A „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0„ program a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítését és munkahelyteremtését támogatja. A program összesen 4 milliárd forintos keretből nyújt vissza nem térítendő támogatást.

A program célja, hogy a vállalkozások bértámogatás és eszközbeszerzés révén bővíteni tudják foglalkoztatotti létszámukat, valamint alkalmazkodjanak a zöld és digitális átállás kihívásaihoz. A támogatás Magyarország teljes területén igényelhető – ismertette az államtitkár.

A pályázatot azok a kkv-k nyújthatják be, amelyek legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkeznek, kettős könyvvitelt vezetnek, és vállalják minimum 1, maximum 10 új munkavállaló felvételét. Fontos elvárás, hogy a felvételt megelőző 30 napban az érintett munkavállalók ne végezzenek kereső tevékenységet

– részletezte.

Az egy főre jutó támogatás felső határa 2 467 920 forint, amely 6 hónapon keresztüli bér- és bérjárulék-támogatásból, valamint a bértámogatás legfeljebb 30 százalékáig elszámolható eszközbeszerzésből áll. A vállalkozásnak 30 százalék önrészt kell biztosítaniuk, és a támogatási időszak után további 6 hónapig fenn kell tartania a foglalkoztatást.

A támogatott projektek végső megvalósítási határideje: 2027. július 31.

A pályázat 2026. február 28-ig nyújtható be elektronikus úton a programot lebonyolító OFA Nonprofit Kft. Forráskezelő Rendszerén keresztül – írta közleményében az államtitkár.

forrás: MTI

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: célunk, hogy mindenki, aki tud és akar dolgozni, munkát kapjon. Ennek érdekében a kormány kiemelt figyelmet fordít az álláskeresők támogatására és a foglalkoztatottság további növelésére. Az uniós finanszírozású programok bértámogatást, lakhatási és utazási térítést biztosítanak, amelyek eddig 28 ezer álláskeresőnek segítettek az elhelyezkedésben. A nemrégiben bejelentett „KKV kapacitásbővítő támogatás 2.0” program 4,1 milliárd forintos kerettel segíti a kis- és középvállalkozások munkaerő-növelését, közel 1.700 új munkahelyet teremtve. A Munkából-munkába program az elbocsátott dolgozók gyors újbóli elhelyezkedését támogatja, míg a 2 milliárd forintos új digitális fejlesztési program a kkv-k versenyképességét és munkavállalóik képzettségét fejleszti.

A támogatásra azon vállalkozások nyújthatnak be pályázatot, amelyek legfeljebb 20 olyan 16-64 év közötti munkavállalóval bővítenék foglalkoztatottjaik számát, akiknek a felvételt közvetlenül megelőző 30 napban nem volt kereső tevékenysége, kivéve az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett alkalmi munkából származó jövedelmet, valamint a közfoglalkoztatást. Az egy főre jutó támogatás maximális mértéke 6 hónapra összesen közel 2,5 millió forint is lehet új munkavállalónként.

A rekordmagas foglalkoztatottság egyértelműen jelzi, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. Míg a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van, 2010-hez képest már 1 millióval dolgoznak többen, így a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,7 millió főt. Eközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére emelkedett. A történelmi jelentőségű bérmegállapodás értelmében 2027-ig a minimálbér összesen 40 százalékkal nő.

A gazdasági mutatók azt jelzik, hogy a belgazdaság helyreállt, és a középosztály erősödik. Ez nemcsak a rekordmagas foglalkoztatottságban és a folyamatos reálbéremelkedésben mutatkozik meg, hanem a lakossági fogyasztás növekedésében, a hitelezés élénkülésében, a lakástranzakciók számának emelkedésében, az új- és használt autópiac fellendülésében, valamint a hazai turizmus szárnyalásában is.

A foglalkoztatottság további bővülése mellett a kormány kiemelt célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, illetve a magyar családok és fiatalok támogatása, amelyre az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében 2632 milliárd forintot fordít. Az akcióterv keretében elindult a Munkáshitel program, amely a 17-25 év közötti dolgozó fiataloknak biztosít akár 4 millió forintos, kamatmentes hitelt életkezdésük támogatására. A gyermekek után járó családi adókedvezmény pedig megduplázásra kerül, így az emeléssel együtt az adókedvezmény bevezetése óta összesen 4400 milliárd forinttal több maradt a gyermekes családok zsebében.

forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium