A család, barátok, egykori kollégák egyaránt jelen voltak az eseményen, melyre az OEE éves rendes küldöttgyűlését követően került sor.

Az ünnepi eseményünk elején Petrik János, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében az Erdészeti Információs Központ létrejöttéről, Barátossy Gábor kapcsolódó elévülhetetlen érdemeiről emlékezett.

Ezt követően Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke méltatta Barátossy Gábor munkásságát, elkötelezett egyesületi tevékenységét, példamutató szellemiségét.

Az egykori barátok, munkatársak nevében Holdampf Gyula, az OEE FM helyi csoportjának küldötte emlékezett.

A család nevében Barátossy Gábor idősebb fia, György szólt az egybegyűltekhez, kifejezve háláját az erdész közösség felé.

Ezt követően Barátossy György, valamint az emléktábla állítás gondolatának kezdeményezői, Támba Miklós és Zambó Péter urak leplezték le az emléktáblát.

A domborművet a tavaly ősszel Napkoron felállított mellszoborhoz hasonlóan Bíró Lajos Munkácsy Mihály díjas szobrász készítette.

Az eseményről, az ott elhangzott gondolatokról részletes beszámoló az Erdészeti Lapok oldalain lesz olvasható.

Forrás: OEE

A panelbeszélgetést Dr. Schiberna Endre tudományos osztályvezető moderálta.

Résztvevők:

Mocz András – Agrárminisztérium

Dombóvári Dénes – MEGOSZ

Kiss László – OEE

Sulyok Ferenc – FAGOSZ

Szalai Károly – NAK

Dr. Borovics Attila – SOE

A beszélgetés rámutatott arra, hogy az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak gazdasági és szakpolitikai elismerése nélkül nem biztosítható hosszú távon sem a fenntartható erdőgazdálkodás, sem a társadalmi elvárások teljesítése.

Támogatás: a rendezvény a TKP2021-NKTA-43 projekt keretében valósult meg. A rendezvény szervezését a 2025-2.1.1-EKÖP-2025-00002 számú projekt támogatta.

forrás: SOE ERTI

Mi erdészek örülünk a konstruktív jelzéseknek, ezek segítségével tudjuk követni a társadalmi igényeket. Ez szakmánk kialakulása óta jellemez bennünket: erdeink kezelése minden időben a társadalmi igényeket elégítette ki.

A jelenkor erdővel szemben megfogalmazott jóléti elvárásait a felgyorsult klímaváltozás közben szükséges kiszolgálnunk oly módon, hogy erdeink a szélsőséges időjárási körülmények következményeit is ki tudják védeni. Ezek a tényezők szakmánkat válaszadásra sürgetik. Azonban erdeink kezelésének megváltoztatása csak úgy és csak olyan módon lehetséges, ha az a magyar erdők érdekét szolgálja.

Lehet, hogy a szélsőséges és indulatos megszólalások sok „követőt” vonzanak, de aligha szolgálják a magyar erdők ügyét. Azt csak a konszenzust kereső, tényalapú párbeszéd mozdíthatja előre.

A vita nem háború. Tényekről beszéljünk, ne jelszavakról! Az erdők jövője ugyanis nem egyetlen szakma, egyetlen szervezet vagy egyetlen nézőpont ügye, hanem mindannyiunké. Súlyos hibát követ el az, aki véleményét – különösen, ha az nem kellően széleskörű tényismereten alapul – igazságként éli meg, illetve akként terjeszti.

Véleményünk szerint alapvető jelentőségű az erdőkkel szemben támasztott rendkívül sokrétű – nem ritkán egymásnak némileg ellentmondó – társadalmi igények harmonizálása. Csak ennek alapján lehetséges az igényeknek és a lehetőségeknek leginkább megfelelő erdőgazdálkodási rendszerek kialakítása és alkalmazása.

Az Országos Erdészeti Egyesület nyitott a párbeszédre, minden tényalapú, kulturált egyeztetésre. Kérjük, hogy az erdők ügyében megszólaló minden fél ugyanezt az utat válassza!

Szemléletformáló tevékenységeink mellett az elkövetkezendő időkben különösen nagy figyelmet fogunk szentelni annak, hogy mi is megszólítsuk, párbeszédre hívjuk azokat, akik esetleg nem értenek velünk egyet.

A magyar erdő közös örökségünk. Csak közösen tudjuk megőrizni!

szerző: Kiss László, elnök, Forrás: Országos Erdészeti Egyesület

Illés Csaba gitárművész előadását követően Nagy Beáta köszöntötte a szép számú műkedvelő vendéget, kiemelve, ez az esemény nemcsak egy kiállítás, hanem egy ajtó is az álmok és a kreativitás világára. – A kiállított alkotások a művészek belső világát tükrözik, arra késztetnek minket, hogy mi is egy kicsit elmélyedjünk, gondolkodjunk álmainkról, vágyainkról – fogalmazott a tárlat háziasszonya.

A kiállítást Kerpel Péter művésztanár nyitotta meg, bemutatva a kiállító művészeket. – Nagy öröm, hogy egy év után újra itt lehetünk, újra ilyen sokan. Nagy dolog városunkban, hogy van olyan vállalkozás, amelynek fontos, hogy a kereskedelmi tereiben képzőművészeti alkotásokkal ismertesse meg ügyfeleit, vendégeit. Nagy dolog az is, hogy egyfajta tetszhalott állapot után a képzőművészek úgy gondolták, hogy nem adják meg magukat a kor elhanyagolásának és létrehozták a KÖR-t, a pápai képzőművészek egyesületét.

Az itt kiállító művészek mindannyian tagjai ennek az egyesületnek, ami pedig különösen értékes, hogy magasan képzett művészekről van szó – fogalmazott a művésztanár, majd pedig bemutatta egyesével a tárlat műalkotásainak készítőit.

A Meister Holz Kft. nyitvatartási idejében megtekinthető kiállítás Varga-Pesei Petra, Kiss László, Drabant András, Molnár Lajos és Ughy István alkotásait mutatja be.

forrás: InfoPápa

Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke – az egyesület szerepéről, az erdőpedagógia fontosságáról, a helyi csoportok közösségformáló erejéről és a nyelvtudás jelentőségéről beszélt.

Sulyok Ferenc, a FAGOSZ elnöke, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója – bemutatta a társaság erdőgazdálkodási, faipari és tudományos tevékenységét, kiemelve az Alföld speciális termőhelyi viszonyait, a klímaváltozás kihívásait, valamint a vadgazdálkodás szerepét.

Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke – a magánerdő-gazdálkodás jelentőségéről, a szakirányítói munka szerepéről, valamint a dróntechnológia és az innovációk lehetőségeiről tartott előadást. Hangsúlyozta a fa, mint megújuló energiaforrás növekvő szerepét is.

Az előadásokat követően életút-beszélgetésre került sor Prof. Dr. Lett Béla tiszteletére, aki 80. születésnapját ünnepli. Az ünnepeltet Dr. Schiberna Endre tudományos osztályvezető és Prof. Dr. Faragó Sándor akadémikus méltatta, kiemelve több évtizedes oktatói és tudományos munkásságát, a Mészáros Károly Alapítvány szellemiségének ápolását, valamint az ifjú kutatók támogatásában és a tehetséggondozásban betöltött szerepét. Prof. Dr. Lett Béla az akadémiai igényesség, a tények tisztelete és az emberközpontú gondolkodás példaképe.

80. születésnapja alkalmából egy emlékpadot neveztek el róla, tisztelegve sok évtizedes életműve és emberi példamutatása előtt. Gratulálunk életútjához, és jó egészséget, további aktív, eredményekben gazdag éveket kívánunk!

Forrás: SOE ERTI

Barátossy Gábor szobra mostantól nemcsak az erdőt, hanem az emlékezetünket is őrzi.

Barátossy Gábor egész életével példát mutatott: elvhűsége, szakmai elkötelezettsége és embersége generációkat formált. Szobra nemcsak emlékeztet, hanem irányt is mutat, hogy a hit, a becsület és a közösségért végzett munka értékei időtállók.

A szobor Bíró Lajos, Munkácsy-díjas szobrász alkotása.

forrás: Agrárminisztérium

Fő célja, hogy a Magyarország területének egyötödét borító erdőállomány páratlan gazdagságát, közjóléti és a nemzeti vagyonban betöltött szerepét megismertesse az erdészek segítségével a legszélesebb nyilvánossággal. Ennek keretében október 5-ig, országosan több mint 100 program fog nagyobb figyelmet irányítani a magyar erdőkre. A vezetett, ingyenes túrák, az ismeretterjesztő előadások, fafaj- és madárbemutatók, interaktív játékok, faültetési akciók, játékos vetélkedők mellett erdei koncert, sportverseny és további különféle akciók is színesítik a kínálatot. Az idei programok ajánlói, hírei az állami erdőgazdaságok és az erdészeti erdei iskolák honlapjain, Facebook oldalain, valamint az Országos Erdészeti Egyesület Facebook oldalán kerülnek megosztásra. 

Az Erdők Hete programsorozatot az Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálya indította útjára, ezért a programok alapját az erdészeti erdei iskolák tananyaga, módszertana adja.  Az erdő, mely jövőnk záloga, arra emlékeztet bennünket, hogy az erdők nemcsak oxigént adnak, hanem otthont biztosítanak több ezer fajnak, hozzájárulnak a klímavédelemhez, és lelki-szellemi feltöltődést is nyújtanak számunkra. 

Az Erdők Hete keretében október 1-jén kerül meghirdetésre a „Hátizsákban az erdő” pályázatunk az óvodai intézmények számára. A pályázat erdőpedagógiai módszereken alapuló gyűjteményével szeretnénk ablakot nyitni a természet csodáira, az élmény útján történő ismeretátadásra az óvodások számára is. Célunk, hogy a pályázaton elnyerhető eszközök és leírások segítségével az óvodapedagógusok saját maguk is képesek legyenek élményteli foglalkozásokat tartani, amennyiben nem áll módjukban ellátogatni Minősített Erdészeti Erdei Iskoláinkba. A hátizsákban található terepi eszközök mind a tapasztalati úton történő tanulást szolgálják és számos új játék, feladat, foglalkozás épülhet rájuk.

Az Erdők Hete központi ünnepélyes megnyitó eseményére 2025. szeptember 25-én az Erdő és víz – a klímaváltozás árnyékában – OEE Klímakonferencián került sor. A magyar erdőket érintő legfontosabb, korszakos problémakör sokrétű elemzésével, a konkrét, gyakorlatba illeszthető megoldások rendszerbe foglalásával, valamennyi rész-szakterület képviselőjének előadása tudott új ismereteket és perspektívát adni az erdészeti ágazat számára. A résztvevők jövőképében az erdő nem csupán túlélője, hanem alakítója is a klímaváltozás korszakának – a víz pedig olyan érték, amit jól irányított, aktív erdőgazdálkodással meg lehet őrizni.

Kiss László, az OEE elnöke a jövőre 160 éves szervezet történelmi küldetéseként utalt a szaktudás fejlesztésére és eljuttatására az erdőkezelőkhöz. Kitért az Egyesület Szaktudás Füzetek sorozatára, melynek a két éve megjelent „Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás” című kötete esszenciálisan foglalja össze az indító konferencia szakterületi alapjait és utalt a Szaktudás Füzetek már előkészületben lévő következő, az erdőtalajokkal foglalkozó fejezetére is. 

Az Erdők Hete lehetőséget kínál arra, hogy közelebb kerüljünk a természethez és beleláthassunk erdészeink munkájába. Várunk benneteket!

forrás: OEE

A vendégeket Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy igyekeztek olyan programot összeállítani, ami nem csak szakmai, hanem kulturális ízelítőt is ad Debrecenből. A szokásos szakmai és baráti beszélgetéseken kívül a város bemutatása is cél volt. A vendégek a találkozó első napján Debrecenben idegenvezetés keretében ismerkedhettek meg a helyi nevezetességekkel. A második napon megtekintették a Debreceni Nagyerdőt, majd Zsuzsi vonattal érkeztek a Hármashegyre. A vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy viszontláthatják a hölgyeket 2026-ban, Nyíregyházán, ahol a NYÍRERDŐ Zrt. az Országos Erdészeti Egyesülettel együtt szervezi a 156. Erdészeti Vándorgyűlést.

„Örömünkre szolgál, hogy idén mi láthatjuk vendégül az erdésznőket. A NYÍRERDŐ Zrt.-nél sokféle munkakörben – kerületvezető erdész, rakodókezelő, műszaki előadó, erdőtervező, műszaki vezető, igazgatóhelyettes és osztályvezető – dolgoznak erdésznők. Most lehetőségünk van egy kis szeletet megmutatni szakmai munkánkból és vidékünk kulturális látnivalóiból. Viszonozhatjuk azt a szívélyes vendéglátást és figyelmességet, amit az elmúlt években a társ erdőgazdaságok erdész hölgyeitől kaptunk. Jó érzés, hogy amikor újra találkozunk, ott tudjuk folytatni a beszélgetéseket, ahol az előző évben abbahagytuk, és mindig boldogan várjuk a viszontlátást – fogalmazott Gazdag Izabella, a NYÍRERDŐ Zrt. controlling osztályvezetője.

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a találkozót olyan ünnepnek nevezte, amely megerősítése annak az értéknek, amit az összegyűlt kollégák képviselnek. Kiemelte, hogy az erdésznők szakértelmükkel, érzékenységükkel, közösségépítő erejükkel és hivatásuk iránti alázatukkal nap, mint nap formálják a jövőt – és vele együtt hazánk erdőinek sorsát is. Elmondta, hogy az erdészet sokáig férfias szakmaként élt a köztudatban – ám a történelem tanulsága szerint a női látásmód, a női felelősségvállalás már a kezdetektől nélkülözhetetlen volt. A magyar erdőgazdálkodás első, tudatos szabályozását ugyanis Mária Teréziának köszönhetjük, aki 1769-ben kiadta az első erdőrendtartást, ami nemcsak a fakitermelésre vonatkozó rendelet volt, hanem a fenntarthatóság és a természetvédelem bölcs előfutára is.

Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az erdők iránt hónapról hónapra változnak és bővülnek a társadalom által támasztott igények és a környezeti kihívások. A megfelelő szakmai válaszok megtalálására, és mindemellett az erdészek pozitív megítélésének növelésében nagyon sokat köszönhetünk az erdész hölgyeknek. A diverzitás biztosítása mindig újabb lehetőségeket teremthet. Fontosnak tartja, hogy az erdőpedagógiai foglalkozások és a különböző kitelepülések jobban közelebb tudják vinni a szakmát a laikusokhoz. Így nemcsak a környezeti nevelés terén, hanem a szemléletformálásban és a következő generáció kinevelésében is óriási szerepük van a hölgyeknek. Finomhangolásuk az erdész társadalomba empátiát, odafigyelést és sok esetben nyitottságot visz a precizitás és pontosság mellett. 

forrás: OEE

A rendezvény akkreditált, akkreditációs száma: VKK-2025-00391

Időpont: 2025. szeptember 25.
Helyszín: Horizont rendezvényház, Budapest, Hármashatárhegyi út 3.

Részletes program:
09.30-10.00 érkezés regisztráció
10.00-10.20 Köszöntő – Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (AM)
10.20-10.40 Köszöntő – V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkár (EM)
10.40-10.50 Köszöntő – Kiss László elnök (OEE)

10.50-11.20 Passzív vagy aktív erdőgazdálkodás? – Mocz András helyettes államtitkár (AM)
11.20-11.50 A Vízgazdálkodás jelene és jövője a klímaváltozás tükrében – Láng István – főigazgató (OVF)
11.50- 12.20 Nemzetközi kitekintő – Az erdők szerepe a nemzetközi klímapolitika alakulásában – Dr. Bagi Veronika osztályvezető (EM)

12.20- 12.50 Ebéd

12.50-13.20 Szakmai kitekintő – Erdősítés és erdőgazdálkodás Kínában, klímacélok és a műholdak használata – Edl András elemző (ESI)
13.20-13.50 A vízgazdálkodás kihívásai az erdőkben – Dr. Gribovszki Zoltán egyetemi tanár (SOE Erdőmérnöki Kar)

13.50- 14.00 Szünet

14.00-14.30 Az alföldi erdőkről aszály idején – Dr. Keserű Zsolt tudományos osztályvezető (SOE – ERTI)
14.30-15.00 Erdeink egészsége a változó környezeti viszonyok között – Dr. Csóka György Tudományos osztályvezető (SOE-ERTI)
15.00-15.30 Szomjazó erdők – Dr. Molnár Dénes erdőgondnok (MECSEKERDŐ Zrt.)

15.30- 15.45 Zárszó – Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (AM)

A rendezvény térítésmentes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztráció: https://forms.gle/9nEfB82BgREmz2oD6

forrás: OEE

Kassán írták alá tíz évvel korábban, 2001. november 30-án, azt a nyilatkozatot, amelyben a selmecbányai több mint 260 éves Alma Matert elődintézménynek tekintő egyetemek és főiskolák hitet tettek a selmeci hagyományok folytatása mellett! Ilyenek például:
a Soproni Egyetem,
a Miskolci Egyetem,
a Dunaújvárosi Főiskola,
a Montanuniversität Leoben (Ausztria);
a Kassai Műszaki Egyetem (Szlovákia);
a Zólyomi Műszaki Egyetem (Szlovákia);
az Ostravai Műszaki Egyetem (Csehország)
és még több más egyetemi kar és szak.

A selmecbányai Szent Katalin-templomban ünnepélyes külsőségek közepette elevenedett meg az a pillanat, amikor Mária Terézia 1762. december 13-án megalapította a Bányászati Akadémiát.

A templomi ünnepség után a résztvevő egyetemisták egyetemenként rendeződve szalamanderben vonultak az Akadémia Erdészeti Palota mellett álló Bányászati Palotához, ahol történelmi eseménynek lehettek tanúi!

A magyar és szlovák politikusok közösen avatták fel a Bányászati Palota eredeti, magyar nyelvű műemlék tábláját. A 2011-ig az Óvárban lévő márványtábla felújítása és az aulában történő felállítása az Akadémiai Örökség Program akkori legnagyobb diplomáciai sikere volt.

A közel 130 éves márványtábla helyreállítása és visszahelyezése Gőbölös Péter a Gyulaj Zrt. vezérigazgatójának kezdeményezésére indult, mely a soproni Erdészeti Múzeum igazgatója, dr. Varga Tamás segítségével egészült ki.

Külön köszönet illette a Bányászati Palotában jelenleg működő középiskola igazgatóját, Ing. Ján Totkovičot, aki kezdettől fogva az Akadémiai Örökség elkötelezett támogatója.

A műemlék táblát tartó állványt a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki Karán tervezték meg és a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. műszaki bázisán, a cég munkatársai készítették el Tamásiban, majd Sopronból a táblát ölelő egyetemi fafaragás felszerelése és a fémfelület kezelése után szállították el Selmecbányára, a rendeltetési helyére.

2011. október 8-án dr. Fónagy János államtitkár mellett részt vett a programon Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. akkori elnök-vezérigazgatója és dr. Balogh Csaba pozsonyi magyar rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.

Az ünnepségen a 22 magyar állami erdészeti részvénytársaságot Bugán József a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója és Gőbölös Péter a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója képviselte.

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) akkori elnöke és a Pilisi Parkerdő Zrt. akkori vezérigazgatója Zambó Péter, ma az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár; Kiss László akkori OEE alelnök, ma OEE elnök, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója és Lomniczi Gergely az OEE korábbi főtitkára képviselték.

Szöveg: Lomniczi Gergely akkori tudósítását felhasználva, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
Fotó: Antli István