A népi gyógyászatban betöltött kiemelkedő szerepének köszönhetően például az alföldi kamillavirágzat 2015 óta Hungarikum.

Az idei rendezvény bemutatja e fajok sokféleségét, tudományra gyakorolt hatásukat, valamint felhívja a figyelmet az élőhelyek elvesztése, a túlhasznosítás és az éghajlatváltozás által egyre növekvő nyomásra is. A gyógy- és aromanövények elengedhetetlenek mind az emberi egészség, mind az ökológiai egyensúly szempontjából. Különös jelentőséggel bírnak a fejlődő országokban, ahol a lakosság 70–95 százaléka alapellátásban a hagyományos gyógymódokra támaszkodik és számos gyógyszer közvetlen vagy közvetett hatóanyaga. A gyógyászati célú felhasználás mellett kozmetikai, élelmiszer- és luxuscikkiparban történő alkalmazásuk, a talaj stabilizálása, a biológiai sokféleség növelése és a beporzók, például a méhek, lepkék számára alapvető táplálékforrások biztosítása által kiemelkedően fontos ökoszisztéma-szolgáltatást is nyújtanak.

A gyógynövényeket mint genetikai erőforrást és a velük kapcsolatos hagyományos tudást számos területen használják a mezőgazdaságban, az orvostudományban és a természetvédelemben, és e haszon megosztása közvetlenül támogatja a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer (KMGBF) több céljának elérését is. Minden ötödik ember támaszkodik élelmiszer- és jövedelemforrásként vadon termő növényekre, algákra és gombákra, így globális kereskedelmük igen jelentős. Csak a gyógynövény alapú táplálékkiegészítők és gyógyszerek európai piaca becslések szerint évi 7,4 milliárd dollár.

Világszerte körülbelül 50 000–70 000 gyógy- és aromanövényt termesztenek, viszont több mint 20 százalékuk a kipusztulás szélén áll. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben körülbelül 1500 ilyen növény szerepel, melyek közül majdnem 800 faj, köztük az amerikai ginzeng vagy a hazánkban is előforduló hóvirág a CITES II. függelékében található. Több fajt, például az indiai törpebogáncsot, a gyűjtés a kipusztulás szélére sodort. E faj mára a CITES I. függelékének legszigorúbb védelmét élvezi, és a vadon gyűjtött növényekkel folytatott nemzetközi kereskedelem tilos.

Az agrártárcának mint a CITES Igazgatási Hatóságának feladata, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel folytatott nemzetközi kereskedelem jogszerű, nyomon követhető és fenntartható legyen, és ne veszélyeztesse fennmaradásukat.

forrás: AM Sajtóiroda

Az ENSZ 2024-es biodiverzitásról szóló konferenciáján (COP16) az Erdők és Víz Napja alkalmából bemutatott The Forest Factor: Az erdők védelmének, helyreállításának és fenntartható kezelésének szerepe a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszer végrehajtásában című kiadvány kiemeli az erdők biológiai sokféleségének megőrzésének és a fenntartható erdőgazdálkodásnak a fontosságát a Kunming-Montreali Globális Biodiverzitás Keretrendszer (KMGBF) céljainak és célkitűzéseinek elérésében.

A KMGBF-jelentés, amelyet a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) vezetett, olyan globális kihívásokkal is foglalkozik, mint az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés, és megoldásokat mutat be az erdőirtás és az erdőpusztulás visszafordítására és az erdei ökoszisztémák egészségének javítására. Az érdekelt felek számára gyakorlati szakpolitikai ajánlásokat és utakat határoz meg, amelyek segítik őket a KMGBF céljaihoz való igazodásban.

„Ez a jelentés egyértelmű üzenetet közvetít: a megőrzés, a helyreállítás, a fenntartható gazdálkodás és használat kulcsfontosságú a KMGBF céljainak eléréséhez” – mondta Zhimin Wu, az erdőkkel kapcsolatos együttműködési partnerség elnöke és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete erdészeti részlegének igazgatója. „Ez egy kulcsfontosságú pillanat a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás, az éhezés és a szegénység összekapcsolására, ahogyan a 2024-es ENSZ Biodiverzitás Konferenciától a 2025-ös ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáig tartunk”.”

Az erdők adnak menedéket a szárazföldi biológiai sokféleség 80%-ának, beleértve több madár-, hüllő- és emlősfajt, mint bármely más élőhely. Ugyanakkor az erdei fajok kihalásának globális mértéke jelenleg 1000-szerese a történelmi normáknak.

Az erdők jelentős gazdasági értékükön és az erdőirtás és -pusztulás miatt bekövetkező biológiai sokféleség csökkenésének hatalmas költségein túl az erdők éghajlat-szabályozásban betöltött szerepét is kiemeli a jelentés.

Az erdők nagyobb figyelmet igényelnek

Az erdők a Föld felszínének 31 százalékát borítják, és kulcsszerepet játszanak a megélhetés biztosításában, valamint a világ szárazföldi biológiai sokféleségének nagy részét befogadják. Emellett irányítják a szén-, víz- és energiacserét, és más ökoszisztémákat, például az édesvízi és a tengerparti tengeri környezetet is támogatják. Jelentős hozzájárulásuk ellenére továbbra is kihívásokkal kell szembenézniük.

Az éghajlatváltozás, az erdőirtás, az erdőpusztulás, az erdőpusztulás, a fajok kizsákmányolása és az invazív fajok terjedése hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez, míg a CBD-CPF jelentése szerint a gyakoribb és intenzívebb erdőtüzek a globális fafajveszteség közel 33 százalékáért felelősek.

Mindezek kihívást jelentenek a KMGBF céljainak és célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, amelyek alapvetően kapcsolódnak az ENSZ erdőkre vonatkozó stratégiai tervéhez. A jelentés szerint az egyetlen út az erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás és az erdővédelem javítása, valamint annak biztosítása, hogy az erdőgazdálkodás jobban beépüljön a nemzeti biodiverzitási stratégiákba és cselekvési tervekbe.

Emellett az erdőket egyedi jellegük ellenére gyakran összevonják más típusú ökoszisztémákkal a biológiai sokféleség megőrzése, helyreállítása és fenntartható kezelése tekintetében. Ez azt jelenti, hogy gyakran nem kapják meg a szükséges figyelmet – hangsúlyozza a jelentés.

Az erdőkkel kapcsolatos együttműködési partnerség (CPF) 16 olyan nemzetközi szervezet ügynökségközi partnersége, amelyek jelentős erdőprogramokkal rendelkeznek. Tagjai együtt dolgoznak azon, hogy támogassák az országokat a biológiai sokféleség megőrzését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és annak mérséklését, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó erdészeti intézkedések fokozásában.

forrás: FAO/CPF