A tájékoztatón elhangzott, kétéves előkészítő szakasz után az ÉVOSZ megkapta a szakhatóságoktól az engedélyt a rendszer bevezetésére, amely október 1-től el is indul.

A péntek délelőtti sajtótájékoztató után Szegeden a Szent Gellért Fórumban elkezdődött az ÉVOSZ éves országos konferenciája, amelyről szintén beszámolunk cikkünkben.

A határontúl előállított magyar termékek is a fókuszban

Az ÉVOSZ által az ÉKM támogatásával kidolgozott tanúsítási rendszer két védjegyet tartalmaz:

• a Prémium Magyar Építőanyag,
• valamint a Prémium Regionális Építőanyag védjegyeket.

A rendszer kimondott célja a hazai és regionális gyártású – azaz a szomszédos országokban magyar kapacitásokkal előállított – építőipari termékekre felhívni a figyelmet.

A Prémium Regionális termékekről a sajtótájékoztatón Koji László elmondta, az elmúlt években a magyar tulajdonú építőipari cégek a szomszédos országokban komoly gyártó kapacitásokat hoztak létre: az itt előállított alapanyagokat tekintik regionális termékeknek a védjegy szempontjából.

Amit a kivitelezés terén sikerült elérni, az alapanyag gyártásban is érvényesíteni szeretnék

Az eseményen Koji László ismertette, jelenleg az importkitettség 48 százalékos az építőipari alapanyagok tekintetében, amit mindenképp csökkenteni kellene.

Szavai szerint egy további cél a fogyasztók rászoktatása a hazai gyártású minőségi termékekre. Szintén fontos célként fogalmazta meg az építési helyszínhez közelebb gyártott, illetve az alacsonyabb környezetterhelésű építési termékek használatát.

Kiemelte, a tanúsítási rendszert az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának kezdeményezésére és szakmai támogatásával dolgozták ki. „Szakmai súlyát az adja, hogy a tanúsítási rendszert maga az építőiparban tevékenykedő vállalkozók közössége hozza létre” – mutatott rá.

Jó példaként a magyar élelmiszeripart jelölte meg, amelyben 15 éve kezdték el a magyar termékek védjegyes támogatását, egy mára jól működő rendszert alkotva. „Reméljük, hogy 2-3 év múlva mi is el tudjuk érni ezt a szintet” – fejtette ki.

Amit a kivitelezés terén sikerült elérni, az alapanyag gyártásban is érvényesíteni szeretnék

Csepreghy Nándor egy tágabb nézőpontból indulva azt hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltás idején az építőipar részesedése 4,5 százalék volt a GDP-ben. „Az eltelt 15 év alatt többek közt a 30 ezer milliárd forintnyi állami építési beruházásoknak is köszönhetően ez az arány 6,1 százalékra nőtt, ma mintegy 4000 milliárd forintnyi összeget tesz ki” – hangsúlyozta az államtitkár.

Arra is kitért, hogy a kormányzat szuverenista gazdaságpolitikája a kivitelezésben már elérte a célját:

„Itt a magyar cégek aránya 90 százalékos, azaz a célunk már teljesült. Az alapanyaggyártás viszont csak 15-20 százalékon áll; ezt a 2026-ban induló ciklus végére 50 százalék fölé kell emelni.” Hozzátette, többek közt emiatt is karolták fel az ÉVOSZ által kezdeményezett védjegy rendszert.

Tízezres nagyságrendű felpörgést várnak az Otthon Starttól

A sajtótájékoztatót követően az ÉVOSZ éves országos konferenciáján Csepreghy Nándor tartott nyitó előadást. Elmondta, 2010 óta a magyar állam megrendelőként 30 ezer milliárd forintot költött közberuházásokra, többek közt a gyorsforgalmiút-hálózat bővítésére. Tíz megyei jogú várost értek el új gyorsforgalmi utak, és a 2010-es három helyett már 11 autópálya vezet az országhatárokig.

Az ÉKM miniszter-helyettese emlékeztetett, a pandémia és a 2022-ben elkezdődő orosz-ukrán háború komoly bizonytalanságot teremtett, megszüntetve azt a biztos hátteret, amely az építőiparnak évről-évre növekvő megrendelési volument eredményezett. Hozzátette, a politikai és gazdasági körülmények megváltozása a hitelkamatok emelkedésével járt, amely a magasépítésben csökkentette a keresletet. Erre a kormány részben szabályozási lépésekkel tudott reagálni. Ugyanakkor a kereslet helyreállításának érdekében indította el a kormány az Otthon Start Programot, amely a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelnek köszönhetően tízezres nagyságrendben tudja felpörgetni a lakásépítést – tudatta Csepreghy Nándor.

A folytatásban az iparág valamennyi alágazatát érintő előadások következtek az építőipar meghatározó cégeinek képviselőitől. A magas-, a mélyépítés és a gyártás szemszögéből terítékre kerültek az ágazatot immár évek óta lassító megrendeléshiányra adható lehetséges válaszok. Visszatérő elemként elhangzott az együttműködés erősítése a piaci szereplők között, akárcsak az építőipar aktív szerepvállalása az iparágat érintő szabályozások, illetve gazdaságélénkítő kidolgozásában. Emellett több előadásban is szó esett a rendkívüli módon megnövekedett verseny hatásairól, valamint a szükséges hatékonyságnövelő beavatkozásokról is.

forrás: Magyar Építők

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a keddi közleményben kiemelte: a szakma már érzékeli az elmozdulást a mélypontról, de a lakásépítések számának fenntartható növekedéséhez elengedhetetlenek az állami ösztönzők és a kiszámítható szabályozás. 2025-ben megindulhat a lakásépítések és -felújítások növekedése, azonban a kormányzati programok és a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek hatása csak a 2026-os adatokban lesz érzékelhető – tette hozzá.

A KSH keddi adataira reagálva közölték: idén mintegy 12 ezer új lakás átadásával és 200 ezer lakás érdemi felújításával számolnak. 2025 első negyedévében 2704 új lakás épült, ami 2,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest.

Az ÉVOSZ szerint Magyarországon is jelentkezik az Európában is tapasztalható lakhatási válság, amely hazai sajátosságként leginkább a meglévő lakásállomány gyorsuló elöregedésében és a felújítási források hiányában jelentkezik. A lakosság reálkeresete elmarad a lakásárak növekedésétől, és a magas kamatok miatt visszafogott a hitelfelvételi hajlandóság – áll a közleményben.

A közleményben hangsúlyozták: az építőiparban jellemző a magas fekete foglalkoztatás és a számla nélküli munkavégzés. Becslésük szerint tavaly mintegy 200 milliárd forint értékben végeztek lakásfelújítást – vagy építést számla nélkül, ami 55 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelentett a költségvetésnek.

Ahhoz hogy a 2021-2024 közötti építőanyag-drágulás és infláció ellenére idén ne csökkenjen tovább a lakásépítések száma, a szakmai szervezet egy több mint egy tucat pontból álló javaslatcsomagot állított össze.

Ezek között szerepel az uniós szintű piacvédelmi intézkedések az unión kívüli építőanyagokkal és kivitelezői kapacitásokkal szemben, a vidéki lakásfelújítási program bővítése, valamint az MNB Zöld Otthonteremtési Programjának újraindítása és felújításokra való kiterjesztése, legfeljebb 5 százalékos kamatszinttel.

Az ÉVOSZ az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok és egy hosszú távú panelprogram elindítását is szorgalmazza. Utóbbi sikeréhez szükséges a kötelező felújítási alap éves minimumának előírására, új társasházaknál pedig a kötelező minimális felújítási alap képzésnek előírása.

Az új építésű lakóingatlanok ötéves építményadó-mentességét illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását is sürgetik, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben maradna.

Ezzel összhangban bérház, mint befektetési forma szabályozás kialakítását és a bérbeadási szolgáltatás kedvezményes adózását is szükségesnek tartják.

Véleményük szerint a hosszútávú, stabilan kiszámítható otthonteremtési támogatási keretek és áfaszabályozás teremthetnek egyensúlyt a kereslet és kínálat között. Javaslatuk szerint az újépítésű ingatlanoknál 2030-ig maradna fent az 5 százalékos áfa.

Az ÉVOSZ szerint eljött az ideje annak, hogy a kormány megalkossa a Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiát és annak cselekvési programját, valamint műszaki szabályozást dolgozzon ki a készházak és moduláris épületek piacára. Továbbá kezdeményezik, hogy az 500 lakás feletti lakóprojektek kapjanak kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű státuszt.

Az építésgazdaság nehéz piaci helyzetében a lakásépítés és a lakásfelújítás jelenthet pozitív kitörési lehetőséget – írták a közleményben.

MTI

Rossz a közérzetünk, küzdelmes évet zár az építőipar – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke az idén 35 éves szövetség ünnepi közgyűlésén.

Milyen évet zár az építőipar?

A szakmai szövetség helyzetelemzése szerint 2024-ben 

• az építőipar a múlt évi szinten, vagy attól 1-2 százalékkal elmaradva teljesít, 
• folyó áron várhatóan 8800 milliárd forint körüli építési-szerelési értékkel lehet kalkulálni, 
• vállalkozói szinten nagy a szóródás, a 140 ezer ágazati vállalkozás nagy része stagnál. 
• a vállalkozások 20 százalékának csökkent az árbevétele, az ágazat jövedelmezősége minden szegmensben csökken. 

A tartósan foglalkoztatottak száma az év végén 30 ezer fővel lesz kevesebb a múlt év végi létszámhoz mérve az ÉVOSZ számításai szerint, miután a cégek kapacitásaik 70 százalékát használják ki átlagosan, de nagy szóródással – mutatott rá a szakszövetség elnöke. A szakmunkásokat és mérnököket továbbra is foglalkoztatják a cégek, idén átlagosan 12 százalékos bérfejlesztés mellett.

Milyen év lesz 2025 az építőiparban?

A jövő év még nehezebb lesz, várhatóan tovább csökken a rendelésállomány, és nagy kihívást jelent majd az építőiparban, hogy az erősödő versenyben milyen árakon lehet munkához jutni, milyen további hatékonyságjavító intézkedést tudnak megtenni a vállalkozások, ami sok esetben forrásigénye – mondta Koji László.

Bizakodóbb, mint az iparági szereplők a jövőt illetően Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára, aki rámutatott: a Fitsch múlt heti minősítése, amit méltatlanul alulértékelt a média, pedig az jó alap a jövő évi bizakodáshoz. Eszerint ugyanis negatív kilátásról stabilra javította a Fitch Magyarországot a gazdaságpolitikában történt pozitív fordulatokra és javuló kilátásokra hivatkozva.

Időbe telik a negatív hangulatot magunk mögött hagyni, de a fordulat már mögöttünk van, a következő hetekben ezt a közvélemény is látni fogja. Jövőre a magyar gazdaság növekedése 3 százalék fölötti tartományba gyorsulhat, az idei gyengébb teljesítmény mögött elsősorban a  külpiacok gyengélkedése áll. Élénkítő hatása lesz a kkv-kat segítő támogatásoknak is – hangzott el.

Az államtitkár részletesen beszámolt az új gazdaságpolitikai akcióterv építőipart élénkítő intézkedéseiről, hangsúlyozva többek között a márciusban induló Baross Gábor tőkeprogramot, aminek keretében 200 milliárd forint forrásból várhatóan 35 ezer új lakás épül majd.

Az építésgazdaság helyzetéről, az ágazat fejlődését szolgáló 2025. évi elgondolásokról Lánszki Regő Balázs, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára tartott tájékoztatót. Mint emlékeztetett: 2022-ben, 302 állami nagyberuházást függesztettek fel több mint 5.500 milliárd forint értékben.

A visszaesés először az építőiparban jelentkezett, de a pozitív változások, a fordulat is ott fog megmutatkozni először. Már látjuk a fényt az alagút végén – fogalmazott az államtitkár, aki szerint a lakásépítés, ami egyébként a spanyol gazdaság, azon belül is az építőipari konjunktúra alapja, Magyarországon is beindulhat: már a következő évben 25 ezer lakás készülhet el, ami jelentős előrelépés az elmúlt évek csökkenése után.

Forrás: vg.hu

A támogatás egyik fontos kritériuma, hogy a beruházás eredményeként legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni, így többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ezt a szakértők szerint milyen felújításokkal lehet elérni.

Rázsóné Szórády Csilla, az Újház Zrt. vezérigazgatója szerint kiemelten fontos, hogy a lakosság tudatosan döntsön a felújításra fordított pénz optimális felhasználásáról, hogy az a legnagyobb megtérülést eredményezze. A legtöbb meleg levegő – hiányos szigetelés esetén – a falakon át szivárog ki, ami akár 30-40 százalékos hőveszteséget is okozhat, a tetőn keresztül ez a szám 20-30%, a nyílászárókon pedig 15-20%. Éppen ezért

komplex rendszerben érdemes gondolkodni, amivel akár 50% energiahatékonysági javulás is elérhető.

Fontos, hogy ne csak részlegesen, hanem az egész épületet szigeteljük, mert különben hőhidak alakulhatnak ki a kevésbé szigetelt területek határain. Emellett a nedves falaknál is kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő vízszigetelésre, hiszen enélkül a hőszigetelés hatékonysága csökkenhet.

Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke is egyetért azzal, hogy 30 százalékos energiafogyasztás-megtakarítás akkor érhető el biztosan, ha komplex felújításban gondolkodunk. A thermikus burok elérése a legfontosabb minimum cél, ami annyit jelent, hogy a külső falak hőszigetelése (homlokzat + lábazat) a nyílászárók cseréjével együtt és a tető-vagy födém hőszigetelésével érhető el.

A 30%-os energiamegtakarítást igazolni is kell a beruházás előtt és után egyaránt elkészített egy-egy energetikai tanúsítvány segítségével. A tanúsítást végző energetikus szakemberek bevonása azért is örvendetes, mert így valóban olyan felújítások készülhetnek el, amelyek garantálják a minél nagyobb arányú energiamegtakarítást.

A hosszabbtávú, 2050-re kitűzött EU-s cél alapján a lakóépületekkel szemben már karbonsemlegességi követelmény lép életbe, ami gyakorlatilag lenullázza a lakossági gázfelhasználást. Ennek a megvalósításához azonban kiváló thermikus burok szükséges minden épületnél – ami egy magasabb szintű felújítást feltételez – tehát érdemes már a mostani korszerűsítéseknél az ÉKM követelményt túlteljesítve a kiváló szintet megcélozni, hogy ne kelljen a felújított thermikus burokhoz 15 év múlva hozzányúlni – hangsúlyozták a cégcsoport szakértői.

Megújuló lakásállomány, alacsonyabb energiapazarlás

Koji László, az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a támogatási program gyors elindulása lehetőséget teremt arra, hogy már a 2024. évi őszi fűtési szezonra elkészüljenek a jelentős energiamegtakarítást eredményező lakásfelújítások.

Az állami támogatás jelentős hatással van a lakosság építkezési kedvére és lehetőségeire. Az Újház által végzett piacelemzés válaszadóinak közel fele – 47 százaléka – kifejezte, hogy új állami pályázat bevezetéséhez kötné otthona korszerűsítését, ami arra utal, hogy ez a program jelentős motivációt adhat azok számára, akik eddig anyagi okokból nem mertek belevágni. Ennek fényében a most bejelentett lehetőség érdemi előrelépés a felújítási és korszerűsítési projektek ösztönzésében – mondta el Rázsóné Szórády Csilla.

Tibor Dávid rávilágított, hogy a régi, energiapazarló épületek felújításában óriási energiamegtakarítási és karbonkibocsátás-csökkentési potenciál van.

A magyarországi 4,2 millió háztartás 70 százaléka felújításra szorul.

A magyar épületállomány 1,8-szor több energiát fogyaszt, mint az uniós átlag. A lakossági gázfelhasználás évente 3,5-4,5 milliárd köbméter is lehet attól függően, hogy milyenek a téli időjárási viszonyok.

Megítélésük szerint célzott energetikai mélyfelújítással a fogyasztott gázmennyiség 50-60%-kal csökkenthető, így a teljes lakossági épületállomány energetikai korszerűsítésén keresztül még egy enyhe télen is mintegy 2 milliárd köbméter gáz árával mérsékelhető az ország energiaszámlája. Ha a középületek jelenlegi mintegy 2 milliárd köbméteres éves gázfogasztására is kiterjesztjük ezt az arányt, akkor Magyarország teljes lakossági és középületeken elérhető éves gázmegtakarítási potenciálja meghaladja a 3 milliárd köbmétert. További fontos járulékos haszonként jelentős mértékben csökkenthető az ország karbonlábnyoma, ami a nagyságrenddel alacsonyabb gázfelhasználásból következik.

A Velux Cégcsoport felmérése szerint a lakóingatlanok korszerűsítését leginkább motiváló tényezők közé tartozik a rezsiköltségek csökkenése (38%), az esztétikai (36%) és funkcionális – például a biztonságérzetet növelő – fejlesztések (26%), valamint az ingatlan értékének növelése (18%). Az otthonfelújítási projekteknek lényeges eleme az energiahatékonyság kérdése; a megkérdezettek 61%-ának nagyon fontos, hogy a munkálatok tervezésekor figyelembe vegye ezt a szempontot, és ez látszik a felújítással kapcsolatos terveken is: a válaszadók főként az ablakok cseréjét (31%) és a szigetelés javítását (29%) szeretnék elvégeztetni, és a legtöbbet megjelölt válaszok közé tartoznak az egyéb energetikai korszerűsítési tevékenységek is (20%).

Gazdaságélénkítő hatások

Tibor Dávid szerint a 20 ezer épület felújításának anyag és munkaigénye révén az építőipari gyártók kapacitáskihasználtsága javulni fog, az építőipari kivitelezők megrendelésállománya pedig érezhetően növekedni fog és erre nagyon nagy szüksége van az ágazatnak. De ebből nem csak a szűken vett iparág profitál, mert az építőipar az egész gazdaságot képes élénkíteni.

A jobban teljesítő építőipar a foglalkoztatáson keresztül, gyártóüzemek termelésén keresztül, a kereskedelmi forgalom élénkülésén keresztül, valamint a gazdaságon belüli általános – pénzáramlást élénkítő – hatásán keresztül növeli az állami bevételeket és más ágazatokat is felélénkít, amivel jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedés eléréséhez. A program össztársadalmi hatása ezért rendkívül pozitív.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a bejelentett támogatási program 2024-ben mintegy 30 000 családi ház energiamegtakarítást szolgáló felújítására ad lehetőséget (a kormány ennél kevesebb, mintegy 20 000 házzal kalkulál), és mintegy 200 milliárd forint nagyságrendű építési feladatot generál, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások számára.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy az új támogatás hosszú távú gazdasági előnyöket kínál a rezsiköltségek jelentős csökkentésével. Az energiamegtakarítás, mint támogatási feltétel arra ösztönzi a lakosságot és a szakembereket, hogy minél hatékonyabb megoldásokat válasszanak. További pozitívum, hogy a támogatás mértékének a lakóhely és jövedelem szerinti differenciálása lehetővé teszi, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok is hozzáférjenek a programhoz.

„Februárban azt nyilatkoztam, hogy hiányzik még egy lökés az építőiparnak. Az hiszem, ez lehet az a lökés. Az új otthonfelújítási program várhatóan pozitív hatást gyakorol az építőiparra, különösen a kis- és középvállalkozások számára lehet előnyös. A program által generált megnövekedett kereslet várhatóan serkenti az ágazat növekedését” – tette hozzá.

Összhangban az uniós célokkal

Tibor Dávid felhívta a figyelmet, hogy az új program az EU-s célkitűzésekkel is összhangban áll, ami nagyon fontos lépés az energiahatékonyság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése felé. Az EU elfogadott „Renovation Wave” stratégiájának célja, hogy 2030-ig megnövelje az EU épületeinek éves felújítási rátáját. A gyakorlati követelmények oldaláról ez azt jelenti, hogy minden uniós tagállamban fel kell újítani a legrosszabb állapotú szolgáltató épületek 16%-át, ezek jellemzően a kereskedelmi épületek, kórházak, közintézmények. Emellett a lakóépületek primer energiafogyasztását is 16%-kal kell csökkenteni úgy, hogy az energiamegtakarítás 55%-a a legrosszabb energiahatékonyságú épületek felújítása mentén valósuljon meg. A REPower EU forrásai ehhez biztosítják a kezdeti forrásokat, amik egy része már Magyarország számára is elérhetővé vált.

Ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon a teljes épületállomány korszerűsítése, évente 200 ezer épületet kellene felújítani.

A mostani 20 ezer épület felújítását célzó program tehát egy nagyon jó irányba tett első lépésként értelmezhető, amit várhatóan további lépések fognak követni.

Értékesebb ingatlanállomány

A korszerűsítésbe azért is érdemes belevágni, mert annak hatására jelentősen emelkedik az ingatlan értéke – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az idén eladott – az otthonfelújítási programban érintett – családi és ikerházak esetében harmadával adtak többet, mint a felújított ingatlanokért a felújítandókhoz képest.

A fővárosban idén eladott közepes állapotú és felújítandó házak átlagos négyzetméterára 677 ezer, a felújítottaké 719 ezer forint volt az ingatlan.com adatai szerint.

A vármegyeszékhelyeken a korszerűsítendőkre jellemző 389 ezer forinttal szemben a jó állapotúaknál majdnem 530 ezer forint volt az átlagár. A kisebb városokban 316 és 416 ezer forintot mutatnak az idei adatok. A községekben a felújítandó házaknál 232 ezer, a felújítottaknál pedig 367 ezer forint volt az átlagos eladási négyzetméterár.

Lesz elég kapacitás?

Az ÉVOSZ szerint a felújításokhoz szükséges hazai gyártású építési termékek és tervezői-kivitelezői kapacitás rendelkezésre áll. A Szövetség elsődlegesen a hazai gyártású, környezeti minősítéssel rendelkező termékekre hívja fel a figyelmet. Építőanyagból és azon belül szigetelőanyagból nincs, és nem is lesz hiány.

Magyarországon több mint 20 nagy – akár több gyáregységgel is rendelkező EPS (tipikusan használt homlokzati polisztirol) és kőzetgyapot szigetelőanyagot gyártó vállalat működik, ők alig várják, hogy ismét növelhessék kapacitáskihasználtságukat. Ugyancsak biztosított a hazai gyártású nyílászáró-ellátás. Magyarországon nagyságrendileg 200 hazai homlokzati (műanyag, fa és alumínium) nyílászáró gyártóüzem működik, így ebben az építőanyag szegmensben is zavartalan az ellátás – emelte ki Juhász Attila, az Újház Zrt., igazgatósági elnöke, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnökségi tagja.

A szakember szerint ez a támogatási forma teszi teljessé azt a palettát, amit a CSOK Plusz és a napelem program indított útjára, és ez az a támogatási forma, ami az építőiparban tevékenykedő legtöbb kis- és középvállalkozást pozitívan érinthet. Éppen emiatt várhatóan sokan is fogják igénybe venni a támogatást, hiszen a lakosság körében az elmúlt év turbulenciái miatt sok az elhalasztott építkezés és felújítás.

Sok még a nyitott kérdés

A Bankmonitor szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az igénylés személyi feltételeiről nagyon keveset tudtunk meg, a részletszabályzatokból derülhet ki, hogy a kormány mit vár el magától az igénylőtől. Az eddigi támogatásoknak vagy a korábbi, lejárt otthonfelújítási programnak például feltétele volt a megfelelő TB jogviszony, a köztartozásmentesség, vagy épp a büntetlen előélet. Az igénylők családi állapotára, illetve a meglévő és vállalt gyermekekre vonatkozó előírások sem hangzottak el, márpedig ezen elemek is központi helyen voltak az eddigi lakástámogatási rendszerben.

További érdekességek

A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka épült 1990 előtt (3,6 millió lakás), tehát az új támogatási forma merítési alapja meglehetősen széles. Az 1990 előtt épült ilyen házakból mintegy 900 ezer úgynevezett Kádár-kocka, vagyis a rendszerváltás előtti korszak egyentervei alapján épült jellemzően 80 négyzetméter alapterületű családi ház.

A korszerűt megközelítő, vagy az annál is jobb besorolású ingatlanok aránya Magyarországon nem éri el a 10 százalékot, a családi házak fele alacsony energiahatékonyságú, tehát bőven vannak olyan lakások, ahol könnyűszerrel elérhető az elvárt 30 százalékos energiahatékonyság-javulás.

forrás: portfolio

14:00 – 14:20 ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS
Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes
Koji László, az ÉVOSZ elnöke

14:20 – 14:35 AZ ÉPÍTŐANYAG-GYÁRTÓK HELYZETÉRTÉKELÉSE ÉS MEGRENDELŐCENTRIKUS VÁRAKOZÁSAI
Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnökségi tagja

14:35 – 14:55 PANELBESZÉLGETÉS
Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára
Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke
Barabás Árpád, a Barabás Téglakő Kft. ügyvezetője
Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnökségi tagja

14:55 – 15:10 2024. ÉV PIACI VÁRAKOZÁSAI ÉPÍTŐANYAG KERESKEDŐI SZEMMEL
Juhász Attila, az Új Ház Zrt. Igazgatóságának elnöke, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke

15:10 – 15:30 PANELBESZÉLGETÉS
Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium Építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára
Buday-Malik Adrienn, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója
Juhász Attila, az Új Ház Zrt. Igazgatóságának elnöke, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke

15:30 – 17:00 KLUB-FOGADÁS
– kötetlen szakmai beszélgetés a konferenciaterem előtti Foyer részen

forrás: ÉVOSZ

Munkatársaink és a mintaházakra kiírt pályázatunk nyertesei rendszeresen egyeztetnek a létesítmény épülő prototípus otthonai kapcsán. A tervek részletei, a műszaki ellenőrzés folyamata, az ütemezés és a pénzügyi kérdéseken túl a kedvezményezettek a működésüket érintő építőipari témákat is megvitatják.

A legutóbbi fórum résztvevői az ÉMI tulajdonosa, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében dr. Nagy Ádámmal iparügyekért felelős helyettes államtitkárral, Koji Lászlóval, az ÉVOSZ elnökével és Buday-Malik Adriennel, az ÉMI vezérigazgatójával folytattak párbeszédet a Mintaházparkot és a kapcsolódó ágazati ügyeket, kérdéseket illetően.

A Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont épülő mintaotthonai kapcsán az ÉMI és a pályázat nyertesei között folyamatos és rendszeres az egyeztetés, melyre a tervek szerint a jövőben is meghívjuk az ágazat döntéshozóit, meghatározó szereplőit.

forrás: ÉMI

Olyan adatbázis létrehozására van szükség, amelyből a termék széles körben megismerhető, előnyt élveznek a környezettudatos termékek és minél több hazai gyártású termék elérhetőségét teszi lehetővé, hozzájárulva ezen anyagok, építési termékek nagyobb mértékű felhasználásához.

Ezen szempontoknak megfelelő, új, országos kitekintéssel bíró nyilvántartási rendszer kidolgozásában és működtetésében vesz részt az ÉVOSZ, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) partnereként.

Az ÉMI gondozásában elindult az építési termékek nyilvántartása felület. A felület célja, hogy egy dinamikusan bővülő adatbázisban összegyűjtse és elérhetővé tegye az építőipar valamennyi szereplője számára – legyen az gyártó, forgalmazó vagy fogyasztó – az építési termékekhez kapcsolódó műszaki és környezeti információkat.

Az építési termékek nyilvántartása felület elérhető a https://www.termekinfo.emi.hu/ címen, és az ÉMI honlapjáról is.

A felületen az építőipari termék gyártók, valamint a gyártói meghatalmazottak (a gyártó által az Európai Parlament és a tanács 305/2011/EU rendelete alapján meghatalmazott képviselői) regisztrálhatnak.

Az ÉVOSZ szeretné elérni, hogy a jövőben a Kormány által indított otthonteremtési, felújítási programoknál is adatbázisul szolgálhasson az építési termékek új nyilvántartási felülete.

forrás: ÉVOSZ

A miniszter megjegyezte, hogy az ágazat nehéz időszakon megy keresztül, az első fél évben 7353 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, és hallani olyan számokat, hogy tízezer alatt lesz az újlakás-építés összességében ebben az évben.

A kiadott építési engedélyek száma a lakások esetén közel 11 ezer volt, 40 százalékkal alacsonyabb a 2022-es azonos időszakinál. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumnál (GFM) arra számítanak, hogy a pozitív fordulat az idei harmadik negyedévben következik be.

A tárcavezető szerint az év egészében a magyar gazdaságban stagnálás, jövőre viszont erős visszapattanás lehet, 4 százalék körüli növekedéssel. Ennek kulcsa a reálbérek növekedése, ami szeptembertől várható, és nagyjából 2-3 százalékos szinten fenn is marad – figyelembe véve a minimálbér-tárgyalásokat is, ahol 10–15 százalék közötti minimálbér-emelkedés látszik jövő év januártól.

Nagy Márton úgy véli, hogy 2024-ben 5-6 százalékos inflációval számolva 4-5 százalékos vagy afölötti reálbérnövekedés is lehet. Hozzátette, hogy ez nem csupán a fogyasztást, hanem a lakásépítéseket, a lakásfelújításokat és a használt lakások adásvételét is segíti majd. Emiatt az építőiparban, ha lassan is, elindulhat egy fordulat. Hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha a lakásépítések és az állami beruházások továbbra is magyar szakemberekkel történnének, magyar termékek felhasználásával, magyar bankok hitelnyújtásával. Ehhez fontos az építőipari munkaerő megfelelő minősége, képzettsége.

A tárcavezető fontosnak nevezte a zöldátállást az ágazatban, ezen belül a napelemek kérdéskörét. Nagy Márton közölte: új rendszer lesz, amelyben szükséges a lakossági napelemfejlesztések állami támogatása is.

Kiemelte, hogy az otthonfelújítási programban egy célzott részt indítanának, amely a hazai ipart, a hazai beszállítókat hozza helyzetbe.

Nagy Márton elmondta, hogy az ÉMI mintaházparkja kiemelt demonstrációs központ a hamarosan megújuló otthonteremtési és felújítási programban, itt bárki megtekinthet fenntartható, innovatív megoldásokat, amelyek integrálhatók a magyar építőiparban.

Buday-Malik Adrienn, az ÉMI vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a cégnek az építési minőség ügyét kell szolgálnia, ennek jegyében újították meg az elmúlt években a szolgáltatási portfóliójukat.

Jelenleg 19 kutatás-fejlesztési projektjük fut, és több mint 700 milliárd forint értékben vannak jelen kiemelt állami beruházásoknál az építési minőség őreiként.

A vezérigazgató kiemelte, hogy az ÉMI ma már nemcsak nonprofit háttérintézmény, hanem eredményes vállalkozás is, amely több száz, köztük külföldi partnerrel működik együtt, de stratégiai együttműködéseket kötött például az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), a Magyar Mérnöki Kamarával és a Honvédelmi Minisztériummal is.

A szentendrei  mintaházparkot a 2019-es magyarországi Solar Decathlon energiahatékony házépítő verseny pályamunkáira alapozva tervezték meg. Három versenyházat már felújítottak és 12 további házat építenek.

firrás: vg.hu 09-29

A magyar építőipar állapota még annál is rosszabb képet mutat, mint amire a borúlátó év eleji felmérések utaltak. Ezt támasztja alá, hogy januárban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) elnöke úgy becsülte, hogy a hazai építőipar teljesítménye 10-15 százalékkal fog csökkenni 2022-hez képest. A KSH legutóbbi jelentése szerint félévkor 7 százalékos mínuszban állt az ágazat a tavalyi év hasonló időszakához képest. Hogy milyen szinten áll meg a zuhanás, nehéz megjósolni, hiszen az Évosz legutóbb kiadott összegzése szerint az építőipar megrendelésállománya nyáron 30 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakban meglévőtől. A kivitelezési szerződések alapján még drámaibb a kép, mert itt már 37 százalékos az elmaradás.

Döntő módon befolyásolja az ágazat helyzetét, hogy a legnagyobb megrendelő, az állam az idei évre közel 3 ezer milliárd forint értékű beruházás megvalósítását függesztette fel részben a költségvetés kiköltekezése, részben az elmaradó uniós források miatt. Még idén januárban 25 százalékos visszaesést vártak a lakásépítés és -felújítás területén, ám mára kiderült, hogy a lakásfelújításoknál ennek mértéke elérheti az 50 százalékot is. Tavaly összesen 250 ezer lakásfelújítást végeztek el hazánkban, idén ennek felével sem biztos, hogy számolni lehet. Mindezek együttesen magyarázzák, hogy a hazai építőipari értéklánc szereplői mostanra kritikus helyzetbe kerültek – fogalmazott az idézett közleményben Koji László.

„Az építőipar rendelésállománya 30%-kal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva. A 2023. évben kötött új szerződések volumene 37%-kal marad el a 2022. év első felében kötött szerződésektől. Az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól.„

A lakásépítést nem kizárólag az általános drágulás, az infláció és a hitelfelvétel ellehetetlenülése nehezíti, hanem az is, hogy költségvetési takarékoskodás miatt a kormány januártól jelentősen átalakítja, a városi környezetben gyakorlatilag leállítja a családtámogatásoknak az ingatlanvásárlásokhoz kötődő juttatásait (csok). 

Ahogyan egy lapunknak nyilatkozó építési szakember fogalmazott: vidéken szinte teljesen leálltak a társasház-építkezések, a folyamatban lévők esetében pedig jelentős, akár 30-40 százalékkal emelkedtek a korábban szerződésekben rögzített árak.

Az Évosz az általa kritikusnak nevezett helyzetben igyekszik javaslatokat tenni annak érdekében, hogy kiutat találjanak a mostani helyzetből. Egyfajta kívánságlistát fogalmaztak meg, és ennek megvalósításához szeretnék megnyeri a kormányt. Idetartozik Paks 2 kivitelezésnek elindítása, egy új országos lakóingatlan felújítási és bérlakásprogram, az ivóvíz-, csatorna- és szennyvíztisztító rendszer rekonstrukciójának elkezdése, a nagyvárosi közlekedést segítő infrastrukturális beruházások felgyorsítása, a 160 km/óra sebességű szerelvényeket elbíró vasútvonalak megépítése országszerte, a mezőgazdasági öntözőhálózatok fejlesztése. A kívánságlista része a környezetkímélő energiatermelő és -tároló kapacitások kiépítésének ösztönzése és fejlesztése. Mindez rengeteg pénzbe kerül, aminek forrását egyelőre nem látni.

Az Évosz mindezeken túlmenően kezdeményezi – ahogyan fogalmaznak – a csok aktualizálását, és mellette a lakóingatlanok energiamegtakarítását lehetővé tévő program elindítását. A teljes képhez tartozik, hogy az építőipari vállalkozások jelenleg is komoly munkaerőgondokkal küzdenek, mert az állások közel 20 százalékára az elmúlt években sem találtak munkavállalókat. Különösen a képzett szakmunkásokból nagy a hiány, akiknek jelentős része az elmúlt években Nyugat-Európában vállalt állást. A megrendelésállomány zuhanása és az elmaradó állami és magánerős építkezések miatt a közeljövőben elbocsátási hullám sem kizárt az építőiparban. Általános nézet, hogy kivitelezési munkák hiányában sok vállalkozás kénytelen lesz beszüntetni a tevékenységét. Kísért 2008-as év réme – ahogy egy építési cég vezető szakembere kérdésünkre fogalmazott. Akkor a világgazdasági válság miatt került szinte kilátástalan helyzetbe a hazai építőipar.

forrás: népszava

Időpont:
2023.09.06-07. (szerda-csütörtök). Mindkét nap 9 órakor kezdődik a rendezvény.

Helyszín: 2316 TÖKÖL, Vince Tanya (Térkép navigációs linkje ide kattintva elérhető)

Regisztráció:
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva lehet elérni (Amennyiben a korábbi elmaradt rendezvényre már regisztrált és részt szeretne venni a szakmai napokon, elegendő egy e-mailt küldeni az info@kp.hu címre, a tárgyban „ott leszek az első napon vagy a második napon, illetve mindkét napon” megjelöléssel).

A STEICO piacvezető gyártó a farost hőszigetelések területén. Több, mint 5 évtizedes szakmai tapasztalatával most a legmodernebb faépítészeti rendszereket mutatja be, melyekkel családi házak, de akár többszintes irodaházak, iskolák vagy óvodák is építhetőek maximális energiahatékonysággal és rövidebb idő alatt.

Legyen szó az innovatív és energiahatékony „I” gerendákról, vagy a legmagasabb terhelhetőségű rétegragasztott fa furnérokról, illetve a fabetonnak is nevezett CLT technológiáról, a klímavédelmi célok elérésében megkerülhetetlen a fa.

A modulházak a fiatalabb generációknak kínálnak minőségi és megfizethető otthonokat. Akár talajcsavarra is felépíthetőek, így még kisebb terhelést jelentenek a természetnek. Élőben megtekinthető egy STEICO szigetelésekkel gyártott PuzzleHome modulház.

Régi energiapazarló társasházak felújításánál is számíthatunk a faszerkezetre, melyet a helyszínen bemutatunk. Az üzemi gyártásnak köszönhetően, magasszintű készültségig juthatunk el, így lerövidül a kivitelezési idő és nagyfokú precizitással biztosítható a magas minőség is. Az üzemi gyártás gazdaságos és nem terheli annyira a lakókörnyezetet. A nagypaneles építés mellett a helyszínen szerelt készházak építését is felgyorsítja az üzemi CNC-s gyártás.

Bemutatásra kerül prezentáció segítségével egy 3 szintes társasház, amivel 93%-os hőátbocsátási értékjavulást és 60 tonna CO2 megtakarítást tudtak elérni.

Az elméleti előadások mellett a HuGBC által szervezett workshop is lesz. A STEICO alkalmazástechnikusai gyakorlati műhelymunkát is tartanak a STEICO építési rendszerről, befújásos hőszigetelésekről, purhabmentes ablakbeépítésről. Az előadáson gyakorlati bemutatásra kerül a CLT, nagypaneles, helyszíni szerelt és a moduláris faépítészet is.

Bíró Árpád vályogépítő mester a legújabb szárazépítészeti megoldásokat mutatja be, melyekkel építési nedvesség és hosszú száradási idő nélkül is egész évben ideális lakóklíma biztosítható.

Az ipari kender építőipari felhasználását is megismerhetik a résztvevők.

„A JÖVŐ FAÉPÍTÉSZETE” program

2023. 09. 06. szerda – 1. nap
• 9.00 – 9.20: Megnyitó, köszöntő; Koji László – ÉVOSZ elnök
• 9.20 – 9.40: Fenntartható építés, klímavédelem és faépítészet; Biró Péter, nemzetközi épületbiológus, ÉVOSZ-MAKÉSZ elnökségi tag
• 9.40 – 10.10: A faépítészet jelene és jövője Európában; Dipl. Ing Georg Lange, ügyvezető, Európai Készház Szövetség EUROPEAN FEDERATION OF PREMANUFACTURED BUILDING (EFV)

• 10.10 – 10.30: Kávészünet

• 10.30 – 11.00: Modulház építészet szerepe a jövő építészetében, üzem bemutatása, STEICO szigetelés rögtönzött égéstesztje; Borka Árpád, ÉVOSZ-MAKÉSZ elnökségi tag
• 11.00 – 12.30: A STEICO építési rendszer bemutatása; Zdenek Nestrojel, értékesítési vezető: Magyarország, Szlovákia, Csehország

• 12.30 – 13.10: Ebéd és kávészünet

• 13.10 – 13.40: Európai és németországi készházépítési trendek, illetve belépő gépek az automatizált faház elemgyártásban; Mesics Ferenc Értékesítési vezető, Lignomat Kft, Weinmann faipari gépek forgalmazója
• 13.40 – 16.00: Gyakorlati rész: Nagypaneles technológia, KVH falszerkezet, STEICO Joist + LVL passzívház rétegrend bemutatása; Marcin Paczyński, technikai vezető STEICO Academy
• 16.00 órától Kötetlen beszélgetés a fenntartható építészettel kapcsolatban és a felmerülő kérdések megválaszolása

2023. 09. 07. csütörtök – 2. nap
• 09.00 – 10.30: Workshop: Hogyan járul hozzá 2050-ig vállalt teljes karbonsemleges kibocsátáshoz a készház ágazat; Beleznay Éva, HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadó
• 10.30 – 10.40: Kávészünet
• 10.40 – 13.20: Gyakorlati rész: Befújásos hőszigetelések, Ablakbeépítés passzívház kritériumok szerint; Marcin Paczyński, technikai vezető STEICO Academy

• 13.20 – 13.50: Ebéd és kávészünet

• 13.50 – 14.50: Fa & vályog – az egészséges lakóklíma. Minősített magyar vályog vakolat és festék gyakorlati bemutatása; Biró Péter, nemzetközi épületbiológus, ÉVOSZ-MAKÉSZ elnökségi tag; Biró Árpád, Európai Vályogépítészeti Oktatási központ szakoktatója, Nemzetközileg elismert vályogépítő mester
• 14.50 – 15.20: Kender, az elkerülhetetlen építőanyag a jövőben; Horesnyi Béla, Kenderbeton szakértő, Cafe Plus Kft

• 15.20 – 15.30: Kávészünet

• 15.30 – 16.30: Az üzemi előregyártás és a helyszíni szerelés előnyeinek egyesítése egy passzív-ház színvonalon szigetelt épületben. Két falszerkezet fognak helyben építeni az előadás közben. Józsa Árpád, építészmérnök Nebraska Kft, ÉVOSZ-MAKÉSZ elnökségi tag
• 16.30 – 16.55: CLT a modern faépítészet és annak lehetőségei; Győrfi József, Merkbau, Merkwood üzletág, ÉVOSZ-MAKÉSZ elnökségi tag
• 16.55 – 17.20: A fenntartható fejlődés, a jövőnk záloga; Herczeg Zoltán, nemzetközi divattervező, fenntarthatósági aktivista
• 17.20 – tól: After Party, azaz kötetlen beszélgetés és a felmerülő kérdések megválaszolása

Szeretettel várjuk az ÉVOSZ-MAKÉSZ szervezésében a kétnapos rendezvényünkre.

forrás: MAKÉSZ