A helyszín már önmagában is különleges: a Várhegy történelmi emlékhely, évszázadok óta meghatározó pontja a környéknek, ahonnan jól érzékelhető a táj természetes tagoltsága, kivételes változatossága.

A családok számára nagy előnye a kiváló megközelíthetőség: kilátónk Királyrét központjából gyalog egy órán belül, három különböző nehézségű, jelzett útvonalon is elérhető.

A faszerkezetű torony 15 méter magasan kialakított kilátószintje biztonságos és kényelmes lehetőséget kínál, hogy a látogatók a lombkoronák fölé emelkedve szemléljék a környező tájat. A kilátó kialakítása illeszkedik az erdei környezethez: anyaghasználata és formavilága egyszerre szolgálja a tartósságot, az esztétikumot és a természetközeli élményt.

A panoráma különösen gazdag: tiszta időben feltárul innen a Börzsöny fő vonulata, jól kivehetők a hegység jellegzetes csúcsai és völgyei, miközben a szem ellát egészen az Duna völgyéig.

Rálátunk a Magas-Börzsöny ikonikus hegyeire: a Csóványos, a Nagy-Hideg-hegy és a Magas-Tax is beazonosítható. Déli irányban a Börzsönyön túl feltűnnek a Visegrádi-hegység vonulatai, és jól kivehető a Naszály jellegzetes alakja. Tiszta időben megpillanthatjuk a Cserhát lankáit és a Karancsot, sőt, szerencsés esetben még a Mátrát is. A hegységek, csúcsok beazonosításához sok segítséget kapunk a minden irányban kihelyezett, képes információs táblákról.

A fenyőből és tölgyből épült kilátó első két szintjén pihenőpadokon fújhatjuk ki magunkat, amíg felérünk a lépcsőfokokon.

A tetején egy kis meteorológiai állomás és egy webkamera is helyet kapott.

Az építmény így nemcsak pihenőpont, hanem egyfajta tájértelmező hely is, ahol a látogató könnyebben megérti a környező erdők természetközeli szerkezetét és léptékét.

A Várhegy-kilátó létrehozásával az Ipoly Erdő Zrt. célja az volt, hogy a természetjárók számára egy új élményt adó, ugyanakkor a táji és természeti értékeket tiszteletben tartó létesítményt hozzon létre. A torony ma már szerves része Királyrét attrakcióinak, és hozzájárul ahhoz, hogy az erdő nemcsak rekreációs térként, hanem megismerhető, átélhető természeti környezetként legyen jelen a látogatók számára.

Létesítményünk egész évben, ingyenesen látogatható!

Ajánlunk egy videót a Dunakanyar Túra felületéről, ami már 23 ezer megtekintést vonzott:
https://www.facebook.com/share/r/18EqaJNkAx/

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

Az egészséges lucfenyő jól védekezik a szúfertőzés ellen. A gyanta elpusztítja a másodlagos károsítóként megjelenő bogarakat és a fában táplálkozó lárváikat. Ha a légköri szárazság és aszály miatt legyengült fák nem tudnak elegendő gyantát termelni a károsítók elleni küzdelemhez, azok elszaporodnak, végül a fenyves elpusztul.

Az Erdőgazdaságunk által kezelt mintegy 240 hektárnyi, nem őshonos lucfenyves nagyobb része már súlyosan károsodott – ami nemcsak gazdálkodási nehézségeket okoz, hanem növeli az erdőtüzek kockázatát is. 2024-től már mintegy 50 hektáron hozunk létre őshonos, lombos fiatal erdőt elpusztult lucfenyvesek helyén.

Ez történik most Királyréten, a Szokolya 33 D, F és G jelű erdőrészletekben is. Sokaknak ismerősek, kedvesek ezek az erdők. A Bajdázói völgyben évtizedeken át élvezhettük az elődeink által létrehozott lucfenyvesek magashegységet idéző hangulatát.

A területeken most a károk felszámolását elindító fakitermelési munkák kezdődtek:

Az elhalt és beteg faállományt el kell távolítani az erdőterület felújítása érdekében. A fakitermelő gépek körülbelül egy hónapon belül végeznek a munkálatokkal, de a károsodott terület teljes megtisztítása ennél több időt fog igénybe venni.

A rehabilitáció következő lépéseként, kerítést építünk az ültetendő magvak és csemeték védelmére. Az erdősítéseket ezután, a változó klímának jobban ellenálló, őshonos lombos fafajokkal fogjuk elvégezni késő ősszel, illetve kora tavasszal.

A munkák több ütemben zajlanak: talaj-előkészítés, csemeték és makkok ültetése, majd az ápolási munkálatok következnek. Ez a folyamat 10–12 évig is eltarthat, azonban az eredmény egy sokkal ellenállóbb, életerősebb erdő lesz.

A természetjárók áthaladását balesetvédelmi okokból, időlegesen korlátozzuk. A túrautak nyomvonalát átmenetileg módosítjuk, tájékoztató táblákat is kihelyezünk. A munkákat a természetvédelmi szempontokhoz igazodva, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival mindenben egyeztetve, a természetvédelmi és az erdészeti hatóság engedélyével hajtjuk végre.

Az elpusztult lucosok helyén létrehozott őshonos, elegyes új erdők magas természeti értékkel fogják szolgálni a társadalom igényeit.

Erdészekként az a feladatunk, hogy aktívan segítsük ezt a folyamatot.

Az átmeneti kellemetlenségekért az erdőlátogatók szíves türelmét és megértését kérjük!

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

Fotók: Győri Bence / Ipoly Erdő Zrt.

Mit jelent az „örökerdő”?

Az örökerdő nem egy különleges fafaj, és nem is egy érintetlen őserdő. Inkább egy erdőkezelési szemlélet, amelyben az erdőt úgy használjuk, gondozzuk, hogy az mindig fenntartható életközösség maradjon. Nincsenek tarvágások, nincs kopár folt – a fák folyamatosan újulnak meg, több korosztály él együtt, és a lombkorona sosem szakad meg teljesen.

Ez a fajta gazdálkodás természetközeli, vagyis a természetes erdők működését utánozza. Jobban megőrzi a biodiverzitást, ellenállóbb az időjárási szélsőségekkel és káros hatásokkal szemben, ráadásul az erdei élőhelyeket is sokkal stabilabban fenntartja, mint a hagyományos, vágásos üzemmód.

Ez különösen fontos a klímaváltozás korszakában, amikor az erdőket egyre gyakrabban érik aszályok, viharok, hőhullámok vagy épp kártevők okozta pusztítások. Az örökerdők változatos szerkezete segít abban, hogy ezekre a kihívásokra rugalmasabban reagáljanak – így hosszú távon is megőrizhető az erdők sokféle szerepe: a fenntartható faanyagtermeléstől a természetvédelemig.

Miért pont Királyréten?

A Királyrét környéki erdők változatosak, mozaikosok. A magashegyi bükkösöktől a tölgyesekig, több mint harmincféle őshonos erdőtársulás található meg itt. A domborzati és mikroklimatikus viszonyok szinte minden négyzetkilométeren más képet mutatnak – ez kivételes lehetőséget kínál a természetközeli gazdálkodási módszerek alkalmazására és megfigyelésére.

Emellett a terület háromnegyede védett, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, így az erdőgazdálkodás és a természetvédelem szoros együttműködésben zajlik. A cél: az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti szerepének egyensúlyban tartása.

A múlt tanulságai – a jövő alapjai

A börzsönyi erdők története nemcsak természetes fejlődésről szól. Az elmúlt másfél évszázadban az intenzív fakitermelés, az ipari és bányászati múlt, valamint a nagy területeken egykorú faállományok létrehozása is nyomot hagyott. A kilencvenes–kétezres években három súlyos jég- illetve szélkár is érte az erdőket – ezek rámutattak arra, hogy a homogén állományok sebezhetőbbek a természeti zavarásokkal szemben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Királyréti Erdészet átállt a szálaló, örökerdő-gazdálkodásra.

Természet és turizmus együtt

Budapest közelsége és a jó megközelíthetősége miatt – akárcsak a Pilis vagy a Visegrádi-hegység – Királyrét rendkívül népszerű kirándulóhely, különösen a fővárosból és az agglomerációból érkezők körében. Évente több százezer látogató keresi fel a környéket. A kisvasút, a kiépített túraútvonalak, a Vár-hegyi kilátó vagy a Csóványos panorámája mind hozzájárulnak a népszerűségéhez.

Az Ipoly Erdő Zrt. a kirándulók kényelmét és élményét szolgáló létesítmények fenntartásában is aktív szerepet vállal. Üzemelteti a Királyréti Erdei Vasutat, létrehozta a Királyréti Kirándulóközpontot, ahol interaktív Erdőgazdálkodás-történeti Kiállítás is várja a látogatókat. Ezek a fejlesztések nemcsak a természetjárás élményét növelik, hanem szemléletformáló szerepet is betöltenek.

A nagy látogatottság ugyanakkor komoly felelősséget is jelent. Az örökerdő-gazdálkodás épp ebben nyújt előnyt: a táj látványa viszonylag állandó marad, nincsenek hirtelen megváltozó erdőképek, a természeti élmény zavartalan.

Egy klasszikus idézet szellemében

A természetközeli gazdálkodás gondolata nem új keletű. Már Fekete Lajos, a híres selmecbányai erdészprofesszor is így írt 1898-ban:

„Egyetlen erdőgazdálkodási üzemmódot sem lehet részleteiben úgy kifinomítani, minden egyes facsoport igényeit, s a termőhelyi különbségeket annyira tekintetben részesíteni, mint a szálaló gazdálkodás mellett…”

Királyréten az erdészek is ezt az elvet követik – úgy gazdálkodnak az állami tulajdonú erdőkkel, hogy azok ne csak a ma emberének, hanem a jövő nemzedékeknek is értékes és egyre gazdagabb élővilágú természeti területek maradjanak.

Tisztelt Erdőlátogatók!

Különleges élményekkel várjuk Önöket a Királyrét-környéki erdőkben!

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

Verőcén 650 m²-es, kétszintes kerékpáros turisztikai központ épül, ahol szervíz, mosdók, zuhanyzók, kávézó, ajándékbolt, információs pont és kerékpártörténeti kiállítás várja a látogatókat

A Királyrét és Kismaros közötti kisvasút új megállóhelyet kap, és meghosszabbodik a vonala a központig

165 km kerékpáros útvonal kerül kijelölésre a térségben

8 új kerékpáros megállópont létesül a következő helyszíneken: Szob, Zebegény, Kismaros, Nagymaros, Szokolya, Márianosztra, Kóspallag, Törökmező

Kerékpáros-gyalogos híd és csatlakozás az EuroVelo 6 hálózathoz

Kerékpáros turisztikai hálózat szervezése a helyi szolgáltatók bevonásával.

A fejlesztések a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósulnak meg, és 2028. június 30-ig készülnek el.

Konzorciumi partnerek: Verőce Község Önkormányzata, Nagymaros Város Önkormányzata, Ipoly Erdő Zrt., Aktív- és Ökoturisztikai Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg.

A projekt azonosító száma: TOP_PLUSZ-6.1.4-23-PT2-2024-00004

IPOLY ERDŐ Zrt.

Ajánlattételi felhívás – fakitermelési munkák a Királyréti Erdészetnél (csomagonkénti kiajánlás) – 2025. évi fakitermelési szezon

Tisztelt Ajánlattevő!

Amennyiben Ön az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének  2025. évi I. ütem ( 2025.november 30.-ig ) fakitermelési szezonjában részt kíván venni a fakitermelési munkák végrehajtásában, úgy adja be pályázatát a mellékelt lehetőség áttanulmányozását  követően.

A továbbiakban csak ebben a pályázati kiírásban meghatározott feltételekkel lesz módja arra, hogy Ön részt vállaljon a mellékletben részletezett munkák elvégzésében.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell az 1.sz.mellékletben meghatározott fakitermelési feladatokhoz kapcsolódó nettó vállalási díjat Ft/m3 bontásban az ott megjelölt készletezési helyre erdőrészletenként. Az egyes erdőrészletek az „Ajánlattételi jegyzék”-ben foglaltak szerint csomagokat alkotnak , ez esetben pályázni csak teljes csomagokra lehet !

Egy Ajánlattevő több csomagra is pályázhat, azonban minden elnyert csomagot teljes mértékben végre kell hajtani.

 A készletezési helyeket az erdőrészletek megtekintésekor az erdészet bemutatja. A közbenső rakodóra termelésnél az anyagot kamionnal való továbbszállításra alkalmas állapotban kell átadni.

TECHNOLÓGIA ELŐÍRÁSA.

Az ajánlattétel során adja meg erdőrészletenként az alkalmazni kívánt technológiát is.

A fakitermelés az erdészet által megjelölt rakodókra történik.

A pályázatban szereplő erdőrészletek fakitermelésének elvégzési határideje 2025. november 30.   A fakitermelés akkor tekinthető elvégzettnek, ha az adott csomagban szereplő minden erdőrészlet termelése el van végezve!

A fakitermelési munkák ütemezése során az alábbiakat kell figyelemben venni.

2025. április 30.-ig a pályázott mennyiség 75 %-át kell letermelni.

2025 március 31. – 2025 augusztus 1. között az erdőrészletek területén fadöntést és vonszolást végezni tilos.

Az erdőrészletek, rakodók előzetes megtekintésére telefonos egyeztetés alapján az erdészet lehetőséget biztosít.

Az ajánlatokat postán kérem eljuttatni zárt borítékban az Ipoly Erdő Zrt. 2660 Balassagyarmat, Bajcsy-Zs. u. 10. címre: 2024. december 16-ig , vagy e-mail-ben ( titkarsag@ipolyerdo.hu)

A borítékon kérem feltüntetni: „IPOLY ERDŐ ZRT. 2025. évi fakitermelési pályázat Királyréti Erdészet”

A pályázat elbírálásának legkésőbbi ideje: 2024.  december 18.

Jelen pályázat a kiíró számára nem jelent szerződéskötési kötelezettséget.

Az ajánlati ár mellett az értékelésnél figyelembe vesszük a teljesítés megbízhatóságát alátámasztó körülményeket is ezért kérjük azokat a vállalkozásokat  ,amelyek az elmúlt három évben nem álltak üzleti kapcsolatban társaságunkkal , referenciáikat tüntessék fel ajánlati beadványukban.

A pályázatokból a bírálóbizottság kiválasztja a legkedvezőbb ajánlatokat és azokat a pályázókat, akikkel ártárgyalást folytat. Sikeres ártárgyalást követően kerülhet sor a vállalkozói szerződés megkötésére.

A pályázattal kapcsolatos kérdésekben keresse telefonon a Központ részéről Szekán György termelési főmérnököt a +36 20 4687 081 vagy az érintett erdészet vezetőjét Ruff János +36 20 4687  058 ( https://www.ipolyerdo.hu/ )

Ajánlattételi jegyzék – Királyrét

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

Az agrárminiszter az ünnepélyes átadáson elmondta, hogy a Királyréti Erdei Vasút teljes, 10 kilométeres pályaszakaszán új, korszerű beton keresztaljak kerültek a régi fa talpfák helyére, megújultak a peronok, a vízelvezető rendszer, valamint a pályaszakaszokon található hidak és a váltók is. Hozzátette, hogy Kismaros és Szokolya településeken a zajterhelés csökkentésére zajcsökkentő betéteket helyeztek el.
„Természeti értékeink védelme komoly feladatot ró ránk, amely környezetünk kincseinek megmutatásával kezdődik, és ebben nyújt segítséget az erdei kisvasút” – fogalmazott az agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, hogy 2010-től a kormány tudatosan kezdte el az ökoturisztikai hálózatok fejlesztését, amelynek keretében 20 milliárd forintból megújították az erdei turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrát. Kitért arra, hogy a Börzsöny leglátogatottabb részén az elmúlt évtizedben látványos fejlesztések történtek: ez idő alatt épült a csóványosi kilátó, a királyréti kiránduló központ, a Toronyalja pálos emlékhely, a várhegy kilátó, valamint tanösvények, parkolóhelyek, pihenőhelyek és játszóterek.

Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos emlékeztetett, hogy 2010 előtt nem jutott pénz ilyen felújításokra. A kormánynak azzal kellett szembesülnie, hogy ha nem kezdi meg a kisvasutak felújítását, akkor azokat balesetveszély miatt sorra be kell zárni – mondta, hozzátéve: a kabinet az első ütemben 10 milliárd forintot, a második ütemben 12 milliárd forintot biztosított a kisvasutak renoválására.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője elmondta, hogy tavaly 33 százalékkal nőtt a Dunakanyarba látogató turisták száma és a növekvő létszámot növekvő lehetőségekkel ki is tudja szolgálni a térség. Hozzátette, hogy aki a kisvasutat használja, annak fontos a környezet értékeinek a megóvása. „Ide a Börzsönybe napelemes kisvasúttal is lehet már érkezni, a Vili1 és a Vili2 is várja a látogatókat” – fűzte hozzá az államtitkár.

Forrás: AM / MTI