• Az EU-nak továbbra is a gyors és kiszámítható kibocsátáscsökkentést kell előtérbe helyeznie, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon.
• A javasolt nyomon követési, jelentéstételi és ellenőrzési keretet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzésére kell használni.
• A mezőgazdasági üzemek hitelesített kibocsátási és eltávolítási adatainak jóval 2026 előtt rendelkezésre kell állniuk.

A fenntartható szénciklusokról szóló állásfoglalásban, amelyet a Parlament kedden 323 szavazattal, 257 ellenében és 59 tartózkodás mellett fogadott el 2023. április 18-i ülésnapján, a képviselők elismerik, hogy lehetőségük van az éghajlatváltozás korlátozására, de hangsúlyozzák, hogy az EU-nak mindig a gyors és kiszámítható kibocsátáscsökkentést kell előtérbe helyeznie. Arra is figyelmeztetik az EU-t, hogy ne hagyatkozzon túlságosan a jövőbeni CO2-elvonásra annak érdekében, hogy 2050 után klímasemlegessé váljon és nettó negatív kibocsátást érjen el.

A Parlament tudomásul veszi a Bizottság rendeletjavaslatát a szén-dioxid-kibocsátás uniós tanúsítási keretrendszerének létrehozásáról, valamint a Bizottság azon szándékát, hogy keretet hozzon létre az olyan tevékenységek azonosítására, amelyek egyértelműen eltávolítják a szenet a légkörből. Hangsúlyozzák, hogy egy ilyen új nyomon követési, jelentéstételi és ellenőrzési (MRV) keretet kell alkalmazni a szén-dioxid-leválasztás ösztönzésére.

Szén-dioxid-gazdálkodás és erdőgazdálkodás

A képviselők hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdaságnak és az erdőgazdálkodásnak jelentős szerepet kell játszania a földhasználati ágazatban az EU szén-dioxid-elvonási céljának elérésében. A talajban lévő szén mennyiségének növelése többféle előnnyel is jár, többek között a talaj minőségének és termékenységének javulásával.

A plenáris ülés arra kéri a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági üzemekből származó hitelesített kibocsátási és eltávolítási adatok jóval 2026 előtt álljanak rendelkezésre, hogy azokat a fenntartható élelmezési rendszerről szóló jogszabály keretében, valamint a közös agrárpolitika következő reformja során fel lehessen használni.

A képviselők szerint a szénalapú gazdálkodás lehetőséget kínál a gazdálkodók számára, hogy átalakítsák üzleti modelljüket, és jobban díjazzák azokat, akik önkéntesen átállnak az agroökológiai és fenntartható, a biológiai sokféleséget is elősegítő agrár-erdészeti gyakorlatokra.

Ipari fenntartható szén

Az állásfoglalás szerint az olyan technológiák, mint például a közvetlen levegőtárolás, amelyek tartós tárolással párosulnak, és amelyek tudományosan bizonyítottak és környezetvédelmi szempontból biztonságosak, hozzájárulhatnak az EU klímasemlegességének eléréséhez.

A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS), valamint a szén-dioxid-leválasztási és -felhasználási (CCU) technológiákon alapuló megoldások szerepet játszhatnak a szén-dioxid-mentesítésben. Felszólítják a Bizottságot, hogy a kettős elszámolás elkerülése érdekében hozzon létre egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a leválasztott szén-dioxid nyomon követését, megkülönböztetve a helyszínen és a légkörből történő szén-dioxid-leválasztást. Nyomatékosan arra ösztönzik a Bizottságot, hogy tisztázza az emberi egészségnek, az éghajlatnak és a környezetnek okozott károkért való felelősség kérdését, ha a szén-dioxid-leválasztás visszafordul.

A szavazás után az előadó Alexander Bernhuber így nyilatkozott: „Támogatjuk a fenntartható szénciklusokat és a széngazdálkodás koncepcióját, amely aktívan hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A szén-dioxid-gazdálkodás az európai mezőgazdaság és erdőgazdálkodás újabb bevételi forrása lehet. Úgy véljük továbbá, hogy önkéntesnek és ösztönzőnek kell lennie, szükségtelen bürokrácia és kötelezettségek nélkül.”

Háttér:

Az erdők, a mezőgazdaság és a technológiai megoldások révén történő szén-dioxid-elvonás egyre nagyobb szerepet játszhat abban, hogy az EU 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljon, mivel minden egyes tonna légkörbe kibocsátott CO2-egyenértéket egy tonna légkörből kivont CO2-vel kell majd semlegesíteni. A Bizottság 2021 decemberében elfogadta a „Fenntartható szénciklusokról szóló közleményt„, amely cselekvési tervet fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet fenntartható megoldásokat kidolgozni a szén-dioxid-elvonás növelésére.

Az állásfoglalás elfogadásával a Parlament a polgárok azon elvárásainak tesz eleget, hogy a biztonságos és fenntartható élelmiszertermelés részeként vezessenek be egy tanúsított szén-dioxid-eltávolítási rendszert, ahogyan azt az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek 1. javaslatának (5) bekezdése is kifejezi.

További információk
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető.

forrás: EP_PressRoom

Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv javasolt felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentősen csökkentse az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását és az energiafogyasztást az uniós építőipari ágazatban, 2050-re pedig klímasemlegessé tegye azt. Célja továbbá, hogy növelje az energiailag nem hatékony épületek felújításának arányát, és javítsa az energiateljesítményre vonatkozó információk megosztását.

Kibocsátáscsökkentési célok

2028-tól minden új épületnek nulla kibocsátásúnak kell lennie, a hatóságok által használt, üzemeltetett vagy tulajdonolt új épületekre vonatkozó határidő 2026-ban jár le. Minden új épületet 2028-ig napelemes technológiával kell felszerelni, amennyiben ez műszakilag megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, míg a nagyobb felújítás alatt álló lakóépületeket 2032-ig.

A lakóépületeknek 2030-ig legalább az E, 2033-ig pedig a D energiahatékonysági osztályt kell elérniük – egy A-tól G-ig terjedő skálán, amely utóbbi a tagállam nemzeti épületállományában található 15% legrosszabb energiahatékonyságú épületnek felel meg. A nem lakó- és középületeknek 2027-re, illetve 2030-ra ugyanezt a minősítést kell elérniük. Az energiateljesítmény javítása (amely történhet szigetelési munkálatok vagy a fűtési rendszer javítása formájában) az épület eladásakor vagy nagyobb felújításakor, illetve bérbeadás esetén az új szerződés megkötésekor történne.

A tagállamok nemzeti felújítási terveikben határozzák meg az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket.

Az energiaszegénység elleni támogató intézkedések

Ezeknek a nemzeti felújítási terveknek támogatási rendszereket kell tartalmazniuk a támogatásokhoz és finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A tagállamoknak ingyenes információs pontokat és költségsemleges felújítási programokat kell létrehozniuk. A pénzügyi intézkedéseknek jelentős prémiumot kell nyújtaniuk a mélyreható felújításokhoz, különösen a legrosszabb teljesítményű épületek esetében, és a kiszolgáltatott háztartások számára célzott támogatásokat és szubvenciókat kell biztosítani.

Eltérések

A műemlékek nem tartoznának az új szabályok hatálya alá, míg az uniós országok dönthetnek úgy, hogy a különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt védett épületeket, a műszaki épületeket, az ideiglenesen használt épületeket, valamint a templomokat és az istentiszteleti helyeket is kizárják. A tagállamok mentesíthetik az állami szociális bérlakásokat is, amennyiben a felújítások olyan bérleti díjnövekedést eredményeznének, amelyet az energiaszámlákon való megtakarítás nem tudna ellensúlyozni.

A képviselők azt is lehetővé kívánják tenni a tagállamok számára, hogy az épületek korlátozott hányadánál a felújítások gazdasági és műszaki megvalósíthatóságától, valamint a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásától függően kiigazíthassák az új célértékeket.

Idézet

Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv előadója, Ciarán Cuffe (Zöldek/EFA, IE) elmondta: „Az energiaárak emelkedése miatt az energiahatékonyság és az energiatakarékossági intézkedések kerültek a figyelem középpontjába. Az európai épületek teljesítményének javítása csökkenteni fogja a számlákat és az energiaimporttól való függőségünket. Azt szeretnénk, ha az irányelv csökkentené az energiaszegénységet, csökkentené a kibocsátásokat, és jobb beltéri környezetet biztosítana az emberek egészsége szempontjából. Ez egy olyan növekedési stratégia Európa számára, amely több százezer jó minőségű, helyi munkahelyet teremt az építőiparban, a felújításban és a megújuló iparágakban, miközben javítja az Európában élő emberek millióinak jólétét.”.

Következő lépések

A Parlament 343 szavazattal 216 ellenében, 78 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját. A képviselők most a Tanáccsal kezdenek tárgyalásokat a törvényjavaslat végleges formájáról.

Háttér:

Az Európai Bizottság szerint az EU-ban az épületek felelősek az energiafogyasztásunk 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért. Az Európai Bizottság 2021. december 15-én az úgynevezett „Fit for 55” csomag részeként elfogadta az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatot. Az új európai éghajlat-változási törvény (2021 júliusában) a 2030-as és a 2050-es célokat is kötelező érvényű európai jogba foglalta.

Az elfogadott szöveg hivatalos magyar változata itt érhető el.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EP-Press

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a kormány nemrégiben elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát, amelyben különböző lehetőségeket vizsgálnak arra vonatkozóan, hogyan lehet a törvényben is rögzített klímasemlegességet 2050-re elérni.

Steiner Attila rámutatott, hogy a zöldátmenet gazdaságilag is megtérülő stratégia, és fontosnak nevezte, hogy mindez társadalmi támogatottsággal valósuljon meg.

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia egyebek közt vizsgálja a korai cselekvés, illetve a halasztott cselekvés lehetőségét – mondta, hozzátéve, hogy mindkét esetben a célszámot el lehet érni.

Példaként említette, hogy a korai cselekvés esetében nagyobb beruházást kellene végrehajtani hamarabb bevezetésre kerülő, és emiatt drágább technológiák mentén, viszont tíz év alatt jelentős költségmegtakarítást lehetne vele elérni.

Ismertette, hogy a 2019. évi legutolsó hivatalos adatok alapján Magyarország 32 százalékkal csökkentette az 1990-es referenciaévhez képest a szén-dioxid-kibocsátását.

Megjegyezte, nagy a szórás az Európai Unión belül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének teljesítésében, élen jár Észtország, Litvánia és Lettország, míg Magyarország az első egyharmadban van a 32 százalékkal.

Az államtitkár eredménynek nevezte, hogy Magyarországon sikerült szétválasztani a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a gazdasági növekedés pályáját, a 32 százalékos kibocsátás-mérséklést jelentős gazdasági bővülés mellett érte el az ország.

A zöldátmenet finanszírozásával kapcsolatban Steiner Attila elmondta, Magyarország eddig már három zöldkötvényt bocsátott ki jelentős túljegyzés mellett, a zöld államkötvény programot szeretnék folytatni, és az így befolyt bevételeket zöldprojektekre fordítani. Ezen kívül még egyéb pénzpiaci forrásokat is szeretnének bevonni, továbbá hazai költségvetésből és uniós forrásokból is jelentős összegeket terveznek erre a célra felhasználni.

forrás: ITM

A Parlament 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett hagyta jóvá a klímarendeletet, amelyről áprilisban született megállapodás az uniós intézmények között. A megállapodásban a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegesség (amikor egyensúly van a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között) már mint kötelező cél szerepel, túl az európai zöld megállapodásban vállalt politikai elkötelezettségen. A rendelet jogi kiszámíthatóságot biztosít az átmeneti időszakra az európai polgárok és vállalatok számára. 2050 után az Unió arra törekszik, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.

Merészebb célkitűzés 2030-ra

Az Unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez az érték korábban 40 százalék volt). A Bizottság emellett a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kibocsátását szabályzó, hamarosan bemutatandó javaslatában növelné a szénelnyelés mértékét, és ezáltal gyakorlatilag 57 százalékra emeli a 2030-as csökkentési célt.

A 2040-es cél az üvegházhatású gázok mennyiségétől függ

A Bizottságnak legfeljebb hat hónappal a párizsi megállapodásban 2023-ra kiírt globális felülvizsgálat után elő kell állnia a 2040-es célkitűzési javaslattal. A Bizottság meghatározza majd, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az Unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett „széndioxid-büdzsé” lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme.

A Bizottság 2023. szeptember 30-ig, utána pedig ötévente felméri, hogy mennyit haladtak az uniós tagállamok a 2050-es klímasemlegesség felé, és áttekinti az ezt célzó nemzeti intézkedéseket.

Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület

Mivel a jó döntésekhez független tudományos információkra van szükség, ezért a Parlament javaslata alapján felállítanak egy, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet. A testület nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika.

Jytte Guteland (S&D, Svédország) jelentéstevő szerint

„Büszke vagyok, hogy végre megszületett a klímarendelet. A Bizottsággal való egyezség nyomán legalább 55, de inkább 57 százalékban határoztuk meg a 2030-ig elérendő nettó kibocsátáscsökkentési célt. Én ugyan még messzebb mentem volna, de tudományon alapuló, jó megállapodás született, amelynek nagy hatása lesz. Az Uniónak a következő évtizedben nagyobb mértékben kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását, mint az ezt megelőző három évtizedben együttvéve. Olyan új és bátor célértékeket tűztünk ki, amelyek más országokat is markánsabb fellépésre sarkallhatnak.”

Forrás: EP Magyarországi Irodája