A Nébih korábbi laboratóriumi vizsgálatai korábban már megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) megtelepedett Magyarországon és már szaporodik is, mely az Európai Unió és a Nébih által egyaránt karantén (zárlati) károsítóként számon tartott inváziós rovarfaj.

A hazai és európai kőrisállományok védelme érdekében a Kormányhivatal növényvédelmi hatósága folyamatosan végzi a felderítést, melyben a Gyulaj Zrt. szakemberei segítik a munkájukat.

A védekezés sikeréhez kulcsfontosságú a korai felismerés, amiben az erdészeti szakembereink segítséget nyújtanak!

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

: Papp Dávid (Gyulaj Zrt.)

fotó: Papp Dávid (Gyulaj Zrt.) / forrás: GYULAJ Zrt.

Ez a pusztító kártevő közvetlen veszélyt jelent a hazai kőrisállományra erdőkben és parkokban, így azonnali, összehangolt lépéseket követel meg a hatóságoktól és a lakosságtól egyaránt.

Ez a faj kiemelt zárlati károsító, amelynek észlelése esetén az uniós és a tagállami növényegészségügyi rendszernek előre meghatározott eljárásrend szerint kell reagálnia. Éppen ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy megjelenésekor milyen gyorsan és milyen eszközökkel lehet beavatkozni.

Az eset jelentősége messze túlmutat egyetlen károsító vagy egyetlen érintett terület problémáján. Ez indokolja szándékunkat, hogy cikksorozatban áttekintsük, mi történik egy zárlati károsító észlelésekor, milyen felderítési, azonosítási és felszámolási intézkedéseket ír elő az uniós és a hazai növényegészségügyi rendszer, és ami talán a legfontosabb: van-e reális esély arra, hogy a károsító megtelepedését vagy további elterjedését sikerüljön megakadályozni?

A nemzetközi kereskedelem fejlődése és a globalizáció magával hozta a növény-, állat- és humán-egészségügyi problémák sokasodását. A szállítási idő felgyorsulása, a szállítási távolságok és a szállított mennyiségek növekedése, illetve a klímaváltozás hatásai mind-mind növelik egy-egy zárlati (karantén) károsító behurcolásának, megtelepedésének a kockázatát. Mindezen változások nagyon fontossá teszik a növényegészségügyi rendszer ismeretét és hatékony működtetését.

Jogszabályi háttér

Történeti áttekintés

A mai jogszabályi háttér kialakulása közel 150 évvel ezelőtt egy egész Európát érintő fertőzéssel kezdődött. Ez az első nagy növényegészségügyi probléma Európában a szőlő-gyökértetű (filoxéra) behurcolása volt, ami Európa-szerte kipusztította a szőlőültetvények nagy részét. A helyzet komolysága hívta életre az első nemzetközi növényegészségügyi egyezményt. Öt ország (köztük az Osztrák–Magyar Monarchia) 1881. november 3-án írta alá a berni Nemzetközi Filoxéra Egyezményt, ami lefektette az összehangolt növényegészségügyi ellenőrzés és a növényvédelmi karantén alapszabályait. Az egyezmény szigorúan korlátozta a szőlő-szaporítóanyagok szállítását a fertőzött területekről, és ennek ellenőrzésére hatósági felügyeletről is rendelkezett.

1951-ben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) elfogadta a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményt (IPPC) az erdők, mezők és természetes ökoszisztémák védelme érdekében. Ez a dokumentum vezette be és szabványosította hivatalosan a ma is ismert – szállítmányokat kísérő okmányt –, a nemzetközi növényegészségügyi bizonyítványt. Az IPPC-nek jelenleg 183 ország, köztük az EU és tagállamai is tagjai.

Az 1976-ban életbe lépett 77/93/EGK irányelv lefektette azokat az alapelveket, amelyek ma is érvényben vannak: a behurcolási tilalmat, a karanténlisták nyilvántartását és aktualizálását, valamint a szigorú importellenőrzést. 1993-ig az áruk nemzetközi növényegészségügyi bizonyítvánnyal együtt mozoghattak az országok között, ami a határ átlépésekor elvégzett fizikai ellenőrzések során tanúsította a fertőzöttségmentességet. 1993-ban megszűntek az EU-n belüli határellenőrzések, ezért be kellett vezetni a növényútlevelet, ami az EU-n belüli származási helytől a rendeltetési helyig igazolja a fertőzöttségmentességet. Használatával lehetővé vált az EU-n belüli szabad és határmentes szállítás. Az EU-n kívülről érkező áruk importja esetén továbbra is a nemzetközi növényegészségügyi bizonyítvány igazolja a mentességet, és a beléptető határon kötelező növényegészségügyi vizsgálatot végeznek.

Ez az alaprendszer ma is működik, de az addig javaslatként (irányelvként) létező növényegészségügyi szabályozást az EU 2016-tól közvetlenül alkalmazandó és a tagállamokra kötelező szabályozási formává (rendeletté) alakította.

Napjaink EU-s növényegészségügyi jogszabályi rendszere

• (EU) 2016/2031 rendelet (Növényegészségügyi rendelet): Ez az átfogó keretszabály kötelezi a tagállamokat az illetékes hatóság kijelölésére, a hatósági ellenőrzési és eljárási rendszer kidolgozására, valamint a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos készenléti tervek készítésére és naprakészen tartására. Amennyiben egy kártevő megjelenik, kötelezi őket az azonnali felszámolásra és a Bizottság felé történő jelentéstételre.
• (EU) 2017/625 rendelet: rendelkezik a hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, az együttműködés koordinációjáról és rendjéről, illetve a tagállamok tájékoztatási kötelezettségéről.
• (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet: nevesíti és besorolja a növényi károsítókat, melyeket növényegészségügyi vizsgálatokkal kell felderíteni. Felsorolja az Unió területén az „ismeretek szerint elő nem forduló”, illetve „ismerten előforduló” károsítók jegyzékét, külön listázva a nem-zárlati és a kiemelt zárlati (karantén) károsítókat.
• Fajspecifikus végrehajtási rendeletek: olyan jogszabályok, melyek egy-egy kiemelt károsító elleni védekezésre szolgálnak. Ilyen az (EU) 2024/434 végrehajtási rendelet, ami a kőrisrontó karcsúdíszbogár Unió területén belüli megtelepedésének és elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szól, és 2024. február 5-e óta van hatályban.

Magyarország növényegészségügyi rendszere az EU rendeletei alapján

• 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet: kijelöli az országos és területi illetékességű növényegészségügyi hatóságokat.
• 2008. évi XLVI. törvény (Élelmiszerlánc-törvény): meghatározza a növényegészségügyi hatóságok (NÉBIH és a kormányhivatalok) jogköreit, kötelezettségeit, valamint a földtulajdonosok és erdőgazdálkodók feladatait (pl. bejelentési kötelezettség, hatósági irtás esetén alkalmazandó tűrési kötelezettség).
• 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet: a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes hazai szabályozása. A folyamatosan aktualizált rendelet szabályozza a hatósági eljárásokat, a növényútlevél alkalmazását, és tartalmazza a növényi károsítók aktuális listáját, valamint rendeleti keretet biztosít a NÉBIH számára a Készenléti Tervek kidolgozására és fenntartására.
• Általános Növényegészségügyi Készenléti Terv (ÁNKT): a fajspecifikus készenléti tervek kidolgozásának alapja. Többek között rendelkezik a Szükséghelyzeti Munkacsoport összehívásáról, valamint elrendeli a NÉBIH kapcsolatfelvételét az érintett megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Osztályaival, valamint a fajspecifikus Készenléti Terv kidolgozását.
• Fajspecifikus Készenléti Terv (KT): a fenti jogszabályok alapján készült el Magyarország növényegészségügyi készenléti terve a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis Fairmaire, 1888) (Coleoptera: Buprestidae) felszámolására. A KT előírja a Cselekvési Terv kidolgozását és hatályba léptetését, ami jelenleg folyamatban van.

A fenti áttekintés bemutatta azokat az uniós és magyar szabályozásokat, illetve feladatokat, amelyek egy zárlati kártevő megjelenése esetén életbe lépnek. Látható, hogy a jogszabályi és szakmai rendszer fel van készítve az olyan haváriaeseményekre, mint ami 2026 nyarán a kőrisrontó karcsúdíszbogár észlelésével bekövetkezett.

Cikksorozatunk következő részében részletesen elemezzük a hazai aktuális védekezési helyzetet, a harmadik részben pedig egy sikeres olaszországi Anoplophora glabripennis elleni védekezés példáján mutatjuk be e rendszer gyakorlatban való működését.

forrás: NAK Erdészet / Pintér Beáta

A kőrisrontó karcsúdíszbogár beregsurányi azonosítása, valamint a kártevő szlovákiai jelenléte (az ottani pufferzóna átnyúlása) miatt a magyar hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is kihelyezett több tucat csalogató anyagos színcsapdát. A vármegyében zajló felderítés során először 7 darab kőrisrontó karcsúdíszbogár imágót fogtak Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa településeken, amelyek faji azonosságát a Nébih laborvizsgálata is igazolta, megerősítve a kártevő jelenlétét az újabb vármegyében. Ezt követően, az intenzív felderítés során Sátoraljaújhelyen egy tünetes fa és a rajta lévő röpnyílások észlelése után merült fel a kártevő közvetlen jelenlétének gyanúja. A szakemberek helyszíni vizsgálata során a fa felső egyharmadában több mint 10 röpnyílást találtak, majd a kéregtelenítést követően a törzsben lárvákat és imágókat is azonosítottak, amelyek faji azonosságát a laboratóriumi ellenőrzés szintén megerősítette.

Jelenleg még tart a kőrisrontó karcsúdíszbogár imágó repülési és párzási időszaka, így a hatóság kiemelt figyelmet fordít a csapdázásra. Ezzel párhuzamosan a szakemberek az egyéb tüneteket – például kéregleválás, röpnyílások jelenléte, koronaritkulás – szintén kutatják a környező kőrisállományokban. A megfigyelés célja a korai észlelés és az azonnali szakmai, karantén intézkedések megtétele. A védekezés hatékonysága érdekében a szlovák hatósággal is folyamatos az együttműködés. 

A hazai növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál. Ezzel hozzájárulhat, hogy megóvjuk a hazai kőrisállományt, melynek fái természetes erdeink, parkjaink és lakott területeink zöld infrastruktúrájának meghatározó szereplői.

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar 

forrás: NÉBIH

A kőrisrontó karcsúdíszbogár már letarolta Észak-Amerika kőrisállományának jelentős részét, és Európában is gyorsan terjed. Magyarországon egyelőre Beregsurány térségében igazolták a megtelepedését, de a szakemberek szerint a kártevő néhány éven belül Zalát is elérheti.

Mit jelent a kőrisrontó karcsúdíszbogár Zalának? 

– Már korábban jelezték nekünk az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei, hogy számítani kell az érkezésére. Ukrajna felől évi 50-60 kilométeres terjedéssel számoltak, most úgy tűnik, a vártnál valamivel gyorsabban halad. Ha ez a terjedési ütem fennmarad, akkor egy-két éven belül sajnos hozzánk is el fog érni ez a rovar – mondta hírportálunk kérdésére Gyergyák Lajos, a Zalaerdő Zrt. Letenyei Erdészetének erdészetigazgatója.

A szakember szerint Zalában a kőris nem tartozik a legnagyobb területet elfoglaló fafajok közé, a Letenyei Erdészet kezelésében nagyjából 100-150 hektáron található. Elsősorban a Mura és a Kerka mentén, az ártéri ligeterdőkben fordul elő nagyobb arányban, ahol főként a magyar kőris és a magas kőris alkot állományokat.

Gyergyák Lajos szerint a legnagyobb veszélyben azok az erdők vannak, ahol szinte kizárólag kőris alkotja az állományt. – Az a célunk, hogy minél elegyesebb állományok jöjjenek létre. Ha egy fafajt valamilyen betegség vagy kártevő ér, akkor egy vegyes erdő sokkal ellenállóbb, kisebb veszteséget szenved.

Egyelőre nincs nyoma Zalában

A kőrisrontó karcsúdíszbogarat eddig nem észlelték Zala vármegyében. – A kőrisnek vannak egyéb betegségei is, például különböző kéreg- és hajtáskárosítók, de ezt a rovart egyelőre még nem találtuk meg nálunk.

A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására az egyetlen igazán hatékony védekezési mód a fertőzött fák és a 100 m-es körzetükben található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése. A szigorú intézkedés a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges állományok védelmét szolgálja. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis e nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár Európa kőrisállományának jelentős pusztulását okozhatja, így hazánk őshonos kőrisfajait, köztük a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist, valamint az erdei állományokat, települési fasorokat és parkokat is súlyosan veszélyezteti. (Forrás: Nébih)

A lárvák okozzák a legnagyobb pusztítást

A szakember elmagyarázta, hogy a kifejlett, csillogó olajzöld színű bogár ugyan a leveleket rágja, a valódi károkat azonban a kéreg alatt fejlődő lárvák okozzák.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár nőstény a kéreg alá rakja a petéit. A kikelő lárvák hosszú, kanyargós járatokat rágnak a kéreg alatt, ezzel megszakítják a víz- és tápanyagszállítást. A fa koronája ritkulni kezd, a hajtások elszáradnak, és három-négy év alatt a fa teljesen kipusztulhat.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár bár Ázsiából származik, Észak-Amerikában már hatalmas pusztítást végzett. Mivel Európában nincsenek természetes ellenségei, a szakemberek attól tartanak, hogy gyorsan elterjedhet.

– A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a magyarországi kőrisállomány jelentős része elpusztulna. Ez nemcsak az erdőket érintené, hanem a települési fasorokat, parkokat és arborétumokat is. Leginkább az onnan eltűnő fák tűnnének fel az embereknek először.

A Nébih azt kéri, hogy aki kőrisfákon gyanús tüneteket, például a korona ritkulását, a hajtások száradását vagy a kéreg leválását tapasztalja, jelezze azt a hatóságnak, mert a korai felismerés kulcsszerepet játszhat a kártevő terjedésének lassításában.

forrás: ZAOL

A kőrisrontó karcsúdíszbogár kiemelt zárlati károsító, amely az egyik legveszélyesebb inváziós erdészeti kártevő. Rövid idő alatt végzetes károkat okozhat a kőrisállományokban. Lárvái a fák kérge alatt fejlődnek, járataikkal megszakítják a víz- és tápanyagszállítást, így a fertőzött fák fokozatosan legyengülnek, majd elpusztulnak. A fertőzött fák nem menthetők meg, ezért a korai felismerés és a gyors beavatkozás kulcsfontosságú a károsító terjedésének megfékezésében.

A kőrisrontó karcsúdíszbogarat Magyarországon elsőként Beregsurányban azonosították: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (ERTI) csapdája fogta meg a zárlati károsító két kifejlett példányát. Ezt követően intenzív felderítés indult, mely során a növényvédelmi szakemberek az érintett területen már tüneteket mutató kőrisfákat is találtak. A begyűjtött lárvák és kifejlett bogarak alapján a Nébih laboratóriuma megerősítette, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár több különböző fejlődési alakban is jelen van Magyarországon. 

A fakéreg alatt észlelt lárvák jelenléte azt bizonyítja, hogy a károsító az érintett területen már megtelepedett és szaporodik. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására az egyetlen igazán hatékony védekezési mód a fertőzött fák és a 100 m-es körzetükben található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése. A szigorú intézkedés a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges állományok védelmét szolgálja. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis e nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár Európa kőrisállományának jelentős pusztulását okozhatja, így hazánk őshonos kőrisfajait, köztük a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist, valamint az erdei állományokat, települési fasorokat és parkokat is súlyosan veszélyezteti.

A Nébih és a területileg illetékes növényvédelmi hatóságok folyamatosan ellenőrzik az érintett térségben a kőrisállományokat a fertőzési gócok mielőbbi azonosítása és felszámolása érdekében. Ehhez fontos, hogy a lakosság, az erdőgazdálkodók és a szakemberek a kőrisfákon észlelt gyanús tüneteket, például a korona ritkulását vagy a kéreg leválását haladéktalanul jelezzék a hatóságok felé a tematikus bejelentő űrlap segítségével. 

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar

Kapcsolódó anyag:
Veszélyben a hazai kőrisállomány, már fertőzött fákat is azonosítottak a szakemberek című közlemény letölthető formában (docx)

forrás: NÉBIH

A kiemelt jelentőségű zárlati károsítót Zágráb közigazgatási területén, a Maksimir erdőpark természetvédelmi területén elhelyezett feromoncsapdában észlelték. A Popillia japonica Horvátországban korábban nem fordult elő, jelenleg az illetékes hatóságok intenzív felderítést és célzott megfigyeléseket folytatnak annak megállapítására, hogy elszigetelt behurcolásról („stoppos terjedés”) vagy megtelepedésről van-e szó. A fertőzés forrása egyelőre nem ismert, a horvát növényegészségügyi intézkedések jelenleg nem érintik az Európai Unión belüli áruforgalmat. 

A zágrábi kimutatás növényegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű, mivel a Popillia japonica jelenlétét Európában eddig elsősorban Olaszországban és Svájcban mutatták ki, mint megtelepedett populációt. Csapdafogásban megjelent már több országban, köztük a velünk határos Ausztria és Szlovénia egyes területein is. A károsító horvátországi megjelenése tovább növeli a Magyarországra történő behurcolás kockázatát, különösen a tavaszi-nyári időszakban, amikor a megnövekedett személy- és járműmozgással járó, fokozott turisztikai forgalom elősegítheti a faj terjedését.

A Popillia japonica rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkező, jelentős gazdasági és ökológiai problémát okozó kártevő. Megtelepedése súlyos veszélyt jelenthet a hazai mezőgazdasági kultúrákra, valamint haszon- és dísznövényeinkre, ezért a hatóságok a környező országokban tapasztalt fejleményeket fokozott figyelemmel kísérik. A hazai növényegészségügyi szakemberek megelőzés céljából fajspecifikus csapdák kihelyezésével továbbra is nyomonkövetik a zárlati károsítók és a kiemelt zárlati károsítók, többek között a jelenleg fokozott figyelmet érdemlő japán cserebogár terjedését is. Mindez a korai észlelést, valamint a hatékony növényegészségügyi intézkedések meghozatalát segítheti.

A lakosság együttműködése különösen jelentős a japán cserebogár behurcolásának és terjedésének megelőzésében. Rendkívül fontos annak figyelembevétele, hogy külföldi utazásból vagy nyaralásból hazatérve tilos növényeket, növényi részeket vagy talajt Magyarország területére behozni, továbbá javasolt a csomagok, járművek és egyéb felszerelések alapos átvizsgálása is. A Popillia japonica imágói ugyanis könnyen elrejtőzhetnek csomagokon, járművekben vagy növények között, és így észrevétlenül, „stopposként” áthurcolhatóak az országhatárokon. A károsító behurcolása és esetleges megtelepedése rendkívül nagy károkat okozhat a hazai növényvilágban.

A Nébih egyúttal felhívja a figyelmet, hogy a japán cserebogár észlelése, valamint már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanis kulcsszerepet játszanak a károsító hazánkba történő behurcolásának és további terjedésének megelőzésében.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó károsítók listája a Nébih honlapján tekinthető meg: 
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok 

forrás: NÉBIH