Csatlakozzon hozzánk március 23-án, hogy felfedezze az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építkezés felé történő átállást és még sok más érdekes témát az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett ünnepségünkön.

Idei rendezvényünkön azt vizsgáljuk, hogyan alakítják át az erdők és a faalapú innovációk az iparágakat és a következő generációs bioanyagokat:

„A természet által termesztett: 360°-os online utazás a fákról a felhőkarcolókig”

Szakértői betekintések és valós példák segítségével bemutatjuk, hogyan támogatja a fenntartható erdőgazdálkodás az innovatív faipari termékeket és az erdők hosszú távú ellenálló képességét.

2026. március 23.
14:00–16:00 CET
Online (Microsoft Teams)
Napirend

REGISZTRÁLJON MOST!

forrás: UNECE

A levegőminőség védelme kulcsfontosságú a katasztrófák megelőzésében is. Az üvegházhatású gázok és a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével mérsékelhetjük a klímaváltozás hatásait, és tehetünk egy biztonságosabb, élhetőbb jövőért.

Használj tömegközlekedést vagy kerékpárt az autó helyett!

Ültess fákat, zöldítsd a környezeted, hisz a növények természetes légszűrők!

Ne égesd a hulladékot, mert az rontja a levegőminőséget és fokozza a károsanyag-kibocsátást!

A tiszta levegő, a stabil éghajlat és a biztonságos jövő mindannyiunk felelőssége!

forrás: Future of Debrecen

Mi, a magyar klímatudományban és a kapcsolódó területeken tevékenykedő szakemberek korunk hatalmas és egyre nagyobb problémát jelentő környezeti kihívásainak tudatában, felelősséget érezve a jelen és jövő generációk élhető létfeltételeinek biztosítására, látva, hogy az éghajlatváltozásra adott eddigi globális és hazai válaszok, habár mutatnak részeredményeket, összességében nem eredményeznek kellő változásokat, azzal a céllal, hogy elősegítsük a szükséges pozitív változások felgyorsítását, illetve elindítását, és, hogy tudásunkat és hitelességünket felhasználva hozzájáruljunk az érdemi társadalmi párbeszéd elindulásához, illetve magasabb cselekvési szintre emeléséhez a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredmények alapján az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet a klímaváltozás hatásaival, illetve a problémák kezelési lehetőségeivel kapcsolatban.

1. Szembe kell nézni a problémákkal

Az emberi civilizáció alapja a Föld bioszférájának működése és a Föld által biztosított véges erőforrások léte, amelybe beletartozik az éghajlati rendszer most veszélybe került stabilitása is. A bioszféra pusztításáért, az erőforrások kimerítéséért, és a már most érzékelhető és egyre súlyosabbá váló éghajlati változásokért elsősorban az emberi tevékenység a felelős, amely minden korábbinál nagyobb léptéket ölt és mértéke folyamatosan növekszik. A 2023-as év rekordmeleg volt a rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta bolygónk egészén és Magyarországon is. 2024-ben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, hazánkban csak idén július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg, ebből 13 hajnali melegrekord volt. 2024 nyara a legmelegebb volt 1901 óta. Az elmúlt 12 hónapban a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C fokkal meghaladta az 1850–1900-as, iparosodás előtti átlagot, míg Magyarországon a múlt század elejétől 2023-ig 1,53 °C fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Mindezek a változások alapvetően érintik környezetünk állapotát, emberi életünk és civilizációnk működésének valamennyi területét. A környezeti folyamatokba az emberi tevékenység számos egyéb módon is jelentősen beavatkozik és negatív változásokat okoz, nem az éghajlatváltozás az egyetlen környezeti probléma.

2. Az éghajlatváltozás negatív hatásai már most érzékelhetők és súlyosbodni fognak

Becslések szerint 2050-re az emberiség egyharmadának jelenleg otthont adó területek „élhetetlenné” válhatnak az éghajlatváltozás hatásai miatt, de a Föld valamennyi régióját érintik a negatív változások. A legveszélyesebb következményekkel járó változásokat már ma is észleljük, de a jövőben ezek súlyosbodása várható: (1) hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése, mely komoly egészségügyi kockázatokkal jár, (2) heves esőzések következtében kialakuló árvizek, villámárvizek, melyek a mezőgazdasági termelést ellehetetlenítik, illetve hegyvidéki környezetben komoly földcsuszamlásokat, sárlavinákat indíthatnak, (3) a jelentős melegedéssel együtt megjelenő új kártevők a fertőzések és járványok elterjedésével jelenthetnek újabb kihívásokat, (4) száraz időszakok, aszályok gyakoriságának növekedése, amelyek egyrészt az élelmezésbiztonságot veszélyeztetik, másrészt növelik a tűzvészek esélyét, (5) mérsékeltövi viharok, trópusi ciklonok, hurrikánok intenzitás és gyakoriság növekedése, mely a szélviharok révén okoz komoly károkat, (6) mindemellett az épített környezetben és egyéb infrastruktúránkban kiemelt mértékű károkat okozhat az eddig felsorolt veszélyek bármelyikének megjelenése. Az éghajlatváltozás negatív hatásai tehát nemcsak gyermekeinket és unokáinkat sújtják, hanem már minket ma élő embereket, s közülünk is a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokat, akik a kisgyermekek, az idősek, a krónikus betegek és a legszegényebbek.

3. Alkalmazkodás vagy kibocsátás-csökkentés helyett alkalmazkodás ÉS kibocsátás- csökkentés most azonnal

A fenti hatásokkal kapcsolatban belátható, hogy nem lehet bármekkora mértékű felmelegedéshez alkalmazkodni, az egyén, illetve a társadalom alkalmazkodóképességének korlátai vannak. Az emberi tevékenység több módon is (köztük az üvegházhatású gázok kibocsátásával) fokozza az éghajlatváltozás ütemét és növeli annak kockázatait. Mindezért egyszerre kell hangsúlyt fektetni egyrészt a kárt okozó tevékenységek fékezésére, lehető legkisebbre szorítására, illetve megszüntetésére, másrészt pedig fel kell készülnünk az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra. A környezet pusztítását, az erőforrások felélését, az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását rövidtávú, érdemi intézkedésekkel csökkenteni kell, és el kell érni, hogy azok koncentrációja ne növekedjen tovább (klímasemlegesség), ugyanis azok a légkörben felhalmozódnak, egyes fajtáik évszázadokig is megmaradnak, folyamatosan kifejtve felmelegítő hatásukat. Ezért az azonnali, akár alacsonyabb mértékű kibocsátás-csökkentés többet jelent az okozott károk mérséklése érdekében, mint a későbbre halasztott, akár jelentősebb mértékű csökkentési intézkedések.

4. A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik

Egymásra mutogatás helyett mindenki a saját lehetőségeihez mérten kell, hogy részt vegyen a klímaváltozás elleni fellépésben. A világ országai és régiói között, valamint országokon, régiókon belül is óriási egyenlőtlenségek vannak e tekintetben is. De ha hazánkra tekintünk, a magyarok szegényebb felének környezeti lábnyoma kevesebb, mint fele a világátlagnak, a legtehetősebb egy százaléké viszont annak sokszorosa. Ráadásul a jobb anyagi helyzetben levőknek – legyenek azok országok, gazdasági szereplők vagy egyének – több lehetőségük van a cselekvésre. Miközben a szegényebb rétegek még az életszükségleteik magasabb színvonalú kielégítése céljából esetleg növelni is fogják a kibocsátásaikat (pl. nagyobb mobilitás, rendezettebb lakhatás, egészséges élethez szükséges hőkomfort biztosítása, egészségesebb élelmiszerek), a tehetősebbeknek hatalmas lehetőségeik vannak az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásuk csökkentésében. Megfelelő szakpolitikákkal elő lehet segíteni, hogy a szegényebb rétegek fejlődése se a nagyobb energiafelhasználás irányában történjen. Amennyiben senki más nem változtatna, csak a magyar lakosság leggazdagabb 1%-a csökkentené az energiafelhasználását az EU-s átlagra, Magyarország energiafelhasználása egytizedével csökkenne. Ha pedig a felső egytized tenne ugyanígy, az energiafelhasználás közel harmadával csökkenne.

5. A különböző cselekvéseknek egymást erősíteniük kell

Fontos, hogy a klímaváltozás mérséklése, illetve a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás ne újabb környezeti problémák előidézésével történjen meg, különben a klímaválság megoldása során csak más területeken idézünk elő nagyobb bajt; például az ökológiai válság súlyosbodását, a természeti erőforrások kimerítését, vagy az élelmiszertermelés ellehetetlenülését. Az emberiség történelme során sajnos sokszor úgy próbált egy adott környezeti problémát orvosolni, hogy közben egy másik területen még nagyobb bajt idézett elő. Mindezért a negatív környezeti hatások mérséklésére és az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra irányuló tevékenységeket egymásra tekintettel, egymást erősítő módon kell végrehajtani.

6. Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk

Erdeink, mezeink, lápos vizenyős területeink, talajaink óriási szolgálatot tesznek nekünk sok más egyéb mellett azzal, hogy megkötik a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egy részét. Az emberi tevékenység ezeket is veszélyezteti, és kiterjedésüket drasztikusan és folyamatosan csökkenti. Az éghajlatváltozást elszenvedő felszíni és felszínalatti vizek átalakulása, változása hozzájárul az ökoszisztémák degradációjához. Ha nem őrizzük meg aktívan, és nem növeljük a természetes ökoszisztémákkal borított területeinket, sokkal nehezebb lesz a kibocsátások jelentős csökkentése és bolygónk élhetőségének fenntartása. A mezőgazdaság is nyer abból, ha kellően nagy területeken fenntartjuk a természetes ökoszisztémákat.

7. Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!

Olyan szabályokra van szükség, amelyek a termelés és a fogyasztás minden vonatkozásában átláthatóvá és számszerűsíthetővé teszik az energia- és anyagigényt és az ezek termelésével, használatával és a keletkező hulladék kezelésével kapcsolatos környezeti terhelést és az ebből fakadó költségeket. Káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.

8. Jóllétet a jólét helyett

A környezeti problémáink okait a globális gazdaság működésben kell keresni, így megoldásokat is annak rendszerszintű átalakításában fogunk találni. Minden fogyasztás energia- és anyagfelhasználást idéz elő, az adott esetben kedvezőbb „zöld” technológiák éppúgy, mint a hagyományosak. Meg kell haladnunk az önmagáért való gazdasági növekedésre épülő szemléletünket. A gazdaság valódi célja az kell legyen, hogy biztosítsa a „jó életet” mindenki számára Földünk természetes megújulóképességén belül. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy közösen megegyezzünk arról, hogy mi az a „jó élet”, amit a környezetünkkel harmóniában tudunk élni anélkül, hogy felélnénk a jövő erőforrásait. Jelenleg ugyanis a jóllét a fogyasztás és anyagi javak növelése mögött háttérbe szorul.

9. A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül

A klímaválság kezelése során fontos, hogy ne idézzünk elő további társadalmi problémákat, illetve ne súlyosbítsuk a már fennálló egyenlőtlenségeket. Szolidaritásra van szükség a társadalmi csoportok között, hiszen Ferenc pápa szavaival élve „a valódi emberi haladásnak erkölcsi jellege van.” A fejlődésről alkotott vízióink átalakulásra szorulnak, mivel amíg a társadalom egyes rétegeinek túlfogyasztása környezeti és éghajlati problémákat okoz, más társadalmi csoportok számára a méltó emberi élethez szükséges alapvető feltételek sem adottak. Ez az egyenlőtlenség minden társadalmon belül fennáll. Az igazságos klímasemleges gazdasági-társadalmi átállás megvalósításához szükséges beruházások és fejlesztések árát nem lehet a leginkább rászorultakkal megfizettetni, még áttételesen sem. Másrészt fontos, hogy gyermekeink és a mai fiatalok jövőjéért felelősséget vállaljunk, mivel az ő életfeltételeik és jövőbeli lehetőségeik a mi nemzedékünk döntésein és cselekvésén múlnak. A klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért ezekben az években tehetünk, és ha most nem lépünk fel érdemben, azzal egyre nehezebben elviselhető következmények elszenvedésére kárhoztatjuk őket.

10.A közös cselekvés hajtóerővé változtathatja a klímaszorongást

Mind az éghajlatváltozás tagadása vagy kisebbítése, mind a felelőtlenül fenyegető és tehetetlenséget sugalmazó üzenetek reményvesztettséget, visszavonulást, tétlenséget okoznak. Minden embernek van módja tenni egy élhetőbb jövőért, hiszen mindenki számos társadalmi szerepében befolyásolja a jövőt; fogyasztóként, választópolgárként, példaképként, befektetőként, munkájában vagy bármilyen egyéb közösségben, másokra is ható tevékenységén keresztül. A megoldásban való sokrétű részesedésünk felismerése a klímaszorongást pozitív, közös cselekvéssé változtathatja.

A nyilatkozat létrehozói:

• Bartholy Judit
• Felsmann Balázs
• Gelencsér András
• Haszpra László
• Köves Alexandra
• Lakatos Mónika
• Mádlné Dr Szőnyi Judit
• Pintér László
• Sulyok Katalin
• Szathmáry Eörs
• Ürge-Vorsatz Diána

A nyilatkozat teljes szövegét ide kattintva lehet elolvasni.

forrás: Klímatudomány10üzenete

A Világgazdasági Fórummal együttműködve kifejlesztett új interaktív platform a WEF Forum Spaces részeként (vagyis a WEF tárhelyszolgáltatójánál) lesz elérhető, és különböző témakörökre tagolódik, amelyek az étkezés, az energiaellátás, a áruszállítás, a gyártás és a növekedés módjára összpontosítanak, és olyan megoldásokat tartalmaznak, amelyeket már kifejlesztettek. A megoldások az élelmiszer-pazarlás kezelésétől kezdve az energiahatékonyság fokozásán át az ökoszisztémák védelméig és helyreállításáig terjednek.

A platform lehetővé teszi a jó példák megosztását, hogy más vállalatokat és az értéklánc vezetőit is arra ösztönözzék, hogy a tanulás, a másolás vagy az adaptálás révén tegyenek ők is lépéseket a közös cél elérése érdekében. A vállalati példákat többek között az SSAB, a NOTPLA és a Volvo Cars szolgáltatja, és más vállalkozásoknak is lehetőségük lesz arra, hogy csatlakozzanak az Action Speaks közösséghez.

Davosból Jesper Brodin, az Ingka Group / IKEA vezérigazgatója elmondta: „A történelem legfontosabb évtizedét éljük az éghajlatvédelmi intézkedések terén, és mivel 2023 a legmelegebb év lesz, csak a cselekvés hozhatja meg a szükséges változást ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodás és az 1,5 fokos hőmérséklet eléréséhez szükséges pályára álljunk. Ezzel az új platformmal a remény közösségét kívánjuk létrehozni, és valódi hatással járó, nagy léptékű éghajlat-politikai cselekvésre ösztönözni, hogy támogassuk a 2050-re a nettó nullára való átállást.

Látjuk, hogy az emberek és a vállalatok vágynak arra, hogy hozzájáruljanak a változáshoz, és hogy reményt és megoldásokat inspiráljanak, hogy pozitív hatást gyakoroljanak az emberekre és a bolygóra. A megoldások már léteznek, most már csak arra van szükség, hogy még többen lépjenek át gyorsan a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentésére. Csak együtt tudjuk felgyorsítani a megvalósítást és növelni a pozitív hatásokat” – mondja.

A platform az Ingka Group által nemrégiben, a New York-i Éghajlatvédelmi Hét keretében tartott Action Speaks 2023. szeptemberi csúcstalálkozó sikerére épül. Az Action Speaks csúcstalálkozón több mint 30 vállalat, köztük a Volvo, a Harley Davidson és a Retour Matras mutatott be hatásos éghajlatvédelmi megoldásokat.

Bár az üzleti életben már számos éghajlatvédelmi megoldás létezik, hiányosságok mutatkoznak a tudatosság, a végrehajtás, valamint a képesség terén, hogy még több embert ösztönözzünk a gyors és széles körű cselekvésre. Úgy véljük, hogy a WEF-fel való partnerség hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni fellépés felgyorsításához, és az együttműködés és az érdekérvényesítés révén sokakat elérhet a magánszektorban, a kormányoknál és az egyéneknél. Erősen bátorítjuk a vállalatokat a regisztrációra és a részvételre” – tette hozzá Karen Pflug, az Ingka Group fenntarthatósági igazgatója.

Vállalkozásként az IKEA elkötelezett a Párizsi Megállapodás mellett, és hozzájárul ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C-ra** korlátozódjon. Multinacionális vállalatként az Ingka Group úgy véli, hogy partnereivel együtt kihasználhatja méretét és hatókörét, hogy szerepet vállaljon az éghajlatvédelmi intézkedések további felgyorsításában.

A WEF CEO Climate Leaders Alliance társelnökeként Jesper Brodin Juvencio Maeztu vezérigazgató-helyettessel és pénzügyi igazgatóval együtt részt vesz a Világgazdasági Fórum Davosban megrendezésre kerülő éves találkozóján, az IKEA elkötelezettségének részeként az éghajlati válság kezelése és a köz- és magánszféra együttműködésének támogatása mellett számos üzleti témában. A találkozó platformot biztosít arra, hogy konstruktív, előremutató párbeszédet folytassunk, és a köz- és magánszféra együttműködésén keresztül segítsük a megoldások megtalálását. A találkozón több mint 100 kormány, jelentős nemzetközi szervezet, valamint a civil társadalom vezetői, nem kormányzati szervezetek és tudósok vesznek részt.

Az IKEA az egyik első olyan vállalat, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy beszámolójában közzéteszi a természettel kapcsolatos információkat.

A davosi találkozó során bejelentették azt is, hogy az IKEA egyike lesz annak a több mint 320 vállalatnak, amelyik aláírja és vállalja, hogy a természettel kapcsolatos pénzügyi közzétételek munkacsoportja (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures, TNFD) által 2023 szeptemberében közzétett új ajánlások alapján megkezdi a természettel kapcsolatos közzétételek közzétételét a beszámolóiban. Az ajánlások és útmutatások célja, hogy a vállalkozások számára lehetővé tegyék a természet integrálását a döntéshozatalba, és végső soron támogassák a globális pénzügyi áramlások eltolódását a természetet negatívan érintő eredményekről a természetet pozitívan érintő eredmények felé.

„A természetvesztés az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, amely mélyen összefügg az éghajlati válsággal és a világszerte növekvő társadalmi egyenlőtlenséggel. A természetnek sürgősen szüksége van mindannyiunk figyelmére és együttműködésére, ezért örömmel osztjuk meg, hogy a TNFD korai alkalmazói programhoz csatlakozó 320 vállalat egyike vagyunk. A természettel kapcsolatos kérdéseket stratégiai üzleti kérdésnek tekintjük, és úgy véljük, hogy a TNFD ajánlásai útmutatást adnak a kockázatokhoz és lehetőségekhez való hozzáféréshez. Tudjuk, hogy jövőbeli jelentőségünk, sikerünk és ellenálló képességünk közvetlenül összefügg azzal, hogy most hogyan bánunk a természettel” – zárja Jesper Brodin.

További információért az új Action Speaks platformról, valamint az Action Speaks közösségbe való regisztrációért és a részvételért regisztráljon. A platform WEF-ülésen elhangzott prezentációjának megtekintéséhez kattintson ide.

Az alábbiakban a platform prototípusa az SSAB, a NOTPLA és a Volvo Cars vállalati példáival:

Az Action Speaksről és a 2023. szeptemberi Éghajlatvédelmi Hét során megrendezett csúcstalálkozóról az Ingka.com oldalon tájékozódhat itt: Action Speaks Summit 2023 | Ingka Group

Miért támogatjuk a nettó zéró világot – Az Ingka Group éghajlat-politikai érdekérvényesítéséről és szakpolitikai kéréseiről további információkat az Ingka.com éghajlat-politikai érdekérvényesítési oldalán talál itt: Éghajlatváltozással kapcsolatos érdekérvényesítés | Ingka Group

Az Ingka Csoportról:

Az Ingka Group 31 piacon működő IKEA kiskereskedelmi tevékenységével a legnagyobb IKEA kiskereskedő, és az IKEA kiskereskedelmi értékesítésének mintegy 90%-át képviseli. Stratégiai partner az IKEA üzletág fejlesztésében és innovációjában, és segít a közös IKEA stratégiák meghatározásában. Az Ingka Group az Inter IKEA Systems B.V.-vel kötött franchise-megállapodások alapján birtokolja és működteti az IKEA értékesítési csatornákat: IKEA Retail, Ingka Investments és Ingka Centres. Bővebben a www.ingka.com oldalon.

* A Világgazdasági Fórum a köz- és magánszféra együttműködésének nemzetközi szervezete. A Fórum a társadalom legjelentősebb politikai, üzleti, kulturális és egyéb vezetőit vonja be a globális, regionális és ipari menetrendek alakításába. A Fórumot 1971-ben alapították nonprofit alapítványként, székhelye a svájci Genfben található. Független, pártatlan és nem kötődik semmilyen különleges érdekhez.

** Az IKEA elkötelezett a Párizsi Megállapodás mellett, és hozzájárul ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C-ra korlátozzák. Az IKEA elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ra az IKEA értékláncában és azon kívül is tett intézkedésekkel klímapozitívvá válik. Ez magában foglalja azt a kötelezettségvállalást, hogy 2030-ra a teljes IKEA értékláncból származó üvegházhatású gázok (GHS) kibocsátását abszolút értékben felére csökkenti, beleértve a kibocsátáscsökkentést, a szén-dioxid eltávolítását és tárolását. Az IKEA kötelezettségvállalásáról bővebben itt olvashat.

szerk/ford: Tóth János, forrás: INGKA Group 01-17

A szerves hulladékból készült bioszén különösen sikeres a dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésében – idézi az Euronews a The Ohio State University kutatóit. A Journal of Environmental Quality című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a bioszén egyéb előnyeit is kiemeli, többek között a talaj optimalizálására való képességét.

A szerzők remélik, hogy kutatásuk elősegíti a bioszén kereskedelmi célú használatát és alkalmazását a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. A World in Data adatai szerint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a földhasználat a globális üvegházhatást okozó kibocsátások több mint 18 százalékáért felelős, és ennek 3,5 százaléka a növényégetésnek tulajdonítható.

Mi az a bioszén?

A bioszén akkor keletkezik, amikor a biomasszát, például lehullott faágakat és növényi maradványokat 200-400 °C-on, kevés oxigénnel vagy oxigén nélkül hevítik a pirolízisnek nevezett folyamat során. Ennek során a szerves hulladék hővel lebomlik, és egy szilárd szénmaradványt, úgynevezett bioszénné alakul. A szén stabil, szilárd formában való tárolása megakadályozza, hogy lebomoljon. A talajban több száz vagy ezer évig is megmaradhat.

Amikor a gazdálkodók egyszerűen a szántóföldön hagyják a növényi maradványokat lebomlani, a maradék szénnek csak körülbelül 10-20 százaléka kerül vissza a talajba. A bioszénné alakításával és a szántóföldre történő kijuttatásával a maradék mintegy 50 százaléka stabil formában tárolódik.

Ez a folyamat mérsékli az elégetett vagy bomlásra hagyott szerves hulladékból származó kibocsátást, amelyek mindkettő üvegházhatású gázokat termel. A bioszén a növények általi felvétel révén közvetlenül is eltávolíthatja az üvegházhatású gázokat a légkörből.

Ezenkívül talajadalékként is használható a vízelvezetés, a levegőztetés, a növények egészségének, a terméshozamnak, valamint a víz- és tápanyagmegtartás javítására.

A bioszén segíthet a gazdálkodóknak elérni az üvegházhatású gázok nettó nulla kibocsátását. (Fotó: Canva)

Mennyire hatékony a bioszén a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésében?

A dinitrogén-oxid, a metán és a szén-dioxid olyan hőcsapdázó gázok, amelyek a Föld légkörének felmelegedését okozzák. A tanulmány szerint a kibocsátások forrásánál történő csökkentésével és az azokat elnyelő szén-dioxid-nyelő – ebben az esetben a talaj szénkészletének – növelésével a gazdálkodók nulla vagy negatív kibocsátást érhetnek el.

A kutatók megállapították, hogy a bioszén használata átlagosan mintegy 18 százalékkal csökkentette a dinitrogén-oxid kibocsátását, a metánét pedig három százalékkal.

Míg a bioszén önmagában nem volt hatékony a szén-dioxid csökkentésében, addig a kereskedelmi nitrogéntrágyával vagy szerves anyagokkal, például trágyával vagy komposzttal kombinálva igen.

A bioszén a talajból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére is alkalmas, de ennek vizsgálatához hosszabb távú munkára van szükség – jegyzi meg a tanulmány.

Milyen akadályai vannak a bioszén bevezetésének?

Jelenleg a bioszén drága – tonnánként 930 és 3065 euró közötti összegbe kerül. A nagyszabású, hosszú távú tanulmányok hiánya miatt az előnyeiről és stabilitásáról is csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ezért még nem ismerik el szén-dioxid-kompenzációs módszerként.

A tanulmány szerzői szerint azonban a bioszén nagy mennyiségű üvegházhatású gáz megkötésére való képessége, valamint a gazdálkodók számára jelentkező további előnyei miatt érdemes újraértékelni, mint az éghajlatváltozás mérséklésének eszközét.

„Ha meg tudjuk győzni a gazdákat arról, hogy a biomassza bioszénné történő átalakítása jót tesz a talajok hosszú távú fenntarthatóságának, a gazdaságnak és a környezetnek, akkor széles körben elterjedhet ez a technológia” – mondja Raj Shrestha, a tanulmány vezető szerzője.

forrás: NRGReport

A Föld Napja alkalmából készített összeállításból az is kiderült, hogy a magyar üzletek mellett már Horvátország, Szlovákia és Szlovénia üzleteit is ellátó ecseri elosztóközpontnak is fontos szerep jut: a létesítmény beindításával a JYSK évi 4,5 millió kilométer közúti teherfuvarozást tud megspórolni, a tetőn pedig hatezer négyzetméteren telepítettek napelemeket.

Ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmazott meg JYSK: a dán kereskedelmi vállalat a stratégiája értelmében 2030-ig a felére csökkentené az áruházak, elosztóközpontok, irodák és vállalati autók fenntartásából és fűtéséből eredő abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Emellett kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a termelési folyamat során is mindent megtegyen a kevésbé környezetbarát alapanyagok használatának visszaszorítása érdekében.

Átalakulnak a fogantyúk és a cipzárak

A műanyagmennyiségének csökkentése érdekében két éve a cég az összes műanyagcsomagolást kartondobozokra cserélte ágyneműin, amellyel éves szinten 27 millió plasztikzacskót takarít meg, és 475 tonna fosszilis tüzelőanyagból származó műanyag termelését kerülheti el. A JYSK idén tavasszal még tovább lépett: WELLPUR szortimentjének minden ergonomikus párnája továbbfejlesztett csomagolással és gyártási technológiával került világszerte az áruházakba és az online piactérre. A fejlesztéseknek köszönhetően évente hárommillió műanyag fogantyú válik feleslegessé, miután a JYSK a papírdobozok kartonjaiból alakít ki markolatot, és egymillió cipzárt cserél le textilzárra.  A cipzárak helyettesítése egy praktikus megoldás, hiszen a párna két részének egymásra hajtásával oldható meg a zárás. A csomagolásokon pedig az eddig használt műanyag fogantyúkat a papírdobozból kialakított fogó helyettesíti.

Erdők, pamut, csomagolás

A JYSK 2006 óta tagja a fenttartható erdőgazdaságból származó fákat és papírokat minősítő Forest Stewardship Councilnak (FSC) és összes kerti fabútora ilyen tanúsítvánnyal rendelkezik. Az áruházlánc törekszik arra, hogy növelje ilyen termékei számát a kínálatában, és 2024 végére minden fából, kartonból vagy papírból készült termék FSC tanúsítvánnyal rendelkezik majd.

A hagyományos gyapottermelés nagy mennyiségű növényvédő szert, műtrágyát és vizet használ, a gyapottermelésnek azonban vannak ennél fenntarthatóbb módjai is, a JYSK célja ezért, hogy 2024 végére a textiltermékekhez használt gyapot 100%-át fenntarthatóbb forrásból szerezze be, de egyes termékek már most is 100% GOTS (Global Organic Texile) tanúsítvánnyal rendelkező bio pamutból készülnek. A csomagolások fenntarthatóbbá tételének érdekében a JYSK-nél az egyszerű termékrajzokkal ellátott tömör kartonpapír váltja fel a színes, fényképekkel ellátott dobozokat. Emellett a dobozok belsejében folyamatosan igyekszik minimalizálni a műanyag és a polisztirol mennyiségét, például újrahasznosítható kartonból készült csomagolóanyagokkal helyettesítve őket.

Zöld megoldások a logisztikai központban

A JYSK Ecseren tavaly megnyílt regionális, négy ország több mint 200 áruházát kiszolgáló logisztikai központja a JYSK fenntarthatósági céljainak eléréséhez is jelentősen hozzájárul. Kiskereskedelmi cégként ugyanis a kibocsátás nagy része a termékeket előállító gyárakból, valamint a szállításból származik. Az ecseri létesítmény beindításával a JYSK évi 4,5 millió kilométer közúti teherfuvarozást tud megspórolni, ami évente nagyjából 3600 tonna szén-dioxidot jelent. Magában a központban is számos zöld megoldást alkalmaznak: a tetőn hatezer négyzetméteren telepítettek napelemeket, a melegvíz-ellátást napkollektorokkal támogatják, a fűtési igényt hőszivattyúval csökkentik. Az elosztóközpontban csak elektromos targoncák vannak, a parkolóban pedig elektromosautó-töltők várják a JYSK dolgozóit és a látogatókat.

A JYSK-ről

A JYSK egy skandináv gyökerű nemzetközi kiskereskedelmi áruházlánc, amely megkönnyíti bármely szoba vagy kert berendezését. A JYSK több mint 3200 áruháza és webshopja 48 országban nagyszerű ajánlatokkal és hozzáértő kiszolgálással várja vásárlóit bármely felületen. Az alapító Lars Larsen első boltját Dániában 1979-ben nyitotta meg. A JYSK ma már 30 ezer munkatárssal rendelkezik. A JYSK Csoport forgalma a 2021/22-es gazdasági évben 4,87 milliárd euró volt. A JYSK-nek jelenleg Magyarországon több mint 1000 munkavállalója van és 91 üzlettel rendelkezik. A JYSK Magyarországon a 2021/22-es gazdasági évben 67,6 milliárd Ft árbevételt ért el, ami 19%-os növekedést jelent.

forrás: JyskPress