor, az Edelényi Járási Hivatal vezetője.

A megnyitón elhangzott számok és szakértői részletek mellett, a természeti környezet megőrzéséért és fejlesztéséért elkötelezett egyetértés és együtt tenni akarás is érezhető volt. KEHOP Plusz forrásból 2028. december 31-ig bezárólag ezen a területen 415 millió forintot fognak felhasználni 154 darab kisvizes élőhely fejlesztésére, 18 kis tó és 3 tó helyreállítására és patakok medrének fejlesztésére.

Gyakorlatilag ez erdei pocsolyák vagy „tókák” kialakítását, mederkotrást, béka terelő létrehozását, erdészeti utak nyomvonala melletti víz kisebb „vízgyűjtőkbe” terelését, patakok medrének ökológiai állapotjavítását jelenti. Sok kicsi elszórt, de hálózatot alkotó fejlesztéssel kívánják a helyi vizes élőhelyek ökológiai állapotának javítását megvalósítani. Bánhorváti polgármesterének, Deák-Szinyéri Józsefnek szavait idézve: „1km aszfaltos út fejlesztése kisebb örömöt vált ki az itt lakókból, mint a gólyafészek eredményessége.” A természeti élőhely fejlesztés közvetlen hatással lesz a turizmusra is, hiszen az ideérkezőket is a Tarna-Lázbérci táj szépsége és sokfélesége vonzza ide.

Az erdei környezetben élő kétéltűek számára is létfontosságú, hogy legyen megfelelő és biztonságos vizes környezet a szaporodásuk során lerakott petéiknek. Ezen kétéltűek jelenléte egyben a fajgazdagság egyik alappillére is, mivel táplálékul szolgálnak sok másik védett fajnak. A fejlesztések által megtartani és szaporodásukat segíteni kívánt védett fajok közül a dunai tarajos gőte, a vöröshasú unka, a gyepi béka, a mocsári teknős, a fekete gólya emelhető ki.

Minden egyes megőrzött, gyarapított faj előrelépés az adott természeti környezet és ezáltal egész bolygónk biodiverzitásának megóvása terén.

NAK KAP-hálózat ZTE / Györkös Magdolna