Az elérendő európai uniós klímavédelmi célokról is szó esett az Európai Bizottság magyarországi képviselete által a regionális lapok újságíróinak szervezett brüsszeli tanulmányúton. Évtizedek óta tudott, hogy az emberi tevékenység erősíti a bolygó fölmelegedését, Európa pedig gyorsabban melegszik a világátlagnál, ezen kívül problémák lesznek az aszályokkal és az egyenlőtlen csapadékeloszlással is. Sürgető tehát az ipari forradalom előttihez képest másfél Celsius fok alatt tartani a globális fölmelegedést. Vannak fordulópontok, amelyek után megállíthatatlan lesz a folyamat. Az Európai Unió 2030-ra az 1990-eshez képest 55 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását és 2050-re klíma-semlegessé szeretne válni, az utat pedig minél gyorsabban be kell járni. A háttérbeszélgetésen elhangzott, Kína kissé más állásponton van, hiszen ők csak a szén-dioxid kibocsátásra koncentrálnak, a metánra nem.

Az Európai Unió 2021-ben készítette el az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló stratégiáját, amely kitér az energiatermelésre, amelynek káros gázkibocsátása folyamatosan csökkenne, ellentétben a szállítmányozással. Célkitűzés a lakosság és az ipar kibocsátásának lassú csökkentése, valamint a mezőgazdaságé, ezekben 2030 után várnak előrelépést. Azután növelnék a földhasználat és az erdők szerepének növelését, valamint a karbon megkötési technológiák elterjedését. A kereslet- és fogyasztás csökkentése nem része a stratégiának, de elkerülhetetlen lehet.

Elhangzott, hogy a klímapolitika alatt most sok esetben az energiapolitikát értik, de rengeteg kezdeményezés van az unióban. Azon kívül az éghajlat védelmén kívül rendkívül fontos a biodiverzitási válság kezelése.

A Fit for 55% csomagban ambiciózus éghajlatvédelmi célokat tűztek ki, összefüggő javaslatok vannak az árképzés, szabványok, támogatások között. Érinti a legfontosabb szakpolitikákat, mint az éghajlat, az energia, a közlekedés és az adózás, cél az igazságos, költséghatékony és versenyképes átalakulás, valamint az éghajlatvédelemben az EU globális vezető szerepének megerősítése. Vannak azonban még kérdések az adóssággal kapcsolatban. A stratégiában az energiatermelés továbbra is tagállami hatáskör maradt, a nukleáris energia pedig továbbra is vita tárgya az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben.

Az Európai Zöld Megállapodás foglalkozik egyebek között a szén-dioxid kvóták árazásával, például a légi közlekedésre is kiterjesztenék a kibocsátás-kereskedelmi rendszert, de nem marad ki a tengeri és közúti közlekedés és az épületenergetika sem. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust is bevezetnének, hogy az EU-ban készülő termékek ne kerüljenek versenyhátrányba azokhoz a dolgokhoz képest, ahol nem terhelik klímavédelmi adók a gyártást. A megállapodásnak részei a kötelezettségvállalási, földhasználati, energiahatékonysági célok és új szabványokat vezetnek be a gépjárművek esetében, új infrastruktúrát építenének ki az alternatív üzemanyagok számára és fenntarthatóbb üzemanyagokat vezetnének be a tengeri és légi közlekedésben. Elhangzott, eddig túl sok szén-dioxid kvóta volt, az ipar ingyen kapta azt, ezt lassan kivezetik, így kvótadrágulás és gyártási hatékonyság-növekedés várható. Magyarország a helyreállítási tervben szereplő intézkedéseivel szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátását. Várhatóan világszerte létrejönnek az EU-shoz hasonló karbonklubok. A rendszer egyelőre nem vonatkozna az autóiparra.

A megreformált kibocsátás-kereskedelem tartalmazna piaci stabilizációs tartalékot, növelt innovációs és modernizációs, valamint szociális klímaalapot és 2027-28-tól lépne életbe. A kibocsátás-kereskedelmet kiterjesztenék az épületekben és közúti közlekedésben használt tüzelőanyagokra, a társadalom kiszolgáltatott csoportjait a szociális klímaalapból támogatnák, hogy kezelni tudják a kihívásokat. Támogatást kapnának a kiszolgáltatott háztartások és mikrovállalkozások, segítenék az épületek energia-hatékony felújítását, tiszta fűtését és hűtését, finanszíroznák az alacsony kibocsátású mobilitást, tömegközlekedést, ideiglenesen közvetlen jövedelemtámogatás is lenne.

A földhasználat és az erdészet terén a szén-dioxid befogadásának elősegítése lesz a cél, szinten kell tartani az elnyelési kapacitást. Az erdészetben kihívást jelentenek a szárazság miatt gyengülő erdők. Helyre kell állítani a vizes élőhelyeket, Magyarország például mocsaras terület volt, a lápok pedig sok metánt tudnak kivonni a légkörből. Szorgalmazzák a természetközeli állapotokat és a víz visszatartást, az öntözési közösségeket pedig példának ajánlják máshol. Magyarországon 1990-hez képest csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, de a közlekedés sokkal többet termel, mint a rendszerváltás idején és a GDP-hez viszonyítva az uniós átlag fölött vagyunk. A helyreállítási és ellenálló-képességi tervből 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő forrást vár az ország, ennek köze éghajlatvédelemhez és alkalmazkodáshoz kapcsolódik. A RePowerEU fejezetből 4,6 milliárd eurót vár az ország. Utóbbiból tíz százalék előleget kaphatunk.

Az Igazságos Átmeneti Alapból Heves és Borsod megyének is járna pénzügyi forrás a szénbányászat és a szén alapú energiatermelés átalakítása, míg Baranyának a cementgyártás miatt.

forrás: HEOL 01-06