Ünnepélyes keretek között, több száz vendég részvételével zárta a 2024/2025-ös tanévét a Soproni Egyetem, amely a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar diplomaátadó rendezvénye is volt egyben. Az esemény hagyományosan az elnökség és a kar zászlajának bevonulásával vette kezdetét.

A beszédek sorát Prof. Dr. Magoss Endre, a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar dékánja nyitotta. Ünnepi gondolataiban hangsúlyozta a kar több mint hat évtizedes hagyományait, valamint az oktatás fejlődését, amelyek ma már a faipari és építőipari tudományok mellett az informatika, a művészet és a kreatívipar területét is lefedik. Külön kiemelte a különböző szakterületek – például az erdészet, a gépészet, és az építészet – közötti együttműködés fontosságát, amely továbbra is a képzés egyik legnagyobb erőssége.

A dékán méltatta a hallgatók teljesítményét, és biztosította őket arról, hogy az itt szerzett tudás alkalmassá teszi őket a gyorsan változó munkaerőpiac kihívásainak kezelésére. Beszédében kitért a kar nemzetközi sikereire, külön kiemelve a hannoveri LIGNA kiállításon való egyedüli magyar egyetemi részvételt. Zárásként köszönetet mondott munkatársainak és együttműködő partnereinek, majd Prof. Dr. Sitkei György akadémikus szavait idézve a fenntarthatóság és a természet tisztelete iránti elkötelezettségre hívta fel a figyelmet.

Az eseményen köszöntőt mondott, Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora is, aki kiemelte, hogy az intézmény egy tartalmas és eredményekben gazdag tanévet zár. „Ez az időszak azonban nemcsak számvetés, hanem ünnep is, amelyben a hagyományok és a jövőbe vetett bizalom egyszerre kapnak szerepet. Kiemelkedő pillanat volt idén is a Valétálás ünnepe, amely a búcsú és a remény szimbóluma, immár 195 éve.” Jelezte: a tanév során az egyetem jelentős szakmai és tudományos sikereket ért el. Nőtt a hallgatói létszám, erősödött a nemzetközi jelenlét, és az intézmény neve egyre gyakrabban jelenik meg a fenntarthatóság és az interdiszciplinaritás szinonimájaként. Számos rangos elismerés és díj is igazolja ezt: a Soproni Egyetem például a hazai 3. és a világ 110. legzöldebb egyeteme lett a UI GreenMetric rangsora szerint, és a „2025 Év Egyeteme” díjat is elnyerte. Elmondta még: a jubileumok éve is volt az idei: 250 éve született Brunszvik Teréz, 100 éves lett Dr. Csesznák Elemér, 25 éves a Lámfalussy Kar, és 10 éves a Bázisiskolai Faipari Verseny. Ezek az események emlékeztetnek az egyetem történelmi gyökereire és értékeire.

A rektor arról is beszélt: a tudományos kutatásban jelentős előrelépés történt. Az ErdőLab projekt kézzelfogható eredményeket hozott, például a szénmegkötés és az erdőpedagógia területén. Nőtt a kutatók nemzetközi elismertsége, egyes oktatóink pedig a világ élvonalába kerültek. A nemzetközi együttműködések bővültek többek között Kínával, Vietnámmal, Malajziával, Marokkóval és Kanadával. Beszámolt arról, hogy az egyetem infrastrukturális megújulása szintén kiemelkedő. Új médiastúdió, modern szemináriumi termek és egy teljesen új, faszerkezetű épület is létrejön a Kreatívipari Intézet számára. A kollégiumok korszerűsítése is folyamatban van. Emellett a közösségi terek, például a GREEN újranyitása megintcsak a hallgatói életminőség javítását szolgálja.Az oktatásban is új fejezet kezdődhet: elindulhat a tanító szak a Benedek Elek Pedagógiai Karon, újraélesztve a történelmi tanítóképzési hagyományokat, az egyetem ESG-képzései pedig segítenek a vállalati fenntarthatóság stratégiai szintű kezelésében. A Soproni Egyetem élénk kulturális és sportélettel is büszkélkedhet, például a LIGNEUM Rendezvényház, a SopronFest, a SEN fesztivál, valamint a SMAFC sportegyesület révén. Az intézmény célja továbbra is a nemzetközi kapcsolatok erősítése, a tudományos kiválóság növelése, és egy olyan természetközeli, közösségi, fenntartható jövő építése, amely méltó elődei hagyományaihoz és hallgatói, munkatársai elkötelezettségéhez – összegezte beszédében.

A diplomák és oklevelek átadását megelőzően Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára üdvözölte az egybegyűlteket és a végzős hallgatókat. Úgy vélte: az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül a magyar felsőoktatás. A megújulás célja egy olyan modern, teljesítmény-központú és versenyképes rendszer létrehozása volt, amely képes megfelelni a 21. század kihívásainak. A korábbi, elavult struktúrák helyét olyan intézményi működés vette át, amely a hallgatók, oktatók és a gazdasági szereplők igényeit egyaránt figyelembe veszi. A hazai eredmények pedig magukért beszélnek. A tudományos teljesítmény több mint 30%-kal nőtt, a szabadalmak száma megsokszorozódott, és a nemzetközi jelenlét is látványosan erősödött. Rekordszámú jelentkező választotta a felsőoktatást, és a diplomások munkaerőpiaci elhelyezkedése rendkívül gyors és eredményes – mondta.

Megjegyezte: a megújulás sikeres példájaként kiemelkedik a Soproni Egyetem, amely az utóbbi években figyelemre méltó fejlődést mutatott. Az intézmény különösen a fenntarthatóság, az erdőgazdálkodás és a faipar területén vált nemzetközileg is elismertté. Ennek köszönhetően bekerült a világ legzöldebb egyetemeinek top 10%-ába, és aranyfokozatú besorolást nyert el – ez a rangos elismerés bizonyítja az egyetem hiteles és értékalapú működését. A Soproni Egyetem nemcsak saját falain belül képviseli ezt a szemléletet, hanem aktívan együttműködik technikumokkal és külső partnerekkel is. Ezen kapcsolatok révén gyakorlatorientált képzései valódi lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára a munkaerőpiacra való felkészüléshez. Hozzátette:  a diákok és oktatók közösségi sikereit tovább erősítette az a tény is, hogy az egyetem a legsikeresebb felvételi kampányok kategóriában elnyerte „Az év egyeteme” díjat. Ez nemcsak a kampány erejét jelzi, hanem a Soproni Egyetem iránti növekvő érdeklődést és elismertséget is. Az intézmény sikerei hozzájárulnak a nemzeti versenyképességhez, miközben stabil, kiszámítható környezetet biztosítanak az oktatók, kutatók és hallgatók számára egyaránt – zárta köszöntőjét.

Az ünnepi beszédeket és a végzős hallgatók fogadalomtételét követően az esemény a diplomák átadásával zárult, melyet idén 75-en vehettek át a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karon.

Fotók: sopronmedia.hu, Horváth Ádám Bence
Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar

A tájékoztató szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) elsődleges célja az, hogy a Demján Sándor programban rögzített törekvésekhez illeszkedően megerősítse a magyar vállalkozásokat beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül.

A GINOP Plusz esetében több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll főként vállalkozások rendelkezésére, és ennek közel 40 százaléka, csaknem 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra.

A Fókuszterületi innovációs projekteket támogató pályázat esetén 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30-50 százalékos önrész biztosítása mellett.

Az értékelés során minden pályázatot két fő szempont alapján bírálják el: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy lesz-e az új terméknek piaca. Ha mindkét kérdésre igenlő a válasz, akkor kaphat támogatást az adott projekt – közölték.

„Célul tűztük ki, hogy 2030-ra minden második magyar kkv innováljon: ez azért is fontos, mert az innovatív vállalkozások 2,5-szer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 31 százalékkal magasabb bért fizetnek munkavállalóiknak és átlagosan 90 százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként, Magyarország versenyképessége szempontjából tehát elengedhetetlen a cégek innovációs aktivitásának növelése”

– emelte ki a támogatási program kapcsán Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

Ahogyan a felhívás neve is hangsúlyozza, támogatást különböző fókuszterületek mentén lehet szerezni: a pályázatok az egészséges élet vagy a gazdasági zöld átmenet és körforgásos gazdaság témaköréhez kapcsolódóak, esetleg a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) céljaival és prioritásaival összhangban megvalósuló kiválósági projektek lehetnek.

Fontos szempont, hogy K+F minősítés igénybevétele minden projekt esetén kötelező a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. projektfejlesztési szolgáltatás sikeres végrehajtása pedig 10 többletpontot eredményez a pályázatok értékelése során.

További információ a pályázatról itt érhető el.

forrás: KIM

Hangsúlyozták, a kormány kiemelt célja, hogy a magyar családok számára országszerte biztosítsa a megfizethető lakhatást. Ennek érdekében a kormány Vidéki Otthonfelújítási Program indítását tervezi jövő év elején. Csütörtökön kezdődik meg az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése, amely lehetőséget biztosíthat a kistelepülésen élő gyermekes családok számára lakhatási körülményeik javítására.

A támogatásra vonatkozó szabályokról társadalmi egyeztetést indítottak (november 22-ig várják az észrevételeket).

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A kormányrendelet meghatározza a 2025. január 1-jétől az 5 ezer fő alatti lakosságszámú kistelepüléseken élő gyermekes családok számára megnyíló új otthonfelújítási támogatás feltételeit. A támogatás – a korábbi országos programhoz hasonlóan – az igénylők tulajdonában lévő lakóingatlan felújítási költségei 50%-ára, de legfeljebb 3 millió forint összegben igényelhető – a munkálatok megvalósítását követően, utófinanszírozással – a Magyar Államkincstárnál, a felújítási, korszerűsítési tevékenységek széles körére. Az előző konstrukcióval egyezően a vissza nem térítendő támogatáshoz kamattámogatott hitellehetőség is társul a költségek könnyebb megelőlegezése céljából.„

Felidézték, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kiemelt céljai közt szerepel az olcsó lakáshitel, a megfizethető négyzetméter-, és albérletárak biztosítása, illetve annak ösztönzése, hogy hazánkban évente 25 ezer új lakás épüljön. Az intézkedések nemcsak a Budapesten élőket segítik, hanem a vidéken élő fiatalságot és családokat egyaránt. Az akcióterv részeként megvalósuló Vidéki Otthonfelújítási Program a nagy sikerű otthonfelújítási program folytatásának tekinthető támogatás, amely a népszerű falusi csok-kal együtt újabb fontos segítség a vidéken élő gyermekes családok számára. A támogatás hozzájárul a kistelepülések fejlesztéséhez, megerősítéséhez, a helyi életminőség javításához, valamint a helyben működő vállalkozásokon keresztül a gazdaság erősítéséhez. A 2021-2022-ben futott korábbi programban a kormány 370 ezer családnak nyújtott segítséget saját otthona felújításához, 770 milliárd forint összegben.

Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele a családok támogatása, amire a kormány 3754 milliárd forintot biztosít, 447 milliárd forinttal többet, mint idén, megőrizve ezzel Európa legszélesebb körű családtámogatását. A társadalmi egyeztetésre kerülő tervezet értelmében 2025. január 1-jétől élhetnek a Vidéki Otthonfelújítási Programra nyújtotta lehetőséggel az 5 ezer fő alatti településeken élő gyermekes családok, amely a magyar települések több mint 90 százalékát jelenti. A program mintegy 2900 településen lesz elérhető, és akár 400 ezer családnak teszi lehetővé lakáskörülményeik széleskörű javítását, és fejlesztését. A vissza nem térítendő támogatás mértéke legfeljebb 3 millió forint, a kormány a munkadíj és az anyagköltség 50 százalékát támogatja a felújítási munkálatok széles körénél – írták a közleményben.

Ismertették, a támogatási kérelmeket, valamint a hozzá csatolt vállalkozási szerződéseket és számlákat a Magyar Államkincstárnál elektronikusan vagy személyesen, illetve postai úton lehet majd benyújtani 2025. január 1. és 2026. június 30. között, azonban fontos, hogy csak a jövő évtől elkezdett, illetve kiszámlázott felújítások vehetők figyelembe. A kiadások megelőlegezésére a korábbiakhoz hasonlóan most is elérhető lesz a bankoknál egy legfeljebb 6 millió forintos kedvezményes hitelkonstrukció, amelyre az állam 3 százalékpontos kamattámogatást nyújt, így az igénylőknek csak az e feletti kamatot kell megfizetniük.

A kormány a megfizethető lakhatás biztosítása érdekében egyéb más intézkedéseket is bevezet: Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti lakásfelújításra való felhasználhatóságának bevezetése, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának biztosítása, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfa fenntartása – emelték ki a közleményben.

Hozzátették, a Vidéki Otthonfelújítási Program a családok támogatása mellett az építőipart is fellendítheti. A családok anyagi támogatása növeli a fogyasztási szándékot, ezáltal oldja az óvatossági motívumot. Mindezek összessége hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági növekedést érjen el.

Koncz Zsófia kiemelte, hogy a támogatás az ötezer fő alatti településeken jelent majd célzott segítséget 2025. január 1-jétől. Ez összesen 2887 települést jelent, amely a magyarországi települések 91 százaléka. 

Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára közölte, folyamatosan vizsgálják azt, hogy a már hatályos intézkedéseket miként tudják egyszerűsíteni. Kiemelte, fontosak az állampolgári visszajelzések és a családszervezetekkel is folyamatosan egyeztetnek.

Az államtitkár elmondta, többek között azt szeretnék elérni, hogy a csok esetében azok, akik új ingatlan vásárlására igényelték a támogatást, azok használt ingatlant is vehessenek belőle. Úgy fogalmazott, látjuk, hogy van, amikor egyszerűen kicsi a lakás, megszületnek a gyermekek, vagy más élethelyzetbe kerülnek, „és egy használt ingatlan az jobb lehetőség a családnak, tehát itt szeretnénk segíteni”.

A csok pluszról elmondta, azt is szeretnék elérni, hogy azoknak, akik igénybe vették azt, de másik lakásba költöznek, ne legyen kötelező a végtörlesztés.

Koncz Zsófia hozzátette, adminisztratív területen is segítenék a családokat, ilyen a bejelentési kötelezettség vagy a jelzáloghitel-csökkentési támogatás határidejének emelése. A csok plusz kapcsán kiemelte, azt azokra a családosokra is ki akarják terjeszteni, akik 2024-re vártak gyermeket, de a gyermek koraszülöttség miatt már 2023-ban megszületett.

A kormányrendelet társadalmi egyeztetése november 22-ig tart; az államtitkár úgy fogalmazott, bízik abban, hogy sokan elmondják a véleményüket.

Koncz Zsófia rámutatott, sok európai országban példaként tekintenek a magyar családpolitikai intézkedésekre. Ezek közül az otthonteremtési támogatások mellett kiemelte a családi adókedvezményt is, aminek emeléséről a jelenleg zajló nemzeti konzultációban is szó van.

Az államtitkár leszögezte, a 2025-ös költségvetésben 3750 milliárd forintot terveznek a családok támogatására, ez 447 milliárddal több, mint a tavalyi és négyszer akkora forrás, mint a 2010-es évben volt.

Koncz Zsófia elmondta, hogy az igénylések a tervek szerint 2025. január 1-jétől várhatóan 2026. június 30-ig lesznek benyújthatók.

forrás: KIM/NGM

A tárcavezető úgy fogalmazott, Magyarország szakképzési nagyhatalom, tavaly a magyar csapat az EB-n ezüstérmet, most pedig a VB-n 10. helyet szerzett. A magyar versenyzők 1+1 aranyérmet, 2 bronzérmet, 12 szakmában kiválósági érmet hoztak el.

A miniszter a szakképzésről kifejtette, a gyakorlati képzés mindennek a középpontja, és emlékeztetett, hogy összekapcsolták az egyetemet a szakképzési centrumokkal.

A magyar versenyzők az aranyérmet webfejlesztésben, a bronzérmeket informatikai rendszer üzemeltetésben, szoftverfejlesztésben szerezték meg, ami azt is mutatja, hogy Magyarország nem összeszerelő üzem – mondta.

„A kiváló tudással rendelkező magyar fiataloknak sikert és jövőt adó büszke ország, büszke nemzet vagyunk”

– fogalmazott Hankó Balázs.

Hozzátette, mindemellett őrizik a tradicionális mesterségeket is, hiszen egyszerre vannak jelen a modern, a digitalizálódó világhoz kapcsolódó, valamint az életet szebbé, jobbá tevő tradicionális szakmák.

A „versenyképességi kátyúban lévő” Európai Uniónak stratégia partnerséget, a magyar szakképzési modellt ajánlják, amelyben megújították a szakképzést, a felsőoktatást, ezeket összekapcsolták a gazdaság, az ipar szereplőivel – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy az egyetemek és a szakképzőintézmények egymásba kapcsolódnak.

Hangsúlyozta, hogy ezzel már lehet versenyképességi fordulatot elérni.

A záróünnepségen a versenyzők teljesítményét méltatva a miniszter megköszönte a szakképzési centrumokban oktatók, tanárok munkáját is, valamint a kamara duális képzési rendszerért tett erőfeszítéseit.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azt emelte ki, hogy az Európai Unió veszít versenyképességéből, ami a WorldSkills verseny eredményén is látszott, hiszen a távol-keleti országok „szinte mindent vittek„, csak a Kínai Népköztársaság az aranyérmek felét szerezte meg, és előkelő helyen végzett Japán, Dél-Korea.

Az idei WorldSkills világversenyt szeptember 10-15. között tartották a franciaországi Lyonban.

A rendezvényen csaknem 1400 fiatal szakember mérte össze a tudását mintegy 70 országból, 59 hivatalos versenyszámban és 3 bemutató szakmában.

Lyonban 25 magyar fiatal 21 szakmában versenyzett, 1 aranyérmet, 2 bronzérmet nyertek, és 18-an kiválósági érmet szereztek, emellett az egyik bronzérmes egy részverseny leggyorsabbjaként aranyérmet kapott. Magyarország a mintegy 70 országból az összesített eredmény alapján a 10. helyen végzett.

A budapesti záróünnepségen a versenyzőknek, szakértőknek, a szakmai támogatóknak elismeréseket adtak át.

forrás: MTI 09-24

A befolyt összeget a kormány kiegészíti, hogy valamilyen formában minden tehetséges fiatal részesülhessen támogatásban jövőre is! Tehetséges fiataljaink sikere mindannyiunk büszkesége!

Megújították a Nemzeti Tehetség Programot

Az átalakításoknak köszönhetően hatékonyabb, célzottabb lett a Nemzeti Tehetség Program – mondta Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a Kossuth rádióban.

Nagy-Vargha Zsófia beszámolója szerint azért tették strukturáltabbá a programot, mert így célzottabban tudják megtalálni a tehetséges tanulókat.

Ennek érdekében egy adatalapú működésre tértek át, aminek eredményeképpen több területen tudják támogatni a kimagaslóan teljesítő diákokat. Az átalakításnak köszönhetően az ország mindegyik területén az igényeknek megfelelően nyújtanak támogatásokat. Az új rendszert tavaly indították el, annak eredményei a következő hetekben már láthatóak lesznek – tette hozzá.

A helyettes államtitkár a részletekről elmondta: az adatalapú működésnek köszönhetően hatékonyabban tudják kiírni a pályázatokat, jobban fel tudják mérni, hogy az ország egyes részein milyen támogatásokra van nagyobb szükség.

Újra bevezették az úgynevezett orientációs mérést, amelynek révén célzottan keresik meg a tehetséges gyermekeket. Újdonság, hogy egységesítették a program kommunikációját, jelenleg már egy egységesített webfelületen tájékozódhatnak az érdeklődők.

A cél az, hogy a Nemzeti Tehetség Program kínálatán kívül az összes elérhető tehetséggondozó lehetőséget tartalmazza a honlapjuk – emelte ki.

A programnak két nagyobb ága van: az egyik a nyílt pályázati rendszer, amibe beletartoznak például a tanulók számára elérhető ösztöndíjak, de van olyan lehetőség is, amelyben köznevelési intézmények, múzeumok, civil szervezetek juthatnak támogatásokhoz.

A tapasztalatok szerint a legkorábban a zenei és a sporttehetség mutatkozik meg, ugyanakkor a matematikai orientációs méréseket az ötödik osztályban kezdik meg a szakemberek.

A Nemzeti Tehetség Program része a pedagógusok továbbképzése is – mondta Nagy-Vargha Zsófia.

forrás: NTP / MTI

A KIM közleménye szerint, az észrevételeket a tarsadalmiegyeztetes@kim.gov.hu címre várják legkésőbb 2023. április 5-én 14 óráig.

A társadalmi egyeztetésen lévő szakképzési törvénymódosítás értelmében szélesedhetnek a felzárkóztatást segítő programlehetőségek, hatékonyabbá válhat a duális képzés és egyszerűsödhetnek az adminisztratív folyamatok.

A 2020. januárjában hatályba lépett szakképzési törvény jelentősen átalakította a haza szakképzés rendszerét. Az új rendszer kialakítását és működtetését a mindenkori szakképzésért felelős minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri, a még hatékonyabb és zavartalan működés érdekében, hiszen elengedhetetlen azoknak a területeknek az azonosítása, ahol finomhangolás szükséges.

Az előkészítés során a kormány figyelembe vette a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) javaslatait. A 2018-ban megalakult testület célja, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között. A SZIT tagjai a kormányzati oldal mellett a kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók és tanulói képviseletek delegáltjai. A tagok a SZIT februári ülésén áttekintették a monitoring munkacsoport javaslatai, az intézményirányítás rendszerét, az oktatási és képzési struktúrát, valamint a felnőttképzés aktuális helyzetét és fejlesztési lehetőségeit.

A most társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítás értelmében hatékonyabbá válhat a vállalat és az iskola kapcsolatrendszere, melynek eredményeként több tanuló és partnercég kapcsolódhat a duális képzési formákba. A törvényjavaslat felzárkóztatást segítő és a lemorzsolódást csökkentő céllal szélesíti a szakképzésbe jutás lehetőségét, többek között a végzettséggel nem rendelkezők számára. Ezen túl Továbbá több helyen az adminisztrációs racionalizálásával, egyszerűsödik a rendszer mindennapi működése.

Az új szakképzési rendszer bizonyított, folyamatosan emelkednek az oktatói bérek és nő a szakképzésbe jelentkezők száma. Ma a középiskolába történő jelentkezésnél tízből hat gyermek a szakképzést választja, mert a közismeretek mellett szakmát is ad és a továbbtanulási lehetőségek is adottak. Az utóbbi években a 8. osztályt követően a technikumot választják legtöbben.

forrás: KIM

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM) és a Magyar Formatervezési Tanáccsal (MFT) közösen hirdette meg a Magyar Formatervezési Díj pályázatát – közölték a szervezetek az MTI-vel.

A nyilvános kiírás a kimagasló színvonalú formatervezői teljesítmény elismerését, a magyar formatervezés alkalmazásának ösztönzését és a magyarországi termékek nemzetközi versenyképességét igyekszik elősegíteni.

A bizottság idén is termék, vizuális kommunikáció és terv kategóriákban várja a három évnél nem régebbi pályaműveket, valamint diák kategóriában nevezhetnek az akkreditált felsőfokú oktatási intézmények tervezőképzésében résztvevő hallgatók is. A zsűri a beérkező alkotásokat két fordulóban, kategóriánként értékeli aszerint, hogy mennyire érvényesül bennük a formai minőség, az újszerűség, a versenyképesség, a felhasználóbarát kialakítás vagy a fenntarthatósági szemlélet. A díjra tervezők, gyártók, kereskedők, forgalmazók és megrendelők egyaránt pályázhatnak.

A zsűriben idén Harmati Hedvig textiltervező, Kassai Ferenc grafikusművész, Börcsök Anna ékszertervező, Árkossy Tamás faipari mérnök, Dániel Tünde formatervező, György Árpád Hunor formatervező, Németh Edit ergonómus, Ruzicska Tünde kerámiatervező-iparművész, Serfőző Péter grafikusművész-tipográfus, valamint Tomcsányi Dóri divattervező foglal helyet.

A díjazott alkotásokból a Magyar Formatervezési Tanács hagyományosan a Budapest Design Week ideje alatt kiállítást rendez.

A szervezők a pályázatokat elektronikus úton, május 2. éjfélig várják az mfd@hipo.gov.hu e-mail címen.

forrás: MTI

Az új családpolitikai intézkedéseket ismertetve beszélt a 30 év alatti anyák szja-mentességéről, a tanulmányaik alatt vagy azok befejezését követő két éven belül gyereket vállaló, szintén 30 év alatti nők diákhitelének elengedéséről, valamint a súlyosan beteg vagy fogyatékos gyereket nevelők nettó 10 ezer forintos családi adókedvezményéről. Hozzátette, az intézkedések már 12 éve ugyanarra a három fő pillérre épülnek: minden vágyott gyermek megszülessen lehetőleg minél előbb, a családoknak ne jelentsen anyagi terhet a gyermekvállalás, és minőségi kapcsolat lehessen a munka és a család között.

Hornung Ágnes szólt a korábbi támogatásokról is. A 2024. végéig meghosszabbított, és továbbra is változatlan feltételekkel igénybe vehető babaváró támogatást „sikerterméknek” nevezte, mivel az elmúlt két évben mintegy 200 ezer szerződést kötöttek rá, és több mint 100 ezer gyerek megszületéséhez járult hozzá.

A szintén két évvel meghosszabbított falusi CSOK igénybevételének feltételei sem változtak, csupán a településlista módosult – fűzte hozzá.

A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybevétele ugyan nem volt határidőhöz kötve, mindenesetre jó hír, hogy továbbra is számolhat vele a piac, hiszen az elmúlt években minden 4. család tudott új otthonba költözni a segítségével.

Mennyi az annyi?

A kormányfő annyit azonban elárult, hogy az otthonteremtési támogatásoknál 2023-ban változások lesznek. Vannak szakmai javaslatok, amelyek célzottabbá akarják tenni ezt a támogatási rendszert, ezért javasolta, hogy minél előbb vegye igénybe, aki szeretné, mert szűkülhet az igénylők köre. A családtámogatások többi eleme viszont elmondása szerint megmarad, sőt bővül.

A nagy sikerű Otthonfelújítási támogatás sajnos 2022. december 31-el lezárult, és egyelőre nincs hír a folytatás lehetőségéről, amely azonban rendkívül kedvező lenne az építőiparra.

forrás: Fatelep Tura

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára fontosnak nevezte a magyar innovációs rendszer egységes irányba terelését, a tudományos eredmények piacosítását. Hozzátette, az innovációs nagydíj pályázat is erre mutat rá.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a pályázat meghirdetésekor hangsúlyozta a két szakpolitika közötti együttműködés jelentőségét. Kijelentette, Magyarországon a kutatás-fejlesztésben a mezőgazdaság egyértelműen jelen van, a jövő mezőgazdaságához elengedhetetlen a tudás, az innováció.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke kiemelte, az innováció olyan gondolkodásmód is, amely lehetőséget ad a kreativitás kibontakozására. A szövetség 32 évvel ezelőtti alakulásakor célul tűzte ki az innováció erősítést, hogy ezzel is elősegítse a magyar gazdaság növekedését.

A független bíráló bizottság a pályázat értékelésekor az innovációs teljesítmény gazdasági eredménye mellett nézi annak társadalmi hasznosságát is – jegyezte meg.

A szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta, a pályázat beadási határideje 2023. február 3., a díjak 2023 márciusában adják át ünnepélyesen az Országházban.

Ismertette, hogy az eddigi harminc innovációs nagydíj pályázati felhívásra 1379 pályamű érkezett, ebből 1204 volt sikeres innováció, és 233 kapott különböző innovációs díjat.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, a bírálóbizottság társelnöke elmondta, a zsűri versengő vállalkozások jelentős gazdasági eredményét állítja sorba. A korábbi évek kitüntetettjei bizonyították innovációjuk életképességét a piacon, és jelentős bevételt tudtak elérni – mondta.

A kiírás szerint a Magyar Innovációs Nagydíj mellett a bíráló bizottság több kategóriában is díjat ítél oda a kiemelkedő innovációs teljesítményért.

A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati kiírás itt érhető el.

forrás: MISZ

Az okos ember mindig megpróbálja megőrizni a cselekvőképességét, ami nem más, mint testi, lelki és szellemi erőnk karbantartása, mindennek záloga pedig a tanulás – fogalmazott a miniszter.

Csák János elmondta, a szakképzési rendszert az elmúlt években a kormány azért alakította át gyökeresen, hogy olyan inspiráló, ihletet adó környezetet teremtsen, amely elősegíti a minél hatékonyabb tanulást és oktatást.

Hozzátette, a magyar állam mindenkinek ingyenesen biztosítja két szakma és egy szakképesítés megszerzését. Magyarországon 508 szakképzési intézmény működik, ahol több mint 250 ezer hallgató tanul – közölte Csák János.

A miniszter szavai szerint a kormány olyan rendszert hozott létre, amely névtelenül követi minden egyes hallgató pályáját, azt, hogy hol dolgozik, mennyit keres és milyen további képzéseken vesz részt. Mindez abban segít, hogy a kormány szükség esetén rugalmasan átalakíthassa a tanrendet – fűzte hozzá.

Csák János fontosnak nevezte azt is, hogy a szakképzés és a gazdaság élő, szerves kapcsolatban legyen egymással, ezért indult el a duális képzés; jelenleg 181 szakma oktatása folyik, és 110 ezer hallgató kap ösztöndíjat.

forrás: IKK.hu