Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.

A Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le.

Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában.

Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.

Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntés-előkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.

Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről.

Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen.

Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe.

Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.

forrás: AM Sajtóiroda

A tihanyi Belső-tó és természeti környezete

Korábbi adásunkban a Tihanyi-félsziget történelmi jelentőségű helyszíneit mutattuk meg, ezúttal a természeti adottságaival foglalkozunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a Belső-tó környékére, melyet a természetvédelmi őr segítségével ismerhetünk meg.

Erdő Ernő bácsi meséi – A tanösvény

Az erdőben nagyon sok, szép dolog felfedezhető, melyeket érdemes mindenkinek megismerni. A különféle sétautak és ismertetőtáblákat igyekeznek bemutatni az adott helyszín érdekességeit.

A sáskalaposi emlékerdő fái

Sáskalaposon található egy olyan parkerdő, melynek létrehozása egy jeles eseményhez köthető. Erről, valamit az itt elvégzett munkákról és a gondozás folyamatáról beszélt a helyi erdőgazdaság szakembere, stábunknak.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Korszerű talajvizsgálatok

Az erdők létesítésének és fenntartásának alapja, hogy kiszemelt termőhelyre megfelelő fafaj vagy fafajta kerüljön. Ma már gyors és pontos módszerek állnak rendelkezésre a talaj minőségének vizsgálatára.

Festői tájon ível át a Kőröshegyi völgyhíd

Található Hazánkban egy olyan létesítmény, amely kiérdemelte a „Magyarország leghosszabb hídja” címet. Ez nem más, mint a Köröshegyi völgyhíd, amely a Balaton déli partjával párhuzamosan, a Somogy vármegyei Zamárdi és Balatonszárszó között halad. A viadukt monumentálisan magasodik a Somogyi-dombság vidéke fölött.

Különleges heroikus hársfa a Koloska-völgyben

Található egy igen különleges fa az Arács-völgyben, a Koloska-források mentén. Egy hársfáról van szó, amelyet szokás Hamvas-hársnak is nevezni, hiszen a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar írója, Hamvas Béla is szólt róla. A háromtörzsű fa jelentősége abban rejlik, hogy egy hatalmas sziklában kapaszkodik meg, és ebben a kényszerű együttműködésben létezik immáron majdnem 200 éve.

A teljes műsor (26:00)

– A tihanyi Belső-tó és természeti környezete
– Erdő Ernő bácsi meséi – A tanösvény
– A sáskalaposi emlékerdő fái
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Korszerű talajvizsgálatok
– Festői tájon ível át a Kőröshegyi völgyhíd
– Különleges heroikus hársfa a Koloska-völgyben

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

Gyermek Jézus kegyhely a havas Koloska-völgyben

2016-ban volt az első alkalom, hogy – egy szabadtéri mise keretében – Böjte Csaba e helyszínen szólt a hívekhez. Ez az alkalom egy meghatározó pillanat volt a szerzetes életében. Ekkor döntötte el, hogy egy Gyermek Jézus szobrot adományoz a helyi erdőgazdaságnak.

20 éves jubileumát ünnepli a Vadászkamara Kürtegyüttes

20 éves jubileumát ünnepli a Vadászkamara Kürtegyüttes az idei esztendőben. Ennek apropóján stábunk meglátogatta szentendrei helyszínén az együttes tagjait, akikkel az alapításról és az első fellépésekről beszélgettünk.

Történelmi kitekintés a Cseszneki Vár árnyékában

Csesznek település egyik természeti látnivalójáról már korábbi adásunkban szót ejtettünk. Ezúttal az épített környezettel, konkrétan a Cseszneki Vár épületével, és annak történetével fogunk foglalkozni.

Telelő erdei fülesbaglyok Dombóváron

Egy igazán különleges természeti esemény zajlik éppen. A téli időszak alkalmával ugyanis az erdei fülesbaglyok beköltöznek a városokba. Vajon miért tesznek így? Ezt a kérdést tettük fel a Madártani Egyesület szakemberének.

Erdő Ernő bácsi meséi – A tűlevél

Bár a fenyőket örökzöld fának szokás nevezni, ez nem jelenti azt, hogy nem cserélik le tűleveleiket. A levélzet váltásának módjáról mesél Erdő Ernő bácsi.

Vadvilág – Agancshullajtás hajnalán

Agancsos barátaink, a gímszarvasok szép számmal jelentek meg vadfilmes kollégánk optikája előtt. Jól látható, hogy a bikák többségén még megtalálható az agancs, ez azonban az elkövetkezendő hetekben változni fog, hiszen a tél végével elérkezünk az agancshullajtás időszakához.

A teljes műsor (26:00)

– Gyermek Jézus kegyhely a havas Koloska-völgyben
– 20 éves jubileumát ünnepli a Vadászkamara Kürtegyüttes
– Történelmi kitekintés a Cseszneki Vár árnyékában
– Telelő erdei fülesbaglyok Dombóváron
– Erdő Ernő bácsi meséi – A tűlevél
– Vadvilág – Agancshullajtás hajnalán

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A Bakonyerdő munkatársai időszakosan lezárják majd azokat a területeket, ahol a fakivágások történnek, ígéretük szerint tavaszra befejezik a munkálatokat. A kivágott fákat részben a természet pótolja majd, de, ahol szükséges, ott az erdőgazdálkodási cég gondoskodik a fák pótlásáról.

forrás: Balatonfüred

Koloska-völgy – Vadaspark és szakrális központ

A Balaton és környéke igen kedvelt kirándulóhely. Ennek okán most egy olyan helyszínt mutatunk, ahova a természetkedvelő turista bátran ellátogathat, hiszen a Koloska-völgy egy teljes, testi-lelki feltöltődést kínál. Ha az állatvilágról van szó, akkor a helyi vadaspark, ha szakrális központról, akkor a Gyermek Jézus kegyhely várja a kirándulót.

Nemzeti Kincsünk az Erdő – Vallás és erdő

A természet és a hit a legbensőbb kapcsolat. Gyakran kötjük össze a természet tisztaságát a hit erkölcsi tanításainak tisztaságával. A keresztény vallás is fontos inspirációt látott az erdőben.

Megnyitott a felújított Almamelléki kisvasút

Hazánk egyik legszebb erdei kisvasútja a Zselicben található, Almamellék és Sasrét között. A több mint százhúsz éves kisvasutat, becenevén a „Zselici Csühögőt”, a Mecsekerdő Zrt. a tavaly év során teljeskörűen felújította. A szerelvények már elindultak; újra menetrend szerint szállítják a kisvasutazni vágyókat.

Agancshullajtás idején… – kitekintő a Bőszénfai Szarvasfarmon

Az év eleji időszak mozgalmasnak mondható a szarvasféléknél, ugyanis – fajtól függően, különböző időszakokban – ilyenkor hullajtják le agancsaikat. A Bőszénfai Szarvasfarmra látogattunk, ahol az agancshullajtás folyamatáról érdeklődtünk.

Várja látogatóit a felújított Kinizsi-vár

Újra megnyitott a nagyvázsonyi Kinizsi-vár a három éven át tartó felújítási munkálatokat követően. A megvalósult beruházásnak köszönhetően új turisztikai attrakcióval bővült a balatoni régió. Nézzük meg, mit is rejt jelen állapotában a Vár az érdeklődők számára.

Vadvilág – „A március külön évszak”

A meleg vörösek, aranyló sárgák ezúttal már nem a búcsúzást, az érett év hamarosan bekövetkező végét jelentik. Energiát és lendületet adnak,  a születés élményét hordozzák. Fény-előleg a március, mely kijelöli az új, ismét életre kelő hatalmas természeti színpad dimenzióit.

A teljes adás (26:00)

– Koloska-völgy – Vadaspark és szakrális központ
– Nemzeti Kincsünk az Erdő – Vallás és erdő
– Megnyitott a felújított Almamelléki kisvasút
– Agancshullajtás idején… – kitekintő a Bőszénfai Szarvasfarmon
– Várja látogatóit a felújított Kinizsi-vár
– Vadvilág – „A március külön évszak”

Forrás: Hazai Vadász
Szerkesztette: MM

A Balatonfüredi Erdészetnél a Balatonfüred közigazgatási területén vagyonkezelt erdőink területe 713 hektár, melynek része a Koloska-völgy közelében található erdőterület is, ahol az erdők 60%-át vágásos üzemmódban kezelik. Folyamatosan nő, és már eléri a 20%-ot az örökerdő üzemmód aránya, illetve 20%-a fakitermeléssel nem érintett.

Erdőgazdaságunk munkatársai jelenleg is vizsgálják a területen található erdőállományokat, hogy az elkövetkezendő időszakban tovább növelhessük az örökerdők arányát a Balaton-felvidéki erdőterületeken.

Az erdőket féltő civilek egy csoportja kereste meg Erdőgazdaságunkat a Balatonfüredi erdőkkel kapcsolatban. A Balatonfüredi Erdőért Facebook csoport képviselőivel Erdőgazdaságunk az elmúlt időszakban több alkalommal is egyeztetett. 2021. tavaszán terepi bejárásra került sor, ahol jelen volt a csoport képviselőin kívül Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője is. A Balatonfüredi erdőkben tett séta és párbeszéd során az a megállapítás született, hogy az erdőkezelés jogszerű, az erdőállományok jelenlegi adottságainak megfelelő, sőt az erdőkezelés üzemmódjainak területi arányai az átlagosnál kedvezőbbek a természeti értékek megóvása szempontjából.

A többszöri tájékoztatás után sajnálattal vettük tudomásul, hogy a szakmai munkánkat részletező, tényeken alapuló válaszaink nem találnak táptalajra az érintett környezetvédelmi csoportnál.

A Balatonfüredi Erdészetnél az erdők megújítása során a természetes folyamatokra, a természetes újulatra – magról önállóan kelt csemeték – alapozott fokozatos felújítást, alkalmazunk. A tarvágás és a fokozatos felújító vágás közötti lényeges különbség, hogy az utóbbinál az erdő megújulását biztosító fiatal fák már a kitermeléskor jelen vannak, az az nem kell mesterségesen újraerdősíteni a területet. A tarvágás esetében utólag kell gondoskodni az erdő mesterséges megújításáról. A Koloska-völgy közelében található erdőterületen nincs tarvágás.

A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területeinek arányát. Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül. Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom és minden, az erdők és fák sorsáért aggódó ember: az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon közös társadalmi érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És nem csak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.

forrás: Bakonyerdő Zrt.

Zambó Péter azt mondta, hogy a magyar erdők nemcsak testi, hanem lelki feltöltődésünk színhelyei is, példaként említette a pálos remetéket, akik nem véletlenül költöztek a Pilis és a Mecsek erdeibe. Kiemelte, a mostani világjárvány alatt minden eddiginél többen kerestek megnyugvást és reményt a hazai erdőkben.

Az államtitkár hozzátette, napjaink társadalmának nemcsak a lelki kihívásokkal kell megbirkóznia, hanem az emberiség feladata a teremtett világ védelme is. „Felelősséggel tartozunk azokért az életközösségekért, mint például az erdőkért, amelyek sorsát évezredeken keresztül alakítottuk, és napjainkban alkalmazkodni igyekeznek az általunk generált, szédítő sebességű környezeti változásokhoz”- tette hozzá.

Az államtitkár az erdei kegyhelyekkel kapcsolatban megemlítette, hogy születésükben mindannyian közreműködünk, példaként említette a Koloska-völgyet, amely rendszeres állomása a Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által vezetett Balatoni Csillagösvény missziónak, amit idén nyolcadik alkalommal rendeztek meg.

Az államtitkár kitért az 52. Eucharisztikus Világkongresszusra is, amelynek hamarosan otthont ad Magyarország. Az eseménnyel kapcsolatban kifejtette: a találkozó célkitűzései közé tartozik, hogy a katolikus vallás kovász legyen a magyar társadalomban, ehhez szeretnének hozzájárulni a magyar erdészek is a maguk eszközeivel. Az Agrárminisztérium ezért a Miniszterelnökség kezdeményezésére, az állami erdőgazdaságokkal karöltve 21 emlékkeresztet állít fel a magyar erdőkben. 

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója rámutatott, büszkék rá, hogy a mostani eseményen avatták fel a keresztet, mely reményei szerint, ahogy a gyermek Jézus szobor, zarándokhely lesz. Az eseményen a szovátai kórus és a csángó táncosok szép műsorral ajándékozták meg a közönséget.

A Koloska-völgyi fakeresztet Böjte Csaba ferences rendi szerzetes áldotta meg a szabadtéri szentmise után.

Forrás: AM Sajtóiroda