Nem kopogtat, már itt van velünk a klímaváltozás. Ott van az erdeinkben is, és mára nyilvánvalóvá vált: az ökoszisztéma stabilitásának megőrzése érdekében emberi beavatkozásra van szükség. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Vas vármegyében mintegy 47.000 hektár erdőt kezel. Az állami erdők az ország legfontosabb klímavédelmi és szénmegkötő biológiai infrastruktúráját jelentik, biztosítják a lakott települések zaj, por és árvíz elleni védelmét, a tiszta ivóvizet és megelőzik a talajeróziót. A magyar erdők emellett évente 40-50 millió erdőlátogató számára nyújtanak egészséges sportolási, kikapcsolódási és rekreációs lehetőséget.

Tudatos erdőgazdálkodás

– A Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdészeti tevékenysége tudatos és tervszerű, az elvégzett fahasználati munkával érintett erdőrészleteinkben a természetvédelmi elveinknek, valamint előírásoknak megfelelő mennyiségű álló és fekvő holtfát hagyunk hátra az odúlakó madarak és emlősök, valamint a gombák, kétéltűek, xilofág rovarok számára. A szemünk előtt zajló klímaváltozás negatívan hat az erdei ökoszisztémák stabilitására. Ezen folyamatok hatásainak csökkentésére csak tudatos, jól megfontolt emberi beavatkozással látunk lehetőséget – mondja Gángó Csaba, aki rámutat arra is:

 – Az erdőállományok érintetlenül hagyása a klímaváltozás szempontjából kedvezőtlen hatású. Az erdőgazdálkodással nem érintett erdőkben az idők során felhalmozódó holt faanyagot a fogyasztó- és lebontó szervezetek nagyon lassan égetik el. Ez alatt a hosszú folyamat alatt, ugyanannyi szén-dioxid szabadul fel, mintha azt a faanyagot kitermelnénk és egyszerűen csak tűzifaként elégetnénk.

Kitér arra is: a faállományok túltartása az esetleges későbbi feldolgozást ellehetetleníti, ellenben az időben kitermelésre kerülő egészséges, jó minőségű faanyagból készülő bútorok, használati tárgyak mitigációs, klímaváltozás csökkentő hatása vitathatatlan. A mitigáció a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogását, bolygónk üvegházhatású gázelnyelő képességének növelését, tehát tulajdonképpen a klímaváltozás ütemének lassítását jelenti. A megtermelt ipari fából készülő építőanyagokban, lakberendezési tárgyakban évtizedekre tárolt szén valamelyest ellensúlyozza más iparágak, települések üvegházhatású gáz kibocsátását.

Gángó Csaba kiemeli, hazánkban minden letermelt erdő helyén kötelező új erdőt létrehozni, vagyis magot, makkot vetni, facsemetéket ültetni. Ez által a kitermelt faanyag egy részének elégetése során történő szén-dioxid kibocsátást bőven ellensúlyozza az újonnan ültetett fák és a növekvő erdők által megkötött szén-dioxid. A fenntartható erdőgazdálkodás során megtermelt fával való fűtés szénlábnyoma semleges lesz, mivel a tűzifa gyorsan megújuló energiaforrásnak tekinthető, a fosszilis energiahordozókkal szemben, amelyek újratermelődéséhez évmilliók szükségesek. A fentiek is bizonyítják az erdőgazdálkodás szükségességét.

Fontos a fajgazdagság

Az Agrárminisztérium támogatásával 2019-ben indított Országfásítási Program egyik célja a klímaváltozás elleni küzdelem. Az erdőkkel, fákkal borított területek növelése kedvezően hat a környezeti állapotokra, a levegő tisztaságára, s talajvédelemre, a vízgazdálkodásra, valamint hozzájárul a lakosság egészségügyi életkörülményeinek javításához – mondja a szakember. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a program kezdetétől aktív szerepet vállal Vas vármegye erdőterületének növelésében. A vármegyén belül a rendelkezésre álló, állami tulajdonban lévő földterületeken a változó klímaviszonyok és termőhelyi adottságok figyelembevételével végez sokféle fafajból álló erdők telepítését, biztosítva ezzel a létrejövő erdei életközösségek változatosságát, fajgazdagságát, fenntarthatóságát. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. az eddigi öt erdőtelepítési program mindegyikében részt vett, és közel 79 hektárral járult hozzá vármegyénk zöldítéséhez. 

Gángó Csaba néhány konkrét példát is említ: a korábbi egy-két fafajos erdőállományokkal szemben sok fafajú, elegyes erdőtársulásokat hoznak létre. A szaporítóanyagok különböző erdőterületekről származnak, őshonos fafajokból állnak, továbbá figyelembe veszik az ültetendő fafajok származási helyének klimatikus viszonyait, intenzíven terjedő károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenálló képességeket. Kísérleteket kezdődtek továbbá a hazánkban őshonos, de Magyarországnál melegebb, szárazabb klímájú országok (pl. Bulgária, Törökország) területéről származó szaporítóanyagok felhasználhatóságának vizsgálatával kapcsolatban is. 

– Az éghajlat kihívásaival szemben az egészséges faállomány tudja felvenni a harcot. Az ellenálló képességet fokozza a biológiai sokféleség biztosítása, ami erdészeti feladat. Sokszor elhangzó kérdés, hogy mit tehet az egyén, a lakosság az erdőkért. Talán a legfontosabb, hogy nem terheli azokat hulladékkal. Sajnos rendszeresen találkozunk illegálisan elhelyezett szeméttel, amely nem csak csúfítja, hanem betegíti is erdőket. Sok településen működik már zöldudvar, ahol általában ingyenesen adható le a lom, és egyéb lakossági hulladék. Fontos lehet a csomagolásmentes életmód, a tudatos vásárlás kialakítása, és nem utolsó sorban a fából készült használati tárgyak előnyben részesítése – teszi hozzá a szakember. 

Vas vármegye erdeiben a klímaváltozás leglátványosabban érintett fafaja a lucfenyő. A vegetációs időszakban kevesebb csapadékmennyiség és kisebb páratartalom miatt lecsökkent gyantatermelés vezet a végzetes szúkárosításhoz. Országosan a bükk is visszaszorulóban van, a tölgyeket az egyre nagyobb területeken megjelenő tölgy csipkéspoloska veszélyezteti, a kőriseket gombafertőzés pusztítja. A cél a fával borított területek nagyságának növelése mellett a klímaváltozásnak jobban ellenálló elegyes erdőtársulások kialakítása és védelme.

forrás: VAOL

Úgy tűnik, egyre inkább tudatosul, hogy az erdőkre nagy nyomás nehezedik, a változó éghajlat és a biológiai sokféleség csökkenése két olyan folyamatos válsághelyzet, amely egyre inkább fenyegeti erdeinket.

De hogyan hajtják végre az erdészeti szakemberek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseket az erdőkben a helyszínen, és hogyan különböznek ezek a megközelítések Európa különböző régióiban? Milyen kihívásokkal szembesülnek ezen intézkedések végrehajtása során, és hol látnak még javítanivalót?

Az Integrate Network új tanulmánya, a „Kihívások és tapasztalatok az erdőgazdálkodásnak a változó éghajlathoz való alkalmazkodásában – a szakemberek véleménye” ezeket a kérdéseket vizsgálja az erdészeti szakemberek szemszögéből, egy európai szintű felmérés válaszainak értékelésével.

A gyakorlati szakemberekkel folytatott közvetlen kommunikáció révén a tanulmány betekintést nyerhetett abba, hogy az erdőgazdálkodók hogyan kezelik az éghajlatváltozás hatásait a különböző biogeográfiai régiókban, valamint az ezzel kapcsolatos kihívásokba, amelyekkel szembe kell nézniük.

Kollégáink: Lyla O’Brien, Silvester Boonen és Andreas Schuck készítették a tanulmányt.

Külön köszönet a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatalnak (BAFU), amely lehetővé tette a tanulmány elkészítését.

forrás: Integrate Network