Josef Moosbrugger, a Vorarlbergi Tartományi Képviselőtestület elnöke külön kategóriát követel az illegális erdőirtás veszélyével nem fenyegetett országok számára

Az éghajlatváltozás fokozza az erdőgazdálkodás kihívásait. Hogyan maradhatnak az erdők működőképesek, biodiverzitásban gazdagok, stabilak és ellenállóak? A lehető legnagyobb fafaj- és struktúraváltozatossággal próbálnak aktívan ellenállni ennek. „A teljes hazai fafaj-skálára támaszkodunk, és ezt lehetőség szerint kiegészítjük vendégfafajokkal, mint a duglászfenyő, a fekete dió vagy a vörös tölgy. A jó erdőszerkezetet leginkább aktív erdőgazdálkodással lehet elérni. A hasznosítási formák az egyedi tőke kivágásától a kis területű kivágásokon át a szegélykivágásokig terjednek. Elsődleges cél a természetes magszórás. Ha nincsenek megfelelő magfák, akkor erdőtelepítéssel pótolják. Nagyon fontos, hogy a szarvasállomány az élőhelyhez alkalmazkodjon, és a fiatal fák növekedése lehető legyen” – magyarázza Josef Moosbrugger, a Vorarlbergi Mezőgazdasági Kamara (LK) elnöke.

„A társadalomban széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben a biológiai sokféleség nem nagyobb a nem gazdálkodott erdőkben. Pontosan fordítva van. A gazdálkodott erdőkben ez néhány kivételtől eltekintve nagyobb” – írja le Thomas Ölz, a Vorarlberg-i Mezőgazdasági Kamara erdészeti szakértője. Különböző tudományos tanulmányok is megerősítik ezt, és könnyen meg is magyarázható: „A faanyag hasznosításával javul az erdő szerkezete, több fény jut be, és az aktív erdőgazdálkodás számtalan különböző mikrotájat hoz létre, amelyek nagyszámú állat- és növényfajnak nyújtanak élőhelyet” – mondja Ölz, majd így folytatja: „Felmerül a kérdés, hogy mi is az a reziliens erdő? Sajnos a jövőben nagyobb zavaró tényezőkkel kell számolnunk. Az erdőben ezek például a szélviharok vagy a kéregbogár-fertőzések. Ha különböző korú és már megújult erdőállományok különböző fafajokkal vannak jelen a területen, ezek az ökoszisztémák viszonylag gyorsan helyreállnak a károsodások után. Ez nálunk különösen fontos az erdő nagyon fontos védelmi funkciói miatt. De a nyersanyag-ellátási funkció vagy a CO2-tárolási funkció is viszonylag gyorsan helyreállítható.”

Részletek

Az erdőgazdálkodás során egy részét a holt fának az erdőben hagyják. Különösen az ágak és a lombkorona maradnak kis holt fának az erdőben, és fontos szerepet játszanak néhány, tőlük függő állat-, növény- és gombafaj számára. A élőhely- vagy biotópfák kiválasztásával ez a biodiverzitási teljesítmény tovább növelhető. Ennek következtében például a harkályok is profitálnak a megnövekedett táplálékellátásból. Ezért ezeket a fákat gyakran „harkályfáknak” is nevezik. „Az osztrák erdőállomány-felmérés szerint Vorarlbergben már nagyon magas az elhalt faanyag aránya. Ez azt jelenti, hogy sok fát hagyunk az erdőben. A vorarlbergi erdőtulajdonosok így már most is jelentős ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak. Az erdőtulajdonosok támogatásban részesülnek a élőhely-, biotóp-, fészek- vagy szaporodólyuk-fákkal kapcsolatos támogatási intézkedések keretében (további információk az illetékes tartományi erdőfelügyelőtől)”, mondta Ölz.

Nálunk nincs illegális erdőirtás!

„Az EU jelenleg az illegális erdőirtás elleni védelem érdekében globális nyomonkövetési rendszert hoz létre az EU-n belüli és az EU-ba irányuló fa szállításokra vonatkozóan. Ez alapvetően pozitívum, de nálunk biztosan nincs illegális erdőirtás, éppen ellenkezőleg, az erdőterületek még növekednek is. Ennek ellenére minden erdőtulajdonosnak – akik kis erdőterületekből álló struktúránkban nagyon sokan vannak – regisztrálnia kell magát egy gondossági nyilatkozattal, és minden faanyag-felhasználáshoz egy geolokális referenciaszámot kell igényelnie egy EU-szintű platformon. Hangsúlyozzuk, hogy ez teljesen értelmetlen bürokratikus teher, mert nálunk nincs illegális erdőirtás” – mondja Moosbrugger, a Vorarlberg tartományi kormányzója.

Túl sok bürokrácia!

„Ezért Ausztria számára külön kategóriát kérek az illegális erdőirtás veszélyével nem érintett országok számára” – magyarázza Moosbrugger. De tartományi szinten is túlzott bürokrácia tapasztalható, ami nagy terhet ró a tartományi hatóságokra, de az erdőtulajdonosokra is.

Ez vonatkozik például a vendégfafajok engedélyezési kötelezettségeire vagy az erdőgazdálkodásra a partvédelem területén. „Ezek a kérdések már megfelelően szabályozva vannak az osztrák erdőtörvényben és az erdőgazdálkodási szervezetben. Nem szabad további bürokráciát felépíteni, hanem következetesen le kell építeni a bürokráciát. A vorarlbergi erdőtulajdonosok már sokszor bebizonyították, hogy generációkon át felelősségteljesen tudnak cselekedni” – hangsúlyozza Moosbrugger.

Win-win helyzet

Az aktív erdőgazdálkodással win-win helyzet jön létre. Elősegíti a biológiai sokféleséget és a fenntartható nyersanyag-ellátást az egész regionális faipari értékláncban. A szakértők szerint javulnak a fontos védelmi hatások, és kihasználhatók a CO2-re gyakorolt többszörös pozitív hatások az erdőben és a fában (tárolóhatás az erdőben, a felhasznált fában és helyettesítő hatás a fosszilis nyersanyagok és tüzelőanyagok helyettesítésével).

forrás: Osztrák Erdészeti Szövetség

Nem kopogtat, már itt van velünk a klímaváltozás. Ott van az erdeinkben is, és mára nyilvánvalóvá vált: az ökoszisztéma stabilitásának megőrzése érdekében emberi beavatkozásra van szükség. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Vas vármegyében mintegy 47.000 hektár erdőt kezel. Az állami erdők az ország legfontosabb klímavédelmi és szénmegkötő biológiai infrastruktúráját jelentik, biztosítják a lakott települések zaj, por és árvíz elleni védelmét, a tiszta ivóvizet és megelőzik a talajeróziót. A magyar erdők emellett évente 40-50 millió erdőlátogató számára nyújtanak egészséges sportolási, kikapcsolódási és rekreációs lehetőséget.

Tudatos erdőgazdálkodás

– A Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdészeti tevékenysége tudatos és tervszerű, az elvégzett fahasználati munkával érintett erdőrészleteinkben a természetvédelmi elveinknek, valamint előírásoknak megfelelő mennyiségű álló és fekvő holtfát hagyunk hátra az odúlakó madarak és emlősök, valamint a gombák, kétéltűek, xilofág rovarok számára. A szemünk előtt zajló klímaváltozás negatívan hat az erdei ökoszisztémák stabilitására. Ezen folyamatok hatásainak csökkentésére csak tudatos, jól megfontolt emberi beavatkozással látunk lehetőséget – mondja Gángó Csaba, aki rámutat arra is:

 – Az erdőállományok érintetlenül hagyása a klímaváltozás szempontjából kedvezőtlen hatású. Az erdőgazdálkodással nem érintett erdőkben az idők során felhalmozódó holt faanyagot a fogyasztó- és lebontó szervezetek nagyon lassan égetik el. Ez alatt a hosszú folyamat alatt, ugyanannyi szén-dioxid szabadul fel, mintha azt a faanyagot kitermelnénk és egyszerűen csak tűzifaként elégetnénk.

Kitér arra is: a faállományok túltartása az esetleges későbbi feldolgozást ellehetetleníti, ellenben az időben kitermelésre kerülő egészséges, jó minőségű faanyagból készülő bútorok, használati tárgyak mitigációs, klímaváltozás csökkentő hatása vitathatatlan. A mitigáció a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogását, bolygónk üvegházhatású gázelnyelő képességének növelését, tehát tulajdonképpen a klímaváltozás ütemének lassítását jelenti. A megtermelt ipari fából készülő építőanyagokban, lakberendezési tárgyakban évtizedekre tárolt szén valamelyest ellensúlyozza más iparágak, települések üvegházhatású gáz kibocsátását.

Gángó Csaba kiemeli, hazánkban minden letermelt erdő helyén kötelező új erdőt létrehozni, vagyis magot, makkot vetni, facsemetéket ültetni. Ez által a kitermelt faanyag egy részének elégetése során történő szén-dioxid kibocsátást bőven ellensúlyozza az újonnan ültetett fák és a növekvő erdők által megkötött szén-dioxid. A fenntartható erdőgazdálkodás során megtermelt fával való fűtés szénlábnyoma semleges lesz, mivel a tűzifa gyorsan megújuló energiaforrásnak tekinthető, a fosszilis energiahordozókkal szemben, amelyek újratermelődéséhez évmilliók szükségesek. A fentiek is bizonyítják az erdőgazdálkodás szükségességét.

Fontos a fajgazdagság

Az Agrárminisztérium támogatásával 2019-ben indított Országfásítási Program egyik célja a klímaváltozás elleni küzdelem. Az erdőkkel, fákkal borított területek növelése kedvezően hat a környezeti állapotokra, a levegő tisztaságára, s talajvédelemre, a vízgazdálkodásra, valamint hozzájárul a lakosság egészségügyi életkörülményeinek javításához – mondja a szakember. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a program kezdetétől aktív szerepet vállal Vas vármegye erdőterületének növelésében. A vármegyén belül a rendelkezésre álló, állami tulajdonban lévő földterületeken a változó klímaviszonyok és termőhelyi adottságok figyelembevételével végez sokféle fafajból álló erdők telepítését, biztosítva ezzel a létrejövő erdei életközösségek változatosságát, fajgazdagságát, fenntarthatóságát. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az eddigi öt erdőtelepítési program mindegyikében részt vett, és közel 79 hektárral járult hozzá vármegyénk zöldítéséhez. 

Gángó Csaba néhány konkrét példát is említ: a korábbi egy-két fafajos erdőállományokkal szemben sok fafajú, elegyes erdőtársulásokat hoznak létre. A szaporítóanyagok különböző erdőterületekről származnak, őshonos fafajokból állnak, továbbá figyelembe veszik az ültetendő fafajok származási helyének klimatikus viszonyait, intenzíven terjedő károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenálló képességeket. Kísérleteket kezdődtek továbbá a hazánkban őshonos, de Magyarországnál melegebb, szárazabb klímájú országok (pl. Bulgária, Törökország) területéről származó szaporítóanyagok felhasználhatóságának vizsgálatával kapcsolatban is. 

– Az éghajlat kihívásaival szemben az egészséges faállomány tudja felvenni a harcot. Az ellenálló képességet fokozza a biológiai sokféleség biztosítása, ami erdészeti feladat. Sokszor elhangzó kérdés, hogy mit tehet az egyén, a lakosság az erdőkért. Talán a legfontosabb, hogy nem terheli azokat hulladékkal. Sajnos rendszeresen találkozunk illegálisan elhelyezett szeméttel, amely nem csak csúfítja, hanem betegíti is erdőket. Sok településen működik már zöldudvar, ahol általában ingyenesen adható le a lom, és egyéb lakossági hulladék. Fontos lehet a csomagolásmentes életmód, a tudatos vásárlás kialakítása, és nem utolsó sorban a fából készült használati tárgyak előnyben részesítése – teszi hozzá a szakember. 

Vas vármegye erdeiben a klímaváltozás leglátványosabban érintett fafaja a lucfenyő. A vegetációs időszakban kevesebb csapadékmennyiség és kisebb páratartalom miatt lecsökkent gyantatermelés vezet a végzetes szúkárosításhoz. Országosan a bükk is visszaszorulóban van, a tölgyeket az egyre nagyobb területeken megjelenő tölgy csipkéspoloska veszélyezteti, a kőriseket gombafertőzés pusztítja. A cél a fával borított területek nagyságának növelése mellett a klímaváltozásnak jobban ellenálló elegyes erdőtársulások kialakítása és védelme.

forrás: VAOL

Ezek szerint a károsodott terület minden birtoktípusban több lest, mintegy 111 000 hektárról 121 000 hektárra nőtt. Ez a károsodott területek közel 10%-os növekedésének felel meg hat hónap alatt. A magán-, állami és önkormányzati erdők az erdőrészletük arányában egyformán érintettek.

A károsodott területek nemcsak a lucfenyő által dominált és a másodlagos kártevő kéregbogár által érintett helyeken találhatók, hanem a nem erdészeti erdőkben, például a Hainich Nemzeti Parkban is. Ott az aszály okozta hatalmas károkat jegyeztek fel.

Az állami erdészeti hivatal felmérései azt mutatják, hogy a károsodott területek mintegy fele természetes úton regenerálódik. A másik felén új telepítésekkel klímastabil vegyes erdőket kell létrehozni. Ez sok pénzbe kerül.

Az erdészeti kutatók, erdészeti szakemberek, politikusok és az erdőtulajdonosok képviselői a plenáris terem előcsarnokában tartott szakpolitikai párbeszéd során megvitatták az eddigi politikai intézkedéseket. Ezek közé tartozik az „Erdőátalakítási és erdőtelepítési különprogram„, amelyet a kabinet 2019-ben indított el. Valamint a magán- és önkormányzati erdők állami kormányzat által jelentősen megnövelt finanszírozása. Összességében a tartományi állam 2030-ig mintegy félmilliárd euróval támogatja az érintetteket. Türingiában mintegy 180 000 erdőtulajdonos van.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Proplanta.de