Ezt fokozzák a klímaváltozás hatásai, az éghajlati szélsőségek megszaporodása: a nagy energiájú viharok, a nyomukban jelentkező villámárvizek, a hőségnapok és az aszályos periódusok. Az erdőssztyepp klímaöv gyors északra tolódása mellett a biológiai kár- és kórokozók, valamint az inváziós fajok terjedése is jelentős probléma erdeinkben.

Erdeink fenntarthatóbb kezelése érdekében az Ipoly Erdő Zrt. erősíti a jó gyakorlatokon és a kölcsönösségen alapuló kapcsolatait a problémakört elemző szakmai szervezetekkel.

A meteorológia (régiesen: légtüneménytan) az erdészet egyik legfontosabb társtudománya, mely évszázados múltra visszatekintő vizsgatárgy a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán is. Emellett nélkülözhetetlen szakterülete, ismeret- és adattára a klímatudománynak.

Fontos lehetőségünk napjainkban, hogy szorosabb együttműködést építsünk ki a meteorológia közjót szolgáló állami feladatait ellátó HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.-vel. Korábbi ismeretségünk alapot adott rá, hogy megismerhessük a HungaroMet Nonoprofit Zrt. aktuális törekvéseit a mérőhálózatuk sűrítésére, partnerkapcsolataik bővítésére.

Ez találkozik erdőgazdaságunk szakismeret- és adatbázis-igényével, kutatási koncepcióival, minden tekintetben alátámasztva a partnerségben rejlő előnyöket. Az előkészítő levelezések és meghívásunk nyomán, február 24-én a szervezeteink képviselői között terepi konzultációra került sor a Börzsönyben.

A találkozás kiinduló helyszíne a Királyréti Erdészet irodája volt.

Ide érkezett meg Sándor Barbara asszony, a HungaroMet Nonprofit Zrt. stratégiai igazgatója, valamint munkatársa, Bötkös Tamás úr, a Mérőhálózat Üzemeltetési Osztály vezetője. Részünkről Nagy László kutatási projekt koordinátor (a kapcsolat referense), Ruff János erdészetvezető és Haraszti Gyula műszaki vezérigazgató-helyettes fogadta a vendégeket.

Az egyeztetés alkalmat adott a kölcsönös bemutatkozására, aktuális helyzetünk és céljaink felvázolására, illetve meteorológiai mérőállomások telepítésére javasolható, konkrét helyszínek felkeresésére, értékelésére.

Felvezetésként Nagy László köszöntője foglalta össze a találkozó céljait, hangsúlyozva a Börzsöny különös kitettségét a klímaváltozás és az időjárás hatásainak, ezzel összefüggésben a meteorológiai prognózisokra, majd a folyamatok követésére vonatkozó erdészeti igényeket.

Említést tett az Ipoly Erdő Zrt. saját, klímahatásokat is elemezni hivatott kutatási koncepciójáról – ún. keresztszelvényes meteorológiai észlelőhely-csoportok kialakítására, az adataik megosztott elemzésére.

Vendégeink megerősítették, hogy ez a szakmai törekvés találkozik a HungaroMet Nonprofit Zrt. stratégiájával, melynek része a valós időben elemezhető adatbázisaik bővítése, mérőállomás-hálózatuk fejlesztése.

Haraszti Gyula vázolta az Ipoly-vidéki erdők és a kezelésükért felelős társaság sajátosságait.  

Ruff János prezentációja a szűkebb helyszínt, a Királyréti Erdészetet mutatta be erdőtörténeti alapokon, a térséget ért természetes bolygatások (pl. jégtörések, széldöntések) sorozatával, az itt folyó különleges erdőkezelés indíttatásával, mibenlétével és jelentőségével.

Az ismerkedést egy közeli, felajánlott helyszínünk megtekintése követte Alsó-Taxon. Egy ide telepített műszerpark érdekes összefüggéseket tárhatna fel a közelben, de szintben körülbelül 600 méterrel feljebb fekvő, Nagy-Hideg-hegyi meteorológiai mérőállomás adataival összevetve.

A helyszín műszaki megfelelőségét – úgy az optikai rálátást, mint a WMO (Meteorológiai Világszervezet) szabványait követő műszer elhelyezést, az áramellátás biztosíthatóságát, az esetleges rongálások kizárását, valamint az adatforgalomra alkalmas térerő meglétét – részletesen elemeztük.

Találkozónk folytatásaként egy másik börzsönyi helyszínt, Királyházát látogattuk meg. A Kemence-patak völgyében, a hegység szívében fekvő túraközpont meteorológiai szempontból is nagyon különleges, de még kevéssé feltárt térségünk.

Varga Zoltán, az illetékes Kemencei Erdészet vezetője a Királyháza-felső vendégházban fogadott bennünket. Megdöbbentő erejű fotók, videók sorozatával érzékeltette a térség erdeit sújtó, 2014 decemberi jégtörés jellegét, volumenét, a kárfelszámolás munkálatait és a nagy kiterjedésben sérült erdőállományok megújulásának, megújításának folyamatát.

Sándor Barbara igazgató asszony prezentációja a magyar meteorológia történetét és a nemzeti meteorológiai szolgáltató, azaz a HungaroMet Nonprofit Zrt. küldetését, működését, jövőképét, fejlesztési koncepcióit mutatta be. Kiemelt téma volt a jelenleg futó legnagyobb projekt, a DIMOP_PLUSZ-2.3.1-23-2023-00001  Telepített adatgyűjtő rendszereket alkalmazó környezeti monitoring rendszer, valamint klímavédelmi adattár és ráépülő szolgáltatási környezet kialakítása projekt, melynek keretében – többek között – megújulnak a referencia mérőállomások. Jelenleg a helyszínek felkutatása zajlik.

A műszaki háttér részleteibe Bötkös Tamás osztályvezető úr avatott be bennünket. A közös ebédet újabb terepi bejárás követte a vendégház tágabb környezetében, ahol három egymáshoz közeli, referencia mérőállomás telepítésére felajánlott helyszínt tekintettünk meg. A találkozó és a terepi tapasztalatok konklúziója mindkét részről pozitív volt.

A HungaroMet Nonprofit Zrt. kérésére hamarosan sort kerítünk néhány újabb külterületi mérőállomás telepítésére ajánlható, cserháti és Karancs-Medves vidéki helyszín közös meglátogatására, elemzésére is. Azt, hogy hol és milyen konkrét fejlesztések valósulhatnak meg, a meteorológusok szakmai szempontjain és lehetőségein alapuló, sokrétű mérlegelés fogja eldönteni.

A megbeszéléseket és egyeztetéseket követően egy kölcsönös megállapodást tervezünk kötni a HungaroMet Nonprofit Zrt.-vel. Mindennapos kapcsolattartással munkálkodunk ennek az előkészítésén.

forrás: Ipoly Erdő Zrt.

Mi, a magyar klímatudományban és a kapcsolódó területeken tevékenykedő szakemberek korunk hatalmas és egyre nagyobb problémát jelentő környezeti kihívásainak tudatában, felelősséget érezve a jelen és jövő generációk élhető létfeltételeinek biztosítására, látva, hogy az éghajlatváltozásra adott eddigi globális és hazai válaszok, habár mutatnak részeredményeket, összességében nem eredményeznek kellő változásokat, azzal a céllal, hogy elősegítsük a szükséges pozitív változások felgyorsítását, illetve elindítását, és, hogy tudásunkat és hitelességünket felhasználva hozzájáruljunk az érdemi társadalmi párbeszéd elindulásához, illetve magasabb cselekvési szintre emeléséhez a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredmények alapján az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet a klímaváltozás hatásaival, illetve a problémák kezelési lehetőségeivel kapcsolatban.

1. Szembe kell nézni a problémákkal

Az emberi civilizáció alapja a Föld bioszférájának működése és a Föld által biztosított véges erőforrások léte, amelybe beletartozik az éghajlati rendszer most veszélybe került stabilitása is. A bioszféra pusztításáért, az erőforrások kimerítéséért, és a már most érzékelhető és egyre súlyosabbá váló éghajlati változásokért elsősorban az emberi tevékenység a felelős, amely minden korábbinál nagyobb léptéket ölt és mértéke folyamatosan növekszik. A 2023-as év rekordmeleg volt a rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta bolygónk egészén és Magyarországon is. 2024-ben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, hazánkban csak idén július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg, ebből 13 hajnali melegrekord volt. 2024 nyara a legmelegebb volt 1901 óta. Az elmúlt 12 hónapban a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C fokkal meghaladta az 1850–1900-as, iparosodás előtti átlagot, míg Magyarországon a múlt század elejétől 2023-ig 1,53 °C fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Mindezek a változások alapvetően érintik környezetünk állapotát, emberi életünk és civilizációnk működésének valamennyi területét. A környezeti folyamatokba az emberi tevékenység számos egyéb módon is jelentősen beavatkozik és negatív változásokat okoz, nem az éghajlatváltozás az egyetlen környezeti probléma.

2. Az éghajlatváltozás negatív hatásai már most érzékelhetők és súlyosbodni fognak

Becslések szerint 2050-re az emberiség egyharmadának jelenleg otthont adó területek „élhetetlenné” válhatnak az éghajlatváltozás hatásai miatt, de a Föld valamennyi régióját érintik a negatív változások. A legveszélyesebb következményekkel járó változásokat már ma is észleljük, de a jövőben ezek súlyosbodása várható: (1) hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése, mely komoly egészségügyi kockázatokkal jár, (2) heves esőzések következtében kialakuló árvizek, villámárvizek, melyek a mezőgazdasági termelést ellehetetlenítik, illetve hegyvidéki környezetben komoly földcsuszamlásokat, sárlavinákat indíthatnak, (3) a jelentős melegedéssel együtt megjelenő új kártevők a fertőzések és járványok elterjedésével jelenthetnek újabb kihívásokat, (4) száraz időszakok, aszályok gyakoriságának növekedése, amelyek egyrészt az élelmezésbiztonságot veszélyeztetik, másrészt növelik a tűzvészek esélyét, (5) mérsékeltövi viharok, trópusi ciklonok, hurrikánok intenzitás és gyakoriság növekedése, mely a szélviharok révén okoz komoly károkat, (6) mindemellett az épített környezetben és egyéb infrastruktúránkban kiemelt mértékű károkat okozhat az eddig felsorolt veszélyek bármelyikének megjelenése. Az éghajlatváltozás negatív hatásai tehát nemcsak gyermekeinket és unokáinkat sújtják, hanem már minket ma élő embereket, s közülünk is a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportokat, akik a kisgyermekek, az idősek, a krónikus betegek és a legszegényebbek.

3. Alkalmazkodás vagy kibocsátás-csökkentés helyett alkalmazkodás ÉS kibocsátás- csökkentés most azonnal

A fenti hatásokkal kapcsolatban belátható, hogy nem lehet bármekkora mértékű felmelegedéshez alkalmazkodni, az egyén, illetve a társadalom alkalmazkodóképességének korlátai vannak. Az emberi tevékenység több módon is (köztük az üvegházhatású gázok kibocsátásával) fokozza az éghajlatváltozás ütemét és növeli annak kockázatait. Mindezért egyszerre kell hangsúlyt fektetni egyrészt a kárt okozó tevékenységek fékezésére, lehető legkisebbre szorítására, illetve megszüntetésére, másrészt pedig fel kell készülnünk az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra. A környezet pusztítását, az erőforrások felélését, az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását rövidtávú, érdemi intézkedésekkel csökkenteni kell, és el kell érni, hogy azok koncentrációja ne növekedjen tovább (klímasemlegesség), ugyanis azok a légkörben felhalmozódnak, egyes fajtáik évszázadokig is megmaradnak, folyamatosan kifejtve felmelegítő hatásukat. Ezért az azonnali, akár alacsonyabb mértékű kibocsátás-csökkentés többet jelent az okozott károk mérséklése érdekében, mint a későbbre halasztott, akár jelentősebb mértékű csökkentési intézkedések.

4. A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik

Egymásra mutogatás helyett mindenki a saját lehetőségeihez mérten kell, hogy részt vegyen a klímaváltozás elleni fellépésben. A világ országai és régiói között, valamint országokon, régiókon belül is óriási egyenlőtlenségek vannak e tekintetben is. De ha hazánkra tekintünk, a magyarok szegényebb felének környezeti lábnyoma kevesebb, mint fele a világátlagnak, a legtehetősebb egy százaléké viszont annak sokszorosa. Ráadásul a jobb anyagi helyzetben levőknek – legyenek azok országok, gazdasági szereplők vagy egyének – több lehetőségük van a cselekvésre. Miközben a szegényebb rétegek még az életszükségleteik magasabb színvonalú kielégítése céljából esetleg növelni is fogják a kibocsátásaikat (pl. nagyobb mobilitás, rendezettebb lakhatás, egészséges élethez szükséges hőkomfort biztosítása, egészségesebb élelmiszerek), a tehetősebbeknek hatalmas lehetőségeik vannak az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásuk csökkentésében. Megfelelő szakpolitikákkal elő lehet segíteni, hogy a szegényebb rétegek fejlődése se a nagyobb energiafelhasználás irányában történjen. Amennyiben senki más nem változtatna, csak a magyar lakosság leggazdagabb 1%-a csökkentené az energiafelhasználását az EU-s átlagra, Magyarország energiafelhasználása egytizedével csökkenne. Ha pedig a felső egytized tenne ugyanígy, az energiafelhasználás közel harmadával csökkenne.

5. A különböző cselekvéseknek egymást erősíteniük kell

Fontos, hogy a klímaváltozás mérséklése, illetve a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás ne újabb környezeti problémák előidézésével történjen meg, különben a klímaválság megoldása során csak más területeken idézünk elő nagyobb bajt; például az ökológiai válság súlyosbodását, a természeti erőforrások kimerítését, vagy az élelmiszertermelés ellehetetlenülését. Az emberiség történelme során sajnos sokszor úgy próbált egy adott környezeti problémát orvosolni, hogy közben egy másik területen még nagyobb bajt idézett elő. Mindezért a negatív környezeti hatások mérséklésére és az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra irányuló tevékenységeket egymásra tekintettel, egymást erősítő módon kell végrehajtani.

6. Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk

Erdeink, mezeink, lápos vizenyős területeink, talajaink óriási szolgálatot tesznek nekünk sok más egyéb mellett azzal, hogy megkötik a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egy részét. Az emberi tevékenység ezeket is veszélyezteti, és kiterjedésüket drasztikusan és folyamatosan csökkenti. Az éghajlatváltozást elszenvedő felszíni és felszínalatti vizek átalakulása, változása hozzájárul az ökoszisztémák degradációjához. Ha nem őrizzük meg aktívan, és nem növeljük a természetes ökoszisztémákkal borított területeinket, sokkal nehezebb lesz a kibocsátások jelentős csökkentése és bolygónk élhetőségének fenntartása. A mezőgazdaság is nyer abból, ha kellően nagy területeken fenntartjuk a természetes ökoszisztémákat.

7. Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!

Olyan szabályokra van szükség, amelyek a termelés és a fogyasztás minden vonatkozásában átláthatóvá és számszerűsíthetővé teszik az energia- és anyagigényt és az ezek termelésével, használatával és a keletkező hulladék kezelésével kapcsolatos környezeti terhelést és az ebből fakadó költségeket. Káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.

8. Jóllétet a jólét helyett

A környezeti problémáink okait a globális gazdaság működésben kell keresni, így megoldásokat is annak rendszerszintű átalakításában fogunk találni. Minden fogyasztás energia- és anyagfelhasználást idéz elő, az adott esetben kedvezőbb „zöld” technológiák éppúgy, mint a hagyományosak. Meg kell haladnunk az önmagáért való gazdasági növekedésre épülő szemléletünket. A gazdaság valódi célja az kell legyen, hogy biztosítsa a „jó életet” mindenki számára Földünk természetes megújulóképességén belül. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy közösen megegyezzünk arról, hogy mi az a „jó élet”, amit a környezetünkkel harmóniában tudunk élni anélkül, hogy felélnénk a jövő erőforrásait. Jelenleg ugyanis a jóllét a fogyasztás és anyagi javak növelése mögött háttérbe szorul.

9. A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül

A klímaválság kezelése során fontos, hogy ne idézzünk elő további társadalmi problémákat, illetve ne súlyosbítsuk a már fennálló egyenlőtlenségeket. Szolidaritásra van szükség a társadalmi csoportok között, hiszen Ferenc pápa szavaival élve „a valódi emberi haladásnak erkölcsi jellege van.” A fejlődésről alkotott vízióink átalakulásra szorulnak, mivel amíg a társadalom egyes rétegeinek túlfogyasztása környezeti és éghajlati problémákat okoz, más társadalmi csoportok számára a méltó emberi élethez szükséges alapvető feltételek sem adottak. Ez az egyenlőtlenség minden társadalmon belül fennáll. Az igazságos klímasemleges gazdasági-társadalmi átállás megvalósításához szükséges beruházások és fejlesztések árát nem lehet a leginkább rászorultakkal megfizettetni, még áttételesen sem. Másrészt fontos, hogy gyermekeink és a mai fiatalok jövőjéért felelősséget vállaljunk, mivel az ő életfeltételeik és jövőbeli lehetőségeik a mi nemzedékünk döntésein és cselekvésén múlnak. A klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért ezekben az években tehetünk, és ha most nem lépünk fel érdemben, azzal egyre nehezebben elviselhető következmények elszenvedésére kárhoztatjuk őket.

10.A közös cselekvés hajtóerővé változtathatja a klímaszorongást

Mind az éghajlatváltozás tagadása vagy kisebbítése, mind a felelőtlenül fenyegető és tehetetlenséget sugalmazó üzenetek reményvesztettséget, visszavonulást, tétlenséget okoznak. Minden embernek van módja tenni egy élhetőbb jövőért, hiszen mindenki számos társadalmi szerepében befolyásolja a jövőt; fogyasztóként, választópolgárként, példaképként, befektetőként, munkájában vagy bármilyen egyéb közösségben, másokra is ható tevékenységén keresztül. A megoldásban való sokrétű részesedésünk felismerése a klímaszorongást pozitív, közös cselekvéssé változtathatja.

A nyilatkozat létrehozói:

• Bartholy Judit
• Felsmann Balázs
• Gelencsér András
• Haszpra László
• Köves Alexandra
• Lakatos Mónika
• Mádlné Dr Szőnyi Judit
• Pintér László
• Sulyok Katalin
• Szathmáry Eörs
• Ürge-Vorsatz Diána

A nyilatkozat teljes szövegét ide kattintva lehet elolvasni.

forrás: Klímatudomány10üzenete