Az év eleje az erdőgazdálkodók számára – EUTR-től függetlenül – a kötelező adminisztráció időszaka, január 31-ig több olyan bevallást és nyilvántartást is le kell zárni, amely alapfeltétele a jogszerű erdőgazdálkodásnak és a faanyag későbbi szabályos értékesítésének. Ezek közül az alábbiakban részletesen összefoglaljuk a faanyag-kereskedelmet érintő legfontosabb határidőket és a gyakorlati teendőket.

Készletfelvétel és a nyitókészlet rögzítése

Az erdőgazdálkodó, faanyag-kereskedelmi lánc szereplőjeként, az üzleti év első napján – jellemzően január 1. – rendelkezésére álló erdei faválasztékok mennyiségét, fafajonkénti, választékonkénti bontásban, az üzleti év első hónapjának a végéig – jellemzően január 31. – nyilvántartásba kell vegye, minden telephelye tekintetében külön-külön. A nyitókészlet adatok rögzítéséhez választhat a saját, jogszabálynak megfelelő nyilvántartása vagy a Nébih elektronikus felülete között.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben éppen nincs készleten faanyagunk, akkor is érdemes „0” készletet rögzíteni a saját nyilvántartásunkban, hogy egy későbbi EUTR ellenőrzéskor igazolható legyen annak folytonossága.

A Kellő Gondosság Elvén alapuló rendszer (DDS) felülvizsgálata

Az erdőgazdálkodónak kötelezően rendelkeznie kell egy belső eljárásrenddel (Due Diligence System – DDS), amely igazolja a faanyag legális eredetét. Évente legalább egyszer szükséges ezen dokumentáció felülvizsgálata és aktualizálása, amire szintén kitűnő alkalmat nyújt az év első hónapja. A folyamat során ellenőrizni kell, hogy a fakitermelési engedélyek és bejelentések érvényesek-e, az erdőtervi előírásoknak megfelelnek-e, valamint, hogy a kockázatkezelési eljárások maradéktalanul megfelelnek-e a hatályos szabályoknak.

Adatfrissítés az EUTR nyilvántartásban

A január kiváló alkalom arra is, hogy az erdőgazdálkodó ellenőrizze adatait a Nébih EUTR nyilvántartási rendszerében. Minden lényeges adatváltozást – legyen szó telephely megszűnéséről, új létesítéséről vagy a képviselő személyének változásáról – 15 napon belül be kell jelenteni a Nébih EUTR portálján keresztül.

Szállítójegyek és nyilvántartások zárása

Az év közben használt szigorú számadású nyomtatványok és szállítójegyek kezelése szintén – naptári – évhez kötött feladat. Fontos, a kiállított szállítójegyeket és a hozzájuk kapcsolódó okmányokat, például a műveleti lapokat és adásvételi szerződéseket, 5 évig kötelező megőrizni. Év elején javasolt tüzetesen ellenőrizni a felhasznált és a készleten maradt szállítójegy-tömböket, ne feledjük azok felhasználásának megkezdését és befejezését elektronikus úton be kell jelenteni a korábban már említett EUTR portálon az érintett nyomtatványsorszámok és az első, valamint utolsó felhasználás dátumának megadásával.

Elszámolás az erdészeti hatóság felé

Az erdőtörvény és a vonatkozó végrehajtási rendelete értelmében az erdőgazdálkodónak a bejelentésköteles tevékenységek végrehajtását jelentenie kell az erdészeti hatóság felé. Január 31-ig be kell jelenteni a tárgyév második felében elvégzett, részben elvégzett, vagy éppen elmaradt erdőnevelési és fakitermelési tevékenységeket, a december 31-ei állapotnak megfelelően, egyben jelezni kell, annak tényét is, ha a következő évben a megkezdett fakitermelést folytatni kívánjuk. A jelentéseket kizárólag a hatóság által rendszeresített Excel vagy PDF formanyomtatványokon lehet benyújtani.

Fontos, hogy a jelentésben szereplő adatok összhangban legyenek a műveleti lapokkal és a szállítójegyekkel.

Lábon eladott erdő esetében, ha a vevő nem szolgáltat hiteles adatokat, az erdőgazdálkodónak a teljesítés-bejelentőn jeleznie kell a nettó adatok hiányát, ami automatikusan növeli a mulasztó vevő kockázati besorolását a Nébih rendszerében.

A zökkenőmentes ügyintézéshez javasoljuk a Nébih EUTR és faanyagkereskedelmi oldalán található útmutatók, valamint az Agrárminisztérium Erdészeti Nyomtatványtárának használatát.

Ha bizonytalan a kitöltésben, a Nébih oktatóvideói is segítséget nyújtanak a folyamatok lépésről lépésre történő bemutatásával.

További hasznos információkat találnak a NAK Kötelező kellő gondosság elvén alapuló rendszer a faanyagkereskedelemben – Mi fán terem az EUTR DDS? cikkében.

forrás: NAK Erdészet / Mező Ferenc

A nyilvántartás lehetővé teszi a gazdasági szereplők, a kereskedők és képviselőik számára, hogy elektronikusan készítsenek átvilágítási nyilatkozatokat, és azokat benyújtsák az illetékes hatóságoknak annak igazolására, hogy termékeik nem okoznak erdőirtást, az erdőirtásról szóló rendeletnek megfelelően.

• A rendszer használatára vonatkozó regisztráció 2024. novemberében kezdődik, és a rendszer 2024. decemberében nyílik meg minden felhasználó számára.

Részletesebb információkért látogasson el az EU hivatalos honlapjára:
The Deforestation Due Diligence Registry – Európai Bizottság (europa.eu)

forrás: EU

A faanyagpiaci szereplőknek (ebbe a körbe tartozik a fakitermelést végző, fát értékesítő erdőgazdálkodó is) rendelkezniük kell tehát DDS-sel. De, vajon mi értelme van a DDS-nek, mi a DDS lényege? A DDS egy újabb adminisztrációs teher, amit hivatali íróasztal lovagok varrtak a gyakorlati szakemberek nyakába?

Az EUTR hatóság által közzétett Útmutató szerint: „A kellő gondosság elvén alapuló rendszer (DDS) összeállítása nem jelent komolyabb többlet terhet egy jogszerűen működő vállalkozás számára, mivel a rendes gazdálkodása keretében már jelenleg is rendelkezik a gazdálkodási tevékenységét jellemző adatokkal, belső eljárásrendekkel, amelyek megfelelő átgondolásával, új adatkapcsolatok létrehozásával az EUTR szabályozásban foglaltaknak való megfelelést is biztosítani tudja.”

A DDS-t tekinthetjük tehát egyfajta minőségbiztosítási rendszernek, mely lefedi egy vállalkozás fakitermelésre, készletezésre, számbavételre, tárolásra, szállításra és értékesítésre vonatkozó belső szabályozását, azt elsősorban annak logisztikai és adminisztratív oldaláról megközelítve. Nem vitatható, hogy egy szakmailag és gazdaságilag életképes, hosszabb távon gondolkodó erdészeti vállalkozásnak rendelkeznie kell egy, a fentieket kielégítő belső eljárásrenddel.

Mégis mi okozhatja a DDS-sel kapcsolatos nem megértést? Terjedelme, tartalma, formátuma? Kötelező volta? Akár mindegyik válthat ki adott esetben ellenérzést. Egy valóban jól működő, kézben tartott vállalkozás ezt a belügyeibe való beavatkozásnak is tekintheti. Hiszen nem elegendő egy meglévő belső eljárásrend (ha úgy tetszik minőségbiztosítási rendszer), azt oly módon kell dokumentálni, hogy az EUTR hatóság által közzétett ellenőrző kérdéssor tekintetében is megállja a helyét.

Álljon itt két példa az EUTR DDS Útmutató ellenőrző kérdéseiből:

1.7. Biztosította a végzett tevékenységek és az érintett fa és fatermékek körének időszakonkénti felülvizsgálatát? Változás esetén eleget tesz az EUTR regisztrációs rendszerbe történő adatváltozás bejelentési kötelezettség teljesítésének? 1.8. Konkrét személyre telepítette a felülvizsgálat elvégzésének és az adatváltozás bejelentésének kötelezettségét?

Különösen a második kérdés tehát azt sugallja, hogy – habár ilyen direkt jogszabályi kötelezettség nincs – a legális működést, az arra való törekvést, szándékot (is) dokumentálni kell egy önálló DDS dokumentumban. Megoldható? Igen.

A DDS dokumentált kialakítása és működtetése egy jogszerűen működő nagyobb vállalkozás, fapiaci szereplő számára is bizonyára többlet adminisztrációs terhet jelent, még ha ez az összes tevékenységhez képest – arányaiban – nem is jelentős.

A fapiacon csak időszakosan – fakitermelésekhez kötötten – jelen levő, menedzsmentet nem alkalmazó kis és közepes erdőgazdálkodók számára ugyanakkor ez a feladat első olvasatra jelentős kihívásnak tűnhet. Már csak amiatt is, mert úgy érezhetik, hogy a saját, jogszerűen kitermelt faanyaguk értékesítése során az illegális fakitermelés és forgalomba hozatal ki van zárva.

Számos erdőgazdálkodó, erdészeti vállalkozás jelezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, hogy a DDS összeállításához, ennek dokumentáltságából fakadó kötelezettségeknek való megfelelésükhöz több és konkrétabb információra, iránymutatásra van szükségük. Leginkább egy DDS minta az, amit legtöbb esetben hiányoltak, kerestek. Kérdés, lehet-e ilyen mintát összeállítani? Univerzálisat, mindenki által használhatót biztosan nem. Nem véletlen, hogy az EUTR hatóság honlapján is csak a DDS ellenőrző kéréssort találjuk meg.

Mivel Magyarországon nincs úgy nevezett akkreditált EUTR ellenőrző szervezet, így nincs olyan szervezet sem, aki a DDS elkészítésében – tevőleges – segítő kezet nyújtana a faanyagpiaci szereplőknek.

Annak érdekében, hogy a kis, közepes méretű fapiaci szereplők is maradéktalanul eleget tudjanak tenni az EUTR rendeletben foglalt kötelezettségeiknek az Agrárkamara a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetséggel közösen – egyeztetve és egyetértésben – közre ad egy segédanyagot, mintát a kellő gondosság elvén alapuló dokumentációs rendszerre vonatkozóan olyan erdőgazdálkodók részére, akik erdőgazdálkodási tevékenységük során az Evt. 90/F. § (1) bekezdésének megfelelően kizárólag Magyarország területén végzik erdei faválasztékok előállítását és értékesítését.

Fontos!
Habár jó szívvel ajánljuk a közzétett DDS mintát, az nem útmutató, nem sablon, s nem is feltétlen teljeskörű. Javasoljuk, hogy a DDS-t, s annak dokumentációját a faanyagpiaci szereplő a Nébih honlapján közzétett Útmutató alapján állítsa össze, s amennyiben kérdése van forduljon bizalommal az EUTR hatósághoz (eutr@nebih.gov.hu).

NAK/Erdészet

Letölthető segédanyagok:

• év elejei nyitókészlet nyilvántartás (Minta-A)
• készlet-nyilvántartás (Minta-B, Minta-C)
• beszállítások és kiszállítások nyilvántartása (Minta-D)
• szállítójegy nyilvántartás (Minta-E)