Mint írták, a nagykállói fásítási program keretében a városi strand területére, a sportpálya melletti rendezvénytérre, illetve az Ínségdomb mellé nagyra növő, kislevelű hárs- és platánfákat ültettek az önkormányzat munkatársai. A munka újabb jelentős lépés a város zöldterületeinek fejlesztésében.

forrás: SZON

A terület sokáig mezőgazdasági föld volt. Gyenge talaj, kavicsos felszín, szerény termés – nem volt hálás vidék. A háttérben ma is ott áll egy állattartó telep, emlékeztetve arra, milyen szerepet töltött be korábban. Most azonban más jövőt szánnak neki. A  területen erdőtelepítés zajlik – nem gyors, látványos átalakulás, hanem lassú, tudatos építkezés. Évről évre haladnak, egyszerre körülbelül 20 hektárt alakítanak át.

A földbe kerülő csemeték esetében nem egyetlen fafaj dominál majd, hanem egy sokszínű, vegyes erdő alakul ki: madárcseresznye, barkócaberkenye, kislevelű hárs, vadkörte – ritkább, őshonos fajok, amelyek együtt egy ellenállóbb rendszert alkothatnak.

„Próbálunk felkészülni arra, ami jön” – hangzik el. A klímaváltozás nem jövő idő, hanem jelen idejű kihívás, és az erdészek már most reagálnak rá. Ezért kerülnek a területre kísérleti jelleggel délebbről származó tölgyek is – olasz, román, bolgár változatok. Egyfajta élő teszt: melyik faj hogyan bírja majd az egyre szárazabb, melegebb körülményeket.

Aki most érkezik ide, annak talán nehéz elképzelni a végeredményt. Alacsony növények, sorokba rendezett csemeték – inkább emlékeztet kertészetre, mint erdőre, de e a változás már elindult. Három év után derékig érő fák jelennek meg. Öt év múlva már látványos a fejlődés. Tíz-tizenöt év kell ahhoz, hogy az arra járó egyszer csak azt mondja: „igen, ez már erdő”. Addig azonban gondoskodásra van szükség. A csemetéket ápolják, a növényzetet szabályozzák, figyelik az időjárást. Minden év, minden csapadékos vagy száraz időszak nyomot hagy a fejlődésen.Ültetni ősszel, lombhullás után, vagy kora tavasszal lehet dolgozni – amikor a talaj engedi. Ha túl sok az eső, ha fagyos a föld, minden csúszik. Ilyenkor felgyorsul minden: több ember, hosszabb napok, gyors döntések. Mert amit most nem ültetnek el, az egy teljes évet csúszhat.

A szakemberek szerint ma még nehéz pontosan megjósolni, milyen lesz a jövő erdeje. Egy dolog azonban biztos: a változatos fafajösszetétel növeli az ellenálló képességet. Ha egyes fajok nem bírják a megváltozott klímát, mások átvehetik a helyüket – így az erdő egésze fennmaradhat. Kislőd határában tehát nem csupán fákat ültetnek, hanem egy alkalmazkodó, sokszínű ökoszisztéma alapjait rakják le – olyat, amely a következő generációk számára is értéket jelent majd.

forrás: PápaiMédiacentrum

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az erdők haszna a magyar társadalom minden tagját egyformán szolgálja, az élhetőbb környezet megteremtése érdekében pedig a cél továbbra is az, hogy az ország fával borított területe 27 százalékra növekedjen. Emlékeztetett, hogy 2019-ben indult el az Országfásítási program azzal a szemlélettel, hogy a fával borított területek gyarapodása a jövőnk záloga. A kezdeményezéssel sikerült megfordítani a negatív erdőtelepítési trendet. A program eredményességét jól jelzi, hogy az eltelt pár év alatt csaknem 200 millió új fát ültettek el – mondta a miniszter.

Nagy István elmondása szerint fontos eleme az Országfásítási programnak a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási program. A 2020-ban indult és eddig négy ütemben megvalósult kezdeményezés célja a vidéki, tízezernél alacsonyabb lélekszámú települések zöldítése és környezeti állapotának javítása. Szeretnék jövőre elültetni a program részeként a százezredik nagyméretű sorfát – jelezte a tárcavezető. Elmondta, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében a program indulása óta 5125 fát ültettek el, idén ősszel pedig további 560 sorfát szállítanak ki. Dunakiliti tíz kislevelű hársat igényelt, amelyek három helyszínen kerülnek a földbe, a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. szakembereinek iránymutatásával. Nagy István arról is beszélt, hogy az Országfásítási programnak az erdőtelepítések mellett része az Újszülöttek Erdeje program is, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével járul hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez.

A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 2024 között 4,3 millió fát ültettek el, amellyel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Emellett az állami erdészeti társaságok a mintafásítási kezdeményezésekkel is hozzájárulnak az erdővel borított területek növeléséhez. Ebben a programban 2020 és 2024 között 1040 hektár új erdőt telepítettek mintegy 7 millió fa elültetésével. Az agrárminiszter kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési programban 67 milliárd forintot különített el a kormány új erdők telepítésére 2014 és 2023 között, a Közös AgrárPolitika Stratégiai Tervben pedig további 64 milliárd forintot fordítanak ugyanerre a célra 2027-ig. Ismertette, hogy az erdőtelepítési felhívás lehetőséget ad új erdők telepítésére vagy ipari célú fás szárú ültetvény létrehozására és ezek ápolására. A telepítést követő 12 évig kompenzáció jár a gazdálkodók számára, és a területalapú támogatás is elérhető marad. Külön támogatják a mezővédő erdősávok és fasorok, valamint a fás legelők kialakítását – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István hangsúlyozta azt is, hogy a kormány elkötelezett az erdők megőrzése és gyarapítása mellett, mert az erdők az ország zöldvagyonának legfontosabb elemét jelentik. Ez a zöldvagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése – mutatott rá. Hozzátette, hogy ezeknek a közösségi céloknak a megvalósításában az állami szerepvállalás különösen fontos.

forrás: AM Sajtóiroda

Farkas Sándor a Csongrád-Csanád vármegyei település óvodájának szomszédságában, ahol tíz kislevelű hársfát ültettek el, azt mondta, a Minisztérium célja, hogy a települések 100 ezer sorfával gazdagodjanak 2026 végéig.

Az államtitkár felidézte, az agrártárca 2019-ben hirdette meg az Országfásítási Programot, a következő évben pedig elindult a Településfásítási Program. Az első négy ütemben 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen, ennek 2,5 milliárd forintos költségeit a vidékfejlesztési pályázatból fedezték. 

A programban tizenhárom fafajtát, elsősorban hárst, kőrist és szilt ültetnek a pályázó településeken. A földlabdás facsemetéket a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja – tudatta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus.

Az Agrárminisztérium összehangolt fásítási és erdősítési programjainak a célja, hogy 2030-ra az ország területének 30 százalékát tegyék ki a fával borított térségek. Ennek érdekében 184 millió facsemetét ültetnek el, ebből 172 milliót a Vidékfejlesztési Program keretében – közölte az államtitkár.

Farkas Sándor kitért arra is, az Újszülöttek erdeje programban országosan mintegy egymillió, a Mintafásítási program keretében hétmillió fát ültettek. A teljes magyar erdőállomány fenntartására, bővítésére, értékeinek megőrzésére 310 milliárd forintot fordít a magyar kormány az Agrárminisztériumon keresztül – mondta a politikus.

forrás: AM 25-03-25

Az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy a Településfásítási Program eddigi négy ütemében összesen 56 000 sorfát ültettek el mintegy 1500 településen, amelyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága több mint 2,5 milliárd forint támogatást biztosított, így a Településfásítási Program a rendszerváltozás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés. Az agrártárca 2020-ban az Országfásítási Program részeként hirdette meg a Településfásítási Programot, amelynek célja a vidéki települések zöldítése és környezeti állapotának javítása mellett az, hogy népszerűsítse a Vidékfejlesztési Program és a Közös Agrárpolitika erdősítési támogatásait. Zambó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy sikerült megfordítani a korábban csökkenő erdőtelepítési trendet, és az országfásítás keretein belül 43 700 hektár új erdő telepítésére nyertek pályázati forrást a magyar gazdák.

Zambó Péter ismertette, hogy a korábbi Településfásítási Programokban résztvevő minden település újra igényelhet sorfát, ugyanakkor a programban való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, erre a 2025. január 13-24. közötti időszakban van lehetőség a www.orszagfasitas.hu weboldalon. A regisztrált települések január 28-tól adhatják le az online igényléseket, a fákat pedig tavasszal és ősszel szállítják majd ki. Az érdeklődők ezúttal is 13 fafajból választhatnak a készlet erejéig, településenként minimum 10, maximum 30 darab sorfát. A fák konténeresek vagy földlabdások, 10-14 centiméter törzskörméretűek, földlabdával együtt 2-5 méter magasak. A szakszerű ültetés érdekében továbbra is minden fához támasztó karót, takarómulcsot és védőrácsot biztosítanak. A fák növelik a településen található élőhelyek változatosságát, és más élőlények otthonául is szolgálnak majd, ezért minden igénylő ajándékba kap egy madárodút is.

Az elültetésre kerülő 10 ezer sorfát, valamint azok szállítását a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja. A program lebonyolítását az Országos Erdészeti Egyesület segíti.
Bővebb információ a www.orszagfasitas.hu oldalon érhető el. Ugyanitt nyílt meg az online regisztrációs felület 2024. január 13-án.

forrás: AM Sajtóiroda